Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
A\ yilág proletárjai, egyesüljetek! A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 177. szám. ARA: 5 0 FILLER Csütörtök, 1966. július 28. Ma érkezik Budapestre Couve de Murvilié francia külügyminiszter Dús programot bonyolított le csehszlovákiai hivatalos látogatásának harmadik napján, szerdán Couve de Mur- Ville francia külügyminiszter. Már a kora délelőtti órákban a prágai várban Vaclav David külügyminiszter jelenlétében fogadta őt Antomn Novotny köztársasági elnök. Az őszinte baráti légkörben lefolytatott eszmecserén a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról volt szó. A köztársasági elnöknél tett látogatás után a prágai Internacional szállóban, mintegy 100 kül- és belföldi újságíró jelenlétében a francia külügyminiszter sajtóértekezletet tartott. A francia külügyminiszter szerdán délután elbúcsúzott a csehszlovák fővárostól és kü- lönrepülőeépen kíséretével együtt Pozsonyba utazott. Csütörtökön délelőtt, PozsonyA magunk s'édje A szomszéd rétje mindig zöldebb — mondják, ám a közelmúlt- f ban egyik nagyvállalatunknál meggyőződhettek róla, hogy a maguké a szomszédénál is zöldebbé, kívánatosabbá tehető. Nyugdíjba ment a beruházási főosztály vezetője, helyére fiatal, jó tudású, agilis mérnökember került. Elődje sokat sóhajtozott, hogy a szomszédos — más minisztérium felügyelete alá tartozó — vállalatnál „mennyivel könnyebb a munka”« Az utód sóhaj tozás helyett átment a szomszédhoz. Utána saját vállalatánál végeztetett alapos felmérést, s a céltudatossághoz a szerencse is segítőtársul szegődött: a vállalatot saját minisztériuma bevonta egy kísérleti beruházási rendszerbe, jelentős köny- nyítéseket kaptak anyagi eszközeik felhasználásához. Rövid 4 hónap alatt évek óta húzódó gondokat oldottak meg: saját erőből sok olyasmit, amiért korábban csak kilincseltek, sóhajtoztak. A gazdaságirányítás reformja nagy figyelmet szentel a beruházási módszerek javításának, a döntések kellő szintre utalásának, s így nagy szerepet szán a saját pénzügyi forrásokból fedezett beruházásoknak az egyszerű újratermelés biztosításában, tehát az állóalapok szinten tartásában, illetve a kisebb méretű bővítésekben, A reform a múltnak adja át jelenlegi, nehézkes, a hatékonyságra nem kellő figyelmet fordító beruházási gyakorlatunkat, ám hiba lenne — ezt a bevezetőben említett példa is bizonyítja — beruházási-felújítási tevékenységünket valamiféle bűvös dátumhoz kötni, már csak azért is, mert az utóbbi időben több kérdésben, így például a karbantartási-felújitási rovatok összevonása révén stb. 'könnyebbé lett a vállalatok dolga, rugalmasabban cselekedhetnek, jobban érvényre Juttathatják a döntésekben a helyi körülményeket, igényeket, B eruházási tevékenységünk még mindig merevebb a kelleténél, s ezt csak a gazdaság- tránvftás reformja oldja fel végérvényesen. Mégis, az Idén bevezetett néhány központi intézkedés a korábbiaknál jóval több kezdeményezésre, önállóságra ad lehetőséget. Elég itt példaként megemlíteni a vállalatok egy része és a külkereskedelmi cégek között kialakult „finanszírozási’* gyakorlatot, vagy a gyorsan megtérülő beruházásokra nyújtott bankhiteleket. Élni e lehetőségekkel, illetve újakat keresni, a helyi erőforrások ésszerű koncentrálását biztosítani, a szétaprózva semmire sem elég, de összevontan gondoktól megszabadító anyagiakat ott felhasználni, ahol a legtöbbet kamatozzák, nemcsak a holnap, hanem már a ma feladata. Különösen jelentős szerepet tölthetnek be a saját erőből történő beruházások: egyik szerelő vállalatunknál például anyagi eszközeik rugalmas átcsoportosítása, valamint saját kivitelező részleg felállítása segítségével két olyan műhelycsarnokot húztak fel, amelyeknek megvalósítása korábban ötször annyi ideig tartott volna, s legalább kétszer annyi pénzt emésztett volna fel. A már most jelentkező előnyökön kívül van ennek egy másik, ma még alig lemérhető pozitívuma Is: a felkészülés a reform e részének sikeres megvalósítására, A bankhitelből finanszírozott beruházások — amelyek elbírálásánál döntő súllyal esnek latba a vállalat saját felhalmozású eszközei — valamint a saját erőből megvalósítottak egyaránt igénylik a „tréninget”, azaz a kellő fel- és előkészítést. A beruházások, a felújítások hatékonyságának egyik döntő biztosítéka, hogy nemcsak a kivitelező, ez úgy, ahogy eddig is megvolt, hanem a beruházó is anyagilag érdekelt lesz a takarékos, ésszerű megvalósításban. Ehhez azonban kellő gyakorlatot kell szerezni, mind a döntéshez szükséges információk megszerzése, mind a kivitelezés legcélszerűbb útjának megválasztása tekintetében. E gyakorlat megszerzését segíti, ha nemcsak a szomszéd „rétjére” tekintgetünk, hanem megtanuljuk tőle, amit kell, s hozzátesszük a magunk akarását, kezdeményezését is: csak így lehet a saját létünk zöldebb j. i i- t bői folytatja útját Budapestre. A Combat Couve de Mur- ville budapesti látogatásával kapcsolatban hosszabb cikkben fejtegeti a magyar—francia együttműködés távlatait. A lap rámutat, hogy a keleteurópai országokba látogató nyugati politikusokat elsősorban a szocialista országok gyors iparosodása lepi meg. Magyarországon 1955 és 1965 között évente átlagosan, 11 százalékkal emelkedett az + ipari termelés. A Combat rámutat, ennek a gazdasági átalakulásnak a hatása nem mutatkozik meg eléggé a magyar—francia kereskedelmi kapcsolatokban. Az ipari termékek aránylag kis részét alkotják a Franciaországba irányuló magyar kivitelnek. A magyar—francia kereskedelmi kapcsolatok mérlege az utóbbi években mutatkozó enyhe javulás ellenére még mindig passzív Magyarország szempontjából, ami akadályozza az árucsereforgalom növelését. A francia kormánynak a kapcsolatok normalizálására irányuló politikája — írja a lap — nagyfokú megértésre számíthat Magyarországon és a francia külügyminiszternek alkalma nyílik majd, hogy meggyőződjék Magyar- ország gazdasági helyzetének javulásáról, az új gazdasági irányelvek nyomán kialakult kedvező feltételekről. Magyar-román vegyipari együttműködés Július 20 és 27-e között tárgyalások folytak Budapesten magyar és román vegyipari küldöttségek között. Megvizsgálták, milyen lehetőségek vannak a két ország vegyipari együttműködésének bővítésére. Javaslatokat tettek az árucsere növelésére, műszakigazdasági tapasztalatcserékre. U Thant a Szovjetunióhaji Moszkva: Koszigin miniszterelnök július 26-án a Kremlben fogadta U Thant ENSZfő titkárt. A Minisztertanács foglalkozott a borsodi ísz-ek helyzetével A kormány Tájékoztatási Hivatnia közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az általa vezetett küldöttség szovjet- unióbeli hivatalos látogatásáról és tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1967-ben a mező- gazdasági termelőszövetkezetek termelésének további fejlődését. __ Cljh Lent a gyengén működő lei melűszöeetkezetek száma megyénkben A Borsod-Abaűj-Zemplén megyei Tanács vb-elnöke jelentést tett a hegyvidéki termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására 1965-ben hozott kormányhatározat végrehajtásáról. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és ennek során megállapította, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a párt és a kormány politikájának, határozatainak megfelelően sikeres munkát végzett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításában. Ennek eredményeként csökkent a gyengén működő termelőszövetkezetek száma, a közös gazdaságok mérleghiánya. Tervszerű munkával jelentős sikereket értek el a lejtős, kedvezőtlen természetigazdasági körülmények között működő üzemekben a megfelelő termelés szerkezet kialakítása, a talajjavítás, a gazdasági melléktevékenység fejlesztését szolgáló lehetőségek kihasználása, az anyagi érdekeltség növelése terén. A kormány a jelentést tudomásul vette és megfelelő határozatokat hozott A Minisztertanács meghallgatta a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének beszámolóját a kisipari szövetkezetek helyi iparpolitikai tevékenységéről a második ötéves terv időszakában; valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a lakosság részére végzett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenység helyzetének vizsgálatáról és megfelelő határozatokat hozott; A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről» Kormányhatározat a tsz-ek 1967. évi állami támogatásáról A dott kormány ülésén elfoga- határozat szerint a termelőszövetkezetek állami támogatása 1967-ben lényegében változatlan színvonalon marad, mivel ennek eddigi rendszere eredményesen mozdította elő a kitűzött gazdaságpolitikai célok elélését. A módosíKorszeríísítik a diósgyőri tinomhengerművet A Lenin Kohászati Művek ► egyik legrégibb üzemét, a fi- « namhengerrnűvet a harmadik ► ötéves terv időszakában korszerűsítik. A nagyszabású beruházási munkákra kétszáz► harminc millió forintot irányoztak elő. Ebből hetven ► millió felhasználásával a jelenlegi elavult, favázas helyett ► modem, tágas, világos, vas- szerkezetű üzemcsarnokot ► emelnek. Az előirányzat többi ► részéből a mostani, csaknem £ nyolcvan éves helyett korszerű ► hengerál] ványokkal, henger- £ állító berendezésekkel új kö► zépsori hengersorozatot építenek, amelynek a kiszolgálását a nehéz fizikai munka kiiktatásával, gépi úton oldják ►me& A termékek kikésatéaére a korszerű követelményeknek megfelelő üzemrészt létesítenek a gyártmányokat továbbító görgősorral, továbbá modem daraboló, egyengető, kötegelő, valamint a hengerelt áruk minőségének javítására szolgáló visszahűtő berendezésekkel, hőkezelő kemencével; A korszerűsítési munkát a terv szerint 1968-ban kezdik meg és 1970-ben fejezik be. A beruházás eredményeként a jelenlegi nehéz fizikai munkát megszüntetik, az új hengersorozat termelő-képessége megkétszereződik, s a mostaninál mintegy húszezer tonnával több, felerészben finom, ötvözött hengerelt árut adhatnak majd a feldolgozó iparágaknak« tások az alábbi területeket érintik: A határozat továbbra is jelentős összegekkel segíti a talajjavítási, talajvédelmi, s a vízrendezési munkálatokat, d# előírja, hogy az e célra rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket az eddigieknél hatékonyabban kell felhasználni. Tekintettel arra, hogy a jövőben a szőlő- és gyümölcstermelés területén is nagyobb követelményeket kell támasztani a minőséggel szemben, a határozat előnyben részesíti a történelmi borvidékeken a borszőlő, a korai és az exportra alkalmas csemegeszőlő, a gyümölcsfélék közül pedig a keresettebb fajták telepítését A határozat, kiindulva abból, hogy a termelőszövetkezetek gépesítése elért olyan színvonalat amelyben mar — a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetelvet kivéve — nem szükséges az állami támogatás, megszünteti a kombájnaratásnál, valamint a mély- és mélyítőszántásnál korábban nyújtott kedvezményeket. Az üzemi karbantartó műhelyek építésének ösztönzését további kedvezményekkel segíti elő, ennek megfelelően a gépjavítások támogatósának köre némileg csökken. A beruházási kedvezmények •közül jelentősebb mértékben növekszik a palántanevelő telepekhez és a gépkarbantartó műhelyekhez adott kedvezmény, egyidejűleg egyszerűsödik a baromfitenyésztéshez nyújtott támogatós rendszere. A kormányhatározat szerint a termelőszövetkezeteket az építési beruházások utón n kedvezmény abban az esetben is megilleti, ha a hatósági előírások betartása mellett — az építmények nem típus, vágj' állami ajánlott terv alapján készülnek; A határozat 1967. január J-éri lép életbe« A KI%EB jelentése a lakosság részére végzett szolgáltatásokról A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentése megállapítja: A párt és a kormány határozatai nyomán a második ötéves terv idején tovább bővült a lakosság részére végzett javítások és szolgáltatósok köre, de a fejlődés nem. tudta maradéktalanul pótolni a korábbi lemaradást, egyes új szolgáltatási ágak pedig nem tartottak lépést a növeKvő igényekkel. A szocialista szektor a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében bővítette hálózatát, új szolgáltatási ágak és fonnák Jöttek létre, általában emelkedett a szolgáltatások színvonala. A szocialista szektor a második ötéves tervben közel 800 millió forintot fordított a javító és szolgáltató üzemeik fejlesztésére. Az elmúlt öt évben az ipari szolgáltatások értéke 1,7 milliárd forintról 3.6 milliárd forintra növekedett. A falusi lakosság szükségleteinek kielégítésére mintegy 1400 földmű vessző ve tke- í zetS boltban veszik át a vitásra szoruló cikkeket és a tisztításra váró ruhaneműket A legerőteljesebben az építő-, a szerelő-, valamint a ruhatisztító ipar teljesítménye, az elektroakusztikai cikkek, a háztartási gépek és • gépkocsik javításának volumene emelkedett A társadalom széles rétegeknek bevonásával végzett népi ellenőrzési vizsgálat azonban rámutatott arra is, hogy nagy a különbség az egyes megyék, járások, a városi és a falusi lakosság, a perem- és a bclkerületek ellátottsága, valamint a különböző javító és szolgáltató ágazatok színvonala között A jelentés hangsúlyozza: A Javító és szolgáltató tevékenység sajátosságai lehetővé teszik, hogy ezen a területen már az tf ; gazdaságirányítást rendszer bevezetése előtt rátérjenek az eddigi egyes kötöttségek feloldására. Főként a tanáewᣠ(ToiytaUi a 2. oldakmj Ma. július 28-án ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. A Központ) Bizottság megI tárgyalja a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa politika: és szervezeti előkcszi- [ tésénck kérdéseit, a Központi I Bizottság 1966. második félévi munkatervére vonatkozó javaslatot és egyéb időszerű kérdésekét. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága
