Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
Világ proletáijal. egyesfilíetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 172. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek. 1966. július 22. Ilagyolils feladatok, újszerű együttműködés S zocialista társadalmunk építésében napjainkban az élet újabb, bonyolultabb, ennélfogva nehezebb feladatokat állít elénk. Uj ötéves tervünk célkitűzései összhangban vannak népünk azon óhajával és törekvéseivel, hogy gyorsabb ütemben fejlődjenek életkörülményei és mindenki munkája szerint élvezze az alkotó munka gyümölcseit. Uj gazdaságirányítási rendszerünk jelentős előmozdítója lesz annak, hogy a jobb munkával, bőségesebb termést takarítsunk be az egész társadalom hasznára és javára. A minőségükben új körülmények érlelték meg annak szükségét is. hogy változzék a gazdasági irányítás és a társadalmi szervezetek tevékenysége, hogy elhatóroltabb, ugyanakkor jobb együttműködés alakuljon ki munkájukban. Ennek jegyében jött létre a közelmúltban az a megbeszélés is, amelyen egyrészről a kormány elnöke és elnökhelyettesei, másrészről a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága vett. részt. Noha társadalmi rendünkben természetesnek kell tekintenünk az állam és a szakszervezetek képviselőinek közös tanácskozásait, ez utóbbi mégis kiemelkedően jelentős volt. Az itt született döntések — amelyeket a Minisztertanács és a SZOT elnöksége ülésén is teljes mértékben jóváhagytak — nagy horderejűek a napi gondok megoldásában, a távlati célok megítélésében és a sajátos, valamint közös feladatok kialakításában. A kormány vezetői és a SZOT titkársága kölcsönösen tájékoztatták egymást az ország gazdasági életével, illetve a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos tapasztalataikról, az ezzel összefüggésben jelentkező időszerű kérdésekről, nem utolsósorban arról, milyen legyen a kormány ós a szakszervezeti mozgalom vezető szerveinek együttműködése a közös megoldást igénylő feladatokban. A kormány és a SZOT veze- tői egyöntetűen hangsúlyozták unnak szükségességét, hogy minden erejüket a távlati célokat megalapozó mai feladatokra kell összpontosítani. Mind a kormánynak, mind a szakszervezeteknek elsődleges érdeke, bogy valóra váljanak az idei tervek, különösen olyan célkitűzései, amelyek a legdöntőbb befolyással vannak az élet- körülmények alakulására, mint a kifogástalan minőség, a társadalmi hasznosság, az előállítás költségeinek csökkentése, termelésünk értékesíthetősége belföldön és külföldön egyaránt. Az eddigieknél jobban szükséges hangsúlyozni e feltételek maradéktalan teljesítését, hiszen csak ezen az alapon van O'ód és lehetőség rá, hogy fokozatosan kielégíthessük a dolgozó emberek egészségvédel- tht, szociális, kulturális igényeit. E felfogás érvényesítése céljából olyan megállapodás született a kormány és a SZOT Vezetői között, amely szerint a szakszervezetek részt vállalnak már az elgondolások, feladatok kidolgozásában is. A minisztériumok és főhatóságok viszont telelések azért, hogy a szak- szervezeteket bevonják az érintett kérdések, javaslatok kidolgozásába, véleményüket figyelembe vegyék és hasznosítsák. Nem kisebb kérdésekről van szó. mint például arról, hogy a szakszervezetek részt vesznek a különböző időtartamú népgazdasági tervek kidolgozásában. a beruházási rend- szer kialakításában, különösen a szociális, kulturális, munkás- védelmi beruházások meghatározásában. M egállapodás született arra is. hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vesznek az új gazdasági irányítás részleteinek kidolgozásában, egy sor olyan dolog kimunkálásában, amelynek az a célja, hogy növekedjék a gazdasági vezetők egyszemélyi felelőssége és egyidejűleg érvényesüljön a dolgozók okos. hasznos akarata, az őket képviselő szakszervezetek álláspontja. E célból az állami vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek bensőségesebb, rendszeresebb konzultációs kapcsolatot alakítanak ki. Javaslataikat, szándékaikat, intézkedéseiket kölcsönösen egymás elé terjesztik. Tudatosan törekednek rá, hogy a különböző kérdések megítélésében jelentkező véleménykülönbségek kibontakozzanak, nyíltan felszínre kerüljenek, ugyanakkor egyeztetéssel megoldást is nyerjenek. Nagyjelentőségű az a megállapodás, amely kimondja, hogy a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben a kormány csak a Szak- szervezetek Országos Tanácsa véleményének meghallgatásával, figyelembevételével dönt és a miniszterek az illetékes szervek egyetértésével határozhatnak a felügyeletük alá tartozó területeken. Ez az elvi állásfoglalás még jobban hangsúlyossá válik az üzemek gazdasági vezetői és a szakszervezeti bizottságok közötti viszony meghatározásánál. Ezzel összefüggésben egy sor kérdést majd a közeljövőben lehet és kell kidolgozni, a közleményben kifejtett közös állásfoglalás azonban már önmagában érzékelteti, hogy az igazgatókra és a szakszervezetekre nagy felelősség hárul a dolgozókat közvetlenül érintő kérdések megoldásának mérlegelésénél és eldöntésénél. Néhány ilyen kérdés kiragadásával már jelezni lehet a dolgok intézésénél bekövetkezendő minőségi változásokat. Ilyen például a kollektív szerződések rendszerének felújítása, újbóli alkalmazása az üzemekben. Noha még korai volna pontosan körvonalazni, mit foglal majd magában az igazgató és a szakszervezeti bizottság megállapodásának dokumentuma, semmiképpen sem a régiek egyszerű megújításáról van szó. A szerződéseknek mindenekelőtt a dolgozókat közvetlenül érintő megállapodásokat kell tartalmazniok. N em kevésbé jelentős a jogok nagyobbmértékű kiterjesztése. Ilyen például a vétó-jog, amely azt eredményezi majd — ha a szakszervezetek helyesen élnek vele —, hogy törvénytelen, rendelkezésellenes, a közös megállapodást sértő intézkedéseket nem lehet foganatosítani. A szakszervezetek felhatalmazást kaptak rá. hogy ha ilyen kísérlet történne, ne járuljanak hozzá. Sőt, a törvényes rendelkezések megszegőivel szemben kezdeményezzenek eljárást illetékes állami szerveknél és szükség esetén tárják a nyilvánosság elé tiltakozásukat a megállapodások megszegőivel szemben. E joggal szorosan összefügg az a kölcsönös megállapodás is, amely szerint a szakszervezetek véleményét ki kell kérni az üzemi, üzemegységé gazdasági vezetők tevékenységének megítélésénél, tisztségükben történő megerősítésnél vagy leváltásuknál. Ennek módját és rendszerét részleteiben kidolgozni a közeljövő feladatainak egyike. mi oha a kormány és a SZOT közötti megállapodásnak csak néhány pontját emeltük ki, indokolt ismételten hangsúlyozni, hogy a közös határozat nagyjelentőségű a szakszervezeti mozgalom szerepének továbbfejlesztésében. társadalmi és gazdasági életünk további demokratizálásában. Timmer József Millennium Poloniae A Bódva völgyen végig Ménes a Blikkben Elítélték a kistokaji leleséggyilko«! Számok, adatok, gólok Nagysikerű hangverseny Aggteleken A világhírű aggtelek—jósvafői ..Baradla” eseppkőbarlang hangversenytermében nagysikerű barlanghangversenyt adott a miskolci MÁV fúvószenekar. A barlanghangversenyt ebben az évben még többször megismétlik. Coove de Murville Magyarországra érkezik Couve de Murville francia külügyminiszter hétfőn utazik Prágába. Háromnapos csehszlovákiai tartózkodása után pedig hazánkba látogat A francia külügyminiszter Prágában Vaclav David külügyminiszterrel és Jozef Lenárt- tal, a csehszlovák kormány eillőkével tárgyal. Július- 27- ét Bratislavában tölti, ahol Michal Chudiknak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének vendége lesz. Couve de Murville július 28-án reggel Bra- tislavából egyenesen Budapestre utazik. A francia lapok kiemelik, hogy francia külügyminiszter még nem járt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon a háború óta. A kelet— nyugati közeledést kereső francia politika sikereként értékelik, hogy De Gaulle köztársasági elnök eredményes szovjetunióbeli útja mellett a külügyminiszter ez évben csaknem valamennyi szocialista országba ellátogat Péter János befejezte szovjetunióbeli látogatását Péter János külügyminiszter, aki július 13-án érkezett Moszkvába, hogy eleget tegyen a szovjet kormány meghívásának, befejezte hivatalos baráti látogatását a Szovjetunióban. Csü törtökön testvéri, szívélyes légkörben megtartották Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Péter János magyar külügyminiszter tárgyalásainak befejező megbeszélését A két külügyminiszter foglalkozott a mindkét országot érintő kérdésekkel. Csütörtökön délután Péter János a Moszkvától mintegy 30 kilométerre levő Lenyin- szkije Gorki helységbe látogatott A másfél évszázados, egykori nemesi kastélyban öt Lenin utolsó éveiben, és itt is halt meg 1924. január 11- én. Péter János megtekintette a múzeummá átalakított házat bejárta a körülötte elterülő» parkot Péter János és kísérete csütörtökön este a menetrend- szerű géppel visszautazott Budapestre. Újabb séta a világűrben A Gemini—10 amerikai űrhajó csütörtökön folytatta útját. A kabin utasai, a terv szerint magyar idő szerint késő este ereszkedtek le az Atlanti-óceán vízére. Vállalkozásuk egyik legnehezebb „mutatványát”, az űrsétát Collins mutatta be csütörtökön hajnalban. Ezt megelőzően szerda este 20 óra 30 perckor a Gemini—10 levált a hozzákapcsolt Agena —10 rakétáról, amelynek hatalmas motorjai tetfék lehetővé, hogy Young és Collins szédületes sebességgel minden eddiginél nagyobb — 776 Kedvenc időtöltésük: a fényképezés kilométer magasságba emelkedjék. — Ez idő tájt a Gemini—10 még 255 kilométernyi távolságban üldözte újabb célpontját — a már hónapok óta élettelenül — energiameghajtás és radar segítsége nélkül keringő Agena—8 rakétát. Három órás üldözés után a pilótáknak sikerült „befog- niok” és mintegy 16 méternyire megközelíteniük a célrakétát. Collins ormótlan űrre hájéban, magyar idő szerint csütörtökön 0.2 órakor mászott ki a biztonságot jelentő kabinból, hogy ismét csak öltözékének védelmére bízza magát, végrehajtsa az űrid- rándulást. A Gemini—10 burkolatán elhelyezett kézi korlátba kapaszkodva kezdte meg lebegését Hordozható kézi lökhajtásos motorjába ekkor bekapcsolta a nitrogén- üzemanyagot. szolgáltató vezetéket, majd az Agena—8- haz manőverezett Collins és az anyaűrhajó közötti kapcsolatot a 18 méter hosszú köJ- dökffiinór alkotta. Young és Collins a leszállást megelőző órákban nagytakarítást rendezett az űrhajóban. A világűrt eközíben szemétkosárnak használták. Mint bűnbánóan bevallották, a kidobott holmik között volt néhány olyan tárgy is. amelyet eredetileg nem szándékoztak kiselejtezni és csupán véletlenül kerültek a „hulladékok” közé. Ezek között szerepel egy filmfelvevő, egy kísérleti mikrometeorit gyűj- tödoboz, amely a Gemini—10 oldalára volt erősítve és amelybe a világűr porrészecskéit gyű l főtték össze tudományos célokra, egy fűthető kesztyű és egy szfnesfilm a korábbi Gerru ni -repülősekről.’ A diósgryörl Ady Endre Művelődési Ház fotoszakkö- rénck munkáiból kiállítás nyílt, amelyet július 30-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Még nem 1041 el az fj’ 00 P a monstrumgyár teste már egészen fekete a szürkületben. Talán bete is olvadna az elterpeszkedő, zsúfolt város képébe, ha hatalmas kémény-karjai nem nyújtóznának mindenek fölé. És ha nem vibrálnának benne fények. Igen, benne, a gyár testében égnek a fények. Innen messziről, az Avas oldaláról egészen parányi fények ezek, de erősek, vakítók. Életet hirdetnek. A vasgyár éjjeli életét. A munkát. Sokszor láttam már így. esti szürkületben a gyárat. Mindig más volt. De a hangulat, amely megmarad az emberben róla, mindig azonos. És ezt az azonost a mindig változóban Igazán nehéz fényképen rögzíteni. Rém Jánosnak sikerült A fénykép egy a kiállított 49 közül. Az egyik tabló közepén helyezték el. És így valamit szimbolizál is ezen a kiállításon. A középpontban a gyár van. Az itteni emberek életének középpontjában is. Mert akik a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házat lár fogatják, s akik például a foto-szakkör tagjai, azok itt élnek a gyár körül, s zömmel a kohászatban, vagy a gépgyárban dolgoznak. Különféle szakmájú emberek, vagy tanulók, akiket azonban a szabad időben összehoz egy közös vonzalom: kedvenc időtöltésük a fényképezés. 16 tagja van a szakkörnek, amely két évvel ezelőtt alakult az akkor nyitó új művelődési házban. Tulajdonképpen csak egyetlen konkrét és hasznos céllal hozták létre a szakkört: fényképen rögzítsék a ház rendezvényeit, a kerület társadalmi eseményeit, és a képekkel hirdetőtáblán, vagy díszes errüékalbumokban mutassák be az itteni életet. Amolyan házi riporter-szolgálatként alakult tehát a szakkör, zömmel fiatalokból, egészen kezdő fotósokkal. A legfonlosabb az^ megvolt a kezdőkben is: a kedv és az érzék a fényképezéshez. Fokozta kedvüket, hogy a kis szakköri helyiségben fényképezőgép, előhívó, nagyító-, szárítógép és más technikai fölszerelés áll rendelkezésükre. Érzékük, tehetségük csiszolására pedig szakmai előadásokat, dia-bemutatókat, vitákat és sok szakkönyvet biztosított számukra a művelődési ház, r"v aztán a kis sza’ kör lassan többet is produkál a kezdeti célnál. A ház eseményeiről, a III. kerületi életről készült képek közölt mind gyakrabban akadnak olyanok, amelyekre már a szigorú szakemberek is kijelentik; művészfotok. A közelmúltban a szakkör hígjai összegyűjtötték legjobb felvételeiket. A művelődési ház Juhász Miklósnak, az Országos Fotóművész Szövetség tagjának elnökletével zsűrit kért meg a képek elbírálására. És a zsűri a szakkör tíz tagjának 49 fényképét kiállításra bocsátotta... A kiállításon képből álló kollekciója kapta az első díjat. Krazsalkovics László Téli hangulat című képe nyerte a második. Csorba Zoltán Érdeklődés című felvétele pedig a harmadik helyezést. Korbacska Gyula dicsérő oklevelet kapott. Kedvenc időtöltésük, szórakozásuk közben a művészet mezsgyéjére léptek. Jó Irányítással, értő gonddal keltene most már törődni vele, hogv többé ne kanyarodjanak te erről az útróL (Ruttkay)
