Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

' ©sStörfök, i960. jfrfWns M. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Továbbra is kulcskérdés Di*á^a>e sa pisai* Oxaion? Ä harmadik ötéves terv kezdetén már túl vagyunk, az egész tervidőszakból fél esztendő eltelt. A nekikezdés Jó, ami természetes is, hi­szen a lendület nem állt meg, nem lassult, a második ötéves terv befejezésének fokozott lendületével kezdtük el az Óját, a harmadikat. , Lényegében azonban a tel­jes tervfeladatokat csak az el­múlt hetekben ismertük meg, amikor is az országgyűlés törvénybe iktatta. Az ország- gyűlés óta eltelt időben min­denkinek módjában állt rész­letesen, alaposan megismer­kedni a törvényjogot nyert tervfeladatokkaj. 45 milliárd a mezőgazdaság fejlesztésére A törvénybe iktatott fel­adatokkal kapcsolatban már az országgyűlési képviselők is hangsúlyozták, hogy népgaz­daságunk fejlesztésének to­vábbra is központi tétele az Ipar fejlesztése. Ez nemcsak helyes, hanem törvényszerű is, népgazdaságunk szerkeze­tének ipari jellegéből ered. Am mind a képviselők, mind « kormány tagjai egyértelmű­en hangsúlyozták, hogy az ipari jelleg megtartása és fokozása mellett a mezőgaz­daság fejlesztése továbbra Is kulcskérdés, azaz: fő feladat marad. S ezzel, ahogyan Fe­hér Lajos elvtárs, a Minisz- | tertanács elnökhelyettese mondotta: „Nagy felelősség háruj a mezőgazdasági veze­tőkre és dolgozókra”. Ma már ismert tétel, hogy * következő őt évben a nép­gazdasági beruházások mint­egy 16—18 százalékát (körül­belül 45 milliárd forint érték­ben) a mezőgazdaság fejlesz­tésére fordítjuk. Ennek elle- hében viszont elvárja a la­kosság, hogy a mezőgazdasá­gi termelés 1070-ig legalább 18—15 százalékkal fejlődjék. Vitathatatlan, hogy ennek biztosítása kemény munkát követel mindenkitől, aki a mezőgazdaságban, vagy annak részére dolgozik. Felszólalá­sában Fehér Lajos elvtárs nyomatékosan felhívta erre a figyelmet. Gépek, mű trágya, piac Az természetes, hogy népi államunk nem egyoldalúan kívánja a mezőgazdaságtól a célkitűzések teljesítését. Min­den tőle telhető erővel a me­zőgazdaságban dolgozó em­berek megsegítésére siet. El­sősorban az előirányzott, mintegy 45 milliárd forint ártékű beruházással, de ezen túlmenően a korszerűbb gaz­dálkodás biztosításával :s. Mindenekelőtt: tovább fejlő­dik és színvonalában is ja­a mezőgazdaság gépesíté- **• Gondoljunk csak arra, hogy az országgyűlés, amikor törvénybe iktatta az új öt­éves terv tételeit, feladatait, az állam vállalta, hogy a kö­vetkező öt évben 58—40 ezer korszerű, különböző típusú traktort, 35—36 ezer pótko­csit és hat-hét ezer gabona- kombájnt ad a mezőgazdaság­nak. Az országban valamivel több, mint 3000 termelőszö­vetkezet gazdálkodik, s fi­gyelembe véve az állami gaz­daságok szükségleteit is, egyenlően osztva a fenti szá­mot, átlagosan körülbelül tíz traktor jut a következő öt év­ben minden mezőgazdasági üzemnek. Ugyanennyi pótko­csi és legalább két gabona- kombájn. Természetesen, eze­ken kívül gondoskodik az állam mésféle gépekről, el­sősorban korszerű munkagé­pekről. villanymotorokról és a mezőgazdasági munkát könnyítő egyéb technikai be­rendezésekről, szerszámokról, nem utolsósorban a gépjaví­tást gyorsító és könnyítő kor­szerű szerszámgépekről is. Az állam tehát messzeme­nően gondoskodik a mezőgaz­dasági célkitűzések teljesítésé­ről. Gondoskodik a műtrá­gyáról, talajjavító anyagok­ról, iparilag előállított takar­mányfélékről, gabonaraktá­rakról, vasúti és egyéb szállí­tásról s az eddiginél fokozot­tabb ütemben a szakember- képzésről is. Nem utolsósor­ban pedig gondoskodik a pi­acról, a mezőgazdasági árúk szervezett felvásárlásáról, mégpedig a korábbiaknál kedvezőbb árakon és még több egyéb kedvezménnyel. Az irányítás és a munkamorál javítása Ezek után mondhatnánk úgy is, hogy a mezőgazdaság célkitűzéseinek teljesítése az új ötéves tervben az állam, a népgazdaság részéről bizto­sított. A másik oldal biztosítása, a feladatok megvalósításának részletes, gyakorlati végrehaj­tása a mezőgazdaságban dol­gozó emberekre vár. Ez a munka, a gyakorlati teljesí­tés két fő pilléren nyugszik. Egyik: a tervezés, az irányí­tás, általában a vezetés szín­vonalának további javítása minden vonatkozásban. Az eddiginél jobb szakmai, gaz­dasági és politikai irányítás nélkül nehéz lesz teljesíteni a mezőgazdaság új ötéves ter­vét. Erre intenek az új gaz- d asá girányítás bevezetésének követelménvei, az a tény, hogv jelentősen megnő a me­zőgazdasági üzemek önállósá­ga is. Más szavakkal: a ter­melőszövetkezetekben is meg kell tanulni önállóan gazdál­kodni. A másik fő pillér: a dolgozók fegyelmezett, jó mnnkáia. Nyilvánvaló, hoev a harma­dik ötéves terv mezőgazda­ságra vonatkozó globális eél- ’-úözéstHt országos mA~'A"k- ben kell értelmezni. Ezen belül azonban minden terü­letnek. minden meevénnk. de Nincs bosszantóbb, s elke­serítőbb látvány nagy dolog­időben, amikor éretten bókol- Uak a kalászok, vagy már szárukról levágva, elnyúlva a tarlón, betakarításra vár­nak, s a kombájn tehetetle­nül áll. Kiskinizs határában ez a kép fogad. A rendrevágó már elvégezte a magáét, s a be­terített, tarlő szélén áll az SZK—4-es. Kádár Lajos, a Haladás Tsz agronómusa bosszúsan járja körül a nagy alkotmányt. Panaszkodik, s Joggal: — Csütörtöktől harminc holdon szedte fel a terményt, s már kedd dél van. Ez nem teljesítmény! Ez semmi! — Mi baja a gépnek? — kérdezzük. — Honnan jött? — Az Alsóvadászi Gépállo­másé. Elnökünk éppen ott s jár. mert hiába telefonálga­tunk napok óta. Elszakadt a ventillátorszíj . .. különben is állandóan javítgatni kell, hol a szaimarázó szakad le, hol más baja van ... Az idén na­gyon kifogtuk ezzel a gép­pel, pedig most olyan jó fdő van — sóhajt az agronómus _t úgy kihasználhatnánk, ha t udnánk! Jó száz holdunk renden van már, csak fel kel­lene szedni... A kisklnizsiek elkeseredése, bosszúsága jogos. Az Alsóva­dászi Gépállomás nagyobb gondot fordíthatna gépeire, hiszen hosszú hónapok álltak rendelkezésükre, hogy a nagy munkák idejére rendbehoz­zák, pótalkatrészekkel ellás­sák kombájnjaikat! HiHMmHMmimniMUHimiHi Áll a kombájn! mondhatnánk minden járás­nak és tájegységnek meg vannak a maga speciális fel­adatai. Borsod megyében pél­dául, az általános feladatokon kívül a következő években az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a lejtős terüle­tek talajának védelmére, ja­vítására, értékes szőlő- és gyümölcskultúránk fejleszté­sére, nem utolsósorban a ta­karmánytermesztésre, az ál­lattenyésztésre. Az országos átlagnál súlyosabb megyénk­ben a mezőgazdaság munka­erő-problémája is, aminek megoldása — egyrészt a fo­kozottabb gépesítéssel, más­részt a fiatalok megnyerésé­vel — az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket követel me­gyénk vezetőitől csakúgy, mint a termelőszövetkezetek­től. A tervfeladatok sikeres teljesítése volóban teljes és tervszerű összefogást, folya­matos együttműködést igé­nyel mind az állami, mind a társadalmi és politikai szer­vektől. Szendrei József — A zöldség- és gyümölcsel­látás Özdon és környékén nem­csak minőségileg rossz, hanem mennyiségileg is kevés. A megyei tanács legutóbbi ülésén hangzott el ez a panasz. Özdon járva, a lakosoktól is hallottunk ilyen véleménye­— Reggelente sorbanállunk a zöldségboltok előtt. — Sokszor összetört, rotha­dó gyümölcsöt kapunk. — Olyan drága a piac, hogy vannak, akik az üzletelésből élnek: hajnalban elutaznak Egerbe, ott összevásárolnak mindenféle zöldséget és reggel eladják az ózdi piacon. Bőven megtérül az útiköltségük, sőt, hasznuk se kicsi. .. Az emberek panaszkodásá­ban gyakran van túlzás. Ezt láttuk a 87. számú zöldségbolt pultja mögül. Az üzlet ugyan­is mindennap kap friss árut. A mennyiség növekedésére pe­dig egy adat: júniusban 150 ezer forint értékű áruforgalmat terveztek és 420 ezer forint ér­téket adtak el. Ezek szerint nyilván volt elég árujuk. En­nek ellenére, egyes termé­kekből lehetett hiány — A szezon kezdetén pri­mőr-árukból nem kaptunk ele­gendőt — hallottuk Andrássy Dénes boltvezetőtől. — Most azonban a mennyiséget illető­en már csak az a panaszunk, hogy kevés erős-paprika érke­zik hozzánk. A minősére nem mondhatok kifogást. Elértük azt is, hogy most már közvet­lenül a termelőszövetkezetek­től vehetjük át az árut. így frissebb, jobb zöldséget és gyümölcsöt adhatunk a vásár­lóknak. ózdi szabad piac olykor való­ban drágább a miskolcinál. Még bosszantóbbak az olyan esetek, amikor egy-egy terme­lőszövetkezet miatt marad a MÉK-üzletben a romlandó áru. Megtörtént például, hogy az egyik tsz reggel 10 óráig 8 Made in Borsod özdon fényképeztük le ezt az ártáblát. Azon a napon megyénk minden MÉK-bolt jóban ilyen árak voltak. A kisipari szövetkezetek export termeléséről Az SZMT színháztermének előcsarnokában, az exportki­állítás színhelyén láthatjuk a megyei KISZÖV-höz, valamint az ORKISZ-hoz tartozó kisipa­ri szövetkezetek export termé­keit is. Talán érdemes meg­említeni, hogy a szövetkezetek­ben egy évtizeddel ezelőtt egy­általán nem foglalkoztak kül­kereskedelmi termékek gyár­tásával. — Elsőnek — tájékoztat Koltai Zoltán elvtárs. a Bor­sod megyei KISZÖV elnöke — az akkor még hozzánk tarto­zott sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz gyártott külkereskedelmi lődött. A fejlődés különösen a vegyipari üzemekben és a szö­vetkezeti iparban volt jelen­tős.” Ezt a megállapítást a KISZÖV elnöke néhány példá­val igazolta. — A KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek — mondotta — ebben az évben mintegy 50 millió forint értékű árut ter­melnek külföldi megrendelők­nek. Az év első fele igen jó eredményekkel bíztat, hiszen a ktsz-ek, 14 százalékkal túl­teljesítve tervüket, csaknem 50 százalékkal több exportot gyártottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Elsősor­Résztet a kiállításról. Előtérben a bodrogkeresztúrl Ke­rámia Ktsz termékek Foto: Szabados megrendelésre. E szövetkezet — amely most már az ORKISZ- hoz tartozik — ez évben csak­nem 50 milliós exportot gyárt Aztán a miskolci Vasipari, majd a Háziipari, a sátoralja­újhelyi Faipari, a miskolci Textilkonfekció Szövetkezet kezdett nagyobb mértékben foglalkozni külföldi megren­delések vállalásával, teljesíté­sével. A második ötéves terv­ben az exporttermelés a húszszorosára növekedett. Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára a kiállí­tás megnyitásakor többek kö­zött ezt mondotta: „Ez év első felében Ipari üzemeink ex­porttevékenysége tovább fej­ban dicséretet érdemelnek ezért a miskolci Vasipari Ktsz dolgozói, vezetői, akik 134, a miskolci Háziipari Szövetke­zet dolgozói, vezetői, akik 153 százalékos export termeléssel zárták az első félével. Úgy hisszük, mondanunk sem kell, hogy a szövetkezetek termékei — szerszámos és gyü­mölcsös ládák, férfi és női konfekciós termékek, női bun­dák, sportcipők és szivacska­bátok, gyermekruhák. kesz- tvűk és kerámia ipari termé­kek — nemcsak tovább öregbí­tik a magyar ipar hírnevét, hanem hasznot is jelentenek a szövetkezeti kollektíváknak és a népgazdaságnak egyaránt. — Miért veszi a miskolciak­nál drágábban a zöldárut az ózdi kohász, a bányász, a ná- dasdi lemezgyári munkás? Az ilyen elégedetlenkedő kérdésekre csak azt válaszol­hatjuk, hogy nem veszi drá­gábban. Legalábbis a MÉK üzleteiben nem. A Szövetkeze­tek Borsod megyei Értékesítő Központjának boltjaiban ugyanis mindennap egységes fogyasztói árjegyzék szerint árusítanak a megye egész terü­letén. Az azonban tény, hogy Borsodban az árak magasab­bak az országos átlagnál. Ipa­ri jellegű megyénkben orszá­gosan a legdrágábbak közé so­rolható a piac. Ez ad lehetősé­get egyeseknek az „üzérkedés­re”, maszek árufelvásárlásra más megyékben. Bár a MÉK üzletei piaci ár- szabályozó szerepet is betölte­nek, ezt gyakran mégis figyel­men kívül hagyják a magán- kereskedők, a kofák, akik di­csérő szóval és több pénzért adják áruikat így aztán az forintért árulta a zöldbabot; azután azonban sietve leszál­lította az árat 2 forintra. A zöldségboltban ekkor 5 forint volt a zöldbab kilója... Más esetben a hevesi MÉH kijelentette: az ózdiaknak csak akkor ad paradicsomot, ha ká­posztát is vesznek tőle. A ká­poszta pedig olcsóbb az ózdi járás termelőinél! Az ilyen „kapcsolt” áru rontja a pia­cot. Más megyék MÉK válla­latainak és tsz-einek meg kel­lene érteniük, hogy Borsod megyének segítségre van szük­sége, nem pedig ilyen árukap­csolásra1 Az említett megyei tanács­ülésen felvetődött még egy gondolat, amit a piaci helyzet javítására Ózdon éppúgy meg kellene valósítani, mint me­gyénk más iparvidékén: — Ipari üzemeink körött sok a zöldövezet. Ezeket jobban ki kellene használnunk. A jó földekre ne csak fűzfabokrokat ültessünk, hanem gyümölcsfá­kat, zöldségeket is! (Ruttkay) Cikkünk nyomán: fi Megyei Főügyészség vádat emelt az EM. 31. sz. Állami Építőipari Vállalat három vezetője eilen rossz minőségű ipari termék forgalombahozatala miatt Lapunk elmúlt évi, július 28-i számában „Negyven har­cikat családot kártalanítani kell!” c. cikünk foglalkozott a kazincbarcikai 2. sz. lakásszö­vetkezet tagjainak panaszával. A levélírók a 31. sz. Állami Építőipari Vállalatra, mint a B—6-os jelű szövetkezeti la­kás generálkivitelezőjére pa­naszkodtak, amelynek illetékes vezetői és dolgozói felüle­tes, hanyag munkájukkal tetemes, több mint fél millió forintos kárt okoztak a 40 új szövetkezeti lakástulaj­donosnak. illetőleg a népgaz­daságnak. Panaszuk orvoslásá­hoz a megyei pártbizottság se­gítségét kérték. A panaszt annak idején ki­vizsgáltuk. Kiderült, hogy a panasz indokolt, ezért sürget­tük a felelősség megállapítá­sát és az okozott kár megtérí­tését. Cikkünk nyomán a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — szakértők bevonásával — tüze­tes vizsgálatot folytatott és té­telesen is megállapította az ÉM. 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és kazincbarcikai fő­építésvezetőségének felelőssé­gét A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tényállás és a szakértői bizonylatok alapján feljelentést tett Győ­ri Károly, az ÉM. 31. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat közpon­ti főépítésvezetője; Kovács Já­nos, az ÉM. 31. sz. kazincbar­cikai főépitésvezetője és Cza- kó Frigyes Lajos, a B—6-os jelű szövetkezeti lakások építé­sének irányításáért, és ellenőr­zéséért közvetlenül is felelős építésvezető ellen „rossz minő­ségű ipari termék forgalomba­hozatala miatt”. A Megyei Főügyészség, a feljelentésben foglaltak kivizs­gálása alapján több mint 2Ö oldal terjedelmű vádiratot nyújtott be a Megyei Bíróság­nak, amelyben konkrétan vá­zolja az ügyben érdekelt épí­tőipari vállalatok vezetőinek személyes felelősségét a 40 ka­zincbarcikai család, illetőleg a népgazdaság megkárosításáért, valamint a szövetkezeti la­kásépítő mozgalom kompro- mittálásáért: „a rossz minősé­gű ipari termék forgalomba hozatala miatt”. Az ügyet a közeljövőben i Megyei Bíróság tárgyalja s a tárgyalás eredményétől füg­gően, lehetőség nyílik arra is, hogy a megkárosított szövetke­zeti lakástulajdonosok kártérí­tési igénnyel lépjenek fel a ha­nyag vállalattal szemben. tcsfí

Next

/
Oldalképek
Tartalom