Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
' ©sStörfök, i960. jfrfWns M. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Továbbra is kulcskérdés Di*á^a>e sa pisai* Oxaion? Ä harmadik ötéves terv kezdetén már túl vagyunk, az egész tervidőszakból fél esztendő eltelt. A nekikezdés Jó, ami természetes is, hiszen a lendület nem állt meg, nem lassult, a második ötéves terv befejezésének fokozott lendületével kezdtük el az Óját, a harmadikat. , Lényegében azonban a teljes tervfeladatokat csak az elmúlt hetekben ismertük meg, amikor is az országgyűlés törvénybe iktatta. Az ország- gyűlés óta eltelt időben mindenkinek módjában állt részletesen, alaposan megismerkedni a törvényjogot nyert tervfeladatokkaj. 45 milliárd a mezőgazdaság fejlesztésére A törvénybe iktatott feladatokkal kapcsolatban már az országgyűlési képviselők is hangsúlyozták, hogy népgazdaságunk fejlesztésének továbbra is központi tétele az Ipar fejlesztése. Ez nemcsak helyes, hanem törvényszerű is, népgazdaságunk szerkezetének ipari jellegéből ered. Am mind a képviselők, mind « kormány tagjai egyértelműen hangsúlyozták, hogy az ipari jelleg megtartása és fokozása mellett a mezőgazdaság fejlesztése továbbra Is kulcskérdés, azaz: fő feladat marad. S ezzel, ahogyan Fehér Lajos elvtárs, a Minisz- | tertanács elnökhelyettese mondotta: „Nagy felelősség háruj a mezőgazdasági vezetőkre és dolgozókra”. Ma már ismert tétel, hogy * következő őt évben a népgazdasági beruházások mintegy 16—18 százalékát (körülbelül 45 milliárd forint értékben) a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Ennek elle- hében viszont elvárja a lakosság, hogy a mezőgazdasági termelés 1070-ig legalább 18—15 százalékkal fejlődjék. Vitathatatlan, hogy ennek biztosítása kemény munkát követel mindenkitől, aki a mezőgazdaságban, vagy annak részére dolgozik. Felszólalásában Fehér Lajos elvtárs nyomatékosan felhívta erre a figyelmet. Gépek, mű trágya, piac Az természetes, hogy népi államunk nem egyoldalúan kívánja a mezőgazdaságtól a célkitűzések teljesítését. Minden tőle telhető erővel a mezőgazdaságban dolgozó emberek megsegítésére siet. Elsősorban az előirányzott, mintegy 45 milliárd forint ártékű beruházással, de ezen túlmenően a korszerűbb gazdálkodás biztosításával :s. Mindenekelőtt: tovább fejlődik és színvonalában is jaa mezőgazdaság gépesíté- **• Gondoljunk csak arra, hogy az országgyűlés, amikor törvénybe iktatta az új ötéves terv tételeit, feladatait, az állam vállalta, hogy a következő öt évben 58—40 ezer korszerű, különböző típusú traktort, 35—36 ezer pótkocsit és hat-hét ezer gabona- kombájnt ad a mezőgazdaságnak. Az országban valamivel több, mint 3000 termelőszövetkezet gazdálkodik, s figyelembe véve az állami gazdaságok szükségleteit is, egyenlően osztva a fenti számot, átlagosan körülbelül tíz traktor jut a következő öt évben minden mezőgazdasági üzemnek. Ugyanennyi pótkocsi és legalább két gabona- kombájn. Természetesen, ezeken kívül gondoskodik az állam mésféle gépekről, elsősorban korszerű munkagépekről. villanymotorokról és a mezőgazdasági munkát könnyítő egyéb technikai berendezésekről, szerszámokról, nem utolsósorban a gépjavítást gyorsító és könnyítő korszerű szerszámgépekről is. Az állam tehát messzemenően gondoskodik a mezőgazdasági célkitűzések teljesítéséről. Gondoskodik a műtrágyáról, talajjavító anyagokról, iparilag előállított takarmányfélékről, gabonaraktárakról, vasúti és egyéb szállításról s az eddiginél fokozottabb ütemben a szakember- képzésről is. Nem utolsósorban pedig gondoskodik a piacról, a mezőgazdasági árúk szervezett felvásárlásáról, mégpedig a korábbiaknál kedvezőbb árakon és még több egyéb kedvezménnyel. Az irányítás és a munkamorál javítása Ezek után mondhatnánk úgy is, hogy a mezőgazdaság célkitűzéseinek teljesítése az új ötéves tervben az állam, a népgazdaság részéről biztosított. A másik oldal biztosítása, a feladatok megvalósításának részletes, gyakorlati végrehajtása a mezőgazdaságban dolgozó emberekre vár. Ez a munka, a gyakorlati teljesítés két fő pilléren nyugszik. Egyik: a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának további javítása minden vonatkozásban. Az eddiginél jobb szakmai, gazdasági és politikai irányítás nélkül nehéz lesz teljesíteni a mezőgazdaság új ötéves tervét. Erre intenek az új gaz- d asá girányítás bevezetésének követelménvei, az a tény, hogv jelentősen megnő a mezőgazdasági üzemek önállósága is. Más szavakkal: a termelőszövetkezetekben is meg kell tanulni önállóan gazdálkodni. A másik fő pillér: a dolgozók fegyelmezett, jó mnnkáia. Nyilvánvaló, hoev a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó globális eél- ’-úözéstHt országos mA~'A"k- ben kell értelmezni. Ezen belül azonban minden területnek. minden meevénnk. de Nincs bosszantóbb, s elkeserítőbb látvány nagy dologidőben, amikor éretten bókol- Uak a kalászok, vagy már szárukról levágva, elnyúlva a tarlón, betakarításra várnak, s a kombájn tehetetlenül áll. Kiskinizs határában ez a kép fogad. A rendrevágó már elvégezte a magáét, s a beterített, tarlő szélén áll az SZK—4-es. Kádár Lajos, a Haladás Tsz agronómusa bosszúsan járja körül a nagy alkotmányt. Panaszkodik, s Joggal: — Csütörtöktől harminc holdon szedte fel a terményt, s már kedd dél van. Ez nem teljesítmény! Ez semmi! — Mi baja a gépnek? — kérdezzük. — Honnan jött? — Az Alsóvadászi Gépállomásé. Elnökünk éppen ott s jár. mert hiába telefonálgatunk napok óta. Elszakadt a ventillátorszíj . .. különben is állandóan javítgatni kell, hol a szaimarázó szakad le, hol más baja van ... Az idén nagyon kifogtuk ezzel a géppel, pedig most olyan jó fdő van — sóhajt az agronómus _t úgy kihasználhatnánk, ha t udnánk! Jó száz holdunk renden van már, csak fel kellene szedni... A kisklnizsiek elkeseredése, bosszúsága jogos. Az Alsóvadászi Gépállomás nagyobb gondot fordíthatna gépeire, hiszen hosszú hónapok álltak rendelkezésükre, hogy a nagy munkák idejére rendbehozzák, pótalkatrészekkel ellássák kombájnjaikat! HiHMmHMmimniMUHimiHi Áll a kombájn! mondhatnánk minden járásnak és tájegységnek meg vannak a maga speciális feladatai. Borsod megyében például, az általános feladatokon kívül a következő években az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a lejtős területek talajának védelmére, javítására, értékes szőlő- és gyümölcskultúránk fejlesztésére, nem utolsósorban a takarmánytermesztésre, az állattenyésztésre. Az országos átlagnál súlyosabb megyénkben a mezőgazdaság munkaerő-problémája is, aminek megoldása — egyrészt a fokozottabb gépesítéssel, másrészt a fiatalok megnyerésével — az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket követel megyénk vezetőitől csakúgy, mint a termelőszövetkezetektől. A tervfeladatok sikeres teljesítése volóban teljes és tervszerű összefogást, folyamatos együttműködést igényel mind az állami, mind a társadalmi és politikai szervektől. Szendrei József — A zöldség- és gyümölcsellátás Özdon és környékén nemcsak minőségileg rossz, hanem mennyiségileg is kevés. A megyei tanács legutóbbi ülésén hangzott el ez a panasz. Özdon járva, a lakosoktól is hallottunk ilyen véleménye— Reggelente sorbanállunk a zöldségboltok előtt. — Sokszor összetört, rothadó gyümölcsöt kapunk. — Olyan drága a piac, hogy vannak, akik az üzletelésből élnek: hajnalban elutaznak Egerbe, ott összevásárolnak mindenféle zöldséget és reggel eladják az ózdi piacon. Bőven megtérül az útiköltségük, sőt, hasznuk se kicsi. .. Az emberek panaszkodásában gyakran van túlzás. Ezt láttuk a 87. számú zöldségbolt pultja mögül. Az üzlet ugyanis mindennap kap friss árut. A mennyiség növekedésére pedig egy adat: júniusban 150 ezer forint értékű áruforgalmat terveztek és 420 ezer forint értéket adtak el. Ezek szerint nyilván volt elég árujuk. Ennek ellenére, egyes termékekből lehetett hiány — A szezon kezdetén primőr-árukból nem kaptunk elegendőt — hallottuk Andrássy Dénes boltvezetőtől. — Most azonban a mennyiséget illetően már csak az a panaszunk, hogy kevés erős-paprika érkezik hozzánk. A minősére nem mondhatok kifogást. Elértük azt is, hogy most már közvetlenül a termelőszövetkezetektől vehetjük át az árut. így frissebb, jobb zöldséget és gyümölcsöt adhatunk a vásárlóknak. ózdi szabad piac olykor valóban drágább a miskolcinál. Még bosszantóbbak az olyan esetek, amikor egy-egy termelőszövetkezet miatt marad a MÉK-üzletben a romlandó áru. Megtörtént például, hogy az egyik tsz reggel 10 óráig 8 Made in Borsod özdon fényképeztük le ezt az ártáblát. Azon a napon megyénk minden MÉK-bolt jóban ilyen árak voltak. A kisipari szövetkezetek export termeléséről Az SZMT színháztermének előcsarnokában, az exportkiállítás színhelyén láthatjuk a megyei KISZÖV-höz, valamint az ORKISZ-hoz tartozó kisipari szövetkezetek export termékeit is. Talán érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezetekben egy évtizeddel ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztak külkereskedelmi termékek gyártásával. — Elsőnek — tájékoztat Koltai Zoltán elvtárs. a Borsod megyei KISZÖV elnöke — az akkor még hozzánk tartozott sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz gyártott külkereskedelmi lődött. A fejlődés különösen a vegyipari üzemekben és a szövetkezeti iparban volt jelentős.” Ezt a megállapítást a KISZÖV elnöke néhány példával igazolta. — A KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek — mondotta — ebben az évben mintegy 50 millió forint értékű árut termelnek külföldi megrendelőknek. Az év első fele igen jó eredményekkel bíztat, hiszen a ktsz-ek, 14 százalékkal túlteljesítve tervüket, csaknem 50 százalékkal több exportot gyártottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. ElsősorRésztet a kiállításról. Előtérben a bodrogkeresztúrl Kerámia Ktsz termékek Foto: Szabados megrendelésre. E szövetkezet — amely most már az ORKISZ- hoz tartozik — ez évben csaknem 50 milliós exportot gyárt Aztán a miskolci Vasipari, majd a Háziipari, a sátoraljaújhelyi Faipari, a miskolci Textilkonfekció Szövetkezet kezdett nagyobb mértékben foglalkozni külföldi megrendelések vállalásával, teljesítésével. A második ötéves tervben az exporttermelés a húszszorosára növekedett. Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára a kiállítás megnyitásakor többek között ezt mondotta: „Ez év első felében Ipari üzemeink exporttevékenysége tovább fejban dicséretet érdemelnek ezért a miskolci Vasipari Ktsz dolgozói, vezetői, akik 134, a miskolci Háziipari Szövetkezet dolgozói, vezetői, akik 153 százalékos export termeléssel zárták az első félével. Úgy hisszük, mondanunk sem kell, hogy a szövetkezetek termékei — szerszámos és gyümölcsös ládák, férfi és női konfekciós termékek, női bundák, sportcipők és szivacskabátok, gyermekruhák. kesz- tvűk és kerámia ipari termékek — nemcsak tovább öregbítik a magyar ipar hírnevét, hanem hasznot is jelentenek a szövetkezeti kollektíváknak és a népgazdaságnak egyaránt. — Miért veszi a miskolciaknál drágábban a zöldárut az ózdi kohász, a bányász, a ná- dasdi lemezgyári munkás? Az ilyen elégedetlenkedő kérdésekre csak azt válaszolhatjuk, hogy nem veszi drágábban. Legalábbis a MÉK üzleteiben nem. A Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központjának boltjaiban ugyanis mindennap egységes fogyasztói árjegyzék szerint árusítanak a megye egész területén. Az azonban tény, hogy Borsodban az árak magasabbak az országos átlagnál. Ipari jellegű megyénkben országosan a legdrágábbak közé sorolható a piac. Ez ad lehetőséget egyeseknek az „üzérkedésre”, maszek árufelvásárlásra más megyékben. Bár a MÉK üzletei piaci ár- szabályozó szerepet is betöltenek, ezt gyakran mégis figyelmen kívül hagyják a magán- kereskedők, a kofák, akik dicsérő szóval és több pénzért adják áruikat így aztán az forintért árulta a zöldbabot; azután azonban sietve leszállította az árat 2 forintra. A zöldségboltban ekkor 5 forint volt a zöldbab kilója... Más esetben a hevesi MÉH kijelentette: az ózdiaknak csak akkor ad paradicsomot, ha káposztát is vesznek tőle. A káposzta pedig olcsóbb az ózdi járás termelőinél! Az ilyen „kapcsolt” áru rontja a piacot. Más megyék MÉK vállalatainak és tsz-einek meg kellene érteniük, hogy Borsod megyének segítségre van szüksége, nem pedig ilyen árukapcsolásra1 Az említett megyei tanácsülésen felvetődött még egy gondolat, amit a piaci helyzet javítására Ózdon éppúgy meg kellene valósítani, mint megyénk más iparvidékén: — Ipari üzemeink körött sok a zöldövezet. Ezeket jobban ki kellene használnunk. A jó földekre ne csak fűzfabokrokat ültessünk, hanem gyümölcsfákat, zöldségeket is! (Ruttkay) Cikkünk nyomán: fi Megyei Főügyészség vádat emelt az EM. 31. sz. Állami Építőipari Vállalat három vezetője eilen rossz minőségű ipari termék forgalombahozatala miatt Lapunk elmúlt évi, július 28-i számában „Negyven harcikat családot kártalanítani kell!” c. cikünk foglalkozott a kazincbarcikai 2. sz. lakásszövetkezet tagjainak panaszával. A levélírók a 31. sz. Állami Építőipari Vállalatra, mint a B—6-os jelű szövetkezeti lakás generálkivitelezőjére panaszkodtak, amelynek illetékes vezetői és dolgozói felületes, hanyag munkájukkal tetemes, több mint fél millió forintos kárt okoztak a 40 új szövetkezeti lakástulajdonosnak. illetőleg a népgazdaságnak. Panaszuk orvoslásához a megyei pártbizottság segítségét kérték. A panaszt annak idején kivizsgáltuk. Kiderült, hogy a panasz indokolt, ezért sürgettük a felelősség megállapítását és az okozott kár megtérítését. Cikkünk nyomán a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — szakértők bevonásával — tüzetes vizsgálatot folytatott és tételesen is megállapította az ÉM. 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és kazincbarcikai főépítésvezetőségének felelősségét A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tényállás és a szakértői bizonylatok alapján feljelentést tett Győri Károly, az ÉM. 31. sz. Állami Építőipari Vállalat központi főépítésvezetője; Kovács János, az ÉM. 31. sz. kazincbarcikai főépitésvezetője és Cza- kó Frigyes Lajos, a B—6-os jelű szövetkezeti lakások építésének irányításáért, és ellenőrzéséért közvetlenül is felelős építésvezető ellen „rossz minőségű ipari termék forgalombahozatala miatt”. A Megyei Főügyészség, a feljelentésben foglaltak kivizsgálása alapján több mint 2Ö oldal terjedelmű vádiratot nyújtott be a Megyei Bíróságnak, amelyben konkrétan vázolja az ügyben érdekelt építőipari vállalatok vezetőinek személyes felelősségét a 40 kazincbarcikai család, illetőleg a népgazdaság megkárosításáért, valamint a szövetkezeti lakásépítő mozgalom kompro- mittálásáért: „a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala miatt”. Az ügyet a közeljövőben i Megyei Bíróság tárgyalja s a tárgyalás eredményétől függően, lehetőség nyílik arra is, hogy a megkárosított szövetkezeti lakástulajdonosok kártérítési igénnyel lépjenek fel a hanyag vállalattal szemben. tcsfí
