Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
rádiá®&ó&ata Ho Sí Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke vasárnap reggel rádiószó- 28*0* intézett országa népéhez. Az amerikaiak — mondotta egyebek között — közel háromszázezer emberből álló expodíciós hadtestet küldtek országunk déli részébe. A felpereseit föld politikájával remélik leigáznl déli honfitársainkat. A dél-vietnami nép azonban máris ragyogó győzelmeket aratott és elszántan küzd a teljes győzelemért: Dél felszabadításáért, Észak oltalmazásáért és az ország újraegyesítéséért. Az amerikai agresszor 1— folytatta Ho Si Minh — gátlástalan légitámadásokat hajtott végre Észak-Vietnam ellen, hogy kijusson dél- vietnami szánalmas helyzetéből és hogy tárgyalásokat kényszerítsen ki, kizárólagosan saját feltételei alapján. De Észak-Victnam nem fog meghátrálni. Hadseregünk és népünk már nem egy példáját szolgáltatta annak, hogyan képes kétszeres erővel termelni. megkettőzött hősiességgel harcolni. Eltökélt szándékunk, hogy véget vetünk az ellenség pusztításainak és minden segítséget megadunk drága déli honfitársainknak. Az amerikai ag- resszorok számot vetnek ezzel, s ezért elkeseredett dühükben újabb lépést tettek a háború kiterjesztésének lépcsőfokán. A megsebzett vadállat kétségbeesésével megtámadták Hanoi és Haiphong elővárosait. Ho Si Minh hangsúlyozta: Johnson és klikkje félmillió, egymillió vagy még több katonát is vezényelhet Dél- Vietnamba, ezer számra vethetnek be repülőgépeket Észak-Victnam ellen, de sohasem törheti meg nagy múltú népünk acélos elszántságát. A háború — mondotta az elnök — eltarthat öt, tíz, húsz évig vagy még tovább. Elpusztíthatják Hanoit, Hai- phongot, a többi várost, az üzemeket, de a vietnami népet mégsem félemlíthetik meg. A legdrágább kincsünk a függetlenség, és a szabadság. A győzelem napján népünk újjáépíti, még nagyobbá, még szebbé teszi hazáját. Ho Si Minh utalt az amerikaiak úgynevezett „béketárgyalás” jelszavára, amelynek a közvélemény megtévesztése mellett az a célja, hogy elhárítsa az Egyesült Államokról a vietnami kérdésről való tárgyalások elmulasztásának felelősségét. Csakhogy a Vietnam szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását szavatoló genfi egyezményeket az amerikaiak sértik meg. Az Egyesült Államok — mondotta Ho Si Minh — vessen véget vietnami ag- ressziós háborújának, vonja ki csapatait ebből az országból, és akkor a béke napja azonnyomban felvirrad. Viet- nem álláspontja világos. Ezt az álláspontot meghatározza kormányunk négy pontja és a DNFF öt pontja. A vietnami nép szereti a békét, de csak a függetlenségben és a szabadságban élvezett valódi békét, nem pedig a szégyenletes békét: az amerikai békét. Népünk elszántan vívja harcát a végső győzelemig, bármilyen súlyos áldozatokat kelljen Is vállalnia — mondotta Ho Si Minh, majd meleg szavakkal méltatta a testvéri szocialista országok és a haladó világ rokonszenvét, támogatását és segítségét. Muhin befelezték az aratást A jól végzett munka után ünnepelnek az aratók. mányi: július lR-án, vasárnap befejezték az aratást. A falu alatt elterülő réten a déli órákban már ünneplőben gyülekeztek az aratók, sietve mosakodtak, öltöztek a kom- bájnosok, mindenki nagyon boldog volt. Hogyne, hiszen Ilyen nagyszerű munkateljesítmény talán még soha nem született a mezőcsáti járás e kis községében: elsőnek végeztek a kenyérgabona betakarításával, s az aratással egy időben megtörtént a szalmalehúzás, több mint 150 hodon befejezték a nyári mélyszántást, illetve a tarlóhántást és a másodvetéssel is jó ütemben haladnak. Okot adott az örömre a jó termés is. Holdanként körülbelül 15'mázsás átlagterméssel czáraolhatnak, eddig mintegy bet és adnak át az államnak mint tervezték. Az aratás-zárást közös ebéddel ünnepelték meg a tsz-ta- gok, árnyas fák hűvösében, a szabadban fogyasztották el a finom pörköltet. Ez az együtt- lét nagyszerű alkalom volt a tapasztalatok kicserélésére is. Mindazok, akik részt vettek az aratási munkákban, szinte éjt nappá téve keményen dolgoztak. A tsz vezetősége nagy megelégedéssel beszélt arról a négy görbeházi emberről is, akik a gazdasági év elején léptek be az Üj Muhi Termelő- szövetkezetbe: úgyszólván a tavaszi szántás megkezdése óta talpon vannak, s mindig derekasan dolgoztak. Igen, a szorgalmas, kitartó munka hozta meg gyümölcsét, Foto: B. J. Borsod megyében az első nagyvonalú és reprezentatív export kiállítást tegnap, július 18-án délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyitón — amelyen részt vett a baráti Csehszlovákiából a Kassa kerületi szakszervezeti delegáció is —, megjelent Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Varga Zoltán eivtárs, a Miskolc városi Pártbizottság titkára, Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára mondott beszédet Jakó elvtárs bevezetőben az export termelés fontosságáról beszélt, majd arról szólt hogy a felszabadulás előtt a megye kevés terméket adott külföldre. — Két évtized alatt — mondotta többek között — export termelésünk és a külkereskedelmi kapcsolatunk sokat fejlődött. Különösen számottevő a fejlődés a 60-as évek eleje óta. A második ötéves tervben csaknem duplájára nőtt, azaz 93 százalékkal emelkedett megyénkben a külföldi megrendelésekre termelt és szállított áruk mennyisége. Negyvennél több állami, tanácsi vállalat és kisipari szöTíz vagonnal több a tervezettnél Nemcsak az időjárás kedvezett mindeddig a kenyérgabona gyors betakarításának, de a legtöbb közös gazdaságban kellemes csalódást okozott a betakarított kalászos- területek holdanként számított termésátlaga is. Néhány termelőszövetkezetben — Hernádnémeti, Bőcs, Sátoraljaújhely — két-három mázsával jobb a búzavetések terméshozama, mint tervezték. illetve, mint azt a legutóbbi becslés idején a szakemberek várták. Az érés előtti csapadékos időjárás ugyanis kedvezett a mag gyarapodásának, fejlődésének. A vártnál jobb termés azt jelenti, hogy több kenyér kerül az ország kenyérellátását biztosító raktárakba. Közös gazdaságaink ugyanis a terven felüli kenyérgabonát értékesítik. A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet például 25 vagon kenyérgabona értékesítésére kötött szerződést a felvásárló vállalattal a termelési terv' alapján. E kötelezettségnek azonban az elmúlt hét végéig nemcsak eleget tett, hanem immár 10 vagonnal több búzát értékesített, mint jelezte. S előreláthatóan még újabb tíz vagon búzát adhatnak majd a hét folyamán a népgazdaságnak! A kiállítás egy részlete. port tevékenységet folytatunk — majd arról beszélt, hogy megyénk ossz ipari termelésének csaknem egyhetc- de kerül a világ különböző részébe. Az export döntő riSzalal Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes elismeréssel szól a borsodi üzemek export tevékenységéről. sze a Szovjetunióba irányul, főleg gépipari termékeket, konfekció árut, festékeket szállítunk oda. Jelentős áru- mennyiséget szállítunk a többi szocialista országba is, így például Csehszlovákiába. Lengyelországba, az NDK-ba, Bulgáriába, Romániába, valamint Jugoszláviába. Élénk kereskedelmi kapcsolatokban állunk a tőkés országokkal, mint a sok között Ausztriával, az NSZK-val, Olaszországgal. Törökországgal, hasonló módon az Egyesült Arab Köztársasággal, s újabban a most fejlődő, s önállóvá vált afrikai és ázsiai államokkal. ■— Megyénk ipari üzemeinek export termelése — hallottuk a beszámolóból — országunk gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszik 1965-ben az összes export meghaladja a 3.1 milliárd forintot, vagyis az ipari Icrtnenagyszerű munkáját igazolják az ez év első felében elért eredmények. Az előirányzott export kiszállítási feladatokat féléves szinten 19,7 százalékkal túlteljesítettük. Az előadó szólt arról, hogy egyre szélesedik, bővül az export skála és hogy tovább kívánjuk bővíteni export termelésünket, külkereskedelmi kapcsolatainkat. Az ünnepi megnyitón felszólalt Szalai Béla elvtárs, külkereskedelmi miniszterhelyettes. Elismeréssel beszélt a megye üzemeinek export termeléséről, a kiállítás megszervezéséről. Elmondotta, hogy nálunk az exporttermelés különösen fontos, egyrészt nyersanyagban szegény ország, másrészt kis nép vagyunk. A legfőbb nyersanyagokból kevés kivétellel behozatalra szorulunk, ezt exporttal kell ellensúlyozni, másrészt a nagy szériában való termelés a gazdaságos, amit úgy tudunk biztosítani, ha sokoldalú külkereskedelmi kapcsolatokat alakítunk ki. Szalai elvtárs úgy értékelte, hogy igen jó a külkereskedelmi szervek és a borsodi üzemek kapcsolata. Az export termékek minősége megfelel a kívánalmaknak. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell azonban fordítani a csomagolásra, a kötözésre. Gyorsan fejlődnek a vegyipari üzemek, termékeik kelendőek a világpiacon. Még jobb lenne azonban, ha vegyipari félkész és készterméket is nagyobb mértékben exportálhatnánk. A megnyitón az export termelésben, értékesítésben végzett kiváló munkáért 12 dolgozónak, vezetőnek adtak ét minisztériumok adományozta jutalmakat, kitüntetéseket A megnyitó első napja Igen sikeres volt. A fővárosból és a megye különböző üzemeiből, vállalataitól jövő több száz szakember mellett a kiállítást megtekintette több mint 200 külföldi látogató, közülük több professzor, tanár, s tudományos kutató is.’ «X &I XXII. évfolyam, 169. szám. A R A : 60 FILLÉR Kedd, 1906. július 19. Ho Si Minh A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGTE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! MADE IN BORSOD Ünnepélyesen megnyitották a Horgod megyei export kiállítást Szokatlan látvány ragadja meg Miskolcon az SZMT- székház előtt az arra járó figyelmét. Kohó- és gépipari termékek, hengereltáru metszetek, vasúti kerékpár, bá- nyatám, emelővillás targonca, diesel forgattyús tengely foglalja el a máskor üres terccs- két. A színházterem előcsarnoka is elvesztette jellegét zsúfolásig megtelt export termékekkel, s így nemzetközi kiállítás formáját öltötte magára. vetkezet üzemei rendszeresen dolgoznak exportra. Ez a helyzet szükségessé teszi üzemeink, és a külkereskedelmi szervek szorosabb együttműködését, hogy megfelelő összhang alakuljon ki a népgazdasági és a vállalati érdek, a termelés és az értékesítés között — majd így folytatta: — A kiállításon átfogó képet kívánunk adni arról, hogy megyénkben a belföldi igények kielégítése mellett milyen gazdag, sokoldalú exlés 14 százaléka exportra megy. Ennek mintegy 55 százalékát szállítottuk a szocialista országokba, 45 százalékát a tőkés országokban helyezzük el. Ez év első felében ipari üzemeink export tevékenysége tovább fejlődött, ami különösen a vegyipari üzemekben és a szövetkezeti iparban volt jelentős. Legjelentősebb exportra termelő üzemeink: az OKU, a DI- GÉP, az LKM, a BVK. A fizikai és a műszaki dolgozók A jó szervező munka, a gépek csoportosítása, de nem utolsósorban a tagok szorgalma meghozta Muhin az ered800 mázsa búzát és 250 mázsa árpát szállítottak el, együttesen azonban csaknem hét vagon terménnyel termeltek tobennek köszönhető a kiváló eredmény, a szép teljesítmény, amelyhez mi is gratulálunk!
