Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

1966. Július H északmagyarország 7 Az emberiség kétharmada éhezik Ahogy az Éhínség Ellen Küzdő Világszervezet elnöke tátja kényes, mint a könyvpapirj nem kívánnak különleges ápo-f lást, nem öregednek, nem tá-S madják meg a rovarok, bak-* tóriumok. Kiküszöbölhető atj tűzveszélyesség is. És nagjon* fontos még, hogy rendkívüli kis helyen elhelyezhetők, egy1 íróasztalfiókban akár egyi egész könyvtár is tárolható, j k mikrokönyvtArak! csak olvasógéppel használ-! hatók. Ezeket a parányi olda-, lakat, a szabadszemmel olvas­hatatlan betűket felnagyítják1 és kivetítik. Csak be kell he-! lyezni a gépbe a mikrofilmte-j kereset, mikrokártyát, a gép" gombnyomásra .,továbbít”. emberiség eny kis csoportja a társadalmi igazságtalanság és a javak rossz elosztása segít­ségével. Húsz éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, és meg kell állapítanom, hogy noha ez alatt az idő alatt az ENSZ létrehozta a FAO-t, hivata­losan foglalkozik a prob!imá­val. a helyzet nem járult. Sói, azt kell mondanom: bizonyos szempontból romlott. Közben ugvnnis az orvostudomány fejlődése következtében a népszaporulat énenként 2 szá­zalékkal emelkedik a világon (Az egész XVITI. században összesen ennyivel emelke­dett). de az ú'szülöttek és a felnőttek kétharmad részét nem élelmezzük kellően. Kein 3 tgraészet 0 Mbss — Korán lse gondoljuk — hangsúlyozta újból de Castro — hogy ez a természet mü­ve. A föld nemcsak most. de még évszázadunk végén is ei tudná tartani a világ né­peit. De csupán 20 százalékát kultivátjuk, annak is nagyrét szél rosszul, primitíven. Nem szánunk rá elég tőkét akkor, amikor 140 milliárd dollárt dobunk ki évente fegyverke­zésre.-Ez az összeg alig keve­sebb 40 milliárddal annál, amit fejletlen országok egész esztendőben termelnek. És ezeknek a megsegítésére csu­pán 10 milliárd dollárt fordí­tanak a gazdag tőkés nemze­tek évente. A hadikiadások­nak még 10 százalékát sem. Az ellentét titka a gyarmati helyzet. Nem a politikaira gondolok, azon már túljutott legtöbbjük, hanem a gazda­ságira. A gyarmati sorból fel­szabadult fejletlen országok legtöbbje gazdaságilag to­vábbra is gyarmat, mert mo­nokultúrája kényszerű rabia a világpiac alakulásának, és néhány erős tőkés nemzet, el­sősorban az Egyesült Államok, ezen a piacon könnven tönk­reteheti a volt gyarmat ..füg­getlen” gazdasági életének minden eredményét. Csak az árakat kell leverniük néhány évre, a gyenge ország nem Ami kimaradt az új Postaszabályzatból Július elsején lé­pett életbe az új Postaszabályzat, amely terjedelem­ben a fele a régi­nek, s ami kima­radt belőle, jól szemlélteti a tár­sadalmi változáso­kat. Nincs már szük­ség például arra, hogy két papír­lapot összeragaszt- va levelezőlapként lehessen feladni. Régen ez a szegé­nyek kedvezménye volt. Ugyancsak feleslegessé vált a Postai szolgálta­tásban a záros- táska, amelyet kü­lönösen az uradal- rrtak használtak előszeretettel. A táska egyik kul­csát az intéző, a másikat a posta­mester tartotta magánál, s így az írní-olvasni nem tudó küldönc csak * szállítást intéz­te. A záros-táska egyébként még a felszabadulást kö­vető években is „működött" főleg azért, hogy még a küldönc se lássa kinek ír, kitől kap levelet a gazda­ság. A régi szabály­zatban még benne volt, az új már nem említi, a vál­tóűrlapok postai kezelését. Kihagy­ták az új szabály­zatból azt is, hogy ... „ércpénzt kis mennyiségben te­kerccsé göngyölve és a tekercseket összekötve, vá­szonba csomagolt dobozban, vagy sűrű szövésű var- ratlan zacskóban lehet feladni. Nagy mennyiségű ércpénz ládában, vagy jól körülab­roncsolt pénzes hordóban szállít­ható." Ma már nevet­séges a régi sza­bályainak az a része, hogy táv­iratot csak a táv­íróval, vagy a te­lefonnal rendelke­ző postahivatal ve­het fel, ezért ki is maradt az újból. Az új szabály­zat csak utal arra, hogy csomagban a postai forgalomból ki nem zárt bár­milyen tárgy fel­adható. Hiányzik viszont a szabály­zatból az, hogy mit nem vesz fel a posta. A régi ren­delkezés oldalakon keresztül sorolja, hogy például tü­zérségi lövedéket, lőszereket, gyufát, tűzijátékokat, cseppfolyós leve­gőt, pávát, min­dennemű hadi­anyagot. ragadozó fenevadat, fogam­zásgátló szereket, levélpostai külde­ményben élő. vagy élettelen állatokat — kivéve méhe- ket, piócákat — stb. nem vesz fel a porta. é/ÍA.W­Építőipari évforduló A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat fennállásának 15. évfordulójára kiállítást rendezed Bu­dapesten az Építők Műszaki Klubjában. Az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatá­nak kiállításán bemutatásra kerültek az elmúlt 15 év jelentősebb nagyipari beruházásai. A kiállított makettek nagy része már felépült. Képünkön a kiállítás egyik részlete. bírja a harcot velük. Hazám Brazília és egész Latin- Amerika az évszázados spa­nyol-portugál rabságból ki­szabadulva az Egyesült Álla­mok kizárólagos vadászterüle­te lett. Monokultúránk ter­melését ő veszi át. és ö szabja meg azt is, mit termesszünk, mert arra ad „segélyt. A ..se­gélyt” persze a nagybirtoko­sok kapják, akiknek érdekük úev termelni ezért ahogy az USA érdekei kívánják. A ...Szövetség a haladásért” ak­ció érért népszerűtlen ma már Dél-Amerika néneinek szemé­ben. Elsősorh n poMtika* kérdés Az egyik újságíró megkér^ dezte de Castrot. mi a véle­ménye arról, hogv a születés­szabályozással harcoljanak az éhínség ellen? — Semmi értelmét se lá­tom annak — válaszolta — hogy abban a világban, amelyben a föld termő erejét csupán egy harmadában használják ki tulajdonosai — részben spekulációs okokból, részben azért, mert nem tud­ják kellően művelni. — meg­akadályozzuk az emberek vi- lágrajövését. A probléma po­litikai probléma és a megol­dásnak is politikainak kell lennie. A gazdag nemzetek­nek nem adhatunk menleve­let. amely felmenti őket a ja­vak egészségiden elosztásá­nak vádin alól. nőm tehetiük lehetődé hogv mindent a ..lé­nyen kev'esnhh on?őrr ott. ahol ma sznnfir'v.súg ven” Idszó'^al aVarlangV rnogoldani. Az éh­ség eltöri küzdelmet p mező- gazdasági t érmei és nevelésé­vel. az i norocedás rrederem- fésének leHpi Asé,zévpl és — nem "felső sorban — a gaz­dag téVás állanaol^ Isorméneai- rv»k megváltozott nolitikáiá- v.al kell vívnunk ,n óppiá r> Vl gj _ honi volt a megszokott élpt- fo-ma. ma, az pkmSnizH« tra­rál-nn nrnpKav a béke lehet csak megszokott met-i a há­ború az egész emberi sér* nősz- tolásét eredrné m-e—eé A bé­ke azonban nem lehel a rmrZ d—sáiz, háború em*l k Sortrtáia' i olyan háborúé, a mel vet a gaz­dag nemzetek viselnek a sze­gények ellen, hogy ők még gazdagabbak, amazok pedig állandóan sz.egénvebbek le­gyenek. A gvarmatosítás min­den formájának megszünte­tése, a fegyverkezés csökken­tése és a javak igazságosabb elosztása a nemzetek között az éhínség elleni sikeres küz­delem egyetlen módja. Máté Iván WWMWWW1WWWWWW íj könyvek a miskolci könyvesboltokban Az új könyvek közül első­sorban a politikailag, de ku­riózumként is érdekes. A ce­ruza árnyékában című kötet­ről kell írnunk. A Horthy- korszak idején meg nem je­lentethetett cikkek gyűjtemé­nye és az akkori sajtórendel­kezések ismertetése a könyv tartalma. A zene barátainak figyelmét felhívjuk Norman Wynner könyvére Yehudi Me­nuhin életéről. Aki látta a moziban a Vanina Vaniui-t, Stendhal novellájának film­változatát, az most elolvas­hatja könyvalakban a szerző több más elbeszélésével együtt Az idegennyelvű könyvek közül megemlítjük a nálunk. Marius című drámáiáról jól ismert Álarcéi Pa.gnol regé­nyét, a Die Wasser der Hügel címűt Leonhard Frank köte­tét a Die Jünger Jesu-t, Er­win Strittmattcr müvét az Ochsenkutscher-1, és a krimi kedvelőinek figyelmét srlhiv- iuk a Der Mann der Sherktek Holmes war, valamint a Nur Uli war Zeuge című két re­gényre. EVENTE több millió köny­vet adnak ki a világon, a rendszeresen megjelenő fo­lyóiratok száma is több száz­ezer. Egy-egy könyvtár évi : könyvszaporulata több tízezer. 1 E rengeteg anyag tárolása te- 1 mérdek helyet igényel, mert í tárak gondjainak megoldása sokan a mikrokópiák koszi Lésében látják. A MIKROKÓIMAK, mikro fotográfiák készítése nem ú találmány, új azonban ; könyvtárak számára történt [elhasználásuk és készítésül 3 Josué de Castro, brazíliai | államférfi — 1952. és 1956. kö­rzőit az ENSZ Táplálkozási és Mezőgazdasági Szervezetének I FAO). ma pedig az Éhínség pEllen Küzdő Világszervezet­ének elnöke —, már gyermek­ikorában találkozott az éhség- t, rel. Brazíliának abból az |ószaki részéb't — ahogy ott | mondják ,.Nordeste”-ből — E .'.zírmazik. ahol néhány éve h agy kormánytisztviselő úgy t',nyilatkozott a New York Ti- Jr.as munkatársának. Teri ;Sulcz-nak: „Ha Önök ott az ?USA-ban nem segítenek én­ének a vidéknek nyomorán, ^hamarosan olyan forradalom- limai találják magukat srem- k b-’, amelyhez képest a kubai Bc-rik egy piknik volt.” Az ame- hr’kaiak akkor még Kennedy f idejében, létrehozták a „Sző- • retséo a haladásért’’ scgélyak- y ciót. de .1 sué de Castro ma íj már ezt korántsem tartja ki- jíelégítönek hozója és általában f Lat in-Amerika számára. Hogy p miért. aU éppen alábbi nyi- f latközatában ismertette. g ßz a'ouboniba me lett í a mj30di.< lognsryoijb veszély a — Közhely szerű ma már, Ej bogy a*-, emberiség ké.ha inuda Séhezik, hogy olyan hatalmas gterületeken, mint Latin-Ame- 5rika tekintélyes része, vagy gindia, de még Európában is gSpanyolország vagy Déi-Olasz- sorszóg, milliók vegetálnak az géhhalál szélén. A gyarmati gsorból felszabadult országok g nagy részében hasonló a hely­ezet — mondta de Castro leg­I ® utóbb egy párizsi interjúja során. — Az éhség szerintem a XX. századnak éppen olyan része, mint az atombomba. A bomba mellett talán a máso­dik legnagyobb veszély. Az egész emberiség fél az atom­bombától, a gazdag nemzetek félnek ezenkívül még az éhe­ző népcl> for.radalmátpl is. Persze, hogy félnek, hiszen az éhség nem olyan természetes jelensége az életnek, mint a halál, hanem olyan realitás, amelyet maga az ember ho­zott létre, pontosabban az ra. melyek kb. a katalóguscé-j dulák nagyságának felelnek.' meg. Ezekre kb. 1/40 arányú« kicsinyítéssel mintegy 120.’ könyvoldal fényképezhető. f Kézenfekvők a mikroképiákl előnyei: anyaguk nem olyant ü Könyvtár a fiókban módja. Már 1870-ben, Párizs ostroma idején alkalmazták a mikrokópiát: a körülzárt vá­rosból 31x53 mm nagyságú vékony filmre több ezer távi­ratot ráfényképeztek, s egy postagalambbal juttatták ki. Az üzeneteket mikroszkóppal olvasták el. Ma a mikrokópiákat éghe­tetlen finomszemcsés filmre fényképezik, kb. húszszoros kicsinyítéssel. A gép automa­tikusan méri az expozíciós időt, exponál és továbbítja a filmet. Automatikus az előhí­vás is, a gép tartja a, vegy­szerek állandó hőmérsékletét, s végigviszi a filmet az elő­hívón, fixálón és mosótartá­lyokon; a negatívokról pedig a folyamatos filmmásoló ké­szíti a pozitív képeket. A fel- vételezés ilyen automatizálása természetesen igen rövid idő alatt nagy mennyiségű mikro- kópia elkészítését teszi lehe­tővé. A FTI.MFKFT csak régeb­ben tárolták tekercsekben, ez a kikeresést nehézkessé tet­te. Ezért ma inkább csíkok­ra vágják, s így helyezik a tartókba. Kiderült, hogy a mikrokó- • piák készítése gazdaságos, cél- ; szerű akkor is, ha nem film- : re veszik fel a felvételeket, ■ hanem az ún. mikrokártyák­nemcsak a könyvek száma nagy, gyakran a méreteik is tekintélyesek. Különösen a régi, évszázados művek kö­zött akadnak óriások is: egy 1830-ban készült ratómiai atlasz magassága 190 ■ m, szé­lessége 80 cm. Igaz viszont, hogy akad olyan miniatűr- könyv is, amelynek magassá­ga csak 16 mm, szélessége 6 mm és csak mikroszkóppal olvasható. Ha körülnézünk egy könyv­tárban, az egvmás után so­rakozó termekben polcot lá­tunk mindenütt. Külön helyi­ségeket inén vei a könyvek nyilvántartása is. A nagy könyvtárak nem le­hetnek meg klímaberendezé­sek nélkül, különben a napír anyaga vegyileg átalakul: a Papír" öregedését salát köny­veinken is megnövelhetjük. Az 50 éves könvv, újság már besárgul és törékennyé válik. He a könyvet különféle pe­nészek. baktériumok, rovarok és rágcsálók is meetámadiák. amelyek ellen védekezni kell. Ezt a sok gondot mind meg­oldaná. ha a könyvek anyaga, a papír nem volna olyan ké­nyes. Kísérleteznek ts új anyagokkal. De ha sikerülne is a könyvek anyagának tar­tósságát biztosítani, akkor is gond marad a tárolás egyre növekvő helyigénye. A könyv-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom