Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
XXII. évfolyam, 154. szám ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1966. július 1. A Világ proletárjai, egyesüljetek? MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r ^ A szovjet—francia nyilatkozat lájébozlaló a miskolci utak helyzetéről 4 I zgdráqább ajándék ^ __________________________________J M egyénk munkásosztályának helyzete és a miskolci nők foglalkoztatása TI 1 takozá« liEájfszeHc Hanoi és iiai|»iaosB^' gpoEBBksáKsasa iiaialt Igazgatóság uszályok Az ßvzatmagy,írországi VMO’I s/alököi. Kisebb vontatóhajók. nyeltnél, szép lakhaját is cpítei . ■ \Ait y «>nWmn 1 BOMBING I hanoi HAi phono «<vm’hta£5 Tudósítás « megyei tanács, illetve a városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről Tegnap, június 30-án ülésezett a Borsod megyei Tanács. Első napirendi pontként .azt a jelentést vitatták meg, amelyet a végrehajtó bizottság készített a munkásosztály helyzetéről szóló MSZMP Köz- •ponti Bizottság-i és megyei pártbizottsági határozatok végrehajtásáról, és a határozatok szerinti további feladatokról. Az ülésen részt vett dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. — A jelentés összeállításához elsősorban megyénk városainak és ipari településeinek helyzetét vizsgáltuk — jelentette ki az előadó, dr. Ladányi József vb-elnökhelyet- tes. — A második ötéves terv idején kétségkívül jelentős fejlődést értünk el a kommunális, kereskedelmi és helyi- ipari ellátottság, valamint a művelődés- és az egészségügy terén. Bőven vannak azonban még feladataink is. Az eltelt időszakban megyénkben az állami iparban foglalkoztatott munkások átlagkeresete 6 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem áruforgalma jelentősen növekedett, különösen az élelmiszeripari, ruházati- és tartós iparcikk vásárlásoknál. Javult a zöldség- és gyümölcsellátás is. Al- eröforrásból 4630 lakás amelyek 80,5 százaléka központokban létesült és 53 százalékát fizikai kapták. Ezenkívül magánerőből 10 965 lakást építői :k, közülük 7679-et OTP- kölcsönneL A MÁV villamosította a Budapest — Hatvan — Miskolc — Szerencs közötti vasút* szakaszt, korszerűsítette a Miskolc—Hídvégardó vonal- szakaszt. A bejáró munkásokat zavartalanul szállítja a MÁV és az AKÖV. Növekedett az autóbuszpark. A helyiipari szolgáltató szervek a városokban és a nagyobb, ipari jellegű községekben általában jól kielégítik az igényeket. Mive! megyénk munkásszállásain közel 18 ezer dolgozó lakik, ezért nagy körültekintéssel vizsgálták e szállások kulturáltságát, művelődési feltételeit. Megállapították, hogy a legsokoldalúbb a vasasok és a bányászok kulturális nevelő munkája, s ettől gyengébb az építőké és a vasutasoké. A munkáslakta településeken különösen sokat törődtek az iskolák és más művelődési intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával. Az egészségügyi ellátás javítására az orvosi körzetek számát 181-ről 197-re emelték. Számos intézkedést tettek az üzemegészségügy területén is. Mindezeket a témákat kibővítették az ülésen felszólaló tanácstagok. A harmadik ötéves tervben legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy növeljék a választékot a köny- nyűipari, építőipari és élelmiszeripari tanácsi vállalatoknál; tervszerűbb legyen a város- és községfejlesztés; javuljon a megye áruellátottsága. Tovább növelik az óvodai és bölcsődei kapacitást, az egészségügyi ellátottságot, a művelődési lehetőségeket, az ügyintézések gyorsaságát. Következő napirendi pontként elfogadták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi ellenőrzési tervét. Ezután került sor a megyei népi ülnökök megválasztására. A Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága június 30-án, csütörtökön dr. Fekete László elnökletével ülést tartott. Az ülésen főbb napirendi pontként a nők foglalkoztatásának gondjaival foglalkoztak. A probléma elsősorban társadalmi probléma és Kiilönöscu az cg^sliitállü nők, főleg a gyermekkel egycdiUmaradt asszonyok esetében súlyos. A tavalyi kimutatás szerint 23 ezer munkaképes nő nem dolgozott városunkban. A mun- kábahelyezés legfőbb nehézsége a nők nagy részének szakképzetlensége (évenként 50Ó—550 iskolát végzett lány marad szakképzetlenül). A város nehézipari jellege nem alkalmas női munkaerő felszívására. A többgyermekes családanyáknál a gyermeknevelés megoldatlansága is nagy gond. A többgyermekes dolgozó nők többsége esik segédmunkásként helyezkedhet el éppen a szakképzetlenség következtében. A dolgozó nők 10 százaléka családfenntartó és 26 százaléka egyedülálló. Az utóbbiaknak még külön gondjuk, hogy legtöbbször albérletben laknak. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy elsősorban a magányos nők helyzetén kell segítenL A tanács munkaügyi osztályának feladata elsősorban a lányok arányának javítása az ipari tanulóképzésben, a szakmunkás tanfolyamok megindítása, nők számára alkalmas munkahelyek feltárása és 4 órás munkahelyek biztosítása. Mindezt azonban az osztály csakis a társadalmi szervek, elsősorban a nőtanács segítségével tudja jól végezni. Legyen a nőtanács kicsit érdekvédelmi szerve is az asszonyoknak, szervezzen tanfolyamokat olyan munkakörökhöz, amelyeknek tanulásához aau» kall szakiskola, és végezzen pontos felmérést a női munkaerőigényről. a női munkaerő elhelyezése egyébként része a munkaerő-elhelyezés általános gondjának, amelyről legutóbb a megyei és városi tanács végrehajtó bizottságának együttes ülésén tárgyaltak. Meg kell vizsgálni a bedolgozó rendszer, illetve a háziipari tevékenység fejlesztésének lehetőségeit, esetleg egy tanácsj háziipari vállalat szervezésének feltételeit, a szülési szabadság egy évre való felemelésének lehe-1 tőségét, és az egyedülálló nők lakáshelyzetének könnyítése érdekében egy otthonház létesítésének kilátásait. Újabb umerikai légitámadás a I l)K fővárosa elint Csütörtökön délután nagygyűlés zajlott le a bukaresti egyetem előtti téren, s annak több mint tízezer résztvevője nyilatkozatban ítélte el a Hanoi és Haibhong elleni barbár amerikai légitámadást, és fejezte ki szolidaritását a vietnami néppel. A nagygyűlés résztvevői ezután „Halál az agresszorokra!” „El a kezekkel Vietnamtól!" és hasonló feliratú táblákkal felvonultak a bukaresti amerikai nagykövetség elé. ahol több mint egy órán át tüntettek az amerikai agresszió ellen. Indira Gandhi indiai miniszterelnök — a Press Trust o£ India hírügynökség jelentése szerint — aggodalmát nyilvánította az amerikai bombázások .miatt. Kijelentette, hogy a vietnami hadműveletek kiterjesztése nagy veszélyt rejt magában. Szerdán este tiltakozó tüntetések zajlottak le a londoni amerikai nagykövetség és a parlament előtt „Hány gyermeket gyilkoltál meg ma L. B J.?” Mohnspn) — hangzottak a kiáltások az ameriKaí nagy- követség előtt A kalóztámadás hírére ha- a fiaíalok, a „Vádoljuk az zánkban gyűlések százain perializmust" akció ifjú emelték fel tiltakozó szavukat (Folytatás a 2. Amerika-szerle viharos felháborodás fogadta a VDK elleni legújabb bombázások hírét. New Yorkban békeharcosok vonultak az amerikai ENSZ-misszió hivatala elé feliratos tábláikkal. A táblák szövege: „Wilson miniszterelnök elítéli ezt a bombázást’." „Elítéljük Hanoi és Haiphong bombázását!" „Szüntesse* meg a bombázásokat!" 1967 végére 1000 nőnek ad munkát az ózdi ruhagyár Özdon, a nehézipar egyik borsodi fellegvárában nehezen találnak munkaalkalmat a nők. A régi gondon próbált enyhíteni a néhány évvel ezelőtt létesült ruhagyár. S bár manapság több mint négvszáz asszonynak és lánynak ad kenyeret ez az üzem, még mindig sokan szeretnének elheHajójavító műhely Tiszaiakon korszerű hajójavító műhelyt létesített Ti- mellctt most egy hajóroncsból ké- mszabalyozásokon dolgozó munkások részére (Foto; Sí, GyJ lyezkedni a városban. Tanácskozások, a társadalmi szerveit megbeszéléseinek gyakori témája ez. Milyen tervek születtek, hogyan próbálnak segíteni ezen a sürgető gondon (amely tegyük hozzá: egyáltalán nem ózdi specialitás, Miskolcon és a megye más nehézipari vidékein is hasonlóképpen „szorít a cipő”.) Felkerestük a napokban a ruhagyárat — pontosabban: a Debreceni Ruhagyár ózdi telepét. Az építkezést az idén megkestlik A helyszínen tudtuk meg, hogy az üzem bővítését már napirendre is tűzték. A csaknem 15 millió forintos beruházási program megvalósítása után ezer dolgozóra lesz szükség a gyárban. Az építkezést még az idén megkezdik, s a tervek szerint 1967 végére be is fejezik. A ruhagyár szétszórtan fekvő épületekben működik. A technológia nem a legmodernebb, hiszen az adott lehetőségekhez kellett alkalmazni. Az épületeket ugyanis eredetileg más célra emelték. A bővítéssel egyidöben modernizálódik is majd az üzem. Uj szárnyakkal kötik össze a régi épületeket, ezáltal kényelmesen helyezkedhetnek el az üzemrészek. Központi vasaló- termet rendeznek be, speciális varrásokat végző gépeket szerelnek fel. Megoldódik a belső szállítás problémája is: a munkatermeket liftek és csúszdák kötik össze. A munka irányítását könnvíti meg a házi telefon. — önálló, gépesített karban- Jtartó üzemünk is lesz — újságolja a nagyoms szakmájáKepe» Képészba vágó, kedvező hírt. Lukács, a gyár fiatal mérnöke. Most még meglehetősen mostoha körülmények között végzik a javításokat. Természetesen a telep bővítésekor megfelelő szociális létesítményeket is építenek. Az ország legkorszerűbb feltételekkel dolgozó ruhagyára lesz az ózdi, ha megvalósulnak a tervek. És akkor talán elnyeri az önállóságot is a telep, nem lesz többé ..leányvállalat”. Bár az együttműködés kifogástalan a debreceni gyárral, mégis a továbbiakban az utóbbi megoldás lenne a kényelmesebb és ésszerűbb. Kialakult a tiirssgárda Aránylag fiatal üzem ez, az átlagéletkor nem haladja meg a harminc esztendőt. Az asz- szonyok, lányok zöme — hála az állandó, tervszerű szakmai továbbképzésnek —- már megszerezte a szakmunkás bizonyítványt. Gondoskodik a ruhagyár az utánpótlás neveléséről is. A közelmúltban szabadult fel 56 kislány, akik már itt sajátították el a szakmát. Közülük hatan olvan kiváló eredményt értek el a tanulók oi szágos szakmai versenyén, h°gy jutalmul hamarább kapták meg az oklevelet. A tizenegyedik szalag mellett most mér ők, a legfiatalabbak ülnek és dolgoznak. A gyárban évek alatt kialakult a törzsgárda. Munkásnők, akik több éve dolgoznak lelkiismeretesen, szorgalmasan ugyanazon a helyen. Ragaszkodnak az üzemhez, a gyár számíthat rájuk, ök alkotják majd a megnagyobbodott, korszerű ózdi ruhagyár dolgozóinak magját. Gyárfás Katalin
