Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

Äedd, I9S8. június 14. fiSZAKMAOYARORSZAO 3 A tervezői es kivitelezői munka M!nt arról lapunkban beszá­moltunk, június 10-én ünnepé­lyesen átadták az ÉM. Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, az EM. Miskolci Tervező Vállalat és az EM. Építőipari Minőség- vizsgáló Intézet közösen építte­tett új székliázát. Az átadási ünnepségen jelen volt és beszé­det mondott dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának első titkára. IJjnbl», nagy feladatok előtt — Megyénkben — mondot­ta dr. Bodnár Ferenc elvtárs — a második ötéves terv so­rán mintegy 23 milliárd fo­rint értékű beruházás valósult meg. Mindez a tervezők és a Sávi telezők érdeme, munkájuk azonban a jövőben sem lesz könnyebb. Újabb, nagy fel­adatok megvalósítása vár ránk. Pártunk Központi Bi­zottsága nemrég tárgyalta a harmadik ötéves terv irány­elveit, amelyeket az ország­gyűlés hamarosan törvénnyé emel. A harmadik ötéves tervből már ismert részletek is azt mutatják, hogy az elkö­vetkezendő öt évben sem lesz kevesebb munkánk, sőt, in­kább több. A növekvő felada­tokat csak akkor tudjuk sikc- tesen végrehajtani, ha azokra megfelelően felkészül minden Vezető és felkészíti munkatár­sait is. A harmadik ötéves tervnek áz eddigiektől eltérő sajátos­sága is van. A legalapvetőbb, hogy új ötéves tervünk meg­növekedett feladatait a gaz­daságirányítás reformjának egyidejű végrehajtásával kell megoldani. Nemcsak a ter­melésszervezésben, hanem a szemléletek megváltoztatásá­ért is harcot kell vívnunk. Pártunk Központi Bizottságá­nak a gazdaságirányítás re­formjára vonatkozó határoza­ta már ismert. A határozat meghozatalával egy hosszú, elemző, értékelő, sok tanács­kozással és találgatással teli időszak zárult le. A reform­mal kapcsolatban vége a vi­tatkozás időszakának és a tet­tek időszaka következik. Eb­ben is meglesz minden veze­tőnek, s vezető kollektívának összhangjáról a maga sajátos és nagyon fe­lelősségteljes munkája. A gaz­daságirányítási reform végre­hajtása a jó munka folytatá­sán kívül új munkastílust igényel minden gazdasági és társadalmi szerv vezetőjétől. Ez alól a tervezés és az épí­tőipar sem kivétel. Miben nő a tervezők feladata és fele­lőssége? Elsősorban abban, hogy a rendelkezésükre álló szellemi kapacitást maximáli­san használják ki. Dolgozza­nak ki sok jó és kivitelezhe­tő elgondolást. Hasznosítsa­nak minden, a munka javí­tását szolgáló tapasztalatot. Kérjenek véleményt, javasla­tot a beruházóktól és a kivi­telezőktől. Hallgassák meg és hasznosítsák a dolgozók, a la­kosság véleményét, A tervezéshez nllioíó légkört teremteni — A tervezési munka javí­tásához is szükséges a helyes szemléletformálás. Ez csak­is úgy lesz helyes és ered­ményes, ha egyénileg is ké­pezi magát mindenki. A szem­léletformálás elsősorban arra irányuljon, hogy a tervezés a közös igényeket és véleménye­ket realizálja; ne tartalmaz­zon irreális, teljesíthetetlen részeket; korszerű és modern legyen; igazodjék a népgazda­sági erőforrásokhoz. Övni kell a vállalat növekvő hímevet attól, hogy esetleg egyes ter­vek az igényektől és a lehető­ségektől elszakadva, csak a tervezőnek akarjanak emléket állítani. Tervezőink szemléletét for­málni kell abban az irányban is, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a tervezési feladatok késedelem nélküli, elvégzése. Ennek egyik feltétele a beru­házókkal és a kivitelezőkkel való szorosabb munkakapcso­lat. Jelenleg még gyakori, hogy a tervdokumentáció hiá­nya, vagy jelentős késése ve­szélyezteti egy-egy tervezett létesítmény megvalósítását. El kell tehát érni, hogy a tervek késedelem nélkül készüljenek el. Iskolai Napok Mezőcsáton Eredményesen zárult Mező- dsáton az a program-sorozat, amelyet a járási tanács műve­lődésügyi osztálya szervezett. Egy hét alatt különböző jel­legű előadások hangzottak el, hasznos viták zajlottak le. Az élőadások soraiból kiemelke­dett a járás kommunista ve­zetőinek tanácskozása. Mada­rász György, az MSZMP me­gyei bizottsága propaganda és művelődési osztályának he- hrettes vezetője tartott ér­deklődést kiváltó referátu­mot. Szó volt, a továbbtanulás ókos és célszerű irányításáról, a hátrányos helyzetben levő tanulók segítésének módoza­tairól, a nevelők ideológiai to­vábbképzéséről. Vitára ser­kentő gondolatnak bizonyult a nevelők részvétele a falu tár­sadalmi életében. A járás kommunista vezetői szóltak arról is, hogy a pedagógusok­nak véleményt kell nyilvání­taniuk a falu minden dolgá­ról. De megfogalmazták azt az igényt is, hogy a falu társa­dalmát is jobban be kell kap­csolni az iskolába, a pedagó­gusok munkájába. Kétségkívül figyelmet keltő {lehetséges, hogy országos {örvényjavaslatra kiható) gon­dolat-felvetés volt a gimná­zium első osztályába mutat­kozó „átállási nehézség”. Az álla Iá nos iskola és a középis­kola hídjain nem minden ta­nuló jut át törésmentesen. Ezért azt javasolták a járás kommunista nevelői, hogy mi­ként az általános iskola első osztályában, a gimnázium első osztályában is csak év végén adjanak jegyeket. Módszertani eredményeikhez vezetett a megyei tanulmányi felügyelők megbeszélése is, amelyet Merényi József _ me­gyei tanulmányi felügyelő ve­hetett. Ttt zömmel arról volt szó, hogy a hagyományos kor­repetálás bizonyos értelemben idejét múlta. Célravezetőbb­nek látszik a differenciált osz- \ályfoglalkozás, amelynek lé­nyege az, hogy a nevelő fel­mérj az adott erőket és az összefoglalókon, az ismétlések alkalmával több lehetőséget biztosít a gyengébbeknek a felzárkózásra. Együtt a gyermekért címmel pedagógusok és a szülői mun­kaközösség vezetői tartottak jól sikerült ankétot. Elhang­zott még A korszerű módsze­rek az oktatás folyamatában című előadás is, amely azzal foglalkozott, hogy nevelőink ne kizárólag és minden eset­ijén a különböző szemléltető eszközökben, a segédeszközök jelenlétében érezzék és lássák a korszerűséget, hanem a té­ma, a tantárgy magas színvo­nalú ismertetésében. A mezőcsáti Iskolai Napok alkalmával a rendezők jól si­került kiállítással is megör­vendeztették az érdeklődőket. Lónyay László megyei tanul­mányi felügyelő elmondotta, hogy az Iskolai Napok ered­ményesek voltak, mozgósítot­ták a nevelőket és felkészítet­ték őket a következő tanév sikeres lebonyolítására. (P—D fii ratása Harminchárom évvel ez­előtt, nagykőrösi proletár- szülők fiaként látta meg a napvilágot. Kenyeres István fiatal ember — és öreg bá­nyásznak számít. Alig tizen­hat esztendős korában egy életre eljegyezte magát ezzel a hivatással. Mert a várpalo­tai vájár-iskola kiváló ered­ménnyel végzett növendéke, a szeles-aknai frontmester nem foglalkozásnak, hanem hiva­tásának érzi ezt a munkát. Szeles-aknán 1953. óta dol­gozik, Egy esztendeje egy ti­zennégy tagú fronlbrigád ve­zetője. Nagyszerű kis közös­ség ez, dolgos, szorgalmas és példamutató emberek csapa­ta. A tervezői munka javítását segíti a szélesebb körű tájéko­zottság biztosítása és igénylé­se is. Szocialista építömun- kánk megfelelő segítése és szolgálata el sem képzelhető, ha a tervezők nem elég tájé­kozottak a szakmai, a közgaz­dasági, a kulturális és a poli­tikai kérdésekben. De ezen túl ismerniük kell a fejlesz­tés és a kutatás eredményeit is, hogy hasznosíthassák mun­kájukban. Hogy a megtervezett léte­sítmények egyre jobban meg­feleljenek a mai, még inkább a jövőbeni igényeknek és fel­adatoknak, ci tervezésnek al­kotó légkörben kell történnie. Megyénkben ez az alkotó lég­kör egyre inkább biztosított. Ez így is helyes, de óvni kell az alkotó vitát, a vég nélküli meddő viták veszélyétől. Az alkotó légkör helyes értelme­zése és érvényesítése akkor valósulhat meg. ha a gyakor­latban mindenki tudatosan ér­vényesíti az el vi séget és a kölcsönös egymásrautaltság elvét, egymás tiszteletét. Tovább nő nv. építőipari vállalatok önállósága — Az elkövetkezendő évek­ben megyénkben nagy beru­házásokat kell megvalósítani. Továbbra is — legalábbis a közeljövőre — érvényes lesz, hogy az építőiparral, azon be­lül a mélyépítőkkel szemben jóval több lesz az igény, mint amennyit a megyei vál­lalatok kapacitása elbír. Az építőiparban tehát nem lesz munkahiány. A reform■ növe­li az építőipari vállalatok ön­állóságát, éppen ezért nag\ton fontos olyan szemlélet kiala­kítása, hogy mindig a nép- gazdasági érdek legyen az el­ső. Nagyon kell vigyázni, ne­hogy a növekvő önállóság va­lamiféle öncélűságba csapjon át. Az önállósággal helyesen kell élni, úgy, hogy a na­gyobb cselekvési szabadság ne vezessen szűkkörű vállalati szemlélet kialakulására. Az építőiparban dolgozóknak, el­sősorban a vezetőknek, a szakembereknek fontos fel­adatuk szoros munkakapcso­latot kiépíteni és tartani a tervezőkkel. így csökkenteni lehetne az elég gyakori utóla­gos tervmódosításokat, az időveszteséget. Pártunk és kormányunk to­vábbi nagy anyagi erőket for­dít megyénk fejlesztésére. Nem lehet közömbös szá­munkra, hogy a kormány ál­tal biztosított fejlesztési lehe­tőségek közül mi valósul meg: mit hasznáLink ki és mit nem; mit mulasztunk el igény­be venni akár úgy. hogy vem készítjük elő a feltételeket, akár 'úgy, hogy nem tervez­zük meg idejében a kivitelezői kapacitást, vagy nem oda irányul, ahová a népgazdasági és a helyi érdek legindokol­tabbá tenné. A jövőben léte­sítendő beruházásokhoz előző­leg sokrétű és gondos munkát igénylő település-hálózatfej­lesztési tervet, városrendezési terveket kell készíteni, a megle­vőket pedig folyamatosan tö­kéletesíteni kell. E tennivalók harmonikus egybeillesztése, előkészítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy me­gyénk tervezett fejlesztése nagyobb zökkenők, zavarok és elmaradások nélkül menjen 1 végbe. : bányász A Kenyeres-brigád tagjai nemcsak a munkában járnak élen, hanem az élet más te­rületein is példamutatóan vi­selkednek. Többen közülük munkásőrök, s ha önzetlen társadalmi munkára van szük­ség, sohasem kell kétszer kér­ni őket. Családi életük bol­dog, kiegyensúlyozott. Szeles-aknán sok, hozzájuk hasonló brigád dolgozik. A szocialista címet már több üzemrész elnyerte. Nincs messze az az idő sem. amikor az egész akna büszkén visel­heti ezt a megtisztelő címet. S ebben nem kis része lesz Kenyeres Istvánnak és brigád­jának. Klekner Rudolf vájár Országos diáktalál kozó Miskolcon A miskolci Csanyik-völgy- ben, vad regé nyes környezet­ben szombaton este nyílt meg az Országjáró Diákok I. Országos Találkozójának sá­tortábora. Borsodból és az ország 17 megyéjéből csak­nem kétezer fiatal vett részt az ünnepélyes zászlófelvoná­son. A vasárnap délelőtti verő­fényben a fiatalok további ez­rei érkeztek a Csanyik-völgy- be, hogy részt vegyenek a békenagygyűlésen. Nagy transzparensekkel, a békét él­tető, az amerikaiak vietnami agresszióját elítélő jelszavak­kal éí'kczett a csaknem tíz­ezer fiatal a nagygyűlés szín­helyére. Hosszú Pál, a KISZ KB munkatársa, a tábor parancs­noka üdvözölte a megjelen­teket, az elnökségben helyset foglaló dr. Bodnár Ferencet, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Havasi Bélát, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Fekete Lászlót, a városi ta­nács vb-elnökét, Kovács Sán­dort, a megyei és Németh Antalt, a városi KlSZ-bizott- ság titkárát. Ezután dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke kö­szöntötte Miskolc városa re­vében a fiatalokat. Örömét fe­jezte ki, hogy városunk ha­tárában rendezték meg az Or­szágjáró Diákok I. Országos Találkozóját, majd átnyújtot­ta a város ajándékát, egy gyönyörű zászlót a találkozó fiatal részvevőinek. Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára méltatta ezután a ta­lálkozó jelentőségét, értékelte á tanulóifjúság és a KISZ- szervezetek egész évi munká­ját, majd a nemzetközi béke­harc eredményeiről, a vietna­mi fiatalok harcáról s a KISZ szolidaritási akciójának sike­réről beszélt. Az ünnepi nagygyűlés után felvonták a Miskolc városától kapott zászlót, s megkoszo­rúzták a mártírok emlékmű­vét. Ezután kezdetét vették a hétfő estig tartó változatos sportversenyek, sportbemuta­tók, akadályversenyek. Az or- lások, műsoros tábortüzek é® szagos találkozó fiataljainak miskolci városnézés is .szere* programjában bükki kirándu- pelt. Zászlófelvonás. Az ifjúsági bckenagygyülcs elnöksége. Kárpáti Sándor a KISZ KB titkára Ünnepi be­szédét mondja. A táborozáson »i»*vwvC fiatalok egyik csopm ijib .tjsongiádi diákok » Dékeuag* gjí»lésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom