Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

EaAä, IS8C Jőafes SS.

ESZAKMAGYARORSZÄG

5EK3

3

i.

Az idegen, aki erre téved, felkiált a csodálatos látványig... Akik éltek ezen a vidéken, vagy dolguk végeztével erre jártak, soha nem felejtik el. Édeni szép a táj — tele rejtelmekkel annak, alti idegen itt, s csupán a pihenés vágya hajtotta ide.

Fönt északon, a Zempléni hegyek kicsiny szorosáról van szó — az Aranyosi völgyről. Délnyugatról a kassai országúton könnyen megközelíthető, Encsnek letérve átvezet az utunk a Bársonyos és a Hernád felett, majd Abaújkér már mint a völgy kapuja tárulkozik elénk egy teknős mélyedésből.

Innen az út csodálatos. Aki délnyugatról érkezett, egy kicsiny település mellett halad el. Aranyos a neve — valamikor aranyat mostak a Hidegpatak vízében, amely mindvégig jó barátja és kísérője, sőt segítője az ideérkezőnek, innen a neve; párhuzamosan kíséri a portalani- tott makadámot, néha játékosan útját állja, apró hidak alatt bujkál. Zenéje van ennek a pataknak, ahogy a sziklákon alágörög vize, mely hideg, mint a jég. Szinte minden kilométeren találni édes- vizű forrást, mely a sziklás meder partjából buggyan fel. A víz felett összeborulnak a fák, de az úttestet is beárnyékolják, és csak az apróbb- ..-nagyobb tisztásokat éri a napfény. A levegőt fenyő-, tölgy-, bükk- és nyírligetek szűrik meg.

Ünnepiesen szépet alkotott ebben a völgyben a természet.

*

Zuhog az eső, párában az egész völgy. A kéri útkereszteződésnél italbolt. Itt találkozunk az első emberrel, aki segít a természetnek szebbé tenni a völgyet. Strik József útkaparó, a 15 kilométeres

völgy nagyobb részének őre. Csupán ezen a tavaszon 250 köbméter követ hintett el az úton.

Az Aranyosi völgyről beszélgetünk.

— Elpusztult a fürdő ... Kár volt hagyni — ez Strik József véleménye. —

Négy éve. 24 órában ötven autó ment el az utamon.

Most. valamivel több, különösen vasárnap.

Hornyait István még emlékszik arra az időre, amikor ez a völgy a krvrn vök bel i ok majáü.sózó helye volt. Vasárnaponként szekerekkel, kerékpárokon

jöttek — szólt a cigényzene a fürdői fák alatt. Később Miskolcról és Debrecenből is jöttek ide turisták.

Két patinás- hírű bortermelő község között A völgyi

„feszül” ez az édenszépségű völgy, Abaúj- szántő és Erdőbénye között. De a Murga és a többi hegy nem adott soha jó bort. Di- rekttermőt, novát. Búcsúnként véres verekedések voltak erre. Különösen a bol- dogkőújfalusi bálok és búcsúk voltak hírhedtek. Mint fiatal legényember, sokat, járt a szomszédfalu báljára Sóvári András is. Persze, verekedett is, ha szorult helyzetbe került. Most? Ö mondja:

— Nincs már verekedés errefelé ... Mások a mai fiatalok.

Az irtózatos szegénység és a gazdagság váltották egyA kihalt, murgai kőbánya szicíliai tájra emlékeztet...

út őre — Strik József.

must ezen a vidéken. Boldogkőújfalu a legszegényebb volt. Itt a felszabadulás előtt abból éltek, hogy biztosítottak a házukat, azután magukra gyújtották. Éjjelenként megmegjelent a rémisztő veres kakas a Zempléni hegyek oldalán. a falvak felett, s még a felnőttek is beleremegtek. A szegénység réme mindennapos volt erre.

— Maga miről írna. innen? — kérdem Hornyaik Istvánt, fellélegezve a völgyi történetekből.

— Hát azt kéne megfogalmazni, hogy raktak itt az elvtársak egy nagy kazlat. Talán IS méteres is volt. Mondták a tagok, hogy az ledől. Nem dőlt le. Megköszönni nekik, hogy ügyesen rakták, a kazlat.

A .rémtörténetek után a tsz egy hatalmas kazla.. Legalább akkora ebben a kontraszt, mint a szőkébb értelemben vett völgy bejáratánál a sziklás Murga, összehasonlítva a Ga'mnbász-hid- dal. a Nagy árnyékkal, ennek a 15 kilométeres szakasznak régi és friss fenyveseivel, tölgyeseivel, az útrakikönyöklő több méteres sziklafüggönyével. melyet a nép Ádám szakáliénak nevezett el.

A Murga szicíliai tájba illő — a folytatása?

Beszéljenek róla azok, akiknek- elsősorban nem rejtelmet, de kenyeret ad ez a vidék. Akik nemcsak csodálják, de V.Hmáiával, flórájával küzdenek. Akiknek egyszersmind gond az. ami munkát, szépséget ad életükhöz.

Buráth Lajos Foto: Agotha Tibor

Napirendjei a

vad g ars d á lkod á *

javHás.t

A Magyar Vadászok Országos Szövetségének idei közgyűlését vasárnap a ME- DOSZ-.szék házban rendezték

meg. Gál Zoltán, i szövetség ügyvezető titkára be . miolt a eziy •' ség elmúlt évi munkájáról.

A beszámoló szerint az^ elmúlt idényben már 42, úgynevezett bérkilövő vndásztnr- • saság működött. A külföldi vadász vendégek 10(i:-ben 617 fczbakot lőttek ki, közülük a

vadásztársaságok területén hat, az állami erdőgazdaságokén négy trófea nyert aranyérmet. Szarvasbikából 607-et, dám bika bői 28-at ejtettek el külföldi vadászok. A .szarvasagancsok közül 27-et, a dámlapátokból négyet tüntettek ki aranyéremmel.

A MAVAD-dal kötött szer- •ődések alapján 70 600 lőtt nynlat adtak át a vadásztársaságok, ami az előirányzatnak csupán öl százaléka. Lőtt

fácánból a 14 000 darabos teljesítés csupán 77 százaléknak felel meg.

A titkári beszámoló a so- onlevö tennivalók között említette meg a kívánatosnál jobban megnő' elfedett őzállomány szigorúbb minőségjavító selejtezését, valamint az apróvad mesterséges tenyésztésének fokozását, a természetes szaporulat hatékonyabb védelmét.

A kenyérről ran szó!

Taktabájöii a gépekre „építettek“

Kiss Bálint, a taktabáji Béke Termelőszövetkezet elnöke határozottan állítja — s ebben megerősítik az irodában dolgozó könyvelők, meg a beszélgetésre egybegyült szakemberek is —, hogy akár már a holnapi napon — június 24-én kerestük fel a Béke Termelőszövetkezetet —, elkezdhetnék az aratást, s ha valami változtatna az „egyes számú” terven, az csak a várat-' lanul esősre forduló időjárás lehetne. Az ég azonban tiszta, sőt inkább annak örülnének, mint mondják, ha „jönne még” valami felhöcske. Meri. a kései vetésű kukoricára, a cukorrépára, no meg a jó jövedelmet biztosító kertészetre még jól jönne a kívánt eső. Olcsóbbá tenné, a termelést, hiszen keiesebbet kellene dolgozniuk az öntözőgépeknek.

Kipróbált kom ba inasok

Ért mondogatják, a jó előre kimunkált, megvitatott terv realitását bizonygatják, azonban az elnök is, a szakemberek is egyre nyugtalanabbul tekintgetnek az ablak felé. Mindannyian szorongva várjuk, vajon Szerencsen hogy sikerült a gépek- és a vezetők vizsgája, nem jön-e közbe valami, ami bizony könnyen kétségessé tehetné a papíron megtervezett, s minden tekintetben előkészített aratási, betakarítási munkát. Itt Takta- bájon sem nyugodtak bizony, éppúgy, mint sok helyen: vajon sikerült-e, sikerül-e biztosítani annyi alkatrészt — ha fillérekbe kerülő apró dolgokat is —, amennyi szükséges a gépek folyamatos munkájához.

Alkonyatba hajlik már az idő, amikor egymás után berobognak a vontatók, a traktorok, s alig telik bele néhány perc, a traktorosok örömmel újságolják: minden rendben

ment. Csupán egy gépnek kellett visszafordulnia, nehogy a vizsgán „lepontozzák”. Valami baj történt a villamossággal.

— No, végre! — sóhajt megkönnyebbülten az elnök, amikor egyszerre csak közeledő motorok zaja veri föl a csöndet, s egymásután fordulnak be az MTZ-ék, Zetorok a major udvarába. Mindenki az ablakhoz szalad. S néhány perc múlva a brigádvezető már jelenti is:

— Megvolt, sikeresen! Nem találtak semmi hibát. Most már csak az az egy rosszul javított kombájn, és nekimehetünk a nyárnak.

— Holnap reggel jönnek Szerencsről, most beszéltem a gépjavítóval — nyugtatja meg a brigádvezetőt Kiss Bálint, majd elmondja" részletesebben is, hogy két saját kombájnjuk közül a gépállomási szerelők az egyiket ugyancsak furcsa mód szerelték fel. Kívülről nézve minden csavar a helyén van annak. Csakhogy a termelőszövetkezet gyakorlott kombájnosai, akik a gépekkel dolgoznak majd, néhány perc alatt észrevették, hogy a régebbi SZK-gépböl egyszerűen kifelejtették Szerencsen a szalmatovábbítót.

Miért less könnyebb, mint tavaly?

Az öröm után, hogy valamennyi traktor, pótkocsi sikeresen vizsgázott, az elnök mosolyogva invitál: gyerünk, nézzük meg a határt. Közben elmondja részletesebben is, hogyan lesz ez az idei nyár, az idei aratás.

Közepes termés ígérkezik. Elmegyünk az egyik cukorrépatábla mellett, s az olyan szép, hogy mindjárt kijelenti az ember:

— No, az idei holdanként! hozam túl lesz a 250 mázsán. — Ez pedig nagy szó! De odébb a másik táblán, ahol bizony hetekig állt a víz, s ráment még a vetés után is, pont az ellenkezőjét állíthatnánk :

— Bizony, ez csak 100—150 mázsát ígér. S így van ez a kalászosoknál is. Az egyik árpatábla szép, a másik gyengébb. A búza is. A hatalmas bezosztája tábla egyik végén

18—20 mázsásnak tetszik. Olyan

nagyok, teltek a kalászok, hogy ilyenre nem is emlékeznek. A másik végén azonban ritkább, 8—10 mázsás.

— Ez a mi átkunk — mór- zsolgal egy telt kalászt Kiss Bálint —• az egyenetlen határ. Ezért is sürgetjük a belvízrendezést. Ha itt is volna egy levezető csatornácska, biztos, hogy egyformán szép lenne a búza. De így a lapályon tönkreteszi a talajszerkezetet a viz. S persze a munka, a betakarítás is nehezebb így, különösen a gépek számára. Persze az idén már nem félünk. Jó kombájnosaink vannak, saját gépeink, s úgy szerveztük meg az egész betakarítást, hogy lehetőleg ne jöhessen .közbe semmi.

Ahogy tovább haladunk az egyik helyen bőséget, a másik helyen gyengébb termést ígérő dúlok között, az elnök sorra- veszi, miért is nyugodtabbak az idén, mint tavaly, még akkor is, ha néhány nem kívánt esős nap nehezítené a munkát. Az egyik árpatábla mellett megjegyzi:

— Ezt holnap, vagy holnapután már vágjuk, tehát még Péter, Pál előtt. S ez is jól jött az idén. Hamarabb kezdhetjük a munkát. így megosztottabb a tennivaló. Míg ezen dolgoznak a kombájnok — ha birnánk, akkor rendre vágnánk, mert sok benne a búzakalász is —, be tudjuk fejezni a kukoricák kapálását. S utána valamennyi gép csak az aratást segítheti, gyorsíthatja. Mert szinte minden munkát a gépekre építettük.

A közel 800 holdnyi aratni* valóból több mint hatszáx hold betakarítását a két kombájn vezetői vállalták. (Ez szép átlagteljesítmény.) Csak néhány holdnyi területet aratnak kézzel; ami még /r.rtad, az az aratógépek dolga. Megnéztük a kombájnszérüt és a raktárakat is. Mindenütt továbbító szalagok, tehát gépek könnyítik a munkát. így ezzel a beosztással is bőségesen

Afesbe/dödöH a «ombafclvásárlás

f? c*

Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat miskolci üzeme elégedett az időjárással. A korai meleg és ugyanakkor száraz időjárás nagyon kedvezett az egyik legértékesebb erdei gyümölcsnek, a málnának. A vadon termő, illatos erdei málnából mintegy hét vagonnal sikerült eddig felvásárolni. A málnatermés minősége mar régen nem volt olyan jó, mint az idén.

hetek után beköszöntött kiadós esőzések most a másik értékes, külföldön is nagyon keresett erdei terméknek, a gombának kedvezők. Ha a?: időjárás nem változik, gazdag gombatermésre számítanak a borsodi erdőségekben. A rókagomba és más gombafélék felvásárlása már megkezdődött, s néhány napon belül vagonos tételekre számítanak a felvásárló és feldolgozó helyeken.

marad gépi erő arra, hogy a kombájnokat kövessék a szalmalehúzók, s a letakarított területen azonnal kezdhessék a mélyszántást.

A mélyszántást különösen hangsúlyozzák Taklabájon, Mert bizony a „felemás” határ részben azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben jelentős terület maradt szántaiján. A tavaszi szántás soha sem lehet olyan jó, mint a nyári, az őszi.

— No, és ha esik? Ha megismétlődik az 1965-ös nyár? — Kiss Bálint azonnal válaszol:

— Akkor készen állnak a kézi kaszák, az aratópárok. Minden alkudozás nélkül. Ügy terveztük, a tagság teljes beleegyezésével, hogy nálunk minden munkát munkaegységA málnaérést segítő száraz

K állításod arütafa'ófc a mezőkövesdi iö ömüvesszovoutezetben

Az elmúlt szombaton valóságos földmű vessző vetkezeti napot rendezett a községben a mezőkövesdi fmsz. A délelőtt folyamán Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese tartott előadást a megye minden részéből érkezett mintegy 250 föl dm ű- vosszö vetkező ti vezetőnek az új gazdasági irányítás kapcsán rájuk váró feladatokról.

Délután egész sor földművesszövetkezeti rendezvényre került sor a. községben. Cse- gc Géza, a MÉSZÖV elnöke egy új, önkiszolgáló csemege- és élelmiszer boltot nyitott meg ünnepélyesen, a Béke étteremben cukrászati és hideg- konyhai kész! tm ény okból nyílt árubemutató, a Holdfény presszóban strandcikk kiállítást, a Zsóri fürdőn pedig ruha- és fürdőruha bemutatót rendeztek. A művelődési házban jó! sikerült könyvtombolát és könvvkiál- lftést rendezett a földműves- szövetkezet. s ugyancsak a művelődési ház emeleti csarnokában műszaki és lakberendezési kiállítás nyílt. A kiállítás, amely iparunk szinte minden új termékét bemutatja, egész héten át megtekinthető.

A tejipar a lakosság ellátása érdekében az elmúlt években megkezdte a régi üzemeinek korszerűsítését. Tatabányán, Pécsett és Komlón üj tejgyárat építettek. Székesfehérvárott már épül, Szegeden pedig jövőre kezdik meg az új. napi .százezer literes tejüzem építését. Jövőre Miskolcon is megkezdődik egy napi 150 000 literes tej'- üzem építése. Győrött, Kaposvárott, Bác.sbokodon. Mátészalkán és Szolnokon a meglevő tejüzem rekonstrükgel mérünk és végzünk. Nos, ez is közrejátszik, hogy nyugodtak vagyunk. Ebben az évben nem lehet hiba, nem lesz késedelem!

Barcsa Sándor

ciójára kerül sor.

Az idén nehány sajt-újdonsággal gyarapodik a tejipar választéka. Most várjak hozzá s gépet, s várhatóan a nyár végén forgalomba kerül a műanyagfóliában érlelt kéregnélküli trappista és edámi sajt — egyelőre piackutatási céllal készítenek lágy. könnyű teasajtot, rúdalakú, kemény, speciális magyar gyúrt sajtot és juh tejből készült fehér sajtot, ajnelyeket a közönség véleményétől függően gyártanak majd.

Jövőre új tejüzem épül Mi'lto'coa

Sa/(újdonságokkal gyarapodik a választék