Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
‘'J’asArnap. 1966. júnlns 2«. ÉSZAKMAG YAKOKSZAG 5 Emberek és mozdonyok Vér Andor helyszíni riportja az Északmagyarországnak o BZJENQS HELYZETKÉP w t ♦ ♦ ♦ — Harminc éve vagyok a vasútnál. Huszonhárom éve utazom, negyedik éve villamosmozdonyon. Hogy szere- tem-e a szakmámat? De még mennyire! Ezért is jöttem a vasúthoz. A géplakatos szakmát tanultam, de az nem elégített ki, számomra egyhangú volt. Mindig a mozdonyra vágytam. A mozdony vezetés tele van mozgással, változással. Mindig hoz valami újat, minden perc, minden másodperc tele van izgalommal, teljes figyelmet, teljes odaadást kíván. Mindig éreztem, hogy az én munkámtól is függ, hogy az emberek időben céljukhoz érjenek, hogy az üzem, a vállalat időben megkapja-e a megrendelt árut. És egy-egy szép teljesítmény, eredmény mindig örömmel tölt el. Olyankor gondolatban meg- veregetem a mozdony „nyakát”, hogy remekül s engedelmesen húzott... így kezdi önvallomását Ujj Ferenc miskolci mozdonyvezető. Ez a néhány mondat is elárulja, hogy nem fél a váratlantól, és szenvedélyesen keresi az újat, a jobbat, az eredményesebbet. Ujj Ferencnek — sok társával egyetemben — jelentős része van az úgynevezett ötnapos mozdonyforduló kidolgozásában, megvalósításában. O A vasút az utóbbi években sokat fejlődött, változott. Korszerűsítették, villamosították a vasútvonalakat, Szerencs, Miskolc és Budapest között mór modern villamos mozdonyok robognak. Ismert dolog, hogy a villamos mozdonyok jóval előnyösebbek a gőzösöknél, hiszen erre nem kell szenet, vizet felvenni. Mégis, a mozdony személyzetét, a íűtőház, az igazgatóság illetékeseit régen foglalkoztatja az ezzel kapcsolatos új gond. A íűtő- ^Iház jegyzőkönyvei tanúskodjak róla, hogy sok termelési * értekezlet központi témája az volt: sokat ácsorognak a villamos mozdonyok, hasznos kilométer-teljesítményük alul marad a lehetségesnél. Volt olyan kirívó eset is, hogy egy villamos mozdony napi teljesítménye 34 kilométer volt (!) Panaszkodtak a nehézkes váltásra, arra, hogy sokat utazgat a személyzet rezsiben — ez elérte a havi 2000—2300 kilométert is —, amíg megtalálja a mozdonyát és átveheti a szolgálatot Volt olyan eset, hogy a mozdonyvezető és a kenő felutazott egész Budapestig, onnan vissza, amíg végül Miskolcon átvehette a szolgálatot. Próbálkoztak különféle megoldásokkal, de azok a legteljesebb jószándék ellenére sem hozták meg a várt eredményt __________ l. o r Ez év februárjában a termelési tanácskozáson Cimma János, az igazgatóság IV. osztályának helyettes vezetője egy tanulmánya alapján elmondotta, hogy e gondon csakis úgy segíthetnek, ha új mozdony-fordulót dolgoznak ki. és ha a mozdonyszemólyzet nem egy mozdonyon teljesít szolgálatot Ez a más és más mozdonyon való szolgálat — amelyről már előzőleg is hangzottak el szavak — nagy ellenszenvbe ütközött. Erről Ujj Ferenc is így beszél: — Én sem örültem neki : Most se örülök. A saját gépen való utazásnak megvan a maga előnye. A váltópárok összeszoknak, megismerik a gépet, törődnek vele, karbantartják, és ha valami baj adódik, rögtön tudják, hol lehet a hiba. De tudomásul kell venni, hogy a fejlődés mást kíván. Ujj Ferenc több társával egyetemben vállalkozott az új, az ötnapos mozdonyforduló kidolgozására. Ehhez nagy segítséget kapott a pártszervektől, a szakszervezettől, a szakmai vezetéstől. Valamennyi segítségre egyaránt szükség volt és van, mert ezt nem csak meg kellett szervezni, hanem ennek fontosságáról meg kellett, és meg kell ma is győzni az embereket. Az „enyém” fogalom helyét a „miénk" fogalomnak kell felváltania. Mi a mozdonyforduló lényege? öt villamos mozdonyon 17 váltópár, azaz harmincnégy mozdonyvezető, illetve kezelő dolgozik. A gépek Miskolc—Budapest közötti útját előre kidolgozták úgy, hogy ha például a mozdony felér Budapestre, akkor rövid idő múlva a visszaindulás biztosítva van. Egy mozdonyvezető és egy kezelő — mindig más és más — a Miskolcra befutó gépen elvégzi a szükséges ellenőrzést, a próbát. A váltópár útra kész villamos mozdonyon és — kevés kivételtől eltekintve — Miskolcon veszi, illetve adja át a szolgálatot. O És mi az eredmény? Az igazgatóság illetékesétől kapott közlés szerint az új mozdony- forduló igen sikeresnek bizonyul. A villamos mozdonyok hasznos kilométer teljesítése naponta átlagosan 210—220 kilométerrel nőtt. És, bár az öt mozdonyon az új szervezés szerint hat emberrel kevesebb dolgozik, mint egyébként kellene, jelentősen csökkent a szolgálati idő, de változatlan maradt vagy nőtt a kereset. És mit hozott még a személyzetnek? — Azóta — mondja Ujj Ferenc — nyugodt vagyok. Nem kell idegeskednünk, nyugtalankodnunk, hogy hol találjuk meg a mozdonyt. A váltóst — kevés kivétellel — itt Miskolcon végezhetjük cl. Nem kell havonta feleslegesen sok száz kilométert utazni, ami a 34 embernél mintegy 70 ezer kilométer út megtakarítását jelenti. Nyugodtabbak vagyunk, több jut pihenésre, szórakozásra, és ami mindennél lényegesebb: nagy mértékben megnőtt a mozdonyok kilométer teljesítése. És hogyan fogadják általában az emberek? Egy része őszinte híve a mozdony-fordulónak, mások várakozó állásponton vannak, és akadnak, alak, ha bármi hiba előadódik, ott kötnek ki: lám, a régi beosztás mégis csak jobb volt. Ujj Ferenc és sok társa — mint Pozsonyi Tibor, Veszprémi Mihály, Felföldi György, Antal' Károly és még néhányan — tisztában vannak azzal, hogy a kezdőknek, az úttörőknek mindig sok akadállyal kell megküzdeniük. És csöppet sem kétséges, hogy az ötnapos mozdony-forduló, a más és más mozdonyon való szolgálat nagyobb öntudatot, nagyobb kollektív felelősségérzetet kíván. És a „miénk” fogalom elmélyítésére is kell még egy kevés idő. — Milyennek találod Buenos Airest? — kérdezték barátaim és ismerőseim, amikor két és fél évi távoliét után látogatóba érkeztem a városba, ahol mellesleg huszonöt évig éltem, vagyis több ideig, mint Miskolcon, vagy Budapesten, gyermek-, ifjú- és férfikorom e két városában. Hogy milyennek találom? Hát ami azt illeti, nem olyan könnyű válaszolni erre a kérdésre. Majdnem olyan nehéz, mint amikor megkérdezik, hogy vagyok. Köszönöm, jól — felelem többnyire gépiesen, holott ez távolról sem biztos, mert közben szervezetem homályos zugaiban alattomos és végzetes támadásra készülhet ellenem a szívtrombózis, vagy a tüdőrák, s ha ezt tudnám, közérzetemet egyáltalán nem találnám jónak. A fe!h5i<arco!ók árnyékában... S lehet, hogy a város nem is egészen olyan, mint amilyennek találom. Ez azonban cseppet sem zavar. Mindenki mindent a saját szemével néz, száz ember százféleképpen látja ugyanazt az eseményt, tárgyat, vagy várost, amiből nem következik, hogy szubjektív véleményem megközelítőleg sem fedi az objektiv tényeket. De elég az okoskodásból, vegyük szemügyre a várost. Megállapítom, hogy távollétemben Buenos Aires örvendetesen megnövekedett s növekszik ma is, mégpedig felfelé. Sok az új és épülő nagy ház, 12— 16—20 emeletes s még magasabb házak, kisebb-nagyobb felhőkarcolók. Ez a lázas építkezés a vállalkozási kedv, a dinamizmus és a gazdagság jele, legalábbis látszólag. Mert ugyanakkor a perifériákon is lázasan építkeznek, csak éppen nem felfelé, hanem horizontálisan. A nyomortanyákra gondolok, a hírhedt Villa Miseri- nákra. Itt a házak nem emeletesek, legfeljebb ha ember- nagysógúak és építőanyaguk nem tégla, és vasbeton, hanem deszka, bádog, konzervdoboz és papundekli. Rengeteg s egyre több ember lakik ezekben a nyomorúságos vityillókban, nem egészen emberi módon, de olcsón, illetve ingyen. Az új házakban csak kiváltságosak lakhatnak, mert a lakbér megfizethetetlenül magas. Ha például egy kétkezi munkás, vagy más egyszerű halandó elég vakmerőén s felelőtlenül beköltözik egy modern, új lakásba, egész bére, vagy fizetése rámegy a lakbérre, ha ugyan kitelik belőle. Tehát gyönyörűen lakik, de nem öltözködhet, nem cigarettázhat, nem mehet moziba, nincs pénze egy fröccsre, sőt egy darab kenyérre sem, vagyis szabályszerűen éhen halhat a családjával együtt. Ki vállalja az éhen- halást, csakhogy modern lakása lehessen központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel? Senki. S ki vállalja a nyomorúságos odút is, csakhogy jóllakhasson, s életben maradhasson? Mindenki. Állandó áremelkedések Másik szembetűnő jelenség az infláció, amely évek óta tart, de úgy látszik, még nem érte el a kulminációs pontját. Az árak úgy mennek felfelé, mint borban a gyöngy, s nem igazodnak következetesen a dollár árfolyamához. A dollár már egyszer túllépte a 300 pesos árfolyamot, az árak akkor nagyot ugrottak, de amikor a dollár lemorzsolódott 240-re, az árak megmakacsolták magukat s nem voltak hajlandók lemorzsolódni. Ha olyankor megállnak, csak azért teszik, hogy lendületet vegyenek az újabb felfelé ugráshoz, a visz- szautat nem ismerik. Az inflációt — mint Victorio Codo- villa, az Argentin Kommunista Párt főtitkára írja ez évi jelentésében — a Washingtonban székelő Nemzetközi Pénzalap „követelte, hogy a nagy- birtokosok, nagytőkések és külföldi monopóliumok nyereségei növekedjenek”. Hát ami azt illeti, növekednek is. Aki csak teheti — mezőgazdasági termelő, gyáros, kereskedő — nyakló és ellenőrzés nélkül emeli az árakat. Ha ugyanezt tehetnék a dolgozók a bérekkel és fizetésekkel, akkor nem is volna semmi baj. De a dolgozók nem emelhetik önhatalmúlag a béreiket, kérniük, követelniük kell s végső esetben sztrájk útján kierőszakolniuk. a sztrájkok egymást követik. Egyszer a közlekedés bénul meg a városban, majd egy-egy napra a vasutak állnak le, aztán a tanítók hagyják abba a munkát (a gyerekek nagy örömére), az állami alkalmazottak, kikötői munkások vasasok, textilesek stb. tiltakoznak a sztrájkkal az alacsony bérek ellen, s olykor a nagyobb nyomaték kedvéért megszállják a gyárakat is. A meg-megújuló sztrájkhullóm elönti a várost és az egész országot. A CGT szervezi a bérsztrájkokat s ugyanakkor gyalázatosén rosszul fizeti saját alkalmazottait. A legkirívóbb mégis a postássztrájk, legutóbb öt hétig tartott s most újból kitöréssel fenyeget. Több millió levél, több százezer távirat halmozódott fel, s ki tudja, ezek közül mennyi kallódik el végképp. Rejtély, hogy miből cinek az emberek... A sorozatos sztrájkok ellen aligha szolgál biztosítékul a most megállapított minimális munkabér: négytagú munkáscsalád számára havi 22 500 peso. Ennyiből csak vegetálni lehet, de nem megélni. Általában rejtély, hogy miből élnek az emberek Buenos Airesben. Azt hiszem, hogy hitelből és adósságcsinálásból. a legfőbb fizetési eszköz a váltó, amelyet lejáratkor egyre többen nem emelnek fel és a csekk, amelyről sűrűn derül ki, hogy fedezetlen. Természetesen virágzik az uzsora is — az argentin gazdasági élet rákfenéje — s miután bankkölcsönt nagyon nehéz szerezni, a kereskedők általában 24 százalékos kamatra felvett pénzzel dolgoznak, de aki megszorul, már havi 5—6, vagy 8 százalékos kamatra is kaphat pénzt, s ember legyen a talpán, ha kiszabadul az uzsorás karmaiból. Ilyen inflációs időkben, amikor mindennek van értéke, csak a pénznek nem, az emberek két marékkai szórják a pénzt (már tudniillik, akinek pénze van). Felületes nézőben a város a gazdagság, és gondtalanság benyomását kelti. A kávéházak és éttermek tele vannak, egy feketéért, egy koktélért 100, egy közepes ebédért 3—400 peso igazán nem pénz. A labdarúgómérközéseken és lóversenyeken óriási tömegek szállják meg a lelátókat. A látványosságok között a legnagyobb sikere most a moszkvai cirkusznak van. Egy szombat délután megnéztem az előadást a Luna parkban az unokáimmal együtt (de titokban a magam kedvéért is), a 4—600, és 1000 pesos belépőjegyekkel mintegy 25 000 felnőtt és gyerek töltötte meg a nézőteret, lelkesen tapsolta végig a remek műsort, s tombolva ünnepelte Valentin Filatovot, s ♦ bámulatosan idomított medve- csoportját Mellesleg szólva nekem a legjobban a Daghestan köztársaságbeli Magomé» dovi produkciója tetszett, aki egy 15 méter magasban kifeszített kötélen sétált könnyed tánclépésekkel, aztán nyugodtan csinált egy szaltót. Mialatt megfordult a levegőben, a nézők ereiben egy pillanatra megfagyott a vér, a hisztériás nők felsikkantottak, a szadisták abban bizakodtak, hogy talán mégis elvéti azt a félcentit, ami elegendő ahhoz, hogy lezuhanjon. De nem vétette el. Matematikai pontossággal visszapattant a kötélre, s unottan tovább sétált. Sorozatos tüntetések és sztrájkok Á politikai és gazdasági helyzet meglehetősen bizonytalan. Időnként rémhírek kelnek szárnyra a városban küszöbön levő katonai puccsok- ról. Eddig még a rémhírek nem bizonyultak valónak, de ami késik, nem múlik. Az ördög nem alszik. Az utolsó több mint két évtized alatt egyetlen alkotmányosan megválasztott köztársasági elnök sem maradt hatalmon, amíg a mandátuma lejárt. Iliának sincs több biztosítéka, mint az elődeinek. Még három éve van hátra, ki tudja, nem foglalja-e el azalatt az elnöki széket egy tábornok? Ilia derék, jóindulatú vidéki orvos volt, de mint országvezető egyáltalán nem felel meg a várakozásnak. Elnöksége alatt a nagy néptömegek életszínvonala erősen leromlott. Á kormány nemhogy megfékezné az inflációt, de kimélyíti.' Éppen a napokban újabb 8 százalékkal értékelte le a pe- sót, ez újabb drágaság! hullámot indít el, s növeli a dolgozó tömegek terheit. A munkásság körében óriási felháborodást keltett legutóbb az Ilia-kor- mánynak az az intézkedése,: hogy vétót emelt egy, a parlament által megszavazott, 63 szakaszos munkásvédelmi törvény 59. szakasza ellen. Tiltakozásul a CGT általános sztrájkot rendelt el, amely június 7-én zajlott le s teljesen megbénította egy napra az ország termelő munkáját. Az Ilia-kormány népszerűtlenségére mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy ebben az évben 8 időközi választásból hetet a peronisták nyertek meg. Ha ez így folytatódik a jövő év elején esedékes időközi választásokon, akkor alighanem megpecsételődik az Ilía-kor- mány sorsa, mert a katonák nem lesznek hajlandók eltűrni a peronizmus további előretörését. A lapok híven tükrözik a közhangulatot. Mindenütt elédetlenség, tiltakozás, tünte- js, sztrájk. Sok a visszaélés, panama, növekszik a bűnözés. Kedvenc foglalkozási ágak: az útonállás és a taxisofőrök kifosztása. És sok a panasz. Egy szurkoló élesen kikel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség ellen, mert megtiltotta Sivori és Maschio szereplését az argentin válogatott csapatban a londoni világbajnokságon. Egy nyugdíjas azon kesereg, hogyan éljen meg havi 8000 pesos nyugdíjából, főleg, ha több hónapos késéssel folyósítják. Egy háziasszony vett egy kiló lencsét, otthon utánamérte: 900 gramm volt. „Leharapom a fejemet, ha ez nem csalás” — jelentette ki kategórikusan. A kutyákkal is baj van Buenos Airesben. Olvasom, hogy a városban kétmillió kutya él, de csak húsz százalékuk van beoltva veszettség ellen. Vagyis egymillió hatszázezer kutya szabadon garázdálkodhat, megharaphat ugyanennyi embert, esetleg többet... A kilátások egyszerűen ijesztőek. Rettenetesen aggódom a város lakosságáért, különösen pedig a családomért. Ami engem illet, az én helyzetem sem rózsás, de talán nem történik semmi baj. Augusztus elején visszatérik Magyarországra. Ha vigyázok magamra, elkerülöm az ösz- szes kis- és nagykutyákat, s ha egy iei-pici szerencsém lesz, nagyon bízom abban, hogy nem fogok megveszni. Csorba Barnabás A szünidő veszedelmei és a szülők felelőssége A fiatalok bűnözéséről, az ifjúságvédelemről és a hatósági intézkedésekről Itt a vakáció: sok tízezer gyermek, fiatalkorú a kötöttségek alól felszabadulva élvezi a szünidőt, szórakozik. Több évi tapasztalat szerint a nyári időszakban növekszik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma is. A Központi Sajtószolgálat munkatársa kérdéssel fordult a fiatalkorúak bűnözésével és az Ifjúságvédelemmel foglalkozó illetékes szervekhez: minek tulajdonítható ez a kedvezőtlen jelenség? — Mindenekelőtt a szülők fokozott felelősségét kell hangsúlyoznunk. Gondos szülők gyermeke nemcsak azért kevésbé veszélyeztetett nyáron, Ynert biztosítják foglalkoztatottságát, hanem elsősorban azért, mert a nevelési folyamat eredményeként megfelelő kapcsolat alakult ki szülő és gyermek között Természetesen — néha rejtett konfliktusok, néha külső okok hatására — ennek ellenére is bajba keveredhet egy- egy gyermek, mégis, a szülők „nyári felelősségének” kérdését a szülői felelősség egész kérdéskörébe kell beágyazni.,. — Hallhatnánk néhány példát a büntető ügyek anyagából? — Hat fiú és négy leány azzal az indokkal kaptak engedélyt szüleiktől balatoni utazásra, hogy KISZ-táborba mennek. Valójában énül szó sem volt. Béreltek egy nagy sátrat és leutaztak a Balatonhoz. Otthonról kevés pénzt hoztak, hiszen a KISZ-táborban nem kell. Élelmezésüket azonban biztosíta- niok kellett, ezért bűncselekményeket követtek el. Szüleiknek még üdvözlő lapokat is küldtek a Balatonról, amelyben azt írták, hogy nagyon jól érzik magukat a táborban, A szülők nyugodtak voltak. Néhány napi balatoni tartózkodás után, — egyik szórakozásuk alkalmával részegen összeverekedtek, s rendőrségi beavatkozásra került sor. így derült fény arra. hogy szüleiket félrevezetve tartózkodtak a Balatonnál. Gyakoribb azonban az az eset, hogy a fiatalkorúak engedélyt sem kértek szüleiktől. Az egyik fiatalkorú például szülői engedély nélkül utazott le a Balatonra. Pénze nem volt. Tihanyban a Motel előtt sétált, látta, hogy nyitva van az egyik ablak. Bemászott és egy külföldi állampolgár bőröndjével jött ki. A hajóállomáson a rendőrnek feltűnt a kopott öltözetű fiatalkorú, az elegáns bőrönddel. Igazoltatta és előállította. öt fiatalkorú, aki már előzőleg Budapesten is követett el bűncselekményeket, elhatározta, hogy lemegy a Balatonra és néhány napot ott tölt. Tervük az volt, hogy a hegyoldalba bunkert építenek és azt használják lakóhelyül. Pénzük nem volt, feltörték a Közért-gombát, ahonnan különböző édességeket loptak. Mivel közelgett az este, meg kellett kezdeni a bunker építését. Szerszámuk nem volt, kiszemeltek hát a hegyoldalban egy pincét, feltörték és onnan ásót, kapát és egyéb szerszámokat tulajdonítottak el. — Milyen intézkedésekkel kívánják az illetékes szervek az ilyen és hasonló esetek elburjánzását megakadályozni?-r- A rendőrség a maga részéről a szükséges előkészületeket megtette. A Déli- és Kelenföldi pályaudvart a közlekedésrendészettel karöltve, a zöldövezeteket, a Dunapartot, a Munkásőrséggel együtt ellenőrzi, míg a szórakozóhelyek fokozott ellenőrzésére aktívákat kért fel. A balatoni fürdőhelyeket és a Dunakanyart az érintett megyei rendőr- főkapitányságokkal közösen ellenőrzi a Budapesti Rendőrfőkapitányság, illetve annak gyermekvédelmi osztálya. — A nyári szabad Idő helyes felhasználásának megszervezésében kétségtelenül nagyin sokat tehetnek az iskolák. Legtöbb helyen például minimális költséggel meg lehet oldani a szervezett foglalkoztatást, — a szabadban különféle sportfoglalkozásokkel, sakkversenyekkel, kirándulásokkal stb. Véleményünk szerint jobban be kellene vonni az úttörőmozgalmat is — mondották befejezésül.
