Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

®Knr,ba.lt, 1966, június ZS.

eSZAKMAGTAROüsrAO

3

Am új ineehanisntus

— kísérleti jelleggel

Beszélgetés Bán Imre elvtárssaí, a Borsod megyei Iparci kk Kiskereskedelmi Vállalat

igazgatójával

A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az

év eleje óta a kereskedelmi élet ügyeimének középpontjában áll. Az érdeklődés oka az, hogy a vállalat az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek megvalósításában —

országosan hét más hasonló szervvel egyetemben — az

úttörők nehéz feladatára vállalkozott. Erről beszélgettünk Bán Imre elvtárssal, a vállalat igazgatójával.

— Mit jelent az új mechanizmus egyes elemeinek sajátos alkalmazása a vállalat életében?

I

— A lényeget így lehet összefoglalni:/ a lakosság megnove- kedett és állandóan növekvő szükségleteinek rugalmasabb, sokoldalúbb kielégítése a leggazdaságosabb ráfordítással. A feladat egyik oldala szerint korszerű, jó minőségű árut, bő választékot és időben kell biztosítani a lakosságnak. Ezt a nagyobb önállóságunk teszi lehetővé. Módunk van rá és kezdünk is élni a lehetőséggel, hogy az igények felmérése alapján, közvetlenül a termelő üzemektől is beszerezhetjük az óhajtott árucikkeket. Ebben az esetben a nagykereskedelmi árrés nálunk marad, s az összeg egy részét szükség esetén felhasználhatjuk a termelő üzem anyagi ösztönzésére. A kereslet kielégítése végett, léptünk közvetlen kapcsolatba a Miskolci Kárpitos Ktsz-szel, egy sor asztalos szövetkezettel, az Egri Háziipari KSz-szel. Az önálló beszerzés bizonyos méretekig korlátozott is, mert csak

olyan árut vásárolhatunk közvetlenül, amelyet a nagykereskedelmi vállalat nem tud biztosítani.

B — Mit értünk a légii gazdaságosabb ráfordí- JÜ táson és hogyan valósul ü ez meg a gyakorlatban?

— Úgy szervezzük és Irányítjuk a vállalat mechanizmusát, úgy alkalmazzuk az erkölcsi, anyagi ösztönzőket, hogy a takarékos gazdálkodás tut menjen a kulturált kiszolgálás rovására, hogy a népgazdasági, vállalati és egyéni érdek összhangban legyen egymással. A gazdaságosság két leglényegesebb tényezője: az eszközlekötés és a bérgazdálkodás. Ebben új az öt százalékos eszközlekötési járulék. Ez azt jelenti, hogy minden eszközért, áruért, berendezésért, az üzlet, a raktár minden négyzetméteréért kamaton felül 5 százalékos járulékot fizetünk. Ez arra késztet bennünket, hogy ne tartalékoljunk feleslegesen árut. A másik megkötés: minden fizetett bér után az eddigieken kívül még 15 százalékos Jövedelemadót key fizetnünk. Ez a helyes létszám- és bérgazdálkodásra szorít bennünket.

H — Síiben cs hogyan § jelentkezik az anyagi ér- §f dekeltscg?

— Az anyagi érdekeltség differenciáltan jelentkezik. Ez azt jelenti: mennél jobban, eredményesebben tevékenykedik valaki, annál nagyobb mértékben nő a jövedelme, és fordítva. Például a vállalat közvetlen vezetői a besorolás szerint fizetésük. 75 százalékáig garantált bért kapnak. Ez számunkra az eredményektől függetlenül biztosított. Megkapják ugyan a teljes fizetésüket, de a 25 százalékot ijd kell gazdálkodni”. Ha a vállalat nem rentábilis, év végén a 25 százalékot vissza kell téríteni. A kockázatvállalás másik oldala: ha jól gazdálkodnak, az eredménytől függően az anyagi juttatás összege — prémium, céljutalmazás és nyereségrészesedés — elérheti évi átlagkeresetük 50 százalékát is. A vállalat csoportvezetői, nagyobb boltvezetői 85 százalékos garantált bért kapnak, és plusz jövedelmük elérheti az évi jövedelmük 30 százalékát is. A jó munkától függően a kisboltok vezetőinek is az évi jövedelem 10—11 százaléka fizethető ki nyereségként. Az olyan boltokban, ahol ötnél többen dolgoznak, egy hónapja a tiszta járulékos bérezést vezettük be. Ez azt jelenti, hogy a munkától, az eredményektől függően az alapnércn felül az eddigi 20—25 százalék jutalékkal szemben akár 50 százalék is kifizethető.

1

— Hogyan készítették elő a reformot, milyen gondokkal kellett megküzdeniük?

— Mondanom sem kell, alapos, sokoldalú felkészülést és felkészítést kívánt. A szervezeti intézkedéseken túl előkészítettük politikailag és közgazdaságilag. Fontos feladatunknak tartottuk, hogy meghonosítsuk, kialakítsuk a köz- gazdasági szemléletet, minden forintnál gondoljuk meg, hova fordítjuk, minden árunál vegyük számításba, mibe kerül, hogyan hozhatjuk olcsóbban forgalomba. Kétfajta nézettel találtuk magunkat szembe. Az egyik szerint ez a kapitalista kereskedelemhez való visszatérést jelenti, a másik nem tekintette ugyan annak, de mint újtól, félt. Ezt sikerült okos felvilágosítással tisztázni. Hogy megértették jelentőségét, azt sok tény mutatja. Ez évben pedig ugyanolyan ráfordítással, mint az elmúlt év hasonló időszakában, 15 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. Hiba lenne, ha ezt

mind az új mechanizmus számlájára írnánk, de kétségtelen tény, hogy van benne szerepe. Javult a kiszolgálás kulturáltsága. Ezt igyekszünk erkölcsileg, anyagilag is ösztönözni. Megmutatkozik abban is, hogy amíg régebben például berendezés átalakításánál nem számított az ősz- szeg, must a boltvezető számítást csinál, s ha csak teheti, megoldja saját erőből. Régebben, ha egy dolgozó szabadságra ment, másnap a vezető már embert követelt. Ma ez nincs. Megmutatkozik a bázis szemlélet megszűnésében is. Régebben néhány bolt vezetője nem törekedett nagyobb erdményokre, számolva, hogy azt a következő évben bázisnak veszik, terves'- tik. Ez évben ezek a rejtett tartalékok kezdenek kibontakozni. Ez a magyarázata, hogy az év első hónapjai után már úgy láttuk, megvan a reális alap ahhoz; további 10 millió forinttal növeljük tervelőirányzatunkat. Tavaly 22, ez évben a kongresszusi versenyben 60 brigád kapcsolódott be a szocialista mozgalomba. Van olyan titkolt, vagy nem is annyira titkolt tervünk, hogy az idén megteremtjük az alapot ahhoz: a jövő évben célul tűzzük ki a szocialista vállalat cím elnyerését

Az eddigi tapasztalatok igen biztatóak. Az év lezárása mutatja meg, mi az, ami valóban pozitív, amit más vállalatok jó módszerként átvehetnek, hol követtünk el hibát, amelyből mi is, mások is levonhatjuk a tanulságot. Én bízom a sikerben. És úgy érzem, így van vele vállalatunk sok-sok dolgozója is.

(Cs. B.)

A gépjavítóban

„Fiisíálló6* fenyők

A Hejöcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat új. modern szerelőcsarnokában három darab cementőrlő malom köpenye készül.

Foto: Paulovits Ágoston

Bevált

a politechnikai oktatás az ózdi járásban

Az Özdi járási Tanács legutóbbi ülése megtárgyalta a járás iskoláiban folyó politechnikai oktatás helyzetét. A tanácsülés megállapította, hogy a gyakorlati foglalkozás a munkára való nevelés nagyin hatásos eszközének bizonyult, ami a mindennapi életben is megnyilvánul. Az utóbbi időben sokat javultak a tárgyi és a személyi feltételek a politechnikai oktatásban. A putnoki központi műhely beállításával megoldódott a szakmai irányítás is. A központi műhely anyagok biztosításával,, szakmai tanácsokkal, a nevelők továbbképzésével sok segítséget nyújt a politechnikai oktatáshoz. A tanácsülés határozatai a politechnikai oktatás további megjavítását célozzák.

Takács Sándor népművelési felügyelő

Öl megye listai mezőgazdasági szakmunkásai búcsúzlak Szikszón

Pénteken, június 24-én délután évzáró ünnepségre, a három éve létesített Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola első végzős növendékeinek ballagására került sor Szikszón. Negyvenhárom ifjú mezőgazdasági szakmunkásnak adták .t ünnepélyes külsőségek között szakmunkás bizonyítványát. Tizennyolcán a tejgazdasági, huszonötén pedig a baromfitenyésztési szakon végeztek. A fiatalok közül tizenegyen érdemelték ki a vörös szakmunkás

bizonyítványt Az iskola egyik fiatalja, Farkas Margit a mezőgazdasági tanulók országos versenyében a második helyen végzett.

A Szikszótól búcsúzó ifjú szakmunkások Borsod és négy szomszédos megye nagyüzemi gazdaságaiban dolgoznak majd.

Ez év őszétől jelentősen bővül az iskola tanulóinak száma. Baromfi-, sertés- és szarvasmarhatenyésztői szakra összesen több mint 110 fiatalt vesznek fel.

J.£Cgfy<ZCÍek

Fagylalt, de hogyan?

Les* rendes lakásuk

Gondoskodnak a fehér-családról, a hármas ikrekről

Eddig már két esetben is szó esett lapunkban az arkai hármas ikrekről. Első ízben örömmel közöltük, hogy Fehér Istvánná, az Árkán lakó, s a boldogkőváraljai termelő- szövetkezetben dolgozó Fehér István juhász felesége hármas ikreknek adott életet Az újszülöttek egészségesek.

A második alkalommal képet közöltünk a három kis emberpalántáról, s közöltük dr. Medgyesy Ödön főorvos megjegyzését, hogy bár kaptak már az újszülöttek és a szülők ajándékcsomagot, de bizony, több is elkelne, mert a Fehér-család nem a legjobb anyagi körülmények között él. A valóságban azonban ennél több történt, csak éppen nem a kórházban, hanem az encsi járásban, elsősorban Árkán és Boldogkőváralján.

Néhány nappal ezelőtt beszélgettem Simaházi Sándorral, az Encsi járási Tanács elnökével a Fehér-családról, a két község, a termelőszövetkezet, a járás adta segítségről.

Későn hnntáh meg a hírt

Az encsi járás vezetői, társadalmi szervei későn kapták meg a hírt, mert a három koAz NSZK-ban az ipari füsi órási károkat okoz az erdők- ban. a. károkat mintegy évi 21 millió márkára becsülik. A Bajor Erdészeti Intézet eljárást dolgozott ki a füst káros hatása ellen. A ruhrvidé- ki fenyőkről vett dugvány»

kát beoltják az egészséges hajtásokba, s a kereszteződésből származó fiatal fák kétszer akkora kéndioxid-koncentrációnak képesek ellenállni, mint amekkora a szokványos „mérgező adag”.

B

izony faluhelyen, ott, ahol még nem jutott pénz, erő akárcsak egy kis cukrászda létesítésére sem, nagy dolog a nyári melegben a hűsítő fagylalt. Érthető, hogy körbekapják gyerekelv, fiatalok, idősebbek azt, aki időnként megjelenik a község fő utcáján, s csak egyetlen egyszer elkiáltja: „Fagylaltot tessék”, vagy éppen megrázza a magával nozott csengettyűt.. Körbekapják, s amíg egy morzsányi fagyi van annak a bizonyos edénynek az alján, még lélegzethez sem hagyják jutni. S ha elfogyott az áru, a „lelkére kötik” az árusító atyafinak:

— Aztán mielőbb tessék jönni! — S megy, ha kell éjjel-nappal, hétköznap, vasárnap. így nyáridőben! Hogy eljusson minden faluba és lehetőleg minél többször. És bizony az, aki eljut, azok, akik eljutnak, korántsem valamelyik állami, vagy szövetkezeti kereskedelmi vállalat alkalmazottai, de még csak nem is valamilyen, e célra készített, tetszetős kocsin járják a területet. Ezek a törekvő, az eldugott falvak fagyi-éhséget csillapítani igyekvő emberek, bizony, a maguk elhatározása, elgondolása szerint, s a maguk ilyen-olyan járművén robognak faluról-faiura.

Emígyen:

A saját kerekei által vert portömegből előbukkan egy szürkére, vagy zöldre festett lemezláda. Amolyan, a második világháborúban kiszupe- rált négykerekű alkotmány. Fékez, megáll a falu közepén, a kocsi vezető fejére tess

valami fehér sapkát, vagy elkiáltja magát, „fagylalt”, s erre megélénkül az utca. Néhány perc és volt fagylalt, nincs fagylalt az ilyen-olyan edényben! Hogy milyen az edény, hogy megfelel-e az egyébként igen szigorúan vett egészségügyi követelményeknek? Ki nézi azt, ki tudja azt? S vajon akik vállalják a falú fagylaltellátásának gondját, tisztán emberbaráti szerétéiből teszik-e, vagy...? Nos. erre a minap az encsi járási tanács vezetői említettek egy példát.

Az egyik ilyen fagylaltén» tavaly még egyedül járt viharvert kocsijával. Az idén ő már csak vezet, mellette külön személy ül. aki a fagylaltot „kiméri”. Mérget lehetne venni rá, hogy nem „emberbarát! szeretetből” teszik, hanem azért, mert megéri. Azonban néhány kérdés elkerülhetetlen, ha ilyesmivel találkozik az ember. S az encsi járásban éppen most készülnek ennek utánajárni! A kérdések:

— Vajon honnan veszik ezek az árusok a fagylaltot?

— Vajon ki ad engedélyt az ilyen árusításokra, s egészségügyileg megfelel-e ez a követelményeknek?

V

ajon — ha ezeknek az embereknek megéri az ilyesfajta „falujárás”, mert tény, hogy nem járnak rosszul — miért nem próbálja ezt felváltani a szövetkezeti, vagy az állami kereskedelem? Kényelemszeretetből, avagy más is van a dolgok mögött?

nal jelentkeztek a szívesen i segítő építőmunkások is. Rá-! adásul építőanyagot kaptak az erdőgazdaságtól. A helyi és a járási tanács viszont más oldalról segít! Amikor a három emberke és édesanyjuk,; Fehér Istvánná egészségesen hazaérkezik, első készpénz segítségként a járástól 1200 forint várja őket, s más pénz- beni, valamint egyéb segítség, amelyet a termelőszövetkezet, a társadalmi szervezetek, a nőtanács adnak.

Szép példája a gondoskodásnak egyébként az is, hogy a KISZ-szervezet és az úttörők felajánlották: amíg Fehér Istvánná távol van, szívesen elmennek és segítenek főzni, mosni, rendben tartani a lakást. ha Fehér István ezt elfogadja.

Mind-mind olyan bizonyítékok ezek. amelyek arról tanúskodnak, regen túl vagyunk azokon az éveken, azon a gondolkodásmódon, amikor még kérni és újra kérni kellett a segítséget, ha valaki bajba került. Ma már egymás gondjainak megértése, a segíteni akarás és a segítés természetes, mindennapi dolog. Árkán, Boldogkőváralján, az encsi járás területén és mindenütt!

Barcsa Sándor

raszülött a kórházban látta meg a napvilágot.

Árka és Boldogkőváralja azonnal megkezdte a segítség szervezését, amint a szülésről értesült. Erre szükség is van, mert a Fehér-család, a juhász és felesége, valamint a már nagyobbacska két gyerek egy arkai pásztorház kisebbik, egészségtelen, elhanyagolt lakásában élt eddig. A három újszülött, no, meg az a tény is, hogy Fehér Istvánná sem egészen egészséges, most már mindennél jobban sürgette, sürgeti, hogy ezen gyökeresen változtassanak.

Lakás, készpénz és egyéb segítség

Az első a lakásgond megoldása volt. A tanács segíteni akarását bizonyítja, hogy az orvosi lakásnak kiszemelt és átépítendő épületet azonnal felajánlotta^ A termelőszövetkezet azonban kardoskodott, hogy ez elsősorbaqj az ő kötelességük, s vállalják, hogy a pásztorház másik, nagyobb lakását hozzák rendbe, még egy szobával megtoldják, s ott talál majd tágas, egészséges otthont a most már hét tagú Fehér-család.

Azonnal hozzá is láttak az anyag beszerzéséhez, s azon-