Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

PSbíh*. i96fL fdnios S. Rszakmagyarorszag 5 Amiről az egész világ beszél fi XXIII. kongresszus és a nemzetközi munkásmozgalom Ka r>*i és eIlcnséS egyfor- oarar mán rendkívüli Várakozással tekintett az SZKP XXIII. kongresszusának a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban jelentke­ző nézeteltérésekkel kapcso­latos állásfoglalása elé. Ugyan­ilyen érdeklődés előzte meg a kongresszust abból a szempont­ból is, hogy hány ország kom­munista- és munkáspártjai képviseltetik rajta magukat, s milyen szintű küldöttséggel, a testvérpártok delegációi ho­gyan nyilatkoznak meg? Nos, elöljáróban újra leszö­gezhetjük, emlékeztetve a kongresszus lelkes hangulatú Öleseire, hogy a külföldi kül­döttségeknek a kongresszus munkájában való részvétele & forradalmi szolidaritás im­pozáns megnyilvánulása volt és megmutatta, hogy a biza­lom és a testvériség erős köte­lékei fűzik össze a kommu­nista- és munkáspártokat. (Nem fölösleges felidézni a Számokat: 86 ország küldött­sége jeleni meg Moszkvában, 67 párt képviselői szólaltak fel. ezenkívül még 21 párt lüldött. üdvözletét a kongresz- zusnak.) Az SZKP Központi Bizottsa- a a Kínai Kommunista Párt épviselőit szintén meghívta a kongresszusra, de a KKP ve­zetői elutasították a meghí­vást. A kínai és az albán pár­ton kívül csak két kisebb párt maradt távol. A tények alapján számszerűen is kife­jezhető a kínai vezetők szaka- dár politikájának elszigetelő­dése a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom­ban. A testvérpártok képvise­lőinek felszólalásai sorra- rendre elismerték az SZKP- nak azokat, az erőfeszítéseit, amelyeket az egység helyreál­lítása, a nézeteltérések meg­szüntetése és az antiimperia- lista akcióegység kialakítása céljából fejt ki. Nagy hatás­sal volt a testvérpártokra és küldöttségeikre, hogy a kon­gresszus maga, mint az SZKP mindenkor rendkívüli türelemmel, megfontolt mér­téktartással, ugyanakkor elvi szilárdsággal nyúlt ehhez a problémakörhöz és a világmé­retű felelősségtől áthatva tette meg javaslatait, foglalt állást. Nagyra értékelhették a test­vérpártok azt a fáradhatatlan munkát, amelyet az SZKP a kommunista- és munkás- mozgalmon belül a testvéri kapcsolatok elmélyítése cél­jából végez. A legjellemzőbb számadatot erre Leonyid Brezsnyev ismertette: másfél fev alatt több mint 200 küldött­séggel tanácskoztak a szovjet vezetők, ezek 00 lestvérpártot képvisellek. A kongresszus le­szögezte: a kétoldalú és több­oldalú találkozók, az ilyen tanácskozásokon kibontakozó tapasztalatcsere, a feladatok megvitatása révén rendkívül hasznosak, jól szolgálják a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének ügyét. A kongresszus óta eltelt idő­szakban folytatódtak a kom­munista testvérpártok kétol­dalú és többoldalú tanácsko­zásai. A szocialista országok kommunista pártjainak kép­viselői között is sor került tanácskozásokra, jelentős volt ezenkívül a nyugat-európai kommunista pártok bécsi kon­ferenciája május közepén. Ezeken az elvtársi eszmecse­réken központi helyet foglalt el a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysége, a vietnami amerikai agresszió ellen a béke erőinek összefo­gása, valamint — európai vi­szonylatban — a német milila- rizmus elleni egységes fellé­pés. Figyelemre méltó, hogy az európai biztonság kérdés- csoportja erősen foglalkoztat­ja a pártokat, Bécsben az európai/ tőkésországok regio­nális tanácskozásán felvetődött az a gondolat, hogy hívják ösz- sze a kommunista- és munkás­pártok összeurópai tanácsko­zását, amely mindenekelőtt éppen az európai biztonság helyzetét javítaná meg. F i ii^ i -• elvi ala­/ problémakor pokon álló megtárgyalása azért nagy fontosságú, mert egye­sekben illúziókat kelthet a NATO válsága, ennek nyo­mán pedig téves következ­tetésekre juthatnak. Ilyen kö­rülmények között érthetően nagy nemzetközi visszhangot váltott ki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának legutóbbi be­széde, amely ebben a vonat­kozásban leszögezte a magyar párt álláspontját. A komlói bányászok előtt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióhoz fűző­dő barátságunk, a Varsói Szer­ződéshez való hűségünk a biz­tos alapja népünk építőmun­kájának és szocialista hazánk felemelkedésének. Hazánk a szocialista táborhoz tartozik, a Varsói Szerződés tagállama, ez a biztosítéka népünk békéjé­nek és nyugalmának, ez a vé­dőpajzsa a nemzetközi méretű osztályharcban. Ezek olyan elvi kérdések, amelyekben — mint Kádár János hangsúlyoz­ta — alkunak nincs helye. Pálfy József Huszonhét daru vigyázó! Ritmikus kopácsolás hangja kúszik lefelé a magasból. Ott fenn, ahová szédülve érkezik a tekintet is, emberek dolgoznak. Fürge, biztos léptekkel járkál­nak a pihenő daru hatalmas vastestén. Árgus szemmel vizsgálgatják, megkopogtat­ják valamennyi porcikáját. Néha vakító fény világítja meg alakjukat. Oxigénvágó­val fejtik szét olyankor a „varrásokat”, hogy azután új, a réginél erősebb „öltésekkel” illesszék ismét egymáshoz a vasrészeket. Biztos szerti és kéz Bátor emberek. Az egyik legveszélyesebb munka az övék. Nap nap után felkúsz­nak a csarnok tetejére, fárad­hatatlanul szerelnek, kalapál­nak a magasban. Testük ve­rítékben úszik: meleg van oda­fent. Néha kékes függönybe burkol mindent a füst, más­kor fojlogatóan ül a torokra a gáz. Megszokták már, észre sem veszik mindezt. Odalent szinte idegenül mozognak. Az ő világuk ott van, a daru tete­jén. — Sokszor megcsodálom őket, ha erre visz az utam. Mint az akrobaták! És irigy­lem is magabiztos, szép moz­dulataikat — mondja az ózdi finomhengermű egyik mun­kása. Tengely József, a magasban dolgozók egyike, a villamos­karbantartó brigád vezetője mosolyogva hallgatja emberei dicséretét. — Nem gyerekjáték, amit csinálunk, az biztos. Jó idegek, egyensúlyérzék, biztos szem és kéz kell hozzá. Ha megvan mindez, akárki utánunk csi­nálhatja. .. Két éve van már együtt a kis közösség. Legtöbben fia­talok, az átlag életkor har­mincon alul van. Az ifjúsági brigád egyetlen idős tagja, Nagy Pista bácsi a napokban ment nyugdíjba. Szépen bú­csúztatták, ajándékot is vet­tek neki. Tengelyek brigádja már több alkalommal elnyerte a Szocialista címet. Részt vesz­nek a kongresszusi verseny­ben is, bár külön felajánlá­sokat nem tettek. De sok múlik rajtuk. Ha ők nem készítenék el pontosam a megszabott ha­táridőre a javításokat, megáll­na az egész finomhengermű. De a brigád arról nevezetes, hogy inkább „ráhúz” még né­hány órát a műszakra, de kötelezettségeinek mindig maradéktalanul eleget tesz. Sőt, legtöbbször határidő előtt befejezik egy-egy daru, vagy más gép javítását. A brigád jó nercfő Huszonhét daru felett őr­ködnek. Karbantartanak, ja­vítanak valamennyin. S eh­hez persze még sok minden más is adódik. Hányszor ma­radtak ott munkaidő után, néha társadalmi munkában is, hogy gyorsan, ügyesen meg­javítsanak egy „műsoron kí­vül” adódó hibát. Az ifjúsági szocialista bri­gád jó nevelő. Apróbb fegyel­mezetlenség, „lazítás” a leg­jobb helyen is előfordul. Ten­gely József brigádjában a kialakult módszer, hogy a közösség dönt az ilyen ügyek­ben. Mindig humánusan, kö­rültekintően és igazságosan. Bár jónéhány vidékről bejáró tagja van a brigádnak, mégis gyakran összejönnek munka­idő után is. Baráti szálak fű­zik össze a tizennyolc embert Ügy tervezik, hogy augusztus­ban egyszerre vesznek majd ki három nap szabadságot, s ellátogatnak a megye vala­melyik szép vidékére. A csalá­dosok természetesen hozzák majd az asszonyt, s a gyereke­ket is. — Jó érzés, hogy a gyárrész­leg vezetői törődnek gondja­inkkal, s igyekeznek azokat orvosolni. Űj és nagyon jó módszer nálunk, hogy a veze­tők beszélgetnek valamennyi brigáddal. Hű képet kapnak így munkánkról, s gyorsab­ban tudnak segíteni, ha kell. Mi éppen az elmúlt héten ke­rültünk sorra ... Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben 101 ifjúsági szocialista bri­gád tevékenykedik. Hasonló, nagyszerű kis közösségek mind, mint Tengely József és tizenhét társáé. (Gyárfás) 144 ezer téglán és 5 kőművesbrigádon múlik? H ozzászoktunk » nagy számokban való gon­dolkodáshoz. Ezt fej­lődő, gyarapodó életünk hoz­ta magával, éppen ezért ter­mészetes. Bizonyos esetek­ben azonban a kisjegyű szá­mokon is igen sok múlhat. Az aprónak tetsző valami százezres, milliós kárral, veszteséggel járhat. Eveken át sok gondot oko­zott megyénkben a legfonto­sabb mezőgazdasági ter­mény. a kenyérgabona he­lyes raktározása, kezelése. Kevés volt a raktár. Ez az elmúlt évben nemcsak plusz munkát, hanem jelentős kárt is okozott, Több száz mázsa kenyérgabona ment tönkre. Éppen ezért fogadta öröm­mel a megyei Gabonafelvá­sárló Vállalat igazgatósága, hogy központjától több olyan, vasvázas színt kapott, ame­lyet ha kis költséget jelentő munkával, néhány ezer tég­la beépítésével körvilfalaz- nak, cgy-cgy 70—80 vagon kenyérgabona tárolására al­kalmas raktárt „nyernek”. Természetes, hogy már az év elején hozzáláttak a szí­nek átalakításához. Azaz, csak hozzáláttak volna, mert kiderült, hogy lehetetlen hozzájutni összesen .144 C00 darab téglához, amikor me­gyénkben évente több tfz-, vagy százmilliót építünk be. Ugyanolyan „lehelten” öt kőművesbrigádot is „szerez­ni”, akik néhány napos toms*» kával a téglákat — ha le**-- ne — falakká alakítanák» formálnák át, s lehetőié* még az aratásig. Pedig ha as öt darab szín körül falai húznának, ezzel 350—100 va­gon búza számára teremtő* nének biztos raktár-teret. A nyár. a jelzősek szerint* ez idén is esős lesz. Ha a raktárak nem készülnek el* esetleg 400 vagonnyi ter­mény, kenyérgabona vess- het kárba. Ez a mennyiség 10—15 ezer ember egész esz­tendei kenyere, s értéke több mint tízmillió forint! Mi­lyen elenyésző ebhez ké­pest 144 ezer darab tégla és néhány kőműves pár napos munkájának érteke?! Azon­ban jelenleg se ez, se a* nincs. Sőt. a megyei tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén a vb is úgy nyilatkozott; talán sikerül a* ügyet elintézni, bár nem biz­tos, nehéz... alóban olyan nehéz, olyan lehetetlen 144 ezer téglát keríteni és néhány kőművest, akik megépítik a falat öt szín kö­rül?!... Bizonyosak va­gyunk benne, hogy ha né­hány vállalat szakemberei, vezetői körülnéznek, köny- nyen segíthetnek ezen a gondon. Ha összefogunk, könnyen rendezhetők aa ilyen ügyek. Barcsa Sándor V Országos újítási ankét Miskolcon Tegnap, június 2-án, csütör­tökön a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósága, illetve a 3. sz. AKÖV rendezésében két­napos újítási ankét kezdődött Miskolcon. Az immár hagyo­mányossá váló országos össze­jövetel sorrendben a negye­dik, amelyre az ország vala­mennyi autóközlekedési vál­lalatától meghívják az újítási előadókat és a műszaki fej­lesztési szakembereket. Jól bevált szokás szerint az országos ankétokat mindig más-más • vállalatnál rendezik, így több lehetőség nyílik egy­más munkájának megisme­résére, a kölcsönös tapasztalat- cserére. A' 3. sz. AKÖV ala­posan felkészült erre a ta­lálkozóra. Ez a felkészülés nemcsak a kitűnő szervezés­ben és az ország minden ré­széből ide érkezett szakem- V-vek fogadásában, hanem szépen összeállított kiállítás­ban is megnyilvánult, ame­lyen a vállalat újítóinak leg­sikerültebb munkáit mutatták be. A kétnapos újítási ankét tulajdonképpen e kiállítás ünnepélyes megnyitásával kezdődött, majd a Borsod megyei Építőipari Vállalat székhazának kultúrtermében megrendezett értekezlettel folytatódott. Az első munkaértekezleten a KPM Autóközlekedést Ve­zérigazgatóságának képviselői beszámoltak az ország autó- közlekedési vállalatainak újí­tási helyzetéről. Sokfelé tar­tottak vizsgálatot, s azt ta­pasztalták, hogy az újítások száma a korábbi évekhez vi­szonyítva tavaly és az idén is csökkent. A vállalatoknál hiá­nyos a dokumentáció, szegé­nyes a propagandamunka, a dolgozók nem ismerik a fel­adatterveket, olykor pedig ép­pen e feladattervek túl kompli­káltak, az egyszerűbb embe­rek nem értik meg. Nagy szükség van rá, hogy az em­berekkel megértessük, miért kell újítani, az új, gazdaságo­sabb eljárásokra törekedni, mert ez nemcsak a vál­lalat, hanem az egész népgaz­daság érdeke. Az újítási fel­adatterveknek ezért egyszerű­eknek, érthetőeknek, útmuta­tónknak kell lenniök. Gazdaságirányításunk új rendszerében rendkívül nagy feladatok hárulnak a műszaki fejlesztésre, s ezzel összefüg­gésben az újítókra. Az or­szág egyes autóközlekedési vállalatainál és javító üze­meiben sok olyan újítást ve­zettek már be, amelyek nagy­mértékű megtakarítást ered­ményeztek, s alkalmazásuk valamennyi vállalatnál aján­latos lenne. A hiányos doku­mentáció és a tapasztalatcse­rék elmaradása miatt azonban sok még a „fehér folt”. Az ilyen ankétokra — mint azt tegnap többször aláhúzták — azért is szükség van, hogy az azonos munkaterületen dol­gozók jobban megismerjék egymás munkáját és egymást is. A tegnap kezdődött országos újítási értekezlet másik lé­nyeges gondolata az volt. hogy valamennyi vállalatnál ösz­tönözni kell a műszakiakat és nem utolsósorban minden dolgozót a forgalmi újításokra. Ez már olyan jellegű feladat, amelybe a kalauzok és a gép­kocsivezetők is bekapcsolód­hatnak. A forgalmi újítások lényege az, hogy kisebb ön­költséggel. kevesebb kocsi- felhasználással, illetve a kapa­citás növelésével az eddigi­nél nagyobb teher- és sze­mélyszállítási feladatokat old­janak meg. Az értekezlet ma a hozzászó­lásokkal folytatódik. Kétmillió tonna cement ' ........ A novoszlblrszkl területen létesült hatalmas csernorecseni cementgyár csaknem két­millió tonna cementet ad évente. A cementet magyar gyártmányú speciális gépkocsik szállítják az építkezésekre. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizs gúlja a zöldségellátást t ..ti. ülésén a me- Legutohbl gyei Népi El­lenőrzési Bizottság több fontos, az eddigi ellenőrzéssel és az elkövetkezendő munkával kap­csolatos kérdést tárgyalt. Az elnöki jelentés meghallgatása után, amelyet Szűcs István, a megyei bizottság elnöke ismer­tetett, megvitatták a megyénk üveg- és finomkerámiai üze­meinek exporttevékenységé­vel kapcsolatos vizsgálatot, majd elfogadták a zöldségter­melés és ellátás elemző ellen­őrzésére, vizsgálatára készült munkatervet Fontos. a megye egész lakosságát érintő, évről évre visszatérő téma az iparvidé­kek, városok hiányos zöldség­ellátása. Éppen ezért igen jelentős szolgálatot tesz a la­kosságnak a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, amikor két „menetben”, június 15-től 30-ig és augusztus 1-től 30-ig számos szakember segítségével, több bizottság közreműködésével megvizsgálja, ellenőrzi a korai, illetve a kései zöldségfélesé­gek értékesítését. Az ellenőrzés, de pontosabb megfogalmazásban: az ellen­őrzéssel párosult elemzés ki­terjed szinte a megye egész területére. A megyei szintű bi­zottságok a Nagy miskolci Ál­lami Gazdaság, a Köröm kör­nyéki tsz-ek közös zöldségter­melő társulása, a miskolci Tán­csics Termelőszövetkezet ter­melő és értékesítő munkáját ellenőrzik, ezzel párhuzamosad ellenőriz saját területén, több termelőszövetkezetben az en- csi, az edelényi, a mezőköves^ di, a sátoraljaújhelyi és a sae^ rencsi járás Népi Ellenőrzési Bizottsága is. a • -1 , egyébként A Vizsgalat kiterjed Miskolc és más városok égési területére, s mind az egyes ér­tékesítő vállalatok elárusító­helyeire, mind a magánárusok­ra. Az ellenőrzések összegező^ se után megyei, járási szinted ankétokat tartanak majd a ta­pasztalatokról, a tennivalókról^ hogy az egész megye összefog gásával próbáljuk felszámolni a zöldség- és gyümölcsellátó* eddigi és jelenlegi hibáit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom