Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-18 / 143. szám

Äzombnt, 1938. Jnnhw 18. ßSZAKMAOV MtORRZA«. 3 A kenyérről van sssós Aho! a legílletékesebb&k szóllak Ahogy a kombájnosok mon­dották: , — Ha az idén biztosítják a megfelelő feltételeket, s ha legalább két kombájnhoz ad a termelőszövetkezet cgy-egy segédvezetőt, az idén nem lesz baj! Es hogyan vélekednek a lermdősző vei kezeiéi» vezetői ? A komba jnvezetők jogos megjegyzései után a szakem­berek. s a gépjavító állomás vezetői, az állomás szocialis­ta brigádjának vezetője el­mondották, hogv az elmúlt hó­napokban a 82 kombájn zö­mét a brigád tagjai javítot­ták. Garantálják, hogy a gé­pekkel nem lesz baj. Több lesz az idén az állandóan készen­létben álló szerelőkocsik, mű­helykocsik száma is. így elő­reláthatóan nem ismétlődheti nek meg a tavalyi hibák. Természetesen ezt a véle- ménvt hangoztatták a ter­melőszövetkezetek vezetői is. A tavalyi mulasztásokért „ka­pott” jogos bírálatot elfogad­ták. Azonban az ígéreten kí­vül, hogy ez évben valameny- nyi fcombájnvezető, idegenből érkezett traktoros, génkezelő számára lesz megfelelő szál­lás, meleg étel, hűsítőital. ivó­víz, ők sem maradtak adósok a kéréssel: — Ne legyenek türelmetle­nek a gépek vezetői, kezelői, s főleg ne forduljon elő, hogy valaki is több szeszesitalt fo­gyasszon hűsítő ital híján, mint az egészséges. Mert ta­valy előfordult, hozy esv-egy gépkezelő megfeledkezett ma­gáról. A termelőszövetkezetek, a gépjavító állomás képviselői és a járás vezetői, vezető szakemberei egyébként jog­gal állapították meg: az idén zavartalanabb, alaposabb volt a felkészülés, mint az elmúlt évben. Több szárítógép, nagyobb raktártér áll ez évben a jne- zőcsáti járás mezőgazdasági üzemeinek rendelkezésére, mint 1965-ben. S ami egyelő­re bíztató jelenség: jó másfél héttel korábban kezdődik az őszi ári>a aratása, mint ta­vai}'. S az árpákban alaposan kipróbálhatják a kombájno­kat. No meg, mert az árpa és a kenyérgabona aratása között lesz néhány nap pihe­nő, ami hiba adódik, kijavít­hatják. Ami szintén bíztató dolog: a járás szakemberei úgy nyilatkoznak, hogy az idén is jó, az elmúlt évit meg­közelítő mennyiségű és minő­ségű magra számítanak!... £ ennek betakarításáért. való­ban érdemes minden lehető! elkövetni! Barcsa Sándor Az összefarfás és helytállás szép példája Tarcalon _ szép Hegyaljánk! Kincses Földed nemcsak x szabadság talaja, amelyből századok folyamán egymás «tán sarjadtak a szabadság­mozgalmak, hanem az össze­fogás nemes embereszményé­nek és a helytállásnak is szép példáját adtak emberöltőkön keresztül. Nekünk nemcsak az elnyomó ellenségek ellen kel­lett összefognunk, ' hanem a pusztító elemek kártevései el­len is. Világhíres szép he­gyünk szigorú nevelőszülője volt bortermelő őseinknek, de minket se kényeztet el túlsá­gosan. önkéntelenül is eszembe Jut Krúdy Gyulának, a Nyír- rég nagy mesemondójának Tokaj című, meleg hangú el­beszélése: „Távol ködébe ve- xző Kopasz,... péked uayan beadott június 27-e (1910)... Lúdtojás nagyságú, meg hat- tzögletű mennyei parittya-kö­vek paskol.ták végig öreg há­tadat ... Nyolcezer hold szőlő­termés fele tönkrement”... Ilyen és hasonló időjárási fcsapásokról bőven van meg­emlékezés. feljegyzés a hegy­aljai krónikában. Jégverés, fcáporeső. zivatar, viharos sze­lek szinte évről évre meglá­togatják viharvert öreg Ko­pasz hegyünket. Ez évben is kaptunk ízelítőt ebből az Idő­járási arzenálból. Június lO- én ugyancsak kiadós záporeső- ft.ián.dékot küldött nekünk Medárd. Ez a megkésett aján­dék nyugodtan el is marad­hatott volna. Több kárt csi­nált a hegyen és Tárcái, To­kaj községben, mint hasznot. A bőséges csapadék a dél­utáni órákban jött meg, eget, földet rázó mennydörgések, villámcsapások kíséretében. Nemsokára folyóvá váltak az iitcák. A szennyes ár betört a kapukon, kerítéseken, elöntöt­te a kerteket, vastag iszapré­tegekkel borította el a nö­vényzetet. Befolyt az alacso­nyabban fekvő házakba, nin- fcékbe. megtöltve azokat isza­pos vízzel. A drága jó löszta- lait hordta le a hegyoldalak­ról. kimosva belőle a trágyát, h «köztes véleményeket. Legnagyobb kárt a Vereb- Srok vize okozta. A szűkre méretezett, árok. amelv a köz- pég központjában háromszor 5s iránvt változtat, rendszerint Kiönt ilyen időkben, és min­den irányban szertefolvik a községben. Legszűkebb a nri- fe a Vasút utcában, itt fo­lyik legmagasabban az ár. amely olykor az. ablakokon is besaölrik. II zöldségtermelés növeléséért Országos zöldségöntözési be­mutatót rendeztek pénteken a Kertészeti Kutató Intézetben. A tóma fontosságát indokolja, hogy a zöldségtermelés hoza­mát a harmadik ötéves terv­ben mintegy hetven százalék­kal kell növelni. Ennek csak kisebbik részét biztosítja majd a zöldségtermő terület 20—25 százalékosra tervezett bővítése. Többségét a termés­átlagok növelésével kell elő­teremteni. A termésátlagok nö­velésének egyik legfontosabb eszköze az öntözés; A biztonságosabb, takarékosabb energiaellátásért versenyeznek az ÉMÁSZ dolgozói Az Eszákmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál, mely Borsod, Heves, Nógrád megye és ezenkívül még más megyerészek villamosenergia- ellátásáról ‘gondoskodik, ösz- szesítették a dolgozóknak, munkahelyeknek a párt IX. kongresszusára tett felajánlá­sait. A vállalások a termelés, a termelékenység növelésén belül a fogyasztók üzcmbizlo­Megkezdiék a ISO ezer kslisicleres oázlároíő építését Ózdin Az esés megszűnte után nyomban megkezdődtek a mentési munkálatok. A közsé­gi tanács vezetősége nyomban bekapcsolódott a mentésbe és irányította azt. Minden dicsé­retet megérdemel az önkéntes tűzoltóság önzetlen munkája. Éles Gyula tűzoltóparancsnok vezetésével munkába állt Ko­vács János, ifj. Soltész József, Molnár András és a többiek. Megérkeztek az állami gazda­ságból Ángyán Ferenc, Sá- rossy István vezető emberek és példamutatóan közremű­ködtek a mentési munkákban. A Tárcái Vezér Tsz és az ál­lami gazdaság fogatokkal is segítette a kényszerköltözte­tést. Ugyancsak szót érdemel a rendőrség, az önkéntes rendőrök (Acs János. Majoros Uniós) segítő munkája is. Majd hamarosan megérkeztek Szerencsről a hivatásos tűzol­tók és megkezdték a víz ki- szivattvűzását az elöntött la­kásokból és Pincékből. Szép összefogással, helytál­lással a késő éjjeli órákig menekítették, költöztették a családokat biztonságosabb la­kásokba, töbl>ek között az ál­talános iskola kollégiumának épületébe. Az elöntött lakások közül hetet kellett kiüríteni. Huszon­hat pincéből szivattyúzták ki a vizet (ez a munka szinte egész héten tartott). A vfzbe- ömlés következtében két. ház súlyosabban megrongálódott a fő utcán: Ficsor Józsefé és Hegedűs Lászlóé. A vizek levonulása után 10 —15 cm vastag iszapréteg bo­rította az utcákat. Másnap reggel az állami gazdaság traktoros bótolóval félretolat­ta az iszapot az úttestekről. Ig>’ járhatóvá váltak az utak. De mi lesz a község legelőié­vel — kérdezzük töte-w-n —-. ha megszárad a maradék iszap és az autók felkavarják a port.? Kérjük a járási és a me­gyei tanácsot, legyenek segít­ségünkre az iszap végleges el­takarításában és a község, a hegy vfzleyezrtécének haté­konyabb kialakításában. n- * .' gesztus, hogy lírziato Négyessy István, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese kiszállt a helyszínre é.s így mérte fel a segítés mér­tékét és módozatait. Rendkí­vüli megterhelést, kiadást je­lent ez a csapás a községnek, költségeit csakis felsőbb hoz­zájárulással tudja finanszíroz­ni. Anderkó Sándor sabb, takarékosabb energiael­látására irányulnak. Evégből — egyebek között — a feszültségviszonyok javí­tására. az egyenletesebb áram­ellátásra 110 transzformátor- körzetet építenek. Mintegy 120 kilométer hosszúságú hálóza­ton, vezetéken feszültség-átté­rést, illetve keresztmetszet nö­velést hajtanak végre. Az im­portanyagok megtakarítása végett a különbzzó hálózatsze­reléseknél az idén 1300 köb­méter használt, de a célnak még megfelelő fenyőoszlopot építenek be újra. Vas- és szí­nesfém gyűjtéssel hozzávető­legesen három és fél milLió fo­rint értékű anyagot szednek össze, illetve szolgáltatnak be. Ésszerű gazdálkodás, helye» munkaszervezés révén Öt szá­zalékkal, mintegy ha teuer órával kevesebb túlórát hasz­nálnak fel a lehetőnél, s aá így megtakarított összeget —■ az okszerű gazdálkodás kívá­nalmainak megfelelően —• ösztönző célokra, alapbér ja­vításra, premizálásra fordít­ják. Az ÉMÁSZ dolgozói vál­lalásának értéke túlhaladja a 17 millió forintot, A széles körben elterjedt kongresszusi verseny eredményeiről szóló első jelentések biztatóak mind termelési, termelékenységi, mind az önköltségi mutatók­nál. A teljes sikerhez a vál­lalat dolgozóinak összességért belül 130, a szocialista brigád cím megszerzéséért versenyző munkacsapata nyújt biztat aranyfedezetet. Mi újság a Palota-szállóban ? Korszerű kertészeti gépek a Baki Állami Gazdaságban A Budapesti MczögépgySr debreceni gyáregységében készült R VPíDOX Super nagy teljesítményű permetezőgéppel az idén már nyolcadszor permetezik a fákat. rális igényéről is gondoskod» nak. Hetente kétszer filmve­títést tartanak, s a különbö­ző, megyei kul túrotthonok együttesei, zenekarai szere­pelnek. Nemrégiben alakult meg az üdülő kultúregyüttese. Hamarosan bemutatkoznak Szigligeti Cigány című szín­művével. A sportban szegényesebb á választék. Ezért hamarosan elkészítjük a röplabdapályát; Van asztalitenisz felszerelés sünk, a sakk is sport, de a legkedveltebbek a nagy séták; Száznál kevesebben soha nem vesznek részt rajta. Ezek a séták nem kötelezőek. De a környék szépsége, jó levegős je vonzóerővel bír. Télért ródlikat biztosítunk, korábs ban sítalpakat is kölcsönözs tünk, de ezzel felhagytunk, mert hetvenkedésből, vág}’ ki tudja, mi okból olyanok is kértek, akiknek akkor volt életükben léc a talpuk alatt: Közülük egyiknek-másiknak keze-Iába eltört. Arra a megs gondolásra helyezkedtünk: aki síelni akar, hozzon magával felszerelést, s aki hoz, az bizos nyara tud is. A beutaltak elégedetten tá­voznak, többnyire más megyét bői valók. S mi is elégedettek vagyunk velük, egy-két kivés téltől eltekintve. A Palota-szállóban 95 dol­gozó gondoskodik az üdülők­ről. Itt is van munkaverseny. A SZOT-üdülők közti ver­senyben egyszer elsők, majd harmadikok lettünk. A legfőbb gond nálunk a társadalmi tu­lajdon védelme. Ügyelni kell, hogy a fogyóeszközök ne tör­jenek el. De az egész beren­dezés nagy érték, amit ápolni, óvni itt a legfőbb kötelesség. Az üdülés az új díjszabás szerint 252 forintba kerül. Egy beutalt, napi költsége 85 forint, amiből a vendég csu­pán 18 forintot fizet be. Eb­ből is látható, az üdülés ju­talom, jó munkánk elisme­rését jelenti. A magasabb üdülési díjból most több jut az étkeztetésre, így az elkö­vetkező időben minőségi ja-" vulás várható. Az üdülő' egyébként 36 éve egyfolytá­ban üzemel, lassan ráfér — _ s ez az épület meg is éri — egy nagyobb rekonstrukció —. fejezte be tájékoztatóját as' üdülő igazgatója. Boda István A lillafüredi Palota-szálló hazánk legszebb SZOT-üdülő- je. 1927—1930. között épült. Gyönyörű épülete, pompás csarnokai, barátságos szobái a felszabadulás óta a dolgo­zók kényelmét, pihenését szolgálják. Mi újság a Palota-szállóban? Ezzel a kérdéssel nyitottunk be Kucs Istvánhoz, az üdülő igazgatójához. Természetesen a váratlan kérdésre, várat­lan a felelet is: semmi külö­nös! S íme az érdekességek, amelyek a rövid beszélgetés után kibontakoztak. Ez év január 1-től bevezet­ték a vegyes üdültetést, gyer­mekeket is fogadnak szüleik­kel együtt. Egy-egy turnus­ban 30 gyermeket tudnak el­helyezni, igaz, ottjártunkkor harminchármán voltak. De mit nem tesz meg a felnőtt, csak­hogy jól érezzék magukat az apróságok, és hová küldje a messziről jött vendégeket A létszámfelettiség a gyermek­nél is problémát okoz, de meg­oldják emberséggel. Gondos­kodnak is róluk, sok játékot szereztek be, van hinta és külön könyvtáruk. © Az étkeztetésben bevezették a háromféle reggelit, délben a kétféle levest és süteményt s naponta adnak főzeléket, kívánság szerint. Korábban kiránduló úticsomagot, hideg ételt csak akkor kapott az üdülő, ha kollektive történt a turistáskodás. Most csak a portán kell bejelenteni: hol­nap egész nap távol leszünk, és reggel megkapják az úti­csomagot. Eddig autóbusszal csak Egerbe és Aggtelekre láto­gattak. Ez a program is bő­vült Szerenccsel, Sárospatak­kal, Tokajjal. Egy turnusban 310 vendéget fogadnak. A beutaltak kultu­szállítja, s ugyancsak cseh­szlovák szakemberek irányítá­sával szerelik majd fel. A 70 millió forint költséggel épü­lő, nyomásszabályozó készü­lékkel. védelmi berendezések­kel, szivattyúkkal ellátott tá­roló, szaknyelven gazométer, a terv szerint 1969-re készül el. Az idei munkákra mint­egy 20 millió forintot Irá­nyoztak elő. A . modem létesítmény üzembe helyezésével évente annyi kohógázt hasznosíta­nak majd fűtőanyagként, amennyihez egyébként 45 ezer tonna szén lenne szükséges. Vagyis az évi megtakarítás a különböző előnyök révén el­éri a 25 millió forintot, mi­által a beruházás költsége három éven belül megtérül. Az Özdi Kohászati Üzemek­ben a nyersvasgyártásnál ke­letkező kohógáz számottevő része most még hasznosítat- lanul távozik a szabadba. Szennyezi a környék levegő­jét, jóllehet a mintegy ezer kalória fűtőértékű kohógáz megfelelő tisztítás után tüze­lőanyagként jól hasznosítható a különböző melegítő beren­dezéselvben. kemencékben. A kohógáz-veszteség na­gyobb arányú csökkentésére, illetve felhasználására a - na­pokban — a nagyolvasztók közelében, az úgynevezett Is­tenmezőn — megkezdték a 150 ezer köbméter térfogatú gáztároló építését. Az 53 mé­ter széles és 80 méter magas óriás-tartály vasszerkezeti elemeit a csehszlovák ipar tékü javításra volt szükség. (74 kombájn dolgozott az el­múlt évben a termelőszövet­kezetekben!) Éppen ez, a gyakorlati mun­kában előforduló hibák ad­ták azt a hasznos ötletet a járás vezetőinek, hogy ne csak a termelőszövetkezetek veze­tőit. szakembereit és n községi tanácsok vezetőit hívják meg az aratás előtti tanácskozás­ra, hanem azokat is, akik a mezőn dolgoznak, elsősorban a kombájn vezetőket! Hadd mondja el ki-ki, mi volt a ta­valyi hibák oka, s mit kell tenni, hogy azok ne ismétlőd­jenek meg. S a tanácskozás bebizonyította, hogy ez a le­hető legjobb módszer. A kombájnosok ugyanis el­mondtak, hogy sokkal gyor­sabban dolgozhattak volna 1965-ben, ha több segítséget kapnak a termelőszövetkeze­tek vezetőitől. Ha gondoskod­nak megfelelő szálláshelyek­ről, ha Ároktőn, Tiszadorog- mán, a mezőcsáti Dózsa Tsz- ben nem hiányzik nemcsak a szükséges, napjában legalább egyszeri meleg étel, hanem még az ivóvíz is, s ha Hejő- keresztúron például, ha már ebédet nem is, de legalább éjszakai szálláshelyet biztosí­tanak a távolról érkező kom- bájnosoknak. De nemcsak ez akadályozta a munkát, hanem a gépjavító .állomás felkészületlensége is. Kevés volt a szerelőkocsi, a szerelők segítsége, különösen a kombájnnal először dolgozó fiatal gépkezelők számára. A mezőcsáti járás termelő­szövetkezeteiben is az utolsó „simításoknál” tartanak az aratáshoz szükséges gépelt elő­készítésében, s a más, ezernyi npróbb-nagyobb feltétel bizto­sításában. Ami a felkészülést illett.: bizony, az már év ele­je óta tart. Az elmúlt, ked­vezőtlen időjárással tarkított nyár ugyanis a mezőcsáti já­rás termelőszövetkezeteit is figyelmeztette, hogy jobb, biz­tonságosabb a kétszeres elő­relátás, elővigyázatosság. Mert éppen ennek hiánya okozta, hogy az elmúlt évben több száz mázsával kevesebb kalá- Bzost, kenyérgabonát takarítot­tak. be, mint amennyi megter­mett. Érthető, hogy sokat gondol­koztak rajta nemcsak a ter­melőszövetkezetek vezetői, tagjai, szakemberei, hanem a járási pártbizottság, a járási tanács vezetői, szakemberei is, milyen módon akadályozhat­ják meg a kárt, ha az időjá­rás ez évben is hasonló lesz ö tavalyihoz! Mii mondanak a kombájnosok? f Igen sok gondot, bosszúsá­got okozott 1965 nyarán, hogy h kombájnok nem úgy dol­goztak, ahogy azt előre ter­vezték, elképzelték. Számos gép néhány napi munka után felmondta a szolgálatot. Jel­lemző, hogy 1965 nyarán, ara­tás közben egy-egy kombáj­non átlagosan 7865 forint ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom