Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
északmagyarorszag Kedd, 1966. májas It. Kadosa Pál szerzői estje Miskolcon A Filharmónia kamara-bérleti sorozatában figyelemre méltó esemény lesz május lilán, szerdán este a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola koncerttermében. Első alkalommal rendezik meg élő komponista szerzői estjét. Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző, akinek műveiből a kamara-koncert műsorát összeállították, személyesen is részt vesz és közreműködik a hangversenyen. A szerzői est műsorán Kadosa III. vonósnégyese, valamint Radnóti és József Attila verseire írt dalai, továbbá a IV. szonáta szerepelnek. E legutóbb említettet az illusztris komponista előadásában élvezhetjük. A szerzői esten közreműködik Szik- lav Erika énekművész, Szűcs Lóránt zongoraművész, továbbá. a Bartók vonósnégyes tKomlós Péter, Deviten Sándor, Németh Géza, Botvay Károly), melynek tágjai közül Komlóst és Némethet a miskolci közönség már mint szólistát megismerte; most vonósnégyesben találkozhat velük. A szerzői estek rendezése nagyszerű kezdeményezésnek mutatkozik. A zeneszerető közönség érdeklődéssel várja Kadosa Pál estjét és várja e kezdeményezés folytatását a következő évadban. Magyar küldöttség utazott Szófiába A KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának so- ronkövetkező ülésére dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter vezetésével magyar delegáció utazott Szófiába We trgg y 'itt Wntos 'sváb'«»* u nem sí e t k is s í m e ä ö ■* azé a s ág i S épk iá&iít í- & Hétfőn délelőtt Mihail ►Yycszterov, a szovjet kereskedelmi kamara elnöke Kirill Mazurov, a Minisztertanács első elnökhelyettese és A büntetésben is osztoznak Stétet as Avas ssáUó sikhasstóinak ügyében A miskolci járásbíróság a napokban fejezte be Molnár Ferencné és társai bűncselekményének tárgyalását, akik ellen az ügyészség társadalmi tulajdont károsító csalás és sikkasztás miatt emelt vádat. A vádlottak 89 873 forintot sikkasztottak. KcpzeHséi; nélkül anyagkönyvelő — segédmunkásból raktáros Molnár Ferencné, aki a miskolci Avas szállóban volt .anyagkönyvelő, 1956-ban minden előképzettség nélkül foglalta el munkakörét. Négy polgárit végzett. Petró Sándor, aki az italraktárat vezette és Molnárnéval együtt több sikkasztásban vett: részt, segédmunkásként került a szállodához. Néhány éve léptették elő italraktárosnak, mert a régi raktáros megbetegedett. Molnárné észrevette, hogy a leltári íveket csak számszakilag ellenőrzik, megnézik, egyezik-e az összeadás, azt azonban, hogy a számok mögött mi rejlik, nem kutatják. Ekt követően számos esetben hamisította meg a kimutatásokat. Ugyanakkor Petró Sándort rávette, hogy minden leltározásnál emeljen ki a hozzájuk befolyt pénzből 3—4 ezer forintot, és azon osztozzanak. A raktárajtó mindig nyitva volt Molnárné az élelmiszerraktár leltárát is meghamisította, később a cukrászüzemét is. Azt állítja, csak azért, hogy a vállalat élüzem maradjon. A cukrászüzem leltárát azért DARVAS JÓZSEF: más szovjet vezető személyiségek, valamint számos külföldi kormányküldöttség jelenlétében ünnepélyesen megnyitotta a moszkvai nemzetközi mezőgazdasági gép- és műszerkiállítás, amelyen 20 ország mintegy ötezer gépet és egyéb tárgyat mutat be. A kéthetes kiállításon Magyarország is részt vesz. Vasárnap magyar kormányküldöttség érkezett Moszkvába Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezetésével. A küldöttség a hétfői ünnepélyes megnyitó után megtekintette a kiállítást. A magyar pavilon első szovjet látogatója hétfőn Kliment Vorosilov volt, aki barátságosan elbeszélgetett kiállítóinkkal. Hazánkba érkezett a Comédie Francaise együttese Elfogató parancs Nbrumah ellen A Reuter angol hírszolgálat jelenti, hogy a ghanai katonai kormányzat elfogató parancsot adott ki a megbuktatott Nkrumah elnök ellen és ezt — kiadatási kérelem kíséretében — 60 ország rendőrhatóságainak megküldötte. A ghanai katonaság és rendőrség február 24-én az elnök távolléte alatt hajtotta végre a puccsot, s nem sokkal utána Nkrumah guineába érkezett, ahol mindmáig megkülönböztetett vendégszeretetet élvez. A ghanai rendszer elfogató parancsa természetesen nem érvényesíthető a Guineában tartózkodó Nkrumah elnökkel szemben; A pró örömök és nagy szomorúságok árnyékában születtem. Életünk egyhangú volt, akár a táj, amelyet szülőföldünknek mondtunk. Síkság, ahol az aprócska vakondtúrás vagy szél- hordta halom is égreszökő hegynek, látszik és elnyelő szakadéknak a sekély kis gödör. Halmok és gödrök. Apró örömök és nagy bánatok: titeket idézlek most, hogy megmutassam az egyszerű emberek-élétét. Ritka ünnepek és sanyarú hétköznapok: jöjjetek elém: hosszú-hosszú sorban és tegyetek tanúságot a dolgozók igazáról. • * Nyáron szombat volt az ünnepünk. Bátyáim már nap- szállta előtt hazajöttek a tanyák közül, aratásból, csépi ősből. Ilyenkor együtt az egész család. Ö, mennyivel más volt ez, az együttlét, mint a farkas-? kergető téli napok munkátlan, kényszerű összezártsága, mikor anyámat és testvéreimet szinte óránként csúnya veszekedésekkel ugrasztottá egymásnak a könyörtelen szűkösség. Most munkából jöttek és naptól barna bőrükbe ivódva hozták a kenyeret Ígérő kalászok fülledt szagát. _ . Reggel már korán fölkeltünk! Anyám kivitt néhány tojást a piacra, hogy vásárolni tudjon a vacsorához. Ha kevés volt az összegyűjtött tojás, egész délelőtt az ól ajtaját lestem, mikor bújik elő hangos kotkodácsolással valamelyik tyúk. A kipottyantott tojással azon melegen szaladtam a boltba, hogy néhány deka sót, vagy cukrot hozzak, mert mindig hiányzott valami. Anyám már kora délután nekilátott a vacsorakészítésnek. Lepényt vagy rétest sütött, hogy ünnepi étek várja a munkából hazatérőket. N apszállta felé megállt házunk előtt a munkásokat hozó kocsi. Énekelve jöttek, vidáman és kalapjukat lengették, akár a berúgott lakodalmas vendégek. Talán az egynapos szabadság örömétől részegedtek meg. Az egész házsor kitódult az ajtók elé. mert minden házban vártak valakit. Szegény munkásemberek laktak arrafelé. — Enni szeretnénk — mondták bátyáim, hogy lerakták a szerszámokat, meg a kenyereszsákokat. Az étel már asztalra töve, párologva várta őket, de ezt mindig elmondották: enni szeretnénk. Ez volt a köszönésük. Kezükről, arcukról lemosták a rátapadt rengeteg port. és asztalhoz ültek. Én már előbb jóllaktam, hát csak a földre kuporodva néztem őket, hogy inas, barna kezükben miként súlyosodik a zsírosán csillogó tészta.’ Az udvaron, a sárból rakott katlanon már hatalmas üstben melegedett a víz mosakodáshoz. Azt mindig vacsora után szokták. Közben megjött Veréb Jancsi is a szomszédból, és falábával végigkopogott a téglás pitvaron, így, szombaton este mindig át szokott jönni, kicsit elbeszélgetni bátyáimmal. Anyám megkínálta a sütöttél, úgyis ritkán, mások jóvoltából jut csak ilyesmihez szegény. — Nem való ez ilyen haszon nőikül való embernek — mentegetőzött mindig. — Vesse szomszédasszony inkább a kutyának. Az is többet használ, mint én, a fél lábammal ... Mindig így szabódott, de azért mindig elfogadta és saját nyomorúságán elérzéke- nytilve, klkönnyesedett széniekkel majszolta a ritka csemegét. Anyám is mindig egyféleképpen vigasztalta: — Maga legalább visszajött, ha'féllábbal is. Nem úgy, mint az én szegény apjukorn ... Persze, nem mindig társalogtak egymással ilyen szépen, jóságosán. Néha, mikor Jani bácsiék csirkéje átbújt a két udvart elválasztó, rozzant kerítésen és kikaparta vete- ményünket:, csúnyán összeszólalkoztak. Anyám ilyenkoy azzal fenyegette, hogy elüti a másik lábát is, ha nem vigyáz A hazánkban tartózkodó Comédie Francaise társulatának vezető művészei hétfőn ellátogattak a Magyar Sajtó Házába, Jean Marchat, a társulat egyik vezetője elmondotta az újságíróknak, hogy tíz színész érkezett Budapestre. Kelet-európai túrnéjukat Lengyelországban kezdték, s nchánynapos budapesti tartózkodásuk után Szófiába utaznak. Jean Marchat az újságírók kérésére a Comédie Francaise stílusáról, műsorprogramjáról beszélt. — Nem vagyunk kísérletező színház — folytatta a művész —, a Comédie Francaise az élő művészetek múzeuma. De .éppen úgy, mint egy rendben tartott múzeum, mi is sokszor átrendezünk, felújítunk darabokat. A klasszikus színházművészet stílusát őrizzük és továbbra is meg akarjuk őrizni, de amit lehet, felújítunk, „leporolunk”. Természetesen új műveket is befogad színházunk, így például játsszuk Giraudoux: Elektra című darabját, valamint Ionesco műveit Is műsorra tűzzük. Legtöbbször a modern írók darabjait más társulatok ren? dezőivel visszük színpadra. Névről több magyar színpadi szerzőt ismerünk, és ha találnánk olyan darabot, amely a mi közönségünk tetszését Is megnyerné, szívesen bemutatnánk. Igen nehéz azonban jól fordított darabhoz hozzájutnunk. A Comédie Francaise mű> vészei, akik a felszabadulás óta először vendégszerepeinek hazánkban, Moliére két- és Marivaux egy művét mutatják be, valamint „Elátkozott költők” címmel irodalmi ösz- szeállításukat is előadják. A képernyő előtt Hétvégi szórakoztató esték Szombaton estére csaknem kétórás zenés vígjátékot ígért a televízió műsora. Marivaux, a Moliére utáni francia Író- nemzedék egyik reprezentánsa került ezúttal képernyőre. Légy ügyes a szerelemben című munkáját Benedek András fordította, az előadást pedig Both Béla rendezte. Marivaux műveinek legfőbb jellemzői a kecses és lélektanilag pontos csevegések a szerelemről, amelyek nem ismernek társadalmi korlátokat. A kor divatja szerint, a polgári környezetben játszódó vígjáték szálai a szerelem és a vagyon körül szövődnek, s itt is akad egy szemfüles inas, Dubois, aki mint elődje, Sca- pin, vagy mint későbbi társa, Figaro (aki ugyan nem jobban a jószágra. De most ünnep volt, kenyeret ígérő, dolgos hét vége, és a szavak is ünnepi gúnyába bújlak. Veréb Jani bácsit a becsületes nevén tulajdonképpen Hatala Jánosnak hívták. Féllábát a háborúban hagyta. Búskomoran, féllábbal jött haza a frontról. Úgy mesélték, hogy hónapokon át a feleségével se váltott egy szót se. Semmit nem dolgozol, még a ház körül sem, csak ült, ült és nézett maga elé mereven. Egy reggel azután, ahogy kiszállt az ágyból: faláb nélkül, ing- ben-gatyúban, főllábon ugrálva kisántlkált az utcára, és nagy nevetések között: bekiabált minden udvarra: ■— Veréb lettem ... nézzék csak . .. veréb lettem ... A kkor elvitték a bolondok házába. Néhány év múlva hazajött, gyógyultan, de a Veréb név örökre rajta maradt. Mi. gyerekek már csak így ismertük: Veréb Jani bácsi. Most, hogy megette a lepényt, cigarettát kórt Feri bátyámtól. Rágyújtott és kéjesre torzult képpel fújta a keserű füstöt. Vacsora után kimentünk mindnyájan az udvarra és kö- rülültük a katlant. Csöndesek voltak a nyári esték, és fejünk fölött halkan suttogott a bólogató akác. Anyám ide-oda szaladgált: rakott a tűzre, tiszta ruhákat hozott ki, teknőt készített elő. Ahogy néha rávetődtek a vörösen fellobbanó lángok, olyan volt, mint a fény körül szédülten bukdácsoló, kopott szárnyú kis pillangó. inas, de funkciója ugyanaz) és sok más. hasonló figura a XVII. és XVIII. századból, népi bölcsességgel felülemelkedik urain, a szerelmesek segítségére siet, és mindent rendbehoz. Ennyi a Légy ügyes a szerelemben története is. Néhány kedves emlékű színészi alakítással, elsősorban Ruttkai Éva, továbbá Szokolay Olló, Agárdy Gábor, Makay Margit alakításaival fűszerezve kellemesen töltötte ki a televízió-nézők szombat estéjét. ; Vasárnap es.e több műsor is szolgálta a nézők szórakoztatását. A Majális című műsor fő címében szerencsére már jelezték, hogy pót-Szilveszter májusban, de még így is érthetetlen, hogy amikor csak< Jani bácsi kötelességének [ tartotta, hogy meghálálja! anyám vendégszeretetét, hát« dicsérő szónoklatba kezdett) apámról, bátyáimhoz intézve« a rengetegszer elmondott sza-) vakat: « — Milyen derék ember is! volt szegény megboldogult!« Hogy tudott az dolgozni! Nem-) hiába: szerették is gazdái. Tu-< dóm, egyszer együtt arattunk,[ Béreséknél a Tavi-dülőben.« Próbáltuk, melyikünk bírja« jobban. Három renden ke-) resztül hajtottuk egymást..« Egyikünk sem tudta elhagyni) a másikat. A többiek messze« elmaradtak... ) Bátyáim szótlanul hallgat-« ták. Nem voltak beszédesek.) meg kívülről tudták 7nár az« egész legendát. ) A nyám közben kiürítet-) te zsákjukat. A darab« száraz kenyerek mel-[ lett néhány cső tejes kukori-. cát is talált, amit a tanyák; közül hoztak magukkal.) Mingyárt nyársat faragtam,« ráhúztam és sütögettem a pa-) rúzsnál. Jóleső örömmel hall-« gnttam, hogy hatalmas durro-) gással repedeztek az érettebb« szemek, és a közeli élvezetre* gondolva, összefutott számban) a nyúl. < — Hallottátok? — hajolt) bátyáimhoz óvatos suttogással« Veréb Jani bácsi. Közben; még lopva körül Is nézett,« nehogy valaki illetéktelen ki-[ hallgassa a titkot,. — Azt. mondják, újra kezdődik a há-[ ború. Visznek benneteket is ...) Még majd oda maradtok, mint* szegény apától:. . J ) (Folytatjuk.) ) nem tíz ország népe figyeli » mi szórakozásunkat, kultúránkat, miért kellett in ter viz iós adásban ilyen ihaj-csuha) repetával reprezentálnunk a magyar szórakoztató művészetet. A műsor első néhány jelenete ötletesnek indult. Érdekes is volt a Szabadság- hegyen például az arlisla- iskolások jelentkezése, meg Hacki Tamás füttyszáma is a Népstadionban; a borotváló elefánt nagyon-nagyon régi szám, s amikor a Hűvösvölgyből fejest ugró Márkus László átváltozott a Royal szálló portásává, hogy Fregoli módjára eldanússza több csatára, miszerint Pest megér egy estet, kezdett a műsor gyanússá válni. Ugyanis ezt már igen sokszor hallottuk és láttuk. (Nem ez volt ar első ismétlés!) A legfeltűnőbb [viszont a szilveszteri tv-mü- >sor záró képsorainak, a szintté féktelen nótázásnak. megismétlése volt, hiszen a húsr [fok körüli májusi estében nagyon nehezen illeszthető be [a szilveszteri hangulat. Nemiigen várta ezt a szórakoztatást [a nézők nagy többsége és kül- ,honi nézőink is bizonyára elcsodálkoztak, miért kell má- [jus közepén boldog újévet >kívánni. Mert ezt olvashatták )a díszleteken. ► E majális után semmi szín- [ vonalesés és hangulati tö- >rés nem jelentkezett, »miikor Angyal kalandjai peregitek, illetve ezt követően t [Latin-Amerikából importálj >és az immár isten tudja [hányadszor jelentkező Xavier >Cugat-műsor próbált szóra- [koztatni. Egyik sem volt sziiv • vonalasabb, jobb, mint a Ma- [jális. • ► Nem könnyű szórakoztató [műsor ugyan, de Itt emlitjüi ► meg a szombat este látót: [Mihail Romm filmriportot. A ►világhírű rendező, a nemrégi- [ben vetített Hétköznapi fasizmus alkotója, mint ismeretes, [a közelmúltban Budapestéit ► járt, s a vele folytatott beszél* [getést láthattuk, hallhattuk ► a Barangolás vendégkönyvéinek adásában. Filmjei alapján ► már felrajzolódott előttünk Mihail Romm portréja, e beszélgetés, most hallott nyilat- [kozatai csak megerősítették ►hitünket, hogy napjaink egyt? [legnagyobb filmművészét, égé ► ben igen nagy gondolkodöjcA [tisztelhetjük benne, örülünk, ► hogy így is megismerhettük. [ Benedek Mikii» hamisította, hogy az ott. dolgozó brigád elnyerje a Szocialista címet. A brigád ezt a címet a hamisítások időszakában el is nyerte, Molnárné pedig Petrával együtt kiváló dolgozó lett, sőt, mindketten többször részesültek pénzjutalomban „jó munkájuk” elismeréseként. Molnárné a cukrászüzemből 5—6 ezer forint értékű árut haza is vitt. Ezt, kérésére, Ba- lázsy Ibolya adta út neki. A raktárajtót nem tartották zárva. Adametz Kálmánnak, a cukrászüzem volt vezetőjének állítása szerint az ajtón az alkalmazottak szabadon jártak ki és be, nyersanyagot, készárut egyaránt elvihettek, motozás nem volt. A miskolci járásbíróság Molnár Ferencné elsőrendű vádlottat 3 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Petró Sándor másodrendű vádlott büntetése 1 év 8 hónap szabadságvesztés, és 3 év eltiltás a közügyektől. Balázsy Ibolyát és Adametz Kálmánt egyenként 1 év 5 hónap szabadságvesztésre ítélték, és 3 évre tiltották el a közügyektől.
