Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

Szerda, 1968. májas il.

CSZAKMAGYARORSZÁG

3

Az SZKP XXIII. kong resszusa az életszínvonalról

Nagy találgatások, jóslások előzték meg az SZKP XXIII. kongresszusát a nyugati politikai és sajtó-berkekben. A számítások ellenére a kongresszus sem a nemzetközi munkásmozgalomban, sem a Szovjetunió belső életében nem hozott szenzációs fordulatot. viszont a józan várakozásoknak megfelelően, nagy figyelmet szentelt a belső feladatokra. mindenekelőtt a kommunizmus építésére, a szovjet állam gazdasági erejének gyarapítására, az életszínvonal emelésére. Már a Köznonti Bizottság beszámolója és annak vitája is foglalkozott az időszerű gazdasági tennivalókkal, majd külön tárgyalták meg az 1970-ig szóló új ötéves terv irányelveit.

H ferv i?psü!jsl)an az eiülier áll

Az új szovjet ötéves nép- gazdasági terv — sorrendben ez a nyolcadik — fő gondolata: a tudomány és a technika Vívmányainak sokoldalú fel- használásával biztosítani az egész társadalmi termelés hatékonyságát, a munkatermelékenység növekedését, az ipar és a mezőgazdaság számottevő fejlődésével elérni a nép életszínvonalának lényeges emelését. Bár a tervezett számszerű fejlődés több vonatkozásban elmaradt az SZKP-program és más dokumentum adatszerű célkitűzéseitől, mégis felemelő, nagyszabású perspektívát körvonalaznak a XXIII. kongresszuson elfogadott irányelvek. Szándékosan nem ismételjük ezúttal az irányelvekben rögzített adatokat, ahelyett inkább a fejlődés meglepő arányaira utalunk. Villamos energiából, kőolajból csupán az ötödik év végére tervezett növekedés mérete nagyobb, mint amennyit a Szovjetunió a hétéves terv indulásakor, 1958- ban összesen termelt. Sole, a technikai fejlődés irányába mutató cikkből, így földgázból, televíziós készülékből, hűtőszekrényből, gépkocsiból, műtrágyából, műszálakból és műanyagokból pedig az 1958- ss abszolút termelés többszörösét állítják elő 1970-ben, s elérik a tavalyi termelési szint két-háromszorosát

Az új ötéves terv központjában vitathatatlanul a kommunizmust építő szovjet ember áll a maga sokrétű anyagi és kulturális szükségleteivel. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem körülbelül 30 százalékkal növekszik, vagyis gyorsabb ütemben, mint az előző hétéves terv éveiben. Érdemes megjegyezni, hogy a városi és falusi dolgozók jóléte 1970-ig főként a munkabérek. a munkadíjak növelése révén emelkedik, A munkások és az alkalmazottak munkabére átlagosan legalább 20 százalékkal, a kolhozparasztok közös gazdaságból származó jövedelme pedig átlagosan 35 —40 százalékkal növekszik, vagyis a kolhozparasztság pénz- és természetbeni jövedelme 1,7—2-szer olyan gyorsan nő. mint a munkások és alkalmazottak munkabére. Mindez a városi és a falusi lakosság életszínvonalában meglevő különbségek felszámolását célozza.

30 siízalétal löbEt látás

A munkabérek emelésén túl a szovjet emberek egyéb pénzbeli juttatásai és kedvezményei (táppénz, segélyek, nyugdíjak, ösztöndíjak, ingyenes oktatás, orvosi ellátás; stb.) a társadalmi fogyasztási alapok növekedésével további 40 százalékkal emelkednek. Nem le- becsülhetőek ezek a közvetett juttatások, hiszen a munkások és alkalmazottak átlagbérének mintegy 35 százalékát tették ki már 1905-ben. öt év alatt 30 százalékkal több lakás épül. mint 1961—1965. között. Ezzel

Az utolsó simításoknál tart a motorszerelő brigád a Szeneiről Gépjavító Állomáson. Három fiatal is lesi a brigád egyik veteránját, s a szakma „titkait”. A javító állo- - máson 79 fiatal tanulja a mezőgazdasági gépszerelő szakmát.

(Foto: Sz. GyJ

Új búi orra l<í ár Sárospatakon

A néhány éve megnyílt sárospataki

lakberendező áruház gyorsan népszerűvé vált a Hegyköz, a Bodrogköz lakói között.. Ezt bizonyítja az évi 10—11 millió forintos forgalom is, A bútorok közül különösen az Avas, a Csillag garnitúra népszerű, de szeretik a lengyel, a csehszlovák bútorokat is. A községek lakói szívesen vásárolják már a rézkarcokat, az álló lámpákat, a különböző iparművészeti tárgyakat is.

Az áruház bútorkészlete jelenleg hat kisebb-nagyobb raktárban található. Hamarosan újabb tárolóhelyet építenek: a tervek szerint még az idén 400 négyzetméter ^ alapterületű, új raktárai szeretnének elkészíteni.

Érik

a szomolyai cseresznye

Kedden megjelent a miskolci piacon az első szomolyai cseresznye. Egyelőre még csak pálcikáikra fűzve, halványpiros, kis gyümölcsöt hoztak a szomolyai asszonyok.

A híres szomolyai cseresznyéskertek termése az idén nem ígérkezik túlságosan gazdagnak. A május végén érő fekete cseresznye virágzásakor hűvös volt az idő, s es megtizedelte a termést.

S »omolva híres gyümölcse eddig csak a háztáji kertekben termett. Néhány esztendő múlva nagyüzemi cseresznyéskertje is lesz a községnek. A termelőszövetkezet tagsága

ugyanis elhatározta, hogy 50 holdon ültetnek cseresznyefákat. A telepítést már az idén ősszel megkezdik.

65 millió ember lakáshelyzetének javítását, új házba költöztetését biztosítják. A lakásínséget persze ez a nagy program sem oldja meg teljesen. Tovább keresve a megoldás módozatait, egyebek között három-négyszeresére növelik a szövetkezeti lakásépítkezések arányát.

A szovjet emberek kulturális ellátása is tovább javul, öt év alatt hétmillióval növekszik a közép- és felsőfokú szakemberek száma, ami az előző öt év eredményeihez mérten 65 százalékos emelkedést jelent. lényegében megvalósul a 10 osztályos tankötelezettség. A kulturális színvonal emelését, a dolgozók pihenését egyaránt szolgálja az ötnapos munkahét bevezetése. Vagyis az új ötéves terv időszakában rendszeresítik a heti két szabadnapot, 41 órás munkaidővel.

Az új ötéves népgazdasági terv számszerű célkitűzései, arányai szintén figyelembe veszik az életszínvonal tervezett gyors ütemű emelését. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme például közelebb kerül az iparéhoz. Az iparon belül minimálisra csökken a termelőeszközöket előállító és a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok fejlesztési ütemének különbsége. Mindezzel már az 1966. évi szovjet népgazdasági terv is reálisan számol. Az idei beruházások átlagosan 6,4 százalékkal növekednek (az ötéves terv időszakában 47 százalékkal), ezen belül a mező- gazdaságé 15,6. a gépiparé 13, a könnyűipar beruházásai pedig 22 százalékkal emelkednek 1966-ban a tavalyi szinthez képest.

Új irányítási és ösztönzési rendszer

öt év alatt a fogyasztási alapok 36—39 százalékkal növekednek az előző öt évhez hasonlítva. A fogyasztási alapok évi gyarapodása így 11 milliárd rubel lesz, az előző év 6,5 milliárd rubelével szemben. Az ipari termelésen belül — az életszínvonal emelésével, a fogyasztás szerkezetének megváltozását előre tervezve — különösen gyorsan növelik a tartós fogyasztási cikkek gyártását. A tv-készülékek gyártása több mint kétszeresére, a hűtőszekrényeké több mint háromszorosára, a személygépkocsi gyártás csaknem négyszeresére növekszik öt év alatt. (Korszerű személygépkocsi típusok gyártását kezdik meg nyugati — valószínűleg Fiat — licenc alapján). A mezőgazdaság a halászati, illetve • az élelmiszeripar, a várhatói keresletnövekedésnek megfele-1 löen gyorsan fejleszti a zöld-? ség, a gyümölcs, a hús és a? fehérje tartalmú élelmiszer-i félék termelését i

A Szovjetunió nagyarányú f munkaprogramja olyan idő- ‘ szakban valósul meg, amikor, a vállalatok széles körben ál- ( térnek az új irányítási és anyagi ösztönzési rendszerre. Már az idén több élelmiszer- és könnyűipari ágazatban új fel-? tételek között dolgoznak a vállalatok. 1968-ban befejező-, dik az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer bevezetése' az egész iparban. így a nép-( gazdasági terv párosítja a köz-? ponti irányítás előnyeit és le-i hetőségeit a társadalmi de-] mokratizmussal, az egyes ’ munkakollektívák anyagi ér-< dekeltségével, kezdeményező- { seivel. Ezeknek az elveknek t megfelelően most először a’ Szovjetunió valamennyi válla-J lata is elkészíti saját ötéves 4 tervét. ?

Hozzájárul {

a lialadós erőinek \ gyarapításához «

Az új gazdálkodási elvek, alapján a vállalati nyereség] összegétől függő anyagi ősz- X tönzési alapot hoznak létre az? iparban, az építkezésben, aj

közlekedésben dolgozók egyéni és kollektív eredményeinek díjazására. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezett nagyarányú béremelés egy részét fordítják csupán az alacsony keresetű dolgozok alapbérének emelésére. A munkások és az alkalmazottak egyéb csoportjainál a végzett munka mennyiségével és minőségével arányosan növekszik a kereset. illetve a prémium. Az életszínvonal emelése tehát párosul az anyagi ösztönzési rendszer tökéletesítésével, a személyi érdekeltség fokozásával. így az új ötéves terv közvetlen érdekeltséget teremt a gazdasági eredmények és az életszínvonal emelése között. Mindebből következik, hogy az anyagi jólét emelésére kitűzött feladatok tulajdonképpen minimális programot jeleznek. Ahogyan javul a társadalmi munka hatékonysága, a termékek, a gyártás korszerűsége, s növekszik a munka szervezettsége és termelékenysége, úgy emelkedik majd a vállalatok anyagi ösztönzési alapja, ezzel együtt a dolgozók jövedelme.

A vállalati kezdeményezésekre, a helyi erőforrások és lehetőségek hasznosítására ezért építhet messzemenően az új ötéves terv. A korszerűbb, ésszerűbb és hatékonyabb munka mindenütt az életszínvonal emelésének legfőbb forrása. Jellemző, hogy a terv 1970-re az új gazdálkodási rendszerrel összhangban előirányozza több mint nyolcmillió tonna hengerelt áru, 85 millió tonna üzemanyag, 40—50 milliárd kilowattóra villamos energia fajlagos megtakarítását. Mindez párosul majd az állóalapok jobb kihasználásával, a termékek korszerűségének és minőségének lényeges javításával, a munkatermelékenység gyors emelésével.

A szovjet népgazdaság mennyiségileg gyors, minőségileg pedig igen intenzív fejlődésének ötéves munkaprogramját vázolták tehát az SZKP XXIII. kongresszusán. Ez a nagyszabású terv nem csupán a kommunizmust építő szovjet nép életében rendkívüli jelentőségű, hanem egyben nagy hozzájárulás a szocializmus, a béke és a haladás erőinek gyarapításához, a marxista—leninista eszmék térhódításához világszerte.

K. J.

Szakmai „lesen“

A jó agronomiis a nappal kél

1 Ritkaság, hogy tizenkilenc éves fiatalembernek már já- rásszerte híre legyen. Varga László igen hamar bebizonyította, hogy agronómusnak született. A megyaszói Vargáék hét gyermeke közül egyet hódított meg igazán a föld.

— Ha csak tehettem, mindig apám mellett dolgoztam, a hét holdunkon — beszél magáról Varga László. — Ha éppen nem volt munka, akkor csak úgy, szórakozásból kiszaladtam a határba, gyönyörködtem a vetésben. Tizenhárom éves voltam, amikor bevittük a földet a tsz-be. Ettől kezdve ott dolgoztam végig az iskolaszüneteket.

Ezután szinte természetes, hogy mezőgazdasági technikumba iratkozott. Tavaly végzett, s most itt tölti gyakorló évét a bekecsi Rákóczi Tsz- ben.

Angyal Ernő főagronómus dicséri Ladt. Úgy látszik, nem fél, hogy az ifjúnak esetleg fejébe száll a dicsőség.

— Egy hónap elteltével önálló munkakört kapott a fiú. Megismerem én hamar, ki a megbízható, rátermett ember. Több mint harminc gyakornok dolgozott már kezem alatt, de ilyen ügyes alig akadt köztük,

— Mivel bízták meg először* — kérdem a csendesen mosolygó fiút,

' — Ó. az első napra nagyon

' jól emlékszem — élénkül fel. — Esős, augusztusi reggel volt amikor munkába álltam. A : hízómarha-istállóba kellett ' felrakni a fejtáblákat. Magam osztályoztam az állatokat, s ■ mikor délután Angyal elvtárs , megnézte, csak ennyit mondott: jól van. Se többet, se ke- . vesebbet. s tovább ment Nekem ennyi elég volt. Milyen : boldogan mentem haza, hogy , az első nap jól sikerült!

— Jól sikerült a többi is — ismeri el a főagronómus. — Legelőször az tetszett meg a fiúban, hogy már kora reggel kinn járt a gazdaságban. Legtöbbször a későn kelés miatt szidtam eddig a többieket De sokat elmondtam már: — Édes fiam, amelyik gazdának nem a nappal nyílik ki a szeme, abból nem lesz jó gazda, főleg jó tsz-vezető soha!

Ahogy sorjázzuk a Bekecsen eddig eltöltött hat hónap eredményeit, szóba kerül a kuko- rica-részelés, ami színién önálló feladata volt Lacinak.

— Akkor volt egy kis összeütközésem az egyik tsz-taggal — emlékezik vissza. — Nem volt rendben szállítójegye, nem vettem át a kukoricát. Szidott nagyon, mert kapatos is volt Nem tágítottam. Úgy jártam el csak, ahogy a vezetőséggel előzőleg megbeszéltük.

A főagronómusnak ehhez is van hozzáfűzni valója:

— A kukorica-részelés elég nehéz dolog. Ezen akartuk lemérni. lesz-e jó tsz-vezetö a fiúból. Szépen, rendben levezette. Ahogy megbeszéltük. Mert vigyázni kell ám rá, ne legyünk olcsó emberek! Akkor van tekintélye a szakembernek,

így került hogy amikor a gépcsoport vezetője pártiskolára ment, Varga Lászlóra bízták ezt a munkát Tizenhét ember dolgozik keze alatt — s jól! Szóba sem jöhet, hogy amikor a munkaelosztásra kerül sor, valaki ellenszegüljön, A napi teljesítmények ellenőrzésénél mindenre kiterjed a figyelme.— Eleinte előfordult hogy nem oda ment a gép, ahová irányítottam. Olyan is volt hogy a menetlevélben valótlan adatok szerepeltek. Nem néztem el. Hamarosan belátták, hogy bár a legfiatalabb vagyok a csoportban, nem lehet félrevezetni. Nincs is már semmi bajunk egymással,

A fiatal agronómnst megszerették a bekecsi tsz tágját Nem is engednék el semmi pénzért. Csak a fiú érdekében. Mert bizony, egy időre mégis megválnak tőle.

— Hadd tanuljon tovább —« mondták. — Az ilyen gyerekre érdemes áldozni.

Úgy döntött a tagság és a vezetőség, hogy társadalmi ösztöndíjjal agráregyetemre küldik. Néhány év, s még több tudassak hozzáértéssel tér majd vissza a Rákóczi Tsz-be.

Hamarosan a felvételi bizottság elé áll, s az egész tagság izgul majd, hogy bejusson az egyetemre az a fiú, aki oly nagy rajongója a földnek, a paraszti munkának.

Adamovies Hmm