Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

északmagyarorszAg Kedd, 1966. május 1«. ünnepség a Győzelem Napja alkalmából A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége hétfőn a Győzelem Napja alkalmából a Barátság Házában ünnepséget rendezett, amelyen részt vett Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Darvasi István és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettesei is. , Dr. Mihályfi Ernő, az MSZ- BT elnöke ünnepi beszédében méltatta a fasizmus fölött aratott győzelem jelentőségét, majd átnyújtotta az ideiglene­sen Magyarországon állomá­sozó szovjet csapatok 22 tiszt­jének és katonájának az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét — a két nép barátságá­nak elmélyítéséért végzett munkájuk elismeréséül. Fékéé! az aierilaeilnes iienpiat Dél-Vietsiabin Ky tábornok nem mond le — El akarják halasztani a választásokat Drágulást hullám az Egyesüli Államokban Ugyanazokért a cikkekért és szolgáltatásokért az ame­rikaiak most 12 százalékkal többet fizetnek, mint 1957- ben. A munkaügyi miniszté­rium statisztikai irodája újab adatokat tett közzé a megélhetési költségek szaka­datlan növekedéséről. Drá­gulnak az élelmiszerek, a ru­házati cikkek, a háztartási cikkek. 1957-hez viszonyítva 9 százalékkal emelkedtek a lakbérek, 25 százalékkal lett drágább az orvosi ellátás. Különösen rohamosan emel­kednek az árak New York­ban, az Egyesült Államok legnagyobb városában. A sta­tisztikai hivatal jelentette, hogy a megélhetési költségek New Yorkban február hó­nap folyamán az ez évi ja­nuárihoz viszonyítva 1 szá­zalékkal növekedtek. Ezeket az adatokat közlik az amerikai lapok más_ közle­mények mellett, anVáyek arról szólnak, hogy az ország súlyos gazdasági nehézsége­ket él át. Mint ismeretessé vált, Johnson elnök a ka- taszrófális áremelkedések és az esetleges infláció mér­séklése, illetve elhárítása el­lensúlyozásaként 5—7 száza­lékos adóemeléseket fontol­gat. Az adóemelési javaslat már a jövő hónapban a kongresszus elé kerül. Az elnöknek ezt a szándé­kát kommentálva, számos szemleíró aláhúzza, hogy az áremelkedéseket mindenek­előtt a vietnami háborúval összefüggő túlságos költeke­zés okozza. Az áremelkedé­sek megakadályozásának leg­hatásosabb szere az lenne, ha csökkentenék ezeket a kiadá­sokat, amelyek a közgazdá­szok kifejezése szerint „fel­forralják a vizet” az ameri­kai gazdaság motorjában. A Fehér Ház azonban világo­san értésre adta, hogy a szö­vetségi kiadások csökkentésé­ről szó sem lehet. Ily módon a gazdasági nehézségek kizá­rólag az adófizetők vállát nyomják, az adófizetők zse­béből préselik ki a washing­toni agresszív politikához szükséges újabb és újabb dol­lármilliókat. ről és más politikai megmoz­dulásokról. A VNA-hírügynökség sze­rint április' 24-én Fai Khe-bcn egy egész amerikai zászló­alj megtagadta az engedel­mességet és nem volt haj­landó felszállni a repülő­gépekre. amelyeken a dél- vietnami felszabadító erők ellen vetették volna be őket. A gyalogos zászlóalj számos tagja eldobálta fegyverét és laktanyáiba zárkózott be. A tisztek a fegyelem helyreállí­tása céljából három embert agyonlövettek. Az Uj-Kína hírügynökség tu­dósítója vasárnapi riportjában számolt be Salgon-körüli útjá­ról. Az újságíró szerint a dél­vietnami felszabadító hadsereg egységei és a partizán-egysé­gek valóságos gyűrűje veszi körül Saigont, a dél-vietnami főváros mindjobban elszigete­lődik a külvilágtól. Eiutaioit az indiai Knminnisia Párt kiildöitsége E A Magyar Szocialista Mun­Ekáspárt Központi Bizottságá­énak meghívására Yogindra ~Sharma és N. K, Krishnan, az = Indiai Kommunista Párt nem- Szeti tanácsa titkárságának tag- Ejai látogatást tettek Magyar- E országon. £ A küldöttség találkozott — Biszku Béla elvtárssal, az — MSZMP Politikai Bizottsága stagjával, a KB titkárával, dr. ~ Korom Mihály elvtárssal, a — Központi Bizottság titkárával Eés a Központi Bizottság más E képviselőivel. 5 A megbeszélések során a két E testvérpárt képviselői megvi- Etatták a pártjaikat kölcsönö- —sen érdeklő kérdéseket és a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű problémáit. Az elvtársi légkörben lefolyt megbeszélések is bizonyítot­ták, hogy a két párt azono­san ítéli meg a nemzetközi helyzetet és a nemzetközi kommunista mozgalom fő kér­déseit, valamint a nemzetkö­zi kommunista mozgalom előtt álló feladatokat. A küldöttség május 8-án el­utazott hazánkból. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. ' A képernyő előtt Emlék és rr „ - május 8-án Vasárnap, cste a hitleri fasizmus felett aratott győze­lem, egyben a második vi­lágháború végének évforduló­ján Memento címmel művé- ezi összeállítást sugárzott a televízió, hogy emlékeztessen arra a pokolra, amelyet a há­ború jelentett, és erősítse bé­kevágyunkat, szembenállásun­kat^ az újabb, fenyegető vi­lágégéssel. A nyitó képsorok­ban a híradókból jól ismert mozzanat látható: a hitleri Zászlók a porba hullnak a győztes előtt. Aztán elkalan­doz a kamera sok-sok város­ba, Európa sok országába, ahol a béke első napját kö­szöntik az emberek. Elég volt a szörnyűségekből, feledni akarnak. Ezt a gondolatot pen­díti meg a műsor prológusa is (Hubay Miklós írta, elmond­ta Pálos György), de a mozi­ban a háborús filmet kerülő és hasonló filmkockák láttán a televíziót kikapcsoló nézők képsorához hozzáteszi, hogy „a békesség-óhajtás tiltakozik az emberben a háború ellen, de az ellene való védekezést nem a strucc találta ki”, azaz ha bedugjuk fülünket, becsuk­juk szemünket, még sem ma­gunkat, sem a világot nem védtük meg egy esetleges újabb katasztrófától. E műsor nem a borzalmak dokumentu­mait kívánja elénk tárni, hall­juk tovább a prológot, hanem néhány részletet abból a kin­csestárból, amelyben a művé­szek legjobbjai vallanak a há­borúnV.. tesznek hitet a béke mellett. És már halljuk is Koltai János tolmácsolásában Radnóti Miklós utolsó költe­ményeinek egyik legszebbikét, az Erőltetett menetet. Két nagyobb terjedelmű já­tékot iktattak a műsorba. Az egyik Péter Wefssnck. a Svéd­országban élő német dráma­írónak A vizsgálat című, döb­benetes erejű drámájából ki­ragadott részlet, amelyben a haláltábor hóhérai két év­tized után állnak bíróság előtt, szemben a tanúkkal, életben maradt áldozataikkal. A frankfurti pert idéző dráma az egész világon nagy. vissz­hangot keltett, itt látott rész­lete művészi erővel bizonyít­ja, hogy az egykori hóhérok még ma sem változtak, meg, és azon háborodnak fel. hogy egyáltalán miként lehet még őket felelősségre vonni. (Gon­doljunk csak arra, hogy a ná­ci háborús főbűnösök közül már csak három ül börtönben, közülük kettő augusztusban szabadul, s hányán nem ke­rültek bíróság elé, vagy olyan nevetséges „megtorlás” volt osztályrészük, mint a frank­furti per vádlottaié! (E vádlot­tak ma is hajlandók folytatni azt. amit huszonegy évvel ez­előtt abbahagyattak velük. És ezt nem is titkoljak1- , 7 játék hazai vo­A masih~ natkozású. Sar- kadi Imre. A szökevény című novellájából Hubay Miklós ültette át tv-filmre a háború­ba belefáradt, békére, családi melegre vágyó parasztbaka tragédiáját, szinte egyetlen emberi sorssal érzékeltetve, micsoda pokol zúdult, akkor Magyarországra, amikor az elszabadult ösztönökön múlott a.z élet, amikor bármely nyi­las subanc bárkit felkoncol­hatott. Paul Claudel Balladá-ja (Benkő Gyula tolmácsolásá­ban). Brecht híres dala. a Mit küldött haza a katona? (elő­adta Psota Irén), Pilinszky János Harbach. 1944 című írá­sa, továbbá Mezei Mária elő­adásában a Mondd, hol van a sok virág? kezdetű sanzon szerepelt a jól szerkesztett műsorban, amelyet Rozs- gyesztvenszkij Rekviem-jének egy részlete (elmondta Kőmí- ves Sándor) zárt. mintegy az egész összeállítás memen tója­ként: „Ember! A.mig a, szíved ver, ne feledd!” — A Szinetár Miklós rendezte műsor egésze ezt a célt szolgálta. Jói, mű­vészien, meggyőzően. , komédia — csak 10 Aenes éven felülieknek. így jelölte a televízió a szom­baton sugárzott Róka fogta csuka című tv-játék műfaját. Hivatali visszaélés, házasság­törés, egyszerre két oldalról is, betörők, akik véletlenül tu- domást szereznek mindenről, titkos felvevőgép, amely mind­ezt rögzíti, leleplezi, házaló cigányasszony, aki elviszi a bűnjeleket, és hatóság, amely rájön, de közben senki sem szól semmit, mert nem szól­hat, hiszen róka fogta csuka, csuka fogta róka. mindenki­nek van valami kis vaj a fe­jén, csak a szerencsétlen fér­jet viszi el a rendőrség, mert ő a társadalmi tulajdont ká­rosította meg. Nagyjából eny- nyi Somogyi Pál komédiája, amelyet egy meglehetősen sok­szor használt keretben lát­tunk: a máról szóló játékot „nem merték” megcsinálni, hát a XVII. századi Firenzébe helyezték, s hogy ne marad­jon grote.szkség nélkül, nap­jaink technikai felszereltségét is visszatolták. Igv aztán me­het, kacsintanak az alkotók, hiszen szó sem lehet róla. hogy mindez mostanában és nálunk történhet. Az előre­gyártóit elemekből összerakó­dó játékot Bán Róbert ren­dezte, és kitöltötte vele a tv- nézők szombat estéjének het­ven percét. Nem bosszankod­tunk. nem unatkoztunk a kép­ernyő előtt, de emlékezetesebb művészi élménnyel sem let­tünk gazdagabbak. (benedek) Üdvözlő távirat a Román Kommunisio Tárt Központi Bizottságának A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, az RKP megalakulásának 45. év­fordulója alkalmából. I LESKÓ PÁL 1923-1966 Dominika Aho! már egy éve tart a forradalom tetőseket helyezett kilátás­ba, ha a kormány megsze­gi a választások rövid időn belül való megtartá­sára tett ígéretét. Ezzel szemben egy új poli­tikai csoport, az Egységes Népfront, amelybe a mérsékelt dél-vietnami személyiségek és kisebb vallási csoportok kép­viselői tömörültek, vasárnap megtartott ülésén a választá­sok hosszabb időre való el­halasztása mellett foglalt ál­lást. E politikai csoport azt indítványozza, hogy a válasz­tásokig a jelenlegi katonai di- jrektórium polgári—katonai ■■direktóriummá bővüljön ki. * Jólértesült washintoni új­ságírók úgy tudják, hogy a • saigoni amerikai nagykövetség ■ lázas erőfeszítéseket tesz az : újabb krízis kirobbanásának [elkerülésére, A követség mun- [katársai tárgyalni akarnak a ;buddhista vezetőkkel, hogy le­ibeszéljék őket a tüntetések­Ky tábornok dél-vietnami miniszterelnök szombaton nyi­latkozott, amelyben világosan utalt arra, hogy a közeljövő­ben nem szándékozik lemonda­ni. Saigoni amerikai körökben hangsúlyozzák, az Egyesült Államok jóban-rosszban kitar­tott mind ez ideig a Ky-kor- mány mellett, noha ennek kö­vetkeztében szemmel látható­lag fokozódik az Amerika-el- lenes hangulat Dél-Vietnam- ban. A fiatal buddhisták szer­vezete vasárnap megtartott sajtóértekezlete újabb tün­szerepe volt Borsod megye sportéletének formálásában. Mint újságíró és mint a sport­élet más területein is működj közéleti ember, egész életében ezen fáradozott. Olvasóinknak aligha kell öt bemutatnunk. Naponta jelent­kezett a lap hasábjain. Koráb- oan külső munkatársként, majd nyolc esztendeje mint a sport- rovat vezetője minden nap hal­latta szavát, tájékoztatott a megye és az ország sportéleté­ről. Informált, tudósított, szer­vezett. Az ő munkája ered­ményeként terebélyesedett ki a sportrovat tevékenysége: he­lyet kapott benne a rendsze­res számadás a falu sportéle­téről, meghonosodott a sporl- p u bl i cis ztik a. M üködésé n ek ideje alatt két olimpia is volt. A tudósítások megszervezése, az eseményekkel való lépés­tartás igen nagy feladat tmlt. Leskó Pál sikeresen oldotta meg. Csupa ideg, örök tettvágy­tól űzött alakja szinte meg­sokszorozódott. Állandóan ott volt a sportpályákon, az edző­termekben, a testnevelés és sport irányító szerveinél, és itt volt mindennap a szerkesztő­ségben. Hihetetlen munkabí­rással dolgozott: Életében sokat próbált. A vidéki szegény tanító fia már a felszabadulás előtt a sport­nak áldozta életét. A hajdani Nemzeti Sport tudósítójaként kezdte sport-közéleti tevékeny­ségét, a felszabadulás után pe­dig hosszú ideig dolgozott a közigazgatásban és egyéb terü­leteken, de mindvégig hű ma­radt a sporttevékenységhez. Külső munkatársként dolgo­zott különböző lapoknál, így az Északmagyarorszagnál is. majd több mint nyolc évvel ezelőtt főhivatású újságíró lett, lapunk sportrovatának vezető­je. Sok irányú tevékenységéért a Testnevelés és Sport Érde­mes Dolgozója kitüntetést kapta. Csaknem egy évtizedet töl­töttünk együtt, egy szerkesztő­ségben. Nehéz és fájdalmas a búcsú, hiszen annyi szál kötöt­te őt a szerkesztőség minden­napi életéhez, a megye sport­jához. A halál elragadta, a jö­vőben nélkülözni kényszerü­lünk munkáját. De lapunk kol­lektívájának életében, a sporl- rovat. tevékenységében, a me­gye testnevelési- és sportmoz­galmában továbbra is érződik majd az a munka, amelyet Leskó Pál végzett. Végső tiszteletadásként bú­csúzunk tőle, és emlékét ke­gyelettel megőrizzük: Szerkesztőségünk kapuja fe­lett fekete zászlót lenget a szél. Leskó Pál újságíró, la­punk sportrovatának vezetője, 43 éves korában, május 8-án örökre eltávozott közülünk. Dolgos élete delén ragadta el a gyilkos kór. Leskó Pál szinte élete utol­só pillanatáig aktív részese volt Borsod sportéletének. Be­tegágyából is figyelemmel kí­sérte a sportkörök életét, az eredményeket és a versenye­ket, s miég halála napján is, röviddel azelőtt, hogy szíve végleg megállt, a délelőtti sa­lakmotorverseny részleteiről érdeklődött. A véletlen külö­nös játéka, hogy a Népsport éppen május 9-én közölte egy nemrég írt nagyszabású cikkét, amelyben Borsod sportéletéről ad számot az ország nyilvá­nossága előtt. Ezt a posthu- mus írást, amely a szerző ra­jongó sportszeretetéről és egészséges lokálpatriotizmusá­ról tanúskodik, nem lehetett megrendülés nélkül elolvasni. Nehezen sorakoznak egymás után a betűk, mert az írógép billentyűjére ütő kéz mozdula­tát megakasztja a gondolat: nemrégen még Leskó Pál is velünk ült a szerkesztőségi szobában, s elgondolkozva ütö- gette öreg írógépének klavia­túráját. Velünk volt a munká­ban, a szórakozásban, együtt vitáztunk a munka javítását szolgáló értekezleteken. Szen­vedélyesen szerette az életet, szerette munkatársait a szer­kesztőségben, és szerette a sportolók ezreit. Mint a szer­kesztőség szakszervezeti bizott­ságának tagja is munkatársai­ért fáradt. Több féle sporlfó- rum aktív tagjaként a sport­élet színvonalának emeléséiért küzdött szüntelenül. Nem kis A napokban múlt egy esztendeje, hogy a Do­minikai Köztársaság­ban forradalom tört ki, és az Egyesült Államok katonai be­avatkozása ellenére azóta is tart ez a népi megmozdulás. A forradalom célja nem ke­vesebb, mint visszaállítani az 190 2-ben kivívott szabadsá­got, újra elnökké választani azt a Juan Bosch-t, akit 1962- ben a választók 80 százaléka juttatott az elnöki székbe. A mai Dominikai Köztársa­ság fővárosa, Santo Domingo volt az első város, amit a spanyol gyarmatosítók a nyu­gati féltekén alapítottak 1496- ban. Tehát csupán 4 esztendő­vel azután, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, ott is ta­lán elsőnek azt a Haiti szige­tét (akkor Espagnola), ame­lyen ez a város 1496-ban fel­épült: Alig kezdték meg a néger rabszolgák átszállítását a ten­geren, alig vették birtokukba a megszállók a szigetet, hogy minél olcsóbb munkaerővel dolgoztassanak hódított birto­kaikon, a kis szigeten a nége­rek kerültek túlsúlyba a spa­nyol—indián keveredésből lét­rejött kreol nagybirtokosokkal szemben. A kreol földtulajdo­nosok gyakorolták a hatalmat, a néger és mulatt többség volt a rabszolga. Azután a XVII. században megjelentek a spanyol hódítók konkurrensei, XIV. Lajos fran­cia király katonái, és 1697-ben a Rijvijk-i békében a sziget nyugati fele Haiti néven fran­cia gyarmat lett. A mai Domi­nikai Köztársaság a keleti ol­dalon megmaradt a spanyo­lok uralma alatt. S okat lázadoztak a do­minikaiak a spanyolok elnyomó uralma ellen Segítették, őket Haiti francia urai is. Ennek eredménye lett. hogy az 1795-ös bázeli béke az egész szigetet francia ura­lom alá helyezte. A négerek azonban francia uraikkal sem voltak megelégedve és Tous­saint L’Ouverture vezetésével hatalmas szabadságharcol kezdtek. L’Ouverture-t ugyan árulás segítségével 1802-ben elfogták a franciák, ám Dessa- lincs vezetésével mégis felsza­badult az egész sziget. A keleti vidék azonban a nyugatiak gyarmata lett, és Dessalines diktatúrájával szemben Dominika angol se­gítséget is igénybe vett. 1807- ben meg is született, itt az első köztársaság, ám az 1814-es pá­rizsi béke ismét a spanyolok­nak adta vissza a szigetet. 1821-ben sikerült a spanyolo­kat észak-amerikai segítséggel elűzni és megszületett a máso­dik köztársaság. Ez sem volt hosszú életű. 1844-ben Juan Duarte vezetésével harmad­szor is kivívták a köztársaság lakói szabadságukat. 1865-ben végleg összeomlott 1 a spanyol uralom, és 1882-től - kezdve véglegesen berendez­■ kedtok az amerikai nagy USA- • trösztök az országban. Legször­■ nyűbb diktátora az országnak ■ ugyancsak USA-segít.séggel Rafael Leonidas Trujillo lett, ■ aki 1930-ban került uralomra. ’ Trujillo 31 esztendeig volt í Dominika kérlelhetetlen diktá­tora. 1961-ben sikerült meg- ! szabadulni tőle és 1962-ben . a polgári baloldal jelöltjét, : Juan Bosch-t választották el- ! nőknek: B osch-nak azonban ha­marosan menekülnie kellett a katonai junta 1 lázadása elől. Egy esztendővel 1 ezelőtt a dominikai nép ismét 1 felkelt, hogy az USA támoga- ' tását élvező katonai diktátorok ellen harcoljon. Az USA ter- 1 mészetasen beavatkozott a 1 junta oldalán, a forradalom szele azonban erősebbnek bi- ’ zonyult a dollárnál. Az egy ; esztendeje és néhány napja ’ tartó forradalom ’eredménye-' 1 ként június elsején választá- 1 sokat tartanak, ezen a szám- - űzetésbe kergetett Bosch is in1 dúl. A jobboldal nem csőkéit mértékben fél a fordulattól, 1 mindent megtesz, hogy a vá­lasztást elhalasszák: Vajon sikerül-e elhalasztal- ni? Máté Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom