Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
Tasfenasp; J©68.ta&Jwf 29. P északmagtaborszAG Életünk legizgalmasabb eseménye Egy folyóirat felhívja olvasóit, írják meg- életük legizgalmasabb eseményét, és küldjék be a lapnak. ígéri, hogy a legérdckescbLeket közli, és magas honoráriumot fizet az „izgalmas esemény” írójának. Módfelett kecsegtető a felhívás, mondom magamban az első pillanatban, hiszen izgalmas esemény egy idősebb ember éleiében ugyancsak bőven adódhatott. És hirtelenjében végig is száguldottam emlékezetemben egész eddigi pályámon. Hogyan írhatnám meg őszintén, semmit el nem hallgatva és semmit sem szépítve életem legizgalmasabb eseményét? Persze, sok olyan, izgalmas eseménye lehetett életemnek, amellyel az ember nem szívesen dicsekszik el a nyilvánosság előtt, s hátha éppen az a legizgalmasabb, amelyikben a magam szerepe nem volt valami dicséretre méltó. Vagy hazudjam? Hozzáköltsek vagy eltitkoljak lényegbevágó körülményeket? Nem, ez csalás volna. Annyi, mintha teljes egészében kitalált vagy mással megesett történetet írnék meg. Szóval egy obiigát novellát. Ami azt illeti, valószínűleg sok „pályázó” fog ilyen pia fraust elkövetni, de én becsületes akarok maradni. Vagy igazat, vagy semmit! Mert ez lelkiismereti kérdés, ugyebár? Sorra vettem életem összes jelentékeny eseményét és elkezdtem vizsgálgatni nagyító üvegget. Gyermekkoromnál kezdtem. Lezuhanásom a padlásról, lábíicamodásom, amikor kicsi híján befulladtam a Turku-patakba, és egyéb szörnyűségek. Rablókalandok a törcsvári várban, kőcsaták az országúton, verekedések, betegségek. Majd két világháborún, forradalmak és ellenforradalmak izgalmas eseményein, úti élményeken, halálos veszedelmeimen keresztül idéztem fel a lehető legizgalmasabb élményeimét. Itt egy kis vér, ott egy összetört csontdarab, amott egy-két ezer halott, hullahegyek és akasztófák, egy kis rettegés, eg_y kis bánat, borongás, pergőtűz, tehetetlen düh, robaj, sikoly s más effélék. Szorongatott helyzetek, súlyos gondok, barátok, ismerősök, rokonok elhurcolása, német lőszervonat felrobbantása, élelmiszervonat kisiklatása, szökésem, felszabadulásunk, mind, mind csupa izgalmas eseményei életemnek. Izgalmas eseményei — voltak. De ahogy ma sorra mérlegelem őket, még nagyító alatt is olyan halványak, elmosódot- tak, olyan elmúltak, hogy külön-külön, vagy együttvéve sem tudnak nagyobb izgalmat kiváltani belőlem, mintha idegen ember élményeiként olvasnám valami regényben. Szinte ^csodálom, hogy mindezek valamikor izgalmas mozzanatai voltak sok mással együtt életemnek. Melyik hát a legizgalmasabb? Bolondság, hogy minden-minden, ami csak történt velünk, idővel elveszti izgalmasságát, egyszerű történet, esemény lesz belőle. Hiába, hiába, nem pályázhatom ... Hiába rakosgatom, boncolgatom életem darabjait. Csak azt érzem, hogy amíg boncolgatom, egyre jobban közeledik a vacsora ideje s egyre kíváncsibban várom, mi lesz vacsorára. És — hopp, megvan — most ébredtem rá, hogy ez a várakozás és a vacsora feltalálása jelenleg életem legizgalmasabb eseménye. Mindig az, ami jön. Sohasem az, ami elmúlt. Hajdú Bála Tóth Imre metszete Társadalomtudományi baráti köröket szerveznek megyénk kis falvaiban Az őszi és téli hónapokban kísérletképpen újszerű népművelési formát valósítottak meg Mocsolyástanyán és Dusnokpusztán. Ügynevezett komplex előadásokat rendeztek Az osztálytársadalmak kialakulásáról a kapitalizmusig címmel. A műsoros ismeretterjesztő esteken nagyar és történelem szakos tanárok korrajzot adtak az elmúlt társadalmak politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezeket az előadásokat érdekes módon szemléltették, így nemcsak az általános műveltséget növelték, hanem biztosították a tanyasi emberek hasznos szórakozását is. Egy-egy előadáson az irodalmi színpadok Boldogkő várának aljában „Boldogkő vára valószínűleg a tatárjárás után épült, a XIII. század második felében.. ” — így kezdődik a történeti összefoglalás a várról, amely ma is tekintélyesen terpeszkedik, bár falait erősen megtépázták az évszázadok. — Három évvel ezelőtt azonban megkezdték a vár restaurálását. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség két millió forintot biztosított rá. A munkát az idén befejezik. A vár egyik részét üdülőnek rendezik be. Sok új ház épül Mindezt Molnár Jenőtől tudtuk meg. Ö a boldogkőváraljai tanács vb-e!nöke. Sőt, most már nemcsak ez a vár alatti település tartozik hc.zzá, hanem Eoldogkőújfalu és Árka is. A három községben 3300 ember él. Nemcsak tanácsuk közös, hanem termel önző ve tke- JBftBEiaEEaaBHiiiHasn BőlyegSnvázSé Hdle-bcm Tűnődések rövid pórázon A világ leghíresebb. aforizmáiból Dicsőség annak, aki két kalászt nevel ott, ahol korábban csak. egy volt. (Tyimirjazev) Ne adj alamizsnát annak a koldusnak, amelyik jól koldul! (Shaw) A művészet nem más, mint a válogatott valóság. (Vigny) Akik nem becsülik, azok nem érdemlik az életet. (Leonardo da Vinci) Akinek nincs igaz célja, az elpazarolja szenvedélyeit. (Montagne) Gőg nélkül is lehetsz tudós. (Seneca) Az ifjú ne az apja. hanem a saját tehetsége alapján kezdje pályafutását! (Platon) Szeretjük Platont is, az igazságot is, de legszentebb kötelességünk, hogy mindenekelőtt az igazságot szolgáljuk. (Arisztotelész) Sokan azért törik magukat kitüntetésekért, hogy maguknak is bizonyítsák: ők valóban kiváló emberek. (Arisztotelész) Ami mindenkire vonatkozik, arra hasztalan keresel egyéni megoldást. (Dürrenmatt) Az emberben több a csodálni való, mint a kivetni való. (Camus) Lelkiismeretűnk makacsul ragaszkodik a természet rendjéhez — minden emberi törvény ellenére. \ (Rousseau) Sem olyan boldogok, sem olyan boldogtalanok nem vagyunk, mint amilyennek hisszük magunkat. (La Rochefoucauld) Mindig van annyi' erőnk, hogy elviseljük mások szenvedéseit. (La Rochefoucauld) A nő olyan, mint az árnyékod: ha futsz utána, menekül előled, ha szaladsz előle, rohan utánad. (Musset) Aki nem kérdez, annak nem hazudnak. (Ray Lawler) Az életben semmi sem lehet fontosabb kötelességünk teljesítésénél. (Romain Rolland) A vén bűnöst nehéz megjavítani. (Seneca) Aki valamit tiz szóval is el tudna mondani, de hússzal mondja el, az egyéb aljasságokra is képes. (Carducci) Gyűjtötte: E. Kovács Kálmán B RS n E3 U H fcJ ■ (3 E H n El a a S3 a H C3 n «9 a a 13 ES a n a K □ S.J II h rc S3 S3 a zetük is. A lakosok zöme tsz- tag, mások az erdészetben dolgoznak Sokuknak adott munkahelyet az egykori kastélyban levő tbc-kórház is. — Szorgalmas, dolgos nép él ezen a szép vidéken — állapítja meg a tanácselnök. — Ritka hét, hogy a tanács emberei kétszer-háromszor ne mennének „helyszínelni” az új családi házakhoz... Az ivóvíz, a közlekedés Kőváralja és Újfalu lassan összenő. — Addig azonban külön-külön kell törődnünk gondjaikkal és örömeikkel — Sebestyén István, a községi párttitkár már sorolja is az örömöket: — Tavaly művelődési otthont kapott Újfalu. Kóváralján felépült az új posta és korszerűvé alakították ál az iskolát. Árkán boltot építenek és még ebben a félévben orvosi rendelőt rendeznek be. A termelőszövetkezet agronómus-la- kást épít. Aztán itt lesz az új üdülő, ami hamarosan megnyílik a várban, s még inkább fellendíti az egyébként is látogatott település turistaforgalmát. Akkor pedig még égetőbbé válik Kőváralja legnagyobb gondjának, az ivóvízellátásnak megoldása. — Vagy itt van egy másik gond — veszi át a szót a tanácselnök. — A közlekedés. Nagyon örülnénk, ha a Regéc és Encs között járó autóbusz elmenne Árkára is. Ez a község csak két kilométerre van tőlünk Nem nagy távolság az autóbusznak, amely Enesen sokáig kihasználatlanul áll, de igen nagy távolság, csaknem negyven gyereknek, akik esőben, hóban gyalog járnak Árkáról a kőváraljai általános iskola felső tagozatába ... Az asszonyok mondja Ha már a gondoknál tartunk, Sebestyén István még egy dolgot hangsúlyoz: — Napközi otthon kellene a falunak. A termelőszövetkezetben ugyanis igen sok asszony dolgozik. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk róluk, s nem túlzás, ha azt mondjuk: oroszlánrészt vállalnak a munkából. És ezek az asszonyok zömmel több gyermekes anyák. A kisgyerekeket pádig nem tudják hol elhelyezni. Magukkal vir.ni a földekre? Ez nem megoldás! Az encsi járásban öt, úgynevezett kiemelt község van: Encs, Szikszó, Gönc, Hidasnémeti és Boldogkőváralja. A járási tanács különös figyelemmel kíséri e községek gondjait—bajait. Ez a figyelem bizonyára konkrét segítséget is eredményez. így kell lennie, a Boldogkő várának aljában lakó emberek örömére. R. A. tagjai részleteket adtak elő a kor neves íróinak és költőinek munkáiból, vetítőberendezés segítségével bemutatták az akkori képzőművészek legszebb alkotásait, a különböző építési stílusokat és hanglemezről megszólaltatták zeneszerzőinek műveit. Ezeket a komplex előadásokat a tanyasi lakosság örömmel fogadta és kérte további folytatásukat. A Borsod megyei Tanács elhatározta, hogy a nyári hónapokban az edelényi, az encsi, a sátoraljaújhelyi, a miskolci és a szerencsi járás 22 tanya- központjában és kisebb falujában társadalomtudományi baráti köröket szervez, és hároméves előadássorozatot indít. Ezzel a munkával a járások magyar és történelem szakos tanárait bízzák meg. A komplex előadások műsorához szükséges berendezéseket, valamint szereplőket és kamara- zenekarokat művelődési autó- • val szállítják ki a tanyaközpontokba. Az előadások sikeres lebonyolítására júniusban 35 előadó részére ben-.akásos továbbképző tanfolyamot rendeznek Mezőkövesden. COOOOOOOOOOOOOOOCOOOOC I Rács § a Siamora élőit o 3 Ruhák, kosztümök, O bliizok, feszes bikinik... A lányok nagyon csinosak, a ruhatervezők mustrái nemkülönben. Valahányszor divatműsor pereg a tévében, férfiak s nők egy emberként ülitek a készülékek elé. így volt ez legutóbb is, amikor a budai várból közveti- tették ^képernyQwk.rc a szebbnél szebb, sejtelmes, kecses női holmikat. A ruhák többségét a rár egyik, alabárdo- sokkal tarkított termében mutatták meg a kameráknak. Am a bikiniket és a csodálatos op-art-okkal díszített, egybeszabott fürdőruhákat rács közbeiktatásával szemlélhette a nyájas néző. Férfitársaimmal együtt sokáig meditáltunk: minek a rács? Volt, aki azt mondta: a képszerűség kedvéért, a hangulatért. A jelenlevő feleségek egyike azt mondta: — Hogy oda ne rohan- § játok... O (P-l> O 3000000000000000QOOOOC Balett-ősbemutatók Szegeden A Szegedi Nemzeti Színházban két balett-ősbenjutatót rendeztek. Szervánszky Endre Metamorfózis című zenekari darabjára és Bach IV. Brandenburgi versenyére Imre Zoltán írt koreográfiát. A jelmezeket ugyancsak Imre Zoltán tervezte. aBJBKHDIEISK! Jelenet a Mctamorfózls-ból. X>OOQOOOOOQOOOOOOOOOOQOÖOOOOOOQOOOOOOQOOCÍ iOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCÍ n émet munkásosztály körében, a legnehebb időkben sem. E. Peter Trog I (Tudósítónktól.) Ismerik azokat az embereket, _ akik héjaként csapnak le minden levélre, vagy levelezőlapra? Akik úgy vadásznak egy-egy színes bélyegre, mint az ördög a halandók leikeire? Bizonyára van ilyen ember Magyarországon is éppen elég, nemcsak nálunk, az NDK-ban. Már csak azért is, mert _ a magyar bélyegek világhírűek, legkapósabb cseretárgyak a világ minden bélyegtőzsdéjén. És nemcsak a fiatalokat izgatják a bélyegek. Szomszédunkban lakik két 7—8 éves fiú, és éppen olyan fanatikus bélyeggyűjtők, mint egyes újságíró kollégáim itt Halléban. Pedig, utóbbiak közül nem egy nagyapa már. Most azonban a fiatalabb gyűjtőkről szeretnék írni. Július 2-a és 10-e között ugyanis itt, I-Ialle-ban rendezik meg az első, nemzeti, ifjúsági bélyegkiállítást. A Német Kultúrszövetség, a Pio- nirszervezet és az FDJ egyaránt bábáskodik a fiatal fila- lelisták találkozóján. A zsűriben a „régi motorosok” foglalnak helyet, vagyis a képzett íilatelisták, akiknek örül a szívük, ha a fiatalok lelkes bélyeggyűjtő szenvedélyével találkoznak. Az NDK 11 körzetében pedig mar 265 ifjúsági gyűjteményt jelentettek be, Halle körzetében már kiválasztottak a 35 legjobbat közülük. De érkeznek majd máshonnan is fiatalok Haliéba, hogy részt vegyenek a bélyeggyűjtők felső kiállításán. Lesz itt természetesen rendkívüli bélyegző is arra az időre. A bélyegző figurája a legendáshírű Kis trombitás-nak, a fialal kommunistának, Fritz Weineck-nek képe, aki életéi áldozta a mozgalomért, amikor a reakció ellen kellett harcolni. Életéről dal is születet! ugyancsak a Kis trombitái címmel. És ez n dal a húsza: évek óta soha sem halkult £
