Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
v;;.; ,r“* Vildg proletárjai, egyesüHetefel mmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 125. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, I960, május 28. A kömi/w Mimflcpés'c irta: Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke N éhány hónappal ezelőtt, különböző statisztikai felmérések alapján, több cikket is irtási arról, hogy csakugyan olvasó nép vagyunk-e már, ahogyan sokszor elmondtuk magunkról és, hogy mit olvas a népünk? A kép, ami ezekből a cikkekből, azaz a statisztikai adatokból kialakult, nem volt egyértelműen szívderítő. Illetve, legyünk pontosak: lerombolt néhány magunk gyártotta illúziót. Kiderült az, hogy a felszabadulás előtti helyzethez mérten hatalmasat léptünk előre népünk olvasottsága terén. Számokkal szinte ki sem fejezhető ez a fejlődés, oly nagy mértékben megnőtt a betűt szeretők száma. S ami a leg- szívderítőbb ebben a fejlődésben: a munkásosztály és a parasztság soraiban a legnagyobb az emelkedés. Ott, ahol a múltban a legnagyobb volt az elmaradottság. És az olvasás tartalmi szintje is sokat emelkedett. A ponyva jórészt eltűnt. A helyét elfoglalta a jó, vagy legalábbis jobb irodalom. Olyan könyvtári hálózatot építettünk ki, amilyennel egyetlen kapitalista ország se dicsekedhet. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldal viszont az, hogy még ezekkel a nem lebecsülendő eredményekkel együtt se mondhatjuk cl joggal önmagánkról, hogy olvasó nép vagyunk. Az ország írni-olvasni tudó lakosságának «— ide értve a nagyobb iskolásokat is — alig több mint 25 százaléka az, aki rendszeresen olvas. És a többi 75 százalék? A fennmaradó háromnegyed rész? Van egy 15—20 százalék, aki időnként, rendszertelenül, elolvas egy-egy könyvet. A többi: egyszerűen nem olvas. Felnőtt lakosságunknak több mint a fele nem ismeri az olvasás örömét. Nem ismeri azt az örömet, amikor egy jó könyv elolvasásával lélekben, tudásban, emberségben, a világról való ismereteiben, többnek érzi magát az ember. S bár — mint az imént már írtam — a felszabadulás óta sokat nőtt a munkások és a parasztok olvasottsága, a nem olvasók arányszáma közöttük még mindig a legmagasabb. Főleg a parasztok között. A falun eladott könyvek mennyisége, értéke évről évre nő, —• de hol van még mindig a falusi lakosság arányszámától?! És hány olyan falusi könyvtárról tudunk, ahol bizony a polcokon porosodnak a könyvek... i iért mondom el mindezeket, éppen a könyv ünnepén? Talán, hogy ünneprontó legyek? Éppen ellenkezőleg: hogy Világosabbá tegyem az ünnep, a könyv ünnepének az értelmét. Azt, hogy itt nem egyszerűen csupán valami formális dologról van szó. Nem arról, hogy mert ez szokássá, hagyománnyá vált, ünnepeljük a könyvet, a betűt; hogy ünnepi szavakkal felemlegessük szép eredményeinket. Persze, beszéljünk arról is, ami eredmény. Legyünk büszkék mindarra, amire büszkék lehetünk. De ne hallgassuk el azt se, hogy nagyon sok még a tennivaló. Az ünnepi könyvhét, nemcsak szép hagyomány, hanem eleven, sürgető tennivalók alkalma. A könyv, a betű, a szellemi kultúrálódás további elterjesztésének az alkalma és lehetősége. Ünneplés azokkal együtt, akik számára már életszükséglet a könyv — és a beszélgetés, a tanítás, a felvilágosítás, a szóértés alkalma azokkal, akiket még ezután M' A: kell meggyőzni a könyvolvasás hasznáról és szépségéről. S én erre az utóbbira tenném a hangsúlyt. A meggyőzésre. Az új olvasóközönség meghódítására. Azokat se szabad kihagyni az ünnep örömeiből, szépségéből, akik már, szeretik a könyvet. Ez igazságtalanság lenne. De tulajdonképpen a könyvszeretők is úgy ünnepelhetnek a legméltóbban, — ha legalább ezen az egy héten át — maguk is propagátoraivá válnak a könyvolvasásnak. A könyvhét sikere nemcsak azoknak az ügye, akik hivatásszerűen foglalkoznak a könyvek kiadásával, propagálásával. elterjesztésével. Ez mindnyájunk ügye; országos közügy! Azt mondjált, hogy a mással megosztott öröm: kétszeres öröm. S ez igaz. A könyvet szeretők úgy szerezhetnek maguknak kétszeres örömet ezen az ünnepen, ha nem csupán a legjobban vágyott új könyvet szerzik meg a maguk számára, hanem új olvasókat, új könyvbarátokat is hódítanak a ma még nem olvasók — sajnos — hatalmas táborából. z ünnepi könyvhét után mindig úgy szoktunk számot adni, hogy elmondjuk: ennyi, meg ennyi kötet könyv kelt el, ekkora összegben. S ez az összeg évről évre emelkedni szokott Reméljük, az idén szintén így lesz. Persze, az üzleti forgalom számai, adatai se mellékesek. Az ünnepi könyvhét ugyan elsősorban nem üzleti alkalom — de a mutatószámai mindig túl is mutatnak az üzleten. Kultúrpolitikai mutatószámok is ezek egyben. De az igazi eredmény mégis az lesz, ha az eladott, könyvek számának, az üzleti forgalomnak az igazi fedezetét minél több új olvasó jelenti. Az ünnepi könyvhét nemcsak általában a könyv ünnepe, hanem ezen belül különösképpen a magyar irodalom, mégpedig mindenekelőtt az élő magyar irodalom ünnepe. A könyvheti kiadványok középpontjában is élő irodalmunk müvei állnak. És az eddig bevált író—olvasó találkozók megsokszorozódnak. Mindez egyáltalán nem jelenti akár a klasszikus irodalom, akár a külföldi irodalom lebecsülését. Sőt! Egyszerűen arról van szó, hogy az ünnepi könyvhétnek fejlődő, új, szocialista irodalmunkat kell mindenekelőtt szolgálnia. Nem, mintha minden kor és az egész emberiség értékeit nem éreznénk a magunkénak, de mégis ez az irodalom az. amelyet a legközelebb érezhetünk magunkhoz. A mi új valóságunk talajából nőtt. a mi világunkról a leghitelesebben tud szólni, s éppen ezért a szocialista ember formálásában a legtöbbet tud segíteni. De csak akkor, ha mi is ápoljuk, segítjük. Bírálattal is. ha kell. De meglevő értékei megbecsülésével is. Bírálni valamit, s egyben szeretni: nem zárja ki egymást. S az irodalom olyan különös, érzékeny növény, hogy kell a fejlődéséhez a szeretet melege. A statisztika adatai azt mondják, hogy az elmúlt években megnőtt az új magyar irodalom olvasottsága. Egy könyvkiadói adat szerint 1900 és 65 között kereken megkétszereződött a kiadott új magyar művek példányszáma. Ez nyilván azt is jelenti, hogy új irodalmunk igazabban, őszintébben és magasabb művészi színvonalon beszél mai életünkről, annak konfliktusairól, a mai ember gondjairól és örömeiről. Nos. ez az ünnepi könyvhét szolgálja még jobban fejlődő, új irodalmunk és népünk találkozását! Blokád alá vették Hűét e A mi cgyiitlcrzésüok ® Asszonyok szikrafényben & Vakáció! Rádió■ és tv-műsor Óriás sakk > *.«K •> A bástya három kiló, a király csupán két és fél. A Gellert-hegy oldalában felépített óriási sakktábla figuráit a négyszer négy méteres táblán csak felnőttek tudják mozgatni. A Gellert szállóval szemben a főváros új idegenforgalmi látványossága az Osvát Judit tervezte moderuvonalú ötletes játék. Wormser felvétele. 09 Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága május 25-, 26.. 27-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a Minisztertanács tagjai, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetői, a megyei pártbizottságok ciső titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, vezető közgazdászok, főhatóságok és tömegszer- vezetek képviselői. A Központi Bizottság napirendre tűzte és megtárgyalta a gazdasági mechanizmus reformjának és a III. ötéves tervnek irányelveit. Ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. A Politikai Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló előterjesztését és a határozat-tervezetét Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára ismertette; a III. ötéves terv irányelveiről szóló előterjesztés és határozattervezet előadója dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja volt. A két előadói beszédet széleskörű, beható vita követte. A vitában az ülés részvevői közül harmincán vetlek részt. Felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A vita után a Központi Bizottság a következő határozatokat iiozta: 1 A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveit egyhangúlag elfogadja és úgy dönt, hogy a határozatot, valamint Nyers Rezső előadói beszédét a Népszabadság 29-i, vasárnapi számában nyilvánosságra hozza. O A III. ötéves terv irányelveit egyhangúlag etfo- gadja és javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az elfogadott irányelvek alapján készített tcrvíörvény-javas- Iatot terjessze az országgyűlés elé. Néhány nap múlva elnökválasztás Dominikában Merénylet hé»xült a baloldal jelöltje ellen Dominikában néhány nap múlva elnökválasztást tartanak. A Pravda a választási harcot elemző cikkében megállapítja, hogy az országban igen feszült a helyzet, egymást érik a demokratikus erők ellen intézett fegyveres támadások és provokációk. Az elmúlt héten nyilvánosságra jutott, hogy merénylet készült Juan Boseh, a baloldal jelöltje ellen. A reakció más politikusok és közéleti személyiségek fizikai megsemmisítését is tervbe vette. A lap rámutat, hogy az ösz- szeesküvéselc és merényletek mögött az amerikai külügyminisztérium és az amerikai központi hírszerző hivatal áll. Washington minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza Bosch győzelmét a választásokon és saját emberét, Balaguert juttassa hatalomra. Boseh tekintélye és népszerűsége aggodalommal tölti el az amerikai kormánykörökéi. Mint az AFP jelenti Santo Domingoból, a Dominikai Kommunista Párt csütörtökön felhívta híveit, szavazzanak Juan Baselira. A párt nyilatkozatában megállapította, hogy Boseh, amikor visszautasította a baloldal támogatását, az egység gondolata ellen lépett fel, márpedig erre az egységre elengedhetetlenül szükség lenne az imperializmus támadásainak megfékezésére. A feszült politikai helyzetben sorra kerülő választások inint világszerte igen nagy az érdeklődés. Mintegy 200 külföldi újságírót várnak Santo Domingoba. A szovjet—pakisztáni kapcsolatokról A pakisztáni nemzetgyűlés csütörtökön vacsorát adott az országban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére. A Vacsorán Dzsabbar khán, a nemzetgyűlés elnöke és Kirill Mazurov, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője beszédet mondott. Dzsabbar khán beszédében hangsúlyozta, hogy Pakisztán mély megbecsülést érez a Szovjetunió népe és hatalmas eredményei iránt. A szónok köszönetét mondott azért a szerepért, — amelyet Kaszigin szovjet miniszterelnök töltött be a taskenti találkozón és a taskenti nyilatkozat létrehozásában. Kirill Mazurov beszédében hangsúlyozta, mint szomszédoknak, jobban meg kell ismernünk egymást, hogy bő- víthessük és erősíthessük kapcsolatainkat a Szovjetunió és Pakisztán népei javára. Majd kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó együttműködni a pakisztáni kormánnyal gazdasági és műszaki téren, kész segítséget nyújtani Pakisztán harmadik ötéves tervének megvalósításához. Nagy jelentőségű a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése is. Vegei ért az SZKP Központi Bizottságának plénuma Az SZKP Központi Bizottságának plénuma május 27-én folytatta a vitát Jevgenyij Alekszejevszkij talajjavítási- és vízgazdálkodási miniszternek a talaj javítási munkálatokról szóló beszámolója feletti A plénumoo beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma egyhangúlag határozatot hozott „a talajjavítás nagyarányú fejlesztéséről, a gabona és egyéb gazdasági kultúrák magas és állandó terméshozamának biztosítása érdekében”. Ezzel a plénum befejezte munkáját. A feudalizmus felszámolása Egyiptomban Kairóban közölték, hogy még ebben az évben szétosztják a földnélküli parasztoknak azt a 12 ezer feddánt. amelyet a földreform megsértőitől elkoboztak. Mintegy 8 ezer feddánt háromfeddános parcellákban osztanak ki, 4 ezer feddán pedig négy feddánon- ként kerül ezer parasztcsalád birtokába. (1 feddán egyenlő 0,42 hektárral.) Aií Ahmed Madrid ban Ait Ahmed, a Ben Bella-el- lenes kabiliai lázadás vezére, a Szocialista Erők Frontjának volt vezetője csütörtök este repülőgéppel Madridba érkezett Ait, Ahmed május 1-én szökött meg egy algériai börtönből, majd Genfen és Párizson át érkezett a spanyol fővárosba. Éles támadást intézett AÄ Ahmed a Bumedien-kormany- zat ellen, amely — szavai szerint ■— a megelőző rezsimnél ,is súlyosabb hibákat követ d* <
