Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

Sssráa, 1ÍN5S, má.ios 25. ESZAKMAfíVARORSTlAO 3 Szeretettel üdvözöljük azerbajdzsánt vendégeinket A ragyogó napfény orszá­gából érkeznek ma vendé­gek Miskolcra. Az olaj ha­zájából, Azerbajdzsánból jönnek vendégeink. Elhoz­zák magukkal ennek a nép­nek derűs légkörét, csodá­latos zenéjét. Onnan jön­nek. ahonnan mi is kapunk Iparunk fejlesztéséhez ola­jat, és ahová a mi Komplex nevű vállalatunk szállít modem berendezéseket, hogy új konzerv-kombinátok épül­jenek. Ez a gazdasági kap­csolat most a művészet kap­csolatával egészül ki. Ahon­nan mi kapunk nyersanya­got és ahová szállítunk gé­pet, onnan érkezik hozzánk ennek a népnek lassan már világhírűvé váló zenemű­vészete, hogy kiváló éneke­sek, táncolok, valamint nép­művészek tolmácsolásában mi is élvezhessük. A javak cseréje párosul a szellemi ja­vak cseréjével két, szocializ­must építő nép között, hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Ez lesz a jelen­tősége ennek a miskolci ta­lálkozónak, amelynek alkal­mából meleg szeretettel üd­vözöljük kedves vendégein­ket. Egy gazdag szovjet köztársaság Sírali Muszlimov, Azerbajd- *®án legöregebb lakosa, aki hamarosan betölti 161. évét, Még emlékszik azokra az idők- *je> amikor hazája a szomszé- bánságok állandó rabló­támadásaitól szenvedett. Ne­héz idők voltak azok Azer­bajdzsán számára. Valamivel ^bb, mint 150 évvel ezelőtt ?f°H ez, amikor Azerbajdzsán 0r>ként. csatlakozott Oroszor- Szághoz. A támadások azután Megszűntek, viszont a cáriz- Mus nem tűnt ki könyörüle- tösségével, és irgalmatlanul etöyointa az orosz, valamint Minden hozzátartozó más né- bpt. Műveltsége azonban lényegesén magasabb fokú *°lt, mint az Azerbajdzsánt bekebelezéssel fenyegető ke- *eti önkényuralmak. A 26 SíoiuissKítr Azerbajdzsán fővárosában, * központi téren áll annak a komisszárnak emlékműve, Akiket az angol intervenció­ik és a forradalom elárulói bestiális módon lőttek agyon a Kaspi-tenger partján, örök- ég a forradalmárok sír- ■*ab. Ok huszonhatan együtt űzették az azerbajdzsáni Munkásokat és parasztokat a törradalom éveiben. Baku bSyanis a cári Oroszország bgyik nagy forradalmi köz­pontja volt. Már a XIX. szá- *ad második felében megle- bétősen erős munkásosztály í'özdött itt jogaiért. Az 1873- ban feltört első bakui kő- °töjforrás megvetette alapját b kőolajkitermelő és' vala­melyest a kőolajfeldolgozó iparnak. Az olajkincs azon­ban nem az azerbajdzsáni bépé lett, hanem a külföldi kapitalisták jutottak hatal- haszonhoz az olajkutak kiaknázásából. Maxim Gorkij, a század elején kereste fel .pakut, a „fekete pokol zseniá- bsan megalkotott képének” bevezte. Az elviselhetetlen e*et vitte forradalmi harcba a munkásokat. A harc rengeteg btöozatot követelt, köztük a komisszár életét is. Ami­kor a forradalom átmeneti­ig elbukott, az ellenforra- 'ilrnárok kivégezték őket.. A forradalom győzedelmes me­netének azonban ez sem tudta útját állni. íj városok A kőolaj ma is az azerbajd- zsáni föld kincse. 1930 óta azonban, amikor az Azerbajd­zsáni Szovjet Köztársaság megalakult, a nép tulajdona. És ma már áll a világ egyetlen olaj városa, a parttól 100 kilo­méterre, acélcölöpökre épített tengeri város, az „Olajkövek”. A bakui olajból 1920 óta már nemcsak benzint és kő­olajat, hanem nagyon sokféle vegyi terméket állítanak elő. Mindössze másfél évtizeddel ezelőtt született meg Szumgait városa, Azerbajdzsán új ipa­ri központja, a cső- és alumí­niumipar fellegvára. Ez egy­ben a már működő és még épülő vegyiüzemek városa is. A küszöbön álló új ötéves terv során gigászi olajve- gyészeli kombinát kezd itt működni. A hegyekben is új várost te­remtettek nemrégiben: Das- keszant. Kezdetben a vasérc volt ennek a városnak leg­nagyobb kincse, ma már az alunit, az alumínium- gyártás alapvető nyersanya­ga. Ugyancsak fiatal város Mingecsaur, a vízierőmű mel­lett. De épülnek újabb váro­sok máshol is a gazdag kő­olajlelőhelyeit mellett. ős­régi, agyagból épült telepü­lés helyén ma modern város helyezkedik cl. Ez Ali-Bnjram- li, az olajipari munkások és energetikusok lakóhelye. Tudósok, zenészek A 46 éves köztársaságnak ma jelentős tudományos rang­ja van egész Szovjetunióban. Mindenütt ismerik ízzel Orud- zsovának. a vegyi tudományok és Suklijuri Mirzovjevának, a filozófiai tudományok dok­torának nevét. Jelentős sike­reket értek el Azerbajdzsán­ban a tudósok az orvostudo­mányban és az egészségvéde­lemben. A szovjet hatalom éveiben megszüntették a pes­tist. a kolerát, a himlőt, a maláriát, a trachomát, a ki­ütéses tífuszt, jelentősen csök­kentették a tuberkulózisos megbetegedések számát, s a A Borsodi Műszaki Hét keddi eseményeiiíől , tegnap, május 24-én, ked- „en a Magyar Kémikusok 'Syesülete Borsodi csoportjá- Ppk szervezésében egész na- P?* ankétot, tartottak az INTESZ Szemere utcai úi szék­hazában. A tanácskozást tlrfisich Miklós, a Vegyipari M'öszt vezérigazgató helyet­te nyitotta meg. Hangsú- ^Ozta, hogy a korszerű ter- [h«lés igényli a vegyipari ku­kást annál is inkább, mivel Rámolni kell a vegyipari ter­mékek erkölcsi kopásával, ytöjd a kutatók és a kutató btézete^ intenzivebb együtt­működéséről beszélt. A mee- hyitó után élénk vita alakult “> rnivcl az új nv'-’’—'izmus ®2erint átalakítják a kutató tötűzetek munkáját. A kuta- psra szánt összeget nem az intézetek, hanem a vegyipari üzemek kapják meg, és azo- bnt a korszerű, gazdaságos rnvSt:->. 0i Aé u vngftő le Vitatásokra fordítják. I Papp Ottó, a budapesti Mű­•ÄaJsi Egyetem adjunktusa ve­títettképes előadással egészí­tette ki felszólalását, a vegy­ipari kutatással és gyártmány- fejlesztéssel kapcsola tban. Dr. Gyírps Béla, a debreceni Kossuth fajos Tudomány- egyetem tanára arról tartott előadást, hogy milyen segítsé­get nyújtanak a modern ma­tematikai módszerek a vegy­ipari kutatáshoz. Dr. Polzo- vics Iván, az Országos Mű­szaki Könyvtár igazgatója a tudományos tájékoztatás je­lentőségéről tartott ismerte­tést. Az ankét dr. Szabó Ist­ván, a BVK igazgatójának zárszavával ért véget. Tegnap reggel tovább foly­tatták tanácskozásaikat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, vala­mint a Vaskohászati Igazga­tóság szervezésében a kü­lönféle szekció bizottsá­gok. A szekció bizottsá­gok a 1 1 ‘ási te alókkal kapcsolatos észrevételeket összegezik, s az egyesület ren­delkezésére bocsátják. gyermekhalandóságot. Ma minden 500 emberre jut egy orvos a köztársaságban. Azerbajdzsáni orvosok segítik megszervezni az egészségvé­delmet a felszabadult, fejlő­dő országokban, és szakem­berek működtek közre In­diában, Brazíliában, valamint másutt is a kőolaj feltárásá­ban. Híressé vált ma már minde­nütt az azerbajdzsáni zene is. Nemrég emlékeztek meg a két nagy azerbajdzsáni zeneszer­ző, Uzeir Ciadzsibekov és Muszlim Magomajev születé­sének 80. évfordulójáról. Operáik, a Kor ogli (A vak fia) és a Nargiz e nép első nemze­ti operái. Tanítványaik közül ma jelentős Afraszija Badelbejli, Kara Karajev és Arii Melikov (ez utóbbit most vendégeink között üdvözölhetjük). Nyija- zi, az ismert karmester nagy sikerrel szerepelt a világ szá­mos hangversenydobogóján. Nagyon szereti többek között Liszt és Bartók műveit­A köztársaság jövője Az aránylag kis ország (terü­lete 86 000 négyzetkilométer) fővárosának, Bakunak ma már 1 millió 200 ezer lakosa van. A külföldiek szeretik Nápoly- hoz, Isztambulhoz, vagy San Franciscóhoz hasonlítani. Az összehasonlítás persze nem egészen pontos, mert Baku legfőbb sajátossága, hogy az azerbajdzsáni ősi építészet harmonikusan párosul itt a modernnel. Az új ötéves terv során új öntözöcsatornákat létesíte­nek az országban, új kerte­ket telepítenek. Miután kö­rülbelül 250 fagymentes nap van itt egy évben és a meleg 20 foknál is több, az ország déli részén csaknem egész évben termeszthetnek zöldség­félét. Óriási konzervkombiná- tok épülnek, ezeknek modern berendezéseit a budapesti Komplex-cég szállítja. Baku­ban jövőre megnyílik a mo­dern metró is. Kora reggel. Percenként kanyarodnak a villamosok, az autóbuszok a miskolci állo­más elé. Sietős emberek, zaj, hatalmas csomagok, újságot kínáló rikkancs, türelmetlenül topogó, hosszú sor a pénztá­rak előtt. Csúcsforgalom. Fél hetet mutat a villany­óra. Hirtelen taxi fékez az épület előtt. Utasa kapkodva fizet, majd kétségbeesetten lohol az aluljáró lépcsőin le­felé. Csak most az egyszer késne az a vonat,.. A peronon a forgalmista felemeli a tárcsát, a hang­szóró mégegyszer kiabálja, hogy: .......a vonat, a harma­d ik vagányról azonnal in­dul”. Az ittmaradottak buz­gón integetnek, s a szerel­vény lassan kihúz a pálya­udvarról, Aztán egyre gyor­sabban csattognak a sínen a kerekek ... Hat óra negyven perc. — A második „roham” majd csak ezután kezdődik — mondja Horváth László, a szolgálatban levő menetirá­nyító. Hajnalban, a munkásvona­tok érkezésekor, majd reggel hét. és nyolc óra között a leg­nagyobb a forgalom a pálya­udvaron. H 'rom nercenként egy vonal Fél hétkor a hármas „tűr” vette át a szolgálatot. Rövid műszaki újdonságai Az idei vásáron a hazai és külföldi műszaki újdonságok széles skálája bontakozott ki a látogatók előtt. A BNV-n kiállított országok iparának legnagyszerűbb termékeivel találkozhattunk. Az Indiai Köztársaság a ha­gyományos színpompás textil és népművészeti cikkek mel­lett elektromos és híradás­technikai termékeket is bemu­tat a vásáron. Első képünk a kiállítás egy részletét mutatja be. SÍ ES a (3 El KI M 19 Q A nyugatnémet Schaeff cég egy éven belül immár a har­madik olyan berendezést mu­tatja be, amely általuk gyár­tott munkagépekről és ma­gyar gyártmányú erőgépből áll. Második képünkön egy U—28-as traktorra felszerelt HT—5 típusú hidraulikus mélyásó és rakodógép látható. „Vonat indu! a harmadik vágányról..." Egy óra a Tiszai pályaudvaron megbeszélés után egy-kettőre szétszéled a nyolcvan ember, siet ki-ki saját posztjára. A következő tizenkét órában tő­lük függ, hogy elindul-e me­netrend szerint valamennyi vonat a Tiszairól. Reggel héttől nyolcig há­rom percenként indul, illetve érkezik ide szerelvény. Hatvan perc alatt húsz vo­nat sorsáról dönt Horváth László. — A 407-es elment? Kö­szönöm . .. Gyors pillantás az órára. — Van rajta néhány perc. A kívülálló számára így lehetne lefordítani ezt a két mondatot: pár perces késés­sel ugyan, de elhagyta a pá­lyaudvart a Budapestre tartó gyors. Ismét csenget a rendelkező központ. Valamelyik váltó je­lentkezik. A forgalom irányí­tója sorra hívja a többit is, utasításait gyors, pontos és ellentmondást nem tűrő han­gon adja. Itt nem lehet této­vázni! Nyíklddháza van a vonal­ban: most ér oda egy, a fő­városból jövő szemclvvonat, — Tizenegy és fél perc múlva nálunk lesz a szerel­vény — veti oda két telefon közt Horváth íjászló az új­ságírónak. És már halljuk is a rendel­kezést: — A vonatot a kilencedik vágányon fogadjuk. A forgalmi iroda a pálya­udvar szíve. Enyhe a hason­lat. ha azt mondjuk: bolygó méhkashoz hasonló. Ajtónyi­tás, telefoncsengés, az abla­kon át is bekúszó vonat­fütty, a tolató mozdonyok pö- fögése, a sínekre begördülő szerelvény csattogása, az uta­zás ezernyi zaja ott kavarog a szűkre szabott kis szobá­ban. S a forgalom irányítói még­is pontosan, magabiztosan dolgoznak napról napra, évek óta. Sohasem ideges? Horváth László mosolyog. — Szokás dolga. Ha nem lenne körülöttem ez a sürgés­forgás, talán már hiányozna is * U.*ág és vasérc Szemán István a „külsős”. Kezében zöld-fehér tárcsa. amelyet a köznyelv csak pa­lacsintasütőként. emleget. Vá­gányok között, lépked, ki tud­ja, hány kilométert gyalogol naponta. Nélküle nem mehet el semmilyen vonat. Ha a rá­diótelefonon megkapja az en­gedélyt az irodából, magasba lendül a tárcsa. Egy vonat is­mét elmegy... — Ha elkészül az integva- dominó .berendezés, egyszerre könnyebb és biztonságosabb lesz a munkánk. Mert rá­gondolni is rossz, milyen ka­tasztrófát okozhat egyetlen hibás intézkedés, parányi té­továzás. A gép viszont soha­sem téved ... Közben vonatok érkeznek és mennek. Nyíregvháza, Me- zöcsát. Ózd felől jönnek az utasok. Záhonyból befut egy tehervonat. Szovjet vasércet és kokszot szállít. Ózdra tart. Rövid pihenőre áll meg csak Miskolcon. Diákok szállnak le egy másik szerelvényről, és megérkezik a postát, újságo­kat hozó vonat is. Gyors ke­zek rakják le az olvasnivalót. Ludasra különvonat indul. Pályamunkák vannak arrafe­lé, követ, sódert visz a sze­relvény. Lassan, mintha csitulna egy kicsit a forgalom. Eltelt egy mozgalmas óra a sz úgáiattwl. Már csak tizenegy van hát­Gyiríás Ratalis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom