Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

Csütörtök, 1366. május 5. északmagvarorszAg 3 Pártunk helysete megyénkben (Uh) A gazdasági munka pártirányításáról KIKIÁLTÓK Már arra sem emlékszem, pontosan, kiki­áltóknak hívták-e őket, vagy másnak. Ben­nem i©' maradtak meg. Gyerekkoromban, vásárok tarka forgatagá­ban bámultam őket. Hangjuk ócska gramofon módjára recsegett. Arcuk piros volt és nem valami bizalomgerjesztő. Bolondították a né­pet. „Megbukott a bazárnak az ára, csak hét fillér minden darab máma! Hét, hét minden darab hét! Asszonyok, emberek, csak Jóskától vegyenek! Mert a Jócsi bácsi portékája jobb, mint a szomszédé! Asszonyok, emberek, hét fillér csak — vegyenek!” Már régen találkoztam velük. Manapság nincsenek. Elvétve talán. Szeretném hinni, hogy nem sokkal több, mint az a kettő, akivel a napokban hozott össze a sors egy szerelő- műhelyben. Ahogy szavukból kivettem, afféle modern gépkocsizó vásárosok. Giccset árul­nak. Falvédő angyalkával. Meg ilyesmit. Akad, aki veszi..: Az egyik köpcös volt és nagyhangú. A má­sik szikár hentesre emlékeztetett. Mindkettő­jük arca vörös, szemük véreres. Amíg a mester Wartburgjuk motorját ja­vította, ők a leszerelt keréken ültek. Beszél­gettek. — A fene eszi, ki kellene cserélni már a gumit. Eszik ezek a vacak utak. A Dunántú­lon még csak megjárja, de aztán slussz. Cse­rélni kellene, de nincs .:. A másik bólintott. Aktatáskájából sörösüve­get húzott elő — az imént hozta, hogy „kene- gesse” a mestert, a tanulót, a besegítőt —, tár­sát kínálta, s maga is nagy kortyokban nyelte a sört. Kezefejét végighúzta száján, a mara­dék italt kicsurgatta a földre. •— Hát mi van itt! Mi van ebben az or­szágban? Nyomor a köbön. — A jövő hónapban átugrom Jugóba «■» mondta az előbbi —, majd ott kicserélem. Felteszem az új papucsot, ezt meg ott ha­gyom. — Becsben voltál az idén? — Persze. Oda már nem melletek. Svájci körutat lemezek a nyáron ; ; s — Olaszba menj, édesapám, ott vehetsz Jő gumit.:. — Hát igen :;; Odaát minden van. — Itt meg mi? Egy nagy nulla. Tökéletes hozzáértéssel sorolták: hol, mit érdemes vásárolni. Betéve tudtak a forint bé­csi árfolyamát, a „szajré” kelendöségi helyélj a „vámos pofák” minden trükkjét. Mindent, amit a modem, guruló-vásározónak tudnia kell. Európa közelebbi fele nekik nem újdon­ság. Mármint a „felhajtás” szempontjából. — Csak Nyugatra, édesapám, csak oda. m Mert ami itt van.:; Eh! — s lemondóan le­gyintett. A köpcös magához intette a tanulót. — Kisapám, ugorj át még egy ereszbósérfj Nesze! Zsebébe nyúlt, dagadó tárcájából, a köteg százasokból kiemelt egyet, s a pénzes ember gesztusával, hajító mozdulattal átadta a fiú­nak. — Pucolj! Hát ezért! Csak ezért viselik el a „nyomort a köbön”. Panaszkodnak bár, de valahogy kibírják. A falvédői angyalka nem rossz üzlet* — A Nyugat, édesapám, hajaj; ;* A haza: nekik vásári portéka; Ilyenek is vannak, mint ez a kettő. Á nem­zeti önérzet, büszkeség — a szó tiszta értel­mében — filléres ba zári ára. Ismerek embereket, akik egyáltalán nem dobálóznak százasokkal, De lekicsinylő sza­vakkal sem!;t. Csal a László Mi foglalkoztatja a mezőcsáti járás mezőgazdasági szakembereit ? Nincs azon semmi csodál­kozni való, hogy a mezőcsáti járás mezőgazdasági szakem­berei, a tsz-ek vezetői, szak­emberei arról beszélnek első­sorban, ami nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Hiszen az embernek általában nem a siker, hanem a sikertelen­ség okoz gondot. — Sajnos, csaknem ezer holdnyi őszi kalászost telje­sen kipusztított a víz. S ez már évek óta így van, első­sorban a Tisza magas vízál­lása miatt... így, a gondok­kal „köszön” Nikházi elvtárs, a mezőcsáti járás mezőgaz­dasági osztályának vezetője is. A beszélgetés előtt végig­jártuk több termelőszövetke­zet határát. Április végén már mindenütt sa rabolták a má­kot, a cukorrépát, mindenütt népes a határ, s szépek, dú­sak az őszi vetések is. Ez azonban természetes dolog. Nikházi elv társ is újra a gon­dokkal folytatja: — Éppen most jártak a tsz-ekbenabjztosítótói. Bizony több százezer forintnyi a kár. Főleg azért rossz ez, mert a kenyérgabonából nehezebb lesz annyit adni a népgazda­ságnak, mint amennyit ter­veztünk. Bár... S az ez­után következő szavak azt mu­tatják, hogy az ember, a szak­ember nem tétlenkedik. Min­dent elkövet, hogy ha a ter­mészet kárt okoz. ésszel, szak­értelemmel helyrehozza. Karhamid = 25-30 százaléka! tői termés Nos, ami a gondok ellené­re mégis jó, bíztató, az a me­zőcsáti járásban is a szakér­telemnek, az emberi akarat­nak, törekvésnek köszönhető. Ez derül ki végső soron Nik­házi elvtársnak, s a járás szakembereinek tájékoztatásá­ból is. — Úgy hisszük, sikerül ki­fogni az idei bajokon. A víz kipusztította területre besze­reztük a rövid tenyészidejű kukorica-vetőmagot, s ha nem jön közbe valami újabb csa­pás. ez többlet abraktakar­mányt jelent. Ami a kenyér- gabonát illeti, a termelőszö­vetkezetek szakemberei min­dent megtesznek a nagyobb terméshozamért. A többet ez évben elsősorban a karbamid- tól várják. Az elmúlt évben mintegy 300 holdnyi területen próbál­koztak termelőszövetkezete­ink a karbamid alkalmazásá­val. Ezt az igen hatékonynak bizonyult folyékony levéltrá­gyát a gy—mtalanító vegy­szerrel, a dikonirttal együtte­sen, tehát egy munkafolya­matban lehet permetezni. Már ezért is gazdaságosabb, mint a szemcsés műtrágya. Gazda­ságosabb. mert kiderült, hogy a karbamidozott területen az elmúlt évben 25—30 százalék­kal nagyobb volt a termés­hozam, mint ott, ahol nem használták. Az idén három és fél ezer holdon karbamidoz- nak a járás termelőszövetke­zetei. Reméljük, így jelentő­sen csökkenthető as WOO íj szobor a niisbo!ci Sclyemrcícn Másfél hónapos előny jelenleg a homlokzat vakolá­sán, színezésén dolgoznak. A száz méternél hosszabb épü­letszárnyat sárga, csillámló vakolattal borítják. Remény van rá, hogy az építők határidő előtt, július elején befejezik a munkát. Mezőgazdasági ankét Putnokon Putnokon május 6-án me­zőgazdasági ankétot rendez­nek az ózdi járás tsz-veze- tői részére. Az ankéton Krisz­tián József, a kompolti kísér­leti intézet tudományos mun­katársa ismerteti az 1365. évi eredményeket és az idei Célkitűzéseket. A tsz-vezetők «okát várnak az előadástól, hiszen a kísérleti telepen a borsodi dombvidéken legmeg­felelőbb növényfajták Kite­nyésztésével, trágyázás!, mű- trágyázi eljárások, talaj javí­tási módszerek kidolgozásával foglalkoznak. Az ankét részvevői az elő­adás után megtekintik a kí­sérleti telepet. .v .v*..*.Vv Kendős nő. (Kovács Ferenc kőszobra) holdnyi kipusztult Raíászos- teriiletről várt terméskiesés. Kevés az aMiaftamtány A csáti járás közös gazdasá­gai tehát megtették a szüksé­ges intézkedéseket, hogy pó­tolják az időjárás okozta kárt* kiesést. S ez, a több mint há­romezer holdnyi karbamido­zott terület jelentős „tétel* az egész megyében is. Remél­hetően beváltja a hozzá fű­zött reményeket! — Egyébként nincs okunk különösebb panaszra — mond­ják a járás szakemberei. — Az áprilisi időjárás kedvezd volt, megfelelt a várakozás­nak! Minden közös gazdaság­ban rendszeresen fizetik a tervezett előleget, s reméljük, igy lesz ez egész esztendőben. Egyedül az abraktakarmány okoz most már gondot! — S ez talán az egyetlen olyan gond, amelyen, sajnos segít­ség nélkül nem képesek „ki­fogni” a csáti járás közös gaz­daságai. A termelőszövetkeze­tekben egyébként több is a tenyésztésre, vagy hizlalásra alkalmas „alapanyag”, mint amennyit az évi tervek meg­jelölnek. Azonban máris gond az abraktakarmány. E né'kül pedig elképzelhetetlen a gaz­daságos állatnevelés, elsősor­ban a hizlalás. — Ebben kérnénk segítsé­get a megyei, illetve az or­szágos szervektől. — így mondják a járásban, így mondják megyeszerte. S ez már eleve arra utal, hogy va­lóban csak a Földművelés- ügyi Minisztérium segítségé­vel lelhetne megoldani, hogy a csáti járás közös gazdasá­gai annyi, illetve, ha lehet, több húst adjanak az ország ellátáshoz, mint amennyit ter­veztek. Mert az akarat meg­van, ez azonban kevés, ha nincs elegendő takarmány. S ez talán az egyetlen olyan gond, amely pillanat­nyilag tehetetlenséget okoz a mezőcsáti járás területén. Mert az időjárás kedvező, a munkakedv jó, s nem hiány­zik a hozzáértés, a helyes kezdeményezés sem! Sőt; ahogy a szakemberek vall­ják: ettől az évtől igen sokat várnak. Többet mint a ko­rábbiaktól, vagy a tavalyi­tól! Különösen, ha inegkao- ják a szükséges segítséget feü j Barcsa Sándor ] a termelés mennyiségi szem­lélete helyett sokkal inkább érvényre kell juttatni a mi­nőségi tényezőkben, a köz- gazdasági kategóriák alapján történő gondolkodást. Termé­szetesen óvakodni kell az egy­oldalú gondolkodástól és in­tézkedésektől. Hiba lenne a politikai tényezők szelepének túlhangsúlyozása is, ugyanak­kor figyelembe kell venni, hogy politikamentes gazdasá­gi munka sint». A gazdasági élet pártirányí- tásának fejlesztésével össze­függő számos, más kérdésre felhívta a megyei pártbizott­ság legutóbbi ülése megyénk pártbizottságainak és pártszer­vezeteinek figyelmét. Egye­bek között arra, hogy ami­lyen mértékben nő a gazda­sági szervek önállósága és fe­lelőssége, olyan mértékben kell nőnie az üzemi., a terüle­ti pártszervezetek önállóságá­nak és felelősségének is. A vezetők helyes kiválasztásá­val, az ideológiai, a politikai nevelés fokozásával, valamint munkájuk folyamatos ellen­őrzésével meg kell teremte­nünk pártszei-vezeteinlíben ennek személyi feltételeit is. Növelni kell az egész párt, de különösen választott szerve­ink és apparátusának mar­xista műveltségét, közgazda- sági gondokodását, politikai érzékét és aktivitását. Szük­séges, hogy a gazdasági veze­tők személyesen és az eddi­gieknél aktívabban vegyenek részt a politikai munkában, a dolgozók nevelésében. A mun­kaerkölcs fejlesztése, a szocia­lista demokrácia kiszélesítése a kommunisták felelősségé­nek, élenjáró és példamutató szerepének fokozása mind­mind aktuális feladat H a pártbizottságaink és pártszervezeteink kel­lő figyelemmel tanul­mányozzák a megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésének útmutatásait, figyelembe ve­szik és hasznosítják javasla­tait, meggyőződésünk, hogy eredményesen valósítjuk meg az előttünk álló, nagy hoi-d- erejü gazdasági célkitűzése­ket Cscpányi Lajos nézeteink gazdaságirányító munkájában számos fogyaté­kosság is található. A párt- szervezetek egy részének gaz­daságirányító és ellenőrző te­vékenysége például még nem eléggé tervszerű. Egyes üze­mekben a jelentkező problé­mákat sok esetben későn ve­szik észre, megoldásuk lehető­ségeit nem tudják mindenütt idejében feltárni. Bár pártbi­zottságaink, pártszervezeteink rendszeresen foglalkoznak gazdaságpolitikai, termelési kérdésekkel, hiba, hogy sok helyen háttérbe szorulnak a politilcai feladatok. Elég gya­kori, hogy a párt vezetőségek gazdaságirányító tevékenysé­gében összevontan találhatók meg a párt- és a gazdasági szervek feladatai. Az, hogy a gazdasági vezetés és a párt- szervezetek célkitűzései szink­ronban vannak, önmagában véve jó. A hiba az, hogy egyes pártszervezetben a gazdasági szervek bizonyos feladatait veszik át a pártszervezetek. Ennek következtében egyrészt csökken a gazdasági vezetők öntevékenysége, felelőssége, másrészt növekszik a pártban az operatív jellegű munka. Emiatt egyes pártszervezetek nem tudnak kellőképpen össz­pontosítani a politikai, ideoló­giai munkára, általában hát­térbe szorul a dolgozók poli­tikai nevelése. Egyik oka en­nek az is, hogy pártbizottsá­gaink termeléssel foglalkozó osztályainak munkájában túlzott mértékben jelentkezik a szakmai szemlélet. 0 ** römmel állapította meg a megyei párt- bizottság legutóbbi ülése, hogy megyénk pártszer­vezetei nagy gondot fordítot­tak a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő viták megszervezésére, és megvaló­sítására is kellő figyelmet szentelnek. A megyei pártbi­zottság fontos feladatának tartja, h^gy a jövőben folya­matosan gondoskodjék a re­formból adódó tennivalók részkérdéseinek politikai meg­világításáról, a legfontosabb gazdaságpolitikai összefüggé­sek ismertetéséről. Ugyanak­kor felhívja megyénk párt- szervezeteinek figyelmét, hogy a dolgozók alkotó tevékenysé­gének fejlesztése végett gon- doslaxljanak a reform, szük­ségszerűségének, irányelvei­nek, célkitűzéseinek népszerű megmagyarázásáról is. A megyei pártbizott­ság arra is felhívta megyénk pártszervezeteinek figyelmét, hogy a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatása szükségessé teszi pártbizott­ságaink és pártszervezeteink gazdaságirányító, ellenőrző munkájának további megja­vítását. E tekintetben bátran vegyék kritika alá a pártmun­ka. elavult formáit és mód­szereit. Mindenekelőtt a szem­léletben kell változási elérni, N em véletlen, hogy pártunk mindig meg­különböztetett figyel­met szentelt a gazdasági élet időszerű leérdéseinek, hogy a reális lehetőségeken belül szüntelenül szorgalmazza a termelőerők és a termelés fejlesztését. A szocializmus viszonyai között a gazdasági munka pártirátiyítása első­rendű feladat, mely gyökeré­ben érinti a párt és a mun­kásosztály vezető szerepének érvényesülését is. Az előttünk álló gazdasági feladatok most különösen indokolják, hogy nagy figyelmet szenteljünk a gazdasági munka pártirányf- tásának. A Központi Bizottság feb­ruári ülése is, a megyei párt- bizottság legutóbbi ülése is behatóan foglalkozott a gaz­dasági munka pártirányításá­nak időszerű kérdéseivel. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése például meg­állapította: megyénkben az utóbbi időben eredményesen fejlődött a pártszervezetek gazdaságszervező és ellenőr­ző munkája. A megyei párt­végrehajtóbizottság és a párt- bizottság több alkalommal foglalkozott a hatáskörébe tartozó pártbizottságok és pártszervezetek gazdaság- ’ szervező munkájával és olyan határozatokat hozott, : amelyeknek nyomán ez a munka sokat javult. A me­gyénket érintő fontosabb be­ruházási, ipartelepítési és fej­lesztési kérdésekben helyes és eredményes koordinációs kap­csolat alakult ki a megyei pártbizottság és a különböző minisztériumok között is. A »okirányú gazdaságszervező tevékenység eredményei el­sősorban az ipari üzemekben mutatkoznak meg. A párt­szervezetek gazdaságszervező, irányító munkájának ered­ményei jelentkeznek azonban a mezőgazdaságban, a keres­kedelemben és a szállításban is. A különböző pártrendez­vényeken 'és termelési tanács­kozásokon általában helyesen Ismertetik a feladatokat, acélo­kat, és szorgalmas, céltudatos munkára ösztönzik a dolgozó­kat. Egyre elmélyültebb a kü­lönböző szintű pártszervek és a gazdasági vezetők munkakap­csolatai is. A gazdasági és a politikai feladatok megértetése, elfo­gadtatása és a végrehajtás folyamatos számonkérése a ^iorsodi üzemek többségében «■ayre inkább a párt- és a gaz­dasági vezetés közös ügyévé válik. Az időszerű gazdasági feladatok politikai céljainak megvalósítása egyre ritkábban marad el. Csak helyeselni le­het, hogy üzemi pártszerveze­teink egyre többet foglalkoz­nak a távlati feladatokkal is. » megyei pártbizottság ^ legutóbbi ülése ugyan­akkor felhívta a párt­bizottságok és a pártszerveze­tek figyelmét, hogy pártszer­V' Borsod megyei Építő- "r’iri Vállalat dolgozói a kongresszusi verseny során másfél hónapos előnyt sze­reztek a miskolci Palóczy ut­cai középiskola és kollégium építésénél. A belső helyiségek kialakítását már befejezték,

Next

/
Oldalképek
Tartalom