Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
Vasárnap, »66. április 17. ÉSZ AKMAG1 AKORSZAG 9 Egészségvédelmi tanácsok: Ügyeljünk gyermekeink látására A KANCSALSÁG okai és a tennivalók Irta: dr. Dufck Rudolf A kancsalság íok tanúsága szerint hazánkban szinte népbetegségnek tekinthető. A népbetegségek elleni küzdelem igen fontos eszköze a megelőzés, mely hatásosan csak az egész lakosság helyes egészségügyi felvilágosításával végezhető. A gyermekek ép látókcpességc emberré válásuknak egyik döntő Pillére. Kancsalság esetén a szülők segítsége nélkül a fejlődő szervezet nem tud megbirkózni a tornyosuló akadályokkal, elbukik, az eredmény csökkent látás és a szakorvosi beavatkozás sem tud segíteni. Ha viszont a szülők segítségével időben tud az orvosi vizsgálat a helyzeten változtatni, bizonyosra vehető a szervezet győzelme. A betegség okának ismerete mutat ja a helyes utat a gyógyító embernek. Megemlítenék tehát az okok közül néhányat, melyek igen gyakran szerepelnek. Első helyen említeném a méhen belül elszenvedett károsodásokat.. Döntő jelentőségű a terhesség hetedik hónapjában az anyát érintő megbetegedés, terhességi vese-ártalom, vérzések, azaz minden olyan változás, mely az anya természetes anyagcsere forgalmát megzavarja. Komoly jelentőségű a hanyagolható el teljesen a terhes anyát ért röntgensugár jelentősége sem. Ezért meggondolandó az ismételt Röntgen vizsgálatok elvégzése, illetve a közönség által gyakran kért vizsgálatok teljesítése. Az átvészelt gyeremekkori betegségek: szamárköhögés, kanyaró és vörheny is szerepelhetnek tényezőként. A veleszületett fénytörési rendellenességek, különösképpen a túllátás, nagy jelentőségűek. A kiváltó körülmények ily dióhéjban történt ismertetése után nézzük a szülőket érintő megelőző tényezőket. Az olyan csecsemőket, akiknél gyanú áll fenn a méhen belül, vagy a szülés alatt elszenvedett károsodásra, üdvös a később jelentkező bajok megelőzése miatt már az első hónapban szemszakorvosi vizsgálatra vinni. A zavartalan terhesség és szabályos kimenetelű szüléssel világra jött csecsemők esetében a szülök feladata a nyugodt, folyamatos fejlődés biztosítása. Mint mindnyájan tudjuk a csecsemő, sőt a gyermek is hosszú fejlődés után érik emberré. Az első idő, a csecsemőkor alatt a külső behatások tömege éri az emberpalántát és ezeknek feldolgozásához igen sok energiára van szüksége. szülés folyamata alatt jelentkező szövődmény; elhúzódó szülés, esetleges fogós műtét. Figyelmet érdemelnek az ismétlődő művi vetélések. Nem Nem ajánlatos abaS*vő csecsemő fölé csörgőt és hasonló játékokat függeszteni, ezzel adott esetben igen megterhelhetjük idegrendszerét. Teljes fegyverzet „.régen ...es ma Mészáros András rajza Elegendő játékszer ilyenkor még saját végtagjainak felfedezése, vagy egy kendöcske is biztosítja igényeinek kielégítését. Ne feledjük, hogy a csecsemő csak éleiének negyedik hónapjától ismerkedik a látás igen bonyolult feladatával, ez a folyamat a nemi érés idején fejeződik be. Ne kívánjunk tőle erejét meghaladó dolgokat. A játékokkal való el- halmozás az alkalmazkodás fokozott igénybevételét eredményezi, ami kiváltó oka lehet a másfél, vagy két éves korban jelentkező kancsalságnak. Saját képmásunknak idő előtti, büszkélkcdésből történő szerepeltetése a későbbiek során megbosszulhatja magát. Biztosítsuk a nyugodt fejlődést és ez hozza meg számunkra a várva-várt örömet. Természetes, hogy féltő gonddal figyeljük a csecsemő, a gyermek fejlődését és ha kél éves kora körül tapasztaljuk, hogy a szemgolyók nem állanak párhuzamosan, vigyük azonnal szakorvoshoz. Ezzel előmozdítjuk a megelőzés, gyógyítás útját. Kancsal gyermekek esetén a szakorvos fő törekvése mindkét szem látásának megóvása, a kétszemű látóélesség biztosítása. Az ép látóélesség hiánya nagy hátrányt jelent már az iskolában, de a későbbiek folyamán a pályaválasztásnál is igen komoly jelentőségű. Az orvosi vizsgálat után eredmény csak a szülők hathatós segítségével nyerhető el. A szemüveg viselésének biztosítása, a takaró gyakorlatok pontos végrehajtása szülői feladat, mely nélkül eredmény nem remélhető. A hiúság igen rossz tanácsadó, mely később köny- nyeket csal ki, mind a szülő, mind a gyermek szeméből. A bölcsödés és óvodás kor e betegség hatásos megelőzésének és gyógyításának időszaka, melyet ha elmulasztunk megoldhatatlan feladat előtt találjuk magunkat. Fogadjuk meg bor tanácsait és ne riadjunk vissza akkor sem, ha ismételt műtétekre kapunk javaslatot, mindig előre tekintsünk és akkor nem következik be az a szomorú időszak, mikor már tehetetlenné válunk. Éljünk a megelőzés és a korszerű gyógyítás adta lehetőségekkel, szorítsuk háttérbe a hiúság kérdését, óvjuk gyermekeink látóképességét. Micsoda olvasmány! AJÁNDÉKKAl. kezdődött. Feleségem a születésnapomra megvásárolta nekem az ,.Orvos_ tudomány egyetemes története” című könyvet, amelyet nagy élvezettel kezdtem olvasni. — A 37. oldalnál egy betegség leírását olvasva, kis szorongást éreztem, x>alahogy az volt a benyomásom, hogy én már hetek óta pont ebben a kórban szenvedek, csak éppen eddig nem tudtam róla. — Bolond vagy — mondta a feleségem, de én leintettem: — Mit értesz te a gyógyításhoz? Ki kell várni az inkubációt. — Mi az? — Lappangasi idő. Félek, hogy ebből a kis náthámból még szörnyű baj származik. Rhinoszkópiára is szükség lenne. Feleségem dühös lett: — Azelőtt nagyon jól megvoltál rhinoszkópia nélkül is. Egyébként mi az? — Ssöres-zörej vizsgáiéi. A légiutak hangját állapítja, meg. NEJEM ismét gyakorlatin-, san gondolkozott. — A légiutakról jut eszembe. Vasárnap menjünk repülőt gépen Pécsre. Megijedtem. — Hogyne, hogy spasmust kapjak? Persze, nem tudod, ml az? Izomgörcs. Aki hajlamos rá, magaslati helyen megkapja — Akkor utazzunk vonaton. — Bolond beszéd! Hogy a tő- , negben rám prüszköljenek ás millió bacilust szívjak be?, Nem megyek vonalon! Ez a, legjobb prophylaxis, a betegség megelőzése. Másnap orvost hivattam} aki a doktorok derűs hangján kérdezte: — Valami kis panasz? — Félek, hogy nem is olyari kicsi. Azt hiszem, pleuritiscm van, — suttogtam. — Hol fáj? — kérdezte az orvos. — Itt a lábamban — mutattam. — Még jó, hogy a lábában nem lehet mellhártyagyulla- dósa — mondta nevetve az orvos. — Biztosan kettői lapozott az orvosi könyvben, — mosolygott a feleségem, és elővette (t cipőmet, melyből kihúzott egy kiálló szöget. — Ez nyomta a lábát,— matatta diadalmasan. MÁSNAP feleségem névnapja volt. Ajándékul azt kérte, hogy tüntessük el a könyvet. Azt hiszem, ez volt az első ilyen eset a könyvek történetében. Beleegyeztem kívánságára, de a könyv „kivégzése" előtt még gyorsan elölve der egy fejezetet. Elsápadtam. — Mi történt? — ijedi m< j a fe'-ségei.t. — Semmi, semmi, mosi, ti: lag ijedtem meg. Ugyanis nemrég még megesküdtem voliu . hogy eklampsiám és carcivos:- som van. De most márbizl s-m tudom, hogy nincs. — Honnan tudod'.’ — kérdezte a feleségem. — Na hallod? lia az lei: volna, akkor már nem rínék. . Palásti László A tekintély Magához rendelt az igazgató és ezzel fogadott: — Meleg van. Egyetértőén bólintottam. — Nem ártana fürödni. Ismét helyeseltem. — Ebben az ügyben hívtam. Tud titkot tartani? — Mint a szfinx — Jelentettem ki. — Helyes. Különleges feladattal akarom megbízni önt. Szeretnék megfürödni, de nem mutatkozhatott! az emberek előtt ruha nélkül, a tekintély, érti? — Világos. Az igazgató úr nadrág nélkül kész anarchizmus. — Igen. Ezért van szükségem önre. A parton fog állni, s figyel, hogy nem jön-c valaki. Mihelyt észrevesz valakit, hármat füttyent. Tud fütyülni? — Tudok. — Rendben, s még valami: magának is be kell csuknia a széniét. — No, de ez esetben nem fogom látni azt a valakit, aki errefelé jönne. Az igazgató elkomorodott. — Rendben van. a szeme tehát nyitva maradhat, de hátat kell fordítania a partnak. Azt is szem előtt kell tartanom, hogy ön se dcmoralizálódjck. 01 — Ne féljen, igazgató úr, az nekem is szívügyem. így hát elindultunk a folyóhoz. Az igazgató a part felé haladt, én pedig a sűrűségben maradtam. Csobbanás. Ügy látszik az igazgató bemászott a vízbe. Állok és nézelődöm. Senki. Körülbelül két órát ácsorogtam. Egyszer csak valami ropogni kezdett a sűrűben. Odanézek, hát az igazgató jön, fürdőnadrágban. Hármat füttyentettem. — Maradj csendben, te hülye, én vagyok — mondja. — Nem vagyok hülye. En önt, igazgató úr, csak ruhában ismerem. — Ilm . . . igaza van. De míg fürödtem, ellopták a ruhámat. Nem látta a tolvajt? — Nem láthattam, mert háttal álltam a partnak, ahogy megállapodtunk. En precíz vagyok, igazgató úr. — Miféle igazgató úr? Ne feledje el, hogy most önnek nem vagyok semmiféle igazgató, érti? — Csak szokásból mondottam. S hogyan szólítsam önt, igaz ... Bocsásson meg, ismét megfeledkeztem. — Amíg nem öltözöm fel, álnéven szólítson. Hívjon P. úrnak. — Most mi lesz P. úr? — Nincs más hátra, kölcsönöznie kell a saját ruháját. — S én? — ön meztelenül megy. önnek nincs tekintélye! — Ez lehetetlen. — Miért? — Mivel, ha ügy engedelmeskedem önnek, mint a felettesemnek, akkor megszűnik az inkognitója, s én, mint beosztott, derno- raliz.álódom. Vagy az inkognitója, vagy a tekintélye vész el. — Hallgasson ide — szólt az igazgató. — Van még egy kiút. Nem adja a ruháját, én elveszítem a tekintélyemet, s holnap elbocsátom önt. Egyetért velem? Szó nélkül vetni kezdtem a cipómét. Irta: Slawomir Mrozck (Ford.: Szabó László) Hivatalba menet Két tisztviselő beszélget: — De amikor hazamegyek a hivatalból, soha nem viszem magammal a gondokat és bosz- szúságokat... — Én se. Felesleges lenne. Már otthon várnak. dttus tnfrczsálc A feleség először látogatja meg a kórházban gúpkocsibal- esel után a férjét. Férj: Miért vagy olyan vidám? Feleség: Képzeld, a kocsit kél nap alatt helyre lehet hozta. i! — Miért, iszod azt a bort olyan savanyú képpel? — Az orvos azt ajánlotta, hagyjak fel ezzel az élvezetlel. most tehát élvezet nélkül iszom. * Tanító: Miért némák a halak? Gyerek: Ki tudna beszélni, mikor a feje a víz alatt van? * Kakas (a disznóhoz): Miért vagy olyan büszke a malacaidra? Disznó: Mert a Grand. Hotelben fogják őket felszolgálni VETÉLKEDŐ avagy: így is el lehet szakadni a tömegektől A Ködfényesítő Vállalatnál határozottan lecsökkent a dol- ) gőzök érdeklődése a kollektív i szórakozáisok, a klubélet iránt. Ki-ki í elvégezte a maga munkáját, aztán $ hazament, olvasgatott, nézte a tele- í víziót, hallgatta a rádiót, családjával s színházba ment, vagy sétált, vasár- < naponként meg kirándult, de a vál- i lalati klubbá kikiáltott sivár termet í senki sem látogatta. Durrbele Káz- í mér igazgató sokáig törte a fejét; • miként lehetne ezeket az istentől és I a kollektívától elrugaszkodott embereket jobb belátásra bírni, illetve a klubba visszacsalogatni. Többször tárgyalt Harpagnon Leó főkönyvelővel, és a sokrendbeli számolgatás után mgszületett a nagy ötlet: kultúrával kell visszacsalogatni a dol- i gozókat. Nosza, bevonták a munkáI ba Értő Leopold kultúrfelelöst, s rábízták, hogy dolgozza ki egy nyitó-est műsorát, főleg pedig szerkesz- szen egy olyan vetélkedő sorozatot, amely majd aktivizálja a résztvevőket. Értő Leopold igen lelkiismeretes ember volt, rögtön nekiült, kidolgozta a vetélkedő kérdéseit, tárgyalt a helyi színház néhány tagjával, majd jelentést tett Durrbele Káz- i mér igazgatónak és Harpagnon Leó ) főkönyvelőnek. Szó nélkül végi g hall- s gatták, majd belemélyedtek az írásos tervezett tanulmányozásába. Egy-egy kérdés fölött hosszan meditáltak, suttogtak, s mind komolyabb pillantásokat vetettek a már feszengő Értő Leopoldra. — Nézze, kartársam — szólalt meg végül is Harpagnon. — Eza vetélkedő nem egyetemi tanároknak készül. A mi dolgozóink egyszerű emberek, és az egész létszámunknak összesen 80 százaléka vesz részt a felnőttoktatás különböző fokozatain. Nem szabad olyan kérdéseket adnunk, ami tudatlanságukban esetleg megszégyenítheti a résztvevőket, ezzel elriasztja a széles tömegeket a klub látogatásától. Ennek fontosságáról pedig ön is hallott a múltkor egy TIT előadást, amit az igazgatói alapból finanszíroztunk. Szóval, nem szabad ilyesmiket kérdezni, hogy ki az a világhírű angol dráinaköltő, akinek 1964-ben ünnepelték születése 400. évfordulóját. Most mondja meg őszintén, hogy itt nálunk, a Külsó- Lótáp utcai munkásszálláson élő dolgozóknak, akik tavaly még Kutya- fülepusztán dolgoztak, honnan kellene tsmemiök ezt a kapitalista országbeli toliforgatót?! Vágj’ egy másik: Milj’en képesítést ad a Sárospataki Tanítóképző? Honnan lehet és miért kell ezt tudni?! Azt pedig, ne haragudjon, én sem tudnám megmondani például, hogy má vált a címe annak a magyar filmnek, amely arról szólt, hogy miért rosszak a magyar filmek. A szavaló, meg a színházi énekes aztán végleg felesleges. Csak olyat szabad adni az embereinknek, amit megértenek és szívesen fogadnak. Ig>’ lehet őket a kultúrával mogbarátkoztatni, így szolgálja a vetélkedővel színesített kul- lúrest a fejlődést. — Én mindjárt segítek te magának — vette át a szót az igazgató. — Javaslom, hogy a kérdéseket totó-szenien állítsa össze abból a témakörből, amit én majd holnap elküldök magának, a szavaló helj’ett pedig jöjjön egy jó magyamótás, és kész. Ne felejtse: nekünk széles dolgozó tömegeket kell a művelődés szent ügyének megnj’ernünk. N éhány nap múlva készen állt a nyitóműsor, amelyben a vetélkedő résztvevőinek 13 + 1 kérdésre kellett válaszolniuk, miközben meghallgathatták Dilett Antit, amint tangóharmónika kísérettel in- tonálta a sokat emlegetett akácos utat, amelyen végigmegy nyári estén, miközben a pacsirta-madár a fán zenél. Dalolt még az öreg népzenészről is. akit a fényes kávéházból úgy kidobtak, hogy most vadgalamb búg erdei sírhantja feletti A versenyzőik sűrű szipakolás közben markolták meg a plajhászt, he®’ egyest, kettőst. vágj’ ikszel pingúljunak az egyes kérdésekre vagylagosan megadott válaszok mellé. íme ízelítőnek egykét példa: Ki irta Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét? Gitta i Lollobrigidu (1), Jeanne Moreau (2), Petőfi Sándor (x). A mr-uk: Ki: ,-i: £ nevét viseli Miskolcon a Herman ; Ottó Múzeum? Kolumbusz Krá'.óf (1), Herman Ottó (2), Sándor Csikar , (x). Vágj’ egy harmadik példa: Mi a > címe annak a drámának, amelynek ; Rómeó és Júlia a főszereplőin? Art- £ tonius és Cleopatra (1). A vért i.u- ) kancsos, meg fia. a húszát Rómeó és Júlia (x). Az éjszakai órákba rtyúl«• ' ■ :ál!:, dőn egy versenyző ért el ’. •> + 1 találatot Jutalmul egy kétszemélyes utazási utalványt kapott az 1968-as mexikói olimpiára. Ehhez : z iá :■ anyagiakat a vállalat bi’.o-;': . Négyen kaptak belföldi üdülést, azonkívül kiosztottak három magnetofont, két Trabantot, egy Wartburgot, és négv eredeti Moszkvics- gyertj-ák Végül minden versenyző ' egy hónapig ingj’en vehet részt, mint í néző, az üzemi klub vetélkedőin, és > megkapja a Gomoly és Köd című i üzemi újságot, amelyben hasonló $ nívós fejtörő feladványok találhatók, 5 s azokon szintén lehet egyet, s mást i nyerni. s E gj^ébként a Ködfényesítő Vál- £ lalatnál a kulturális élet irán- ? ti érdeklődés és a klub látó- > gatottsága még most sem emelkedik; s Durrbele Kázmér szerint azért, mert a vetélkedő kérdései még mindig ? igen magas színvonalúak voltak, és > a rendezőség ezzel elszakadt a tő- S me gektől; Benedek Miklós l