Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Szombat, 1966. április 16.

eszakmagyaworszäg

3

őséize ti 81

.ban

3cbmát

neA*

■ily'

nté'

lall'

iek'

/ekn *

tett •sek í-icin a lé' elő* soK iája ini' ;or- A In' ?te- nú- U

Lás- aotí. zek ílŐ' pe- ne- : & idó ta* aí a* té- •sét ;tá'

>

leije.

.ttUi'

tatot ita le- , * fiiVC'

sá'

vi'

itt

er*

lm

2;IÍ■U'

aJ<*

?bi

ien

cu\C'

atilá

elí»

'St

lOJí

SO'

'at'

>Z'

;o'

iáíria-|

ve

:et

eK

art

éás

IIS'

dl

Osstönsőbb árah hevesebb hús ?

A változások

Amit megyénk temmelőszö- ''etkezetei az elmúlt évben ^Produkáltak”, kétségtelen bizonyítéka a közös gazdálkodás Jojlődésének, erősödésének, “’égendő megemlíteni, hogy «965-ben kenyérgabonából ktbb került a raktárakba, mint az előző két évben együttvé- ;e. pedig korántsem volt ked- Ve2° az időjárás. 1964-hez vi- tzonyíiva egynegyedére csök- kent a. gyenge termel őszövel- kezetelc száma. Már e két tény is sokat mond. Külön érdemes j.^Lni az egyik legfontosabb “zeniág, az állattenyésztés Erősödéséről.

, Három-négy évvel ezelőtt sokán elhamarkodott kijelenlés- ?ok tartották volna azt az ál- htást, hogy 1965-ben több mint kilencvenezer darab hízott ■ “Őrlésre és csaknem 29 ezer ra,'ab hízott marhára, az;iz igen jelentős hústermelésre leket számítani Borsodban. Hóin beszélve a baromfitenyésztésben elért szép ered ménekről. S a hízott sertést esaknem teljes egészében, a hí- z°tt marhának pedig felét, 15 Ezer darabot — a termelőszö- vetkezeti gazdaságoktól vásá- rolta fel az Állatforgalmi váUalat.

Hol hiányzik 25 ezer mázsa hús?

Természetesen az elmúlt évi a termelőszövetkezetek /’klóban tervszerű erősödéseik, a szakemberek jobb hozzáértésének és a tsz-tagság te- kemtőbb munkakedvének következménye.

, A hústermelésben elért „rekord” alapján ésszerűen arra -ehetne következtetni, hogy a fejlődés nem áll meg, s ha 1966-ba,n (mert az alapanyag es a takarmány korlátozott), kom is nő jelentős mértékben k hústermelés, de eléri az 1965-ös szintet. Ezt megorősí- l°tti látszott az a változás* krnely január elsejével a hízott sertés és hízómarha felvásár- kisi árában országosan bekövetkezett.

Így látták ezt az elmúlt év ktolsó hónapjaiban az Állat- lorgalmi Vállalat szakembered

Az új, hivatalos árak meg- kkősitése, illetve a termel ő- szövetkezetek ésszerűen, szük- kégszerűen bekövetkezett tervezési-gazdasági önállósága ózonban érdekes változásokat k°zott az idei hústermelést illetően Borsod területén; A Mennyiség szempontjából ne- Satív jellegű változásokat! Több közös gazdaságban kijelentették: teljes egészében felszámolják a sertéstenyésztést, k hizlalást, s azonnal áttérnek

Jobb felkészülést

az adottságaiknak megfelelően gazdaságosabb szarvasmarha-tartásra, hizlalásra, illetve több helyen a juhtenyésztésre. S most, a termelőszövetkezetek immár megerősített tervei, illetve az Adatforgalmi Vállalat alapos felmérése és a kölcsönösen megkötött szerződések alapján azt kell megállapítani, hogy 1966-ban csökken megyénkben a hústermelés.

Termelőszövetkezel eink előzőleg 85 ezer darab hízott sertés értékesítését tervezték, ehhez azonban tízezerrel kevesebb, 75 ezer alapanyaggal rendelkeznek. Az újra átdolgozott tervek alapján 14 ezer darab hízómarhával lehet számolni, azonban ehhez is csak 11 300 hízóegyed áll rendelkezésre. S ez végső soron azt jelenti, hogy ez évben mintegy 25 ezer mázsával kevesebb húsra lehet számítani, mint az előző évben.

Éltek

az önálló tervezés jogával

Az Állatforgalmi Vállalat szakembereinek számításai szerint ez a 25 ezer mázsával kevesebb hús csaknem 45—50 millióval kevesebb bevételt is jelent a tsz-ek számára. Ezt az összeget természetesen hibás dolog volna elkönyvelni „veszteségként”, hiszen a tsz-ek gazdálkodási és pénzügyi terveiben a „hiányzó” hízott sertés, hízott marha helyén valamilyen más jellegű munkából eredő bevétel szerepéi. E változások azt is bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek már ez évben éltek az önálló, az adottságoknak leginkább megfelelő tervezés jogával;

Az is igaz, hogy a mezőgazdasági termelés holnapi, a harmadik ötéves terv időszakára kidolgozott koncepciói szerint, éppen a gazdaságosság, az ésszerűség követelményeinek megfelelően, elsősorban a szarvasmarha tenyésztést, és a juhtenyésztést kell, szükséges fejlesztenünk, míg helyes, ha a sertés- és baromfitenyésztés az 1965-ös szinten marad, viagy éppen kisebb mértékben csökken. S ezen elképzelések alapján a lejtős területeinken gazdálkodó közösségek helyesen gondolkodnak, amikor a kevésbé gazdaságos sertéstartást felszámolják. Még az is ter- més'zetes folyamat, hogy ez évben szarvasmarhából kevesebbet hizlalnak meg a termelőszövetkezetek, s a háztáji gazdaságok, Hiszen az ösztönsgényelnek!

zőbb felvásárlási árak következtében végre valóban becses lett a szarvasmarha, tehát mindenütt vigyáznak rá, a te- nyészegyedeket nem hizlalják meg, hanem nevelik, tartják a szaporításhoz. Lehet, hogy év közben néhány közös gazdaság még elhatározza magát terven felül nóhányszáz darab sertés, pár darab szarvasmarha nieghizlalására. Mégis, valahogy úgy látni, úgy érezni, mintha néhány közös gazdaságban elsiettek volna valamit a Isz-vezetök, a szakemberek !

Gondoltunk-e a feltételek biztosítására?

Tény, bog/’ az idei kevesebb elsősorban a lejtős területeken gazdálkodó közösségek üzemág-változtatásaiból ered. Hiszen az ózdi járásban számos tsz-ben teljesen felszámolták a sertéstenyésztést, így egyedül ebben a járásban több mint ezer darab hízott sertéssel és 4—500 darab hízómarhával adnak kevesebbet ez évben, mint 1965-ben. Ugyanakkor ezek a tsz-ek nap mint nap keresik a szarvasmarha tenyésztéshez szükséges alapanyagot Keresik a vállalatnál, a vásárokon. Azonban nincs! S ha lenne — a szalastaikar- mány és az abrakta karmán 5’ is hiányozna, pedig ez alapvető feltétele a szarvasmarha tenyésztésnek. Tehát, amikor néhány közös gazdaság a helyes, a gazdaságosabb, az adottságoknak jobban megfelelő termelés, gazdálkodás jegyében cselekedett, úgy tetszik, kissé elsiették a változtatást, s ez több ezer mázsa hús „elvesztését” jelenti. Pedig mind sertéshúsból, mind marhahúsból szinte bármilyen mennyiséget értékesíteni lehetne. Itthon is, export formájában is!

Végső soron tehát nem árt megkérdezni, utánanézni, vajon történtek-e intézkedések országos méretekben arra: az ilyen üzemágváltozásokhoz lesz elegendő alapanyag, szarvasmarha, juh, elegendő takarmány, hogy ha szükséges, ne okozzon gondot néhány ezer, vagy néhány tízezer mázsa hús gyors előállítása? Illetve lesz-e elegendő alapanyag, megfelelő épület, megfelelő körülmény az adottságoknak megfelelően gazdaságosabb üzemág megteremtéséhez azokban a tsz-ek- ben, ahol a korábbi termelési struktúrán változtatni kell? Úgy érezzük ez jogos, szükséges kérdés!

Barcsa Sándor

Ismét élüzem lett a 3. sz. KKÖV

A 3. sz. AKÖV dolgozói, *ezetöi nagy eseményre, élezem ünnepségre készülnek. Április 23-án, a Hámor élteimben tartják meg. Ugyanott ^Üott le tavaly is az élüzem- avató ünnepség. A vállalat dóiból, vezetői, elsősorban a Szocialista brigádvezetők még ^kkor megfogadták: úgy dolgoznak, hogy 1965-ben ismét J’yen kitüntetésben részesül- Eessenek.

1.

Az elhatározás akkor meglapozott volt. A vállalatnál 'került megfelelő légkört kiokítani. A dolgozók túlnyomó része saját, becsületbeli ügyének is tekintette a jó, Eredményes munkát, az élOmszinti eredmények elérését.

, Az AKÖV dolgozói, vezetői ^"'mennyire is igyekeztek, az Elmúlt év első felében oiyan Pf‘m várt események jöttek ^ózbe, hogy kétségesnek látott célkitűzésük megvalósí- asa. Egyik ilyen ok volt a Száj- és körömfájás, amely ?)iatt több helységet hosszabb ...őre ki kellett kapcsolni a *°zúti forgalom vérkerlngésé- °k A szokástól eltévően, kevesebb megrendelést is kap- lak, így többször sok tucat kocsi állt kihasználatlanul a telephelyeken.

Megsokasodlak viszont a feladatok a második félévben. Sok tennivaló zúdult a vállalatra. Forradalmi negyedévvé nyilvánították az év utolsó három hónapját, nagy vasárnapi szállításokat szervezlek, másod- és harmadfuvarozásokat vállaltak.

2.

Milyen eredménnyel zárta az AKÖV az elmúlt évet? Valy- kó István, a vállalat igazgatója így tájékoztat:

— 1965-ben sok bajjal, nehézségekkel kellett megküzde- nünk, mégis örömmel nyugtázhatjuk, hogy feladatainkat élüzem szinten sikerült teljesíteni. Igen eredményesen dolgozott a TEFU-részleg. Annak ellenére, hogy az előző évhez viszonyítva 40, a tervhez képest 00 kocsival kevesebb állt rendelkezésünkre, 6 millió tonna súlyt szállítottunk, több mint félmillió tonnával többet, mint 1964-ben. A legjobban és a leggazdaságosabban a miskolci üzemegység működött. Nagy fejlődés tapasztalható az ózdi egység munkájában, és elismeréssel kell beszélnünk a rakodó részleg teljesítményéről.

— MÁVAUT részlegünk 52 millió utast szállított. Itt a gazdaságosságban, a munkafegyelemben sok a kívánnivaló. Azt várjuk, hogy ez évben a MÁVAUT részleg is minden vonatkozásban eléri a TE- FU szintjét.

3.

Érdemes néhány mozzanatot kiragadni a vállalat életéből. Képességük maximumát adták, nagy áldozatokat vállaltak azok a gépkocsivezetők, akik 130 kocsival részt vettek az árvízvédelemben. Nagy segítséget adtak az AKÖV dolgozói a mezőgazdasági termékek beszállításához. Mondanunk se kell, hogy a .munkában a szocialista munkacsapatok járlak az élen, a TEFU-nál a Kinizsi Pál, a darabárunál a Csepel, a MÁVAUT-nál az Április 4 nevű szocialista brigád tagjai. Egyébként 42 brigád kötött szocialista szerződést és 26 ki is érdemelte a szocialista címet. És hogy nemcsak a szállításban, hanem más mutatók alakulásában is menynyire közreműködtek, ezt igazolja a miskolci üzemegység 13 szocialista brigádjának tette. E brigádok tavaly több mint 800 ezer forintos megtakarítást értek eL Jellemzőként ér21-én lesz az Agrár Szabadegyetem utolsó előadása

Április 21-én délelőtt 10 órakor kerül sor az immár sikeresnek nevezhető Borsodi Agrár Szabadegyetem utolsó előadására a Megyei Művelődési Ház színháztermében. A rendezőség dr. Merényi Károlyt, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjét hívta meg, aki Gyümölcstermesztésünk helyzete és export- lehetőségei címmel tart előadást. Korreferátumot mond Bállá Antal, a Borsod-Heves megyei állami gazdaságok megyei igazgatója és Kér bolt Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főelőadója. Az előadásokat vita, majd filmvetítés követi.

Három egészen új gyümölcstermesztési szakfilmet mutatnak be, amelyeknek alkotóik, a rendezők és a dramaturgok szintén jelen lesznek a szabadegyelem foglalkozásán. A három új filmet mind szakmailag, mind művészileg szeretnék, megvitatni a hallgatósággal. A szabadegyetem rendezősége ezúttal is kéri a megye mező- gazdasági szakembereit, és mindenkit, aki az előadások után érdeklődik, hogy a záró foglalkozáson minél többen jelenjenek meg.

Xenon-lámpás fényszóró

Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában már készül a Budapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű xenon-lámpás fényszóró. A vásár főterén egy 30 méter magas alumínium- torony tetején lesznek elhelyezve a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének.

450 kilométer új járda és még sok minden

Társadalmi üggyé vált a községfejlesztés

Á megye harmadik ötéves községfejlesztési tervjavaslatát lapozgatva, egy pillanatra meghökkentenek az összehasonlító számadatok. A községfejlesztési munka alig több, mint 11 éves múltra tekinthet vissza. Kormányzatunk 1955- ben rendelkezett először úgy, hogy a községi és a városi tanácsok készítsenek közsegfej- lesztési terveket.

Az első esztendőben, 1955- ben megyénkben 15,3 millió forintot fordítottak községfej- lesztésre. Ebben benne szerepelt a lakosság által vállalt társadalmi munka is, ami még nem volt több, mint lakosonként 5—6 forint. Tíz évvel később, 1965-ben 110,4 millió fodemes még beszélni a Szolnokon dolgozó gépkocsivezetőkről. Jó fél évig munkálkodtak ott szép sikerrel, s visszatértük után a gépkocsik állapota éppoly kifogástalan volt, mint amikor elmentek.

4.

A vállalat igazgatója nagy elismeréssel beszél a kiszis- tákról, a fiatalokról. Ügy véli, rájuk mindenben és mindenkor lehet számítani. Sokat tesznek például az emberek fejlődéséért. A kongresszusi versenyben megkapó tettet hajtottak végre. Gondot okoz, hogy kevés az iskolai autóbuszok száma. Az ifik elhatározták, hogy két, már hasznavehetetlen Ikarusz 30-as kocsit társadalmi munkában „újjávarázsolnak” az új iskolai év kezdetére. Példájukat több AKÖV-ncl is követik. Országosan a fiatalok 20 ilyen kocsi rendbehozását vállalták. És az ifik munkája is benne van abban, hogy ez év első negyedében a TEFU részleg 13 százalékkal több árut szállított, mint ahogy azt terve előírta.

Évek óta vajúdó gond a miskolci MÁVAUT pályaudvar építése. A tervek elkészültek, a vezérigazgatóság biztosította a szükséges összeget, így, még ez évben hozzákezdenek megvalósításához.

Csorba Barna

rint volt már a megye községfcjlesztési tervteljesítése. A társadalmi munka értéke ebből már a 40 millió közelében járt. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke elérte a 86,63 forintot. Ez az országosan is kiváló, a megyék közül a legjobb eredmény bizonyítja, hogy a községfejlesztési tevékenység társadalmi üggyé vált.

Amit már megvalósítottunk

Néhány adat is bizonyítja, hogy a fejlődés üteme szinte rohamos. Csupán az elmúlt öt esztendőben, a második ötéves terv során 450 kilométer szilárd burkolatú járda, 66 általános iskolai tanterem, 55 orvosi rendelő. 43 orvosi lakás és sok más, a lakosság igényeinek jobb kielégítését biztosító intézmény valósult meg a községfejlesztési alapból. Tanácsaink egyre tervszerűbben, megfontoltabban használják fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A legfontosabb, a lakosság által is javasolt létesítményeket valósítják meg, ezért számíthatnak az egész község aktív közreműködésére. Számos olyan községe van már megyénknek, amely a lakosság társadalmi munkájával minden rendelkezésre álló forintból két forint értékű munkát valósít meg évről évre.

Pedig a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket még korántsem használták ki teljesen megyénkben. Az elmúlt esztendőben például az aktivitásra legbátrabban tervező szerencsi járás 74,74 forint értékű társadalmi munkát várt egy- egy lakostól. Az eredmény 93,96 forint lett. A sátoraljaújhelyi járásban, ahol csak 37,79 forint társadalmi hozzájárulást vártak. 81.22 forint társadalmi munkát kantak lakosonként. S ha bátrabban terveznek, jobban szerveznek, bizonyára nem maradtak volna a megyei átlag alatt.

C* ede*ényiek

p' datnu'ofísa

Talán egyetlen járás községeit sem jellemezte olyan elmaradottság a felszabaduláskor, mint az edelényi 62 tele« pülését. Mindössze négy községben volt villany, négybtn művelődési ház, s hárombnrt néhány méternyi járda.

Még tíz évvel a felszabadulás után, 1955-ben is nagy fel« adatok vártak itt a községfej« lesztésre. Ma már ott tarta« nak, hogy 45 községben van korszerű hajléka a kultűrá« nak. 56 településen orvosi ren« delőt létesítettek, s 49 község« ben minden fö útvonal mentén járda is húzódik. Az elmúlt 11 évben ötven milliót használtak fel községfejlesztésre. A la« kosság társadalmi munkájának értéke ezalatt 16,5 millió fo« rint volt.

A nagyszerű eredmény titka: több éve községfejlesztési ver« senyben vannak a járás község gei. És ez a verseny nemcsak formális valami, hanem való« di. lelkes vetélkedés az első« ségért, a megtisztelő vándor« zászlóért. Csupán az elmúlj évben 8 kilométer új út, 12 kilométer betonjárda, 9 orvosi rendelő, négy népház, 3 köz« ségi könyvtár, több autóbusz« váró. lakások és sok más létef sítmény a községfeji észtéi

eredménye ebben a járásban:

Öt év alatt félmilliárd

A községfejlesztésnek a harmadik ötéves tervben aZ eddiginél sokkal nagyobb fel« adatokat kell megoldania. Nagyobbak a lehetőségek, a la« kosság igényei. 1970-ig több mint fél milliárd forint értékű munka valósul meg a tervek szerint megyénkben. És ebben ott szerepel a lakosságtól várt csaknem 180 milliós társadalmi munka is. Többek között 112 kilométer szilárd burkolatú út. 499 kilométer új járda, 45 hídépítés. 50 kilométernyi villanyhálózat bővítés, félmillió négyzetméternyi parkosított terület. 37 autóbusz- váró. 28 orvosi lakás, tíz faltig sí törpevízmű, 28 művelődési otthon megépítése szerepe! ebben a tervben.

Az öt esztendő alatt várt 180 milliós társadalmi munka nem túlzott igény. Ennél bizonyára sol'kal többel segíti a lakosság a létesítmények felépítését, amelyek az ő érdekeit szolgál-' ják.