Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Szombat, 1966. április 16. eszakmagyaworszäg 3 ősé­ize ti 81 .ban 3cb­mát ne­A* ■ily' nté' lall' iek' /ek­n * tett •sek í-icin a lé' elő* soK iája ini' ;or- A In' ?te- nú- U Lás- aotí. zek ílŐ' pe- ne- : & idó ta* aí a* té- •sét ;tá' > le­ije. .tt­Ui' ta­tot ita le- , * fii­VC' sá' vi' itt er* lm 2;IÍ­■U' aJ<* ?bi ien cu­\C' at­ilá elí» 'St lOJí SO' 'at' >Z' ;o' iá­ír­ia-| ve :et eK art é­ás II­S' dl Osstönsőbb árah hevesebb hús ? A változások Amit megyénk temmelőszö- ''etkezetei az elmúlt évben ^Produkáltak”, kétségtelen bi­zonyítéka a közös gazdálkodás Jojlődésének, erősödésének, “’égendő megemlíteni, hogy «965-ben kenyérgabonából ktbb került a raktárakba, mint az előző két évben együttvé- ;e. pedig korántsem volt ked- Ve2° az időjárás. 1964-hez vi- tzonyíiva egynegyedére csök- kent a. gyenge termel őszövel- kezetelc száma. Már e két tény is sokat mond. Külön érdemes j.^Lni az egyik legfontosabb “zeniág, az állattenyésztés Erősödéséről. , Három-négy évvel ezelőtt so­kán elhamarkodott kijelenlés- ?ok tartották volna azt az ál- htást, hogy 1965-ben több mint kilencvenezer darab hízott ■ “Őrlésre és csaknem 29 ezer ra,'ab hízott marhára, az;iz igen jelentős hústermelésre le­ket számítani Borsodban. Hóin beszélve a baromfite­nyésztésben elért szép ered mé­nekről. S a hízott sertést esaknem teljes egészében, a hí- z°tt marhának pedig felét, 15 Ezer darabot — a termelőszö- vetkezeti gazdaságoktól vásá- rolta fel az Állatforgalmi váUalat. Hol hiányzik 25 ezer mázsa hús? Természetesen az elmúlt évi a termelőszövetkezetek /’klóban tervszerű erősödése­ik, a szakemberek jobb hoz­záértésének és a tsz-tagság te- kemtőbb munkakedvének kö­vetkezménye. , A hústermelésben elért „re­kord” alapján ésszerűen arra -ehetne következtetni, hogy a fejlődés nem áll meg, s ha 1966-ba,n (mert az alapanyag es a takarmány korlátozott), kom is nő jelentős mértékben k hústermelés, de eléri az 1965-ös szintet. Ezt megorősí- l°tti látszott az a változás* krnely január elsejével a hízott sertés és hízómarha felvásár- kisi árában országosan bekö­vetkezett. Így látták ezt az elmúlt év ktolsó hónapjaiban az Állat- lorgalmi Vállalat szakembered Az új, hivatalos árak meg- kkősitése, illetve a termel ő- szövetkezetek ésszerűen, szük- kégszerűen bekövetkezett ter­vezési-gazdasági önállósága ózonban érdekes változásokat k°zott az idei hústermelést il­letően Borsod területén; A Mennyiség szempontjából ne- Satív jellegű változásokat! Több közös gazdaságban kije­lentették: teljes egészében fel­számolják a sertéstenyésztést, k hizlalást, s azonnal áttérnek Jobb felkészülést az adottságaiknak megfelelő­en gazdaságosabb szarvasmar­ha-tartásra, hizlalásra, illetve több helyen a juhtenyésztés­re. S most, a termelőszövet­kezetek immár megerősített tervei, illetve az Adatforgalmi Vállalat alapos felmérése és a kölcsönösen megkötött szerző­dések alapján azt kell megál­lapítani, hogy 1966-ban csök­ken megyénkben a hústerme­lés. Termelőszövetkezel eink elő­zőleg 85 ezer darab hízott ser­tés értékesítését tervezték, eh­hez azonban tízezerrel keve­sebb, 75 ezer alapanyaggal rendelkeznek. Az újra átdol­gozott tervek alapján 14 ezer darab hízómarhával lehet szá­molni, azonban ehhez is csak 11 300 hízóegyed áll rendelke­zésre. S ez végső soron azt jelenti, hogy ez évben mintegy 25 ezer mázsával kevesebb húsra lehet számítani, mint az előző évben. Éltek az önálló tervezés jogával Az Állatforgalmi Vállalat szakembereinek számításai szerint ez a 25 ezer má­zsával kevesebb hús csaknem 45—50 millióval kevesebb be­vételt is jelent a tsz-ek szá­mára. Ezt az összeget termé­szetesen hibás dolog volna el­könyvelni „veszteségként”, hi­szen a tsz-ek gazdálkodási és pénzügyi terveiben a „hiány­zó” hízott sertés, hízott marha helyén valamilyen más jellegű munkából eredő bevétel szere­péi. E változások azt is bizo­nyítják, hogy a termelőszövet­kezetek már ez évben éltek az önálló, az adottságoknak leg­inkább megfelelő tervezés jogával; Az is igaz, hogy a mezőgaz­dasági termelés holnapi, a harmadik ötéves terv időszaká­ra kidolgozott koncepciói sze­rint, éppen a gazdaságosság, az ésszerűség követelményeinek megfelelően, elsősorban a szarvasmarha tenyésztést, és a juhtenyésztést kell, szükséges fejlesztenünk, míg helyes, ha a sertés- és baromfitenyésztés az 1965-ös szinten marad, viagy éppen kisebb mértékben csök­ken. S ezen elképzelések alap­ján a lejtős területeinken gaz­dálkodó közösségek helyesen gondolkodnak, amikor a ke­vésbé gazdaságos sertéstartást felszámolják. Még az is ter- més'zetes folyamat, hogy ez év­ben szarvasmarhából keve­sebbet hizlalnak meg a ter­melőszövetkezetek, s a háztáji gazdaságok, Hiszen az ösztön­sgényelnek! zőbb felvásárlási árak követ­keztében végre valóban becses lett a szarvasmarha, tehát mindenütt vigyáznak rá, a te- nyészegyedeket nem hizlalják meg, hanem nevelik, tartják a szaporításhoz. Lehet, hogy év közben néhány közös gaz­daság még elhatározza magát terven felül nóhányszáz darab sertés, pár darab szarvasmar­ha nieghizlalására. Mégis, va­lahogy úgy látni, úgy érezni, mintha néhány közös gazda­ságban elsiettek volna vala­mit a Isz-vezetök, a szakem­berek ! Gondoltunk-e a feltételek biztosítására? Tény, bog/’ az idei kevesebb elsősorban a lejtős területe­ken gazdálkodó közösségek üzemág-változtatásaiból ered. Hiszen az ózdi járásban szá­mos tsz-ben teljesen felszá­molták a sertéstenyésztést, így egyedül ebben a járásban több mint ezer darab hízott sertés­sel és 4—500 darab hízómarhá­val adnak kevesebbet ez év­ben, mint 1965-ben. Ugyanak­kor ezek a tsz-ek nap mint nap keresik a szarvasmarha tenyésztéshez szükséges alap­anyagot Keresik a vállalatnál, a vásárokon. Azonban nincs! S ha lenne — a szalastaikar- mány és az abrakta karmán 5’ is hiányozna, pedig ez alapvető feltétele a szarvasmarha te­nyésztésnek. Tehát, amikor né­hány közös gazdaság a helyes, a gazdaságosabb, az adottsá­goknak jobban megfelelő ter­melés, gazdálkodás jegyében cselekedett, úgy tetszik, kissé elsiették a változtatást, s ez több ezer mázsa hús „elveszté­sét” jelenti. Pedig mind ser­téshúsból, mind marhahúsból szinte bármilyen mennyiséget értékesíteni lehetne. Itthon is, export formájában is! Végső soron tehát nem árt megkérdezni, utánanézni, va­jon történtek-e intézkedések országos méretekben arra: az ilyen üzemágváltozásokhoz lesz elegendő alapanyag, szarvas­marha, juh, elegendő takar­mány, hogy ha szükséges, ne okozzon gondot néhány ezer, vagy néhány tízezer mázsa hús gyors előállítása? Illetve lesz-e elegendő alapanyag, megfelelő épület, megfelelő körülmény az adottságoknak megfelelően gazdaságosabb üzemág megte­remtéséhez azokban a tsz-ek- ben, ahol a korábbi termelési struktúrán változtatni kell? Úgy érezzük ez jogos, szüksé­ges kérdés! Barcsa Sándor Ismét élüzem lett a 3. sz. KKÖV A 3. sz. AKÖV dolgozói, *ezetöi nagy eseményre, él­ezem ünnepségre készülnek. Április 23-án, a Hámor élte­imben tartják meg. Ugyanott ^Üott le tavaly is az élüzem- avató ünnepség. A vállalat dói­ból, vezetői, elsősorban a Szocialista brigádvezetők még ^kkor megfogadták: úgy dol­goznak, hogy 1965-ben ismét J’yen kitüntetésben részesül- Eessenek. 1. Az elhatározás akkor meg­lapozott volt. A vállalatnál 'került megfelelő légkört ki­okítani. A dolgozók túlnyo­mó része saját, becsületbeli ügyének is tekintette a jó, Eredményes munkát, az él­Omszinti eredmények eléré­sét. , Az AKÖV dolgozói, vezetői ^"'mennyire is igyekeztek, az Elmúlt év első felében oiyan Pf‘m várt események jöttek ^ózbe, hogy kétségesnek lát­ott célkitűzésük megvalósí- asa. Egyik ilyen ok volt a Száj- és körömfájás, amely ?)iatt több helységet hosszabb ...őre ki kellett kapcsolni a *°zúti forgalom vérkerlngésé- °k A szokástól eltévően, ke­vesebb megrendelést is kap- lak, így többször sok tucat ko­csi állt kihasználatlanul a te­lephelyeken. Megsokasodlak viszont a fel­adatok a második félévben. Sok tennivaló zúdult a válla­latra. Forradalmi negyedévvé nyilvánították az év utolsó há­rom hónapját, nagy vasárnapi szállításokat szervezlek, má­sod- és harmadfuvarozásokat vállaltak. 2. Milyen eredménnyel zárta az AKÖV az elmúlt évet? Valy- kó István, a vállalat igazgató­ja így tájékoztat: — 1965-ben sok bajjal, ne­hézségekkel kellett megküzde- nünk, mégis örömmel nyugtáz­hatjuk, hogy feladatainkat élüzem szinten sikerült telje­síteni. Igen eredményesen dol­gozott a TEFU-részleg. Annak ellenére, hogy az előző évhez viszonyítva 40, a tervhez ké­pest 00 kocsival kevesebb állt rendelkezésünkre, 6 millió ton­na súlyt szállítottunk, több mint félmillió tonnával többet, mint 1964-ben. A legjobban és a leggazdaságosabban a mis­kolci üzemegység működött. Nagy fejlődés tapasztalható az ózdi egység munkájában, és elismeréssel kell beszélnünk a rakodó részleg teljesítményé­ről. — MÁVAUT részlegünk 52 millió utast szállított. Itt a gazdaságosságban, a munkafe­gyelemben sok a kívánnivaló. Azt várjuk, hogy ez évben a MÁVAUT részleg is min­den vonatkozásban eléri a TE- FU szintjét. 3. Érdemes néhány mozzanatot kiragadni a vállalat életéből. Képességük maximumát ad­ták, nagy áldozatokat vállal­tak azok a gépkocsivezetők, akik 130 kocsival részt vettek az árvízvédelemben. Nagy se­gítséget adtak az AKÖV dolgo­zói a mezőgazdasági termékek beszállításához. Mondanunk se kell, hogy a .munkában a szocialista munkacsapatok járlak az élen, a TEFU-nál a Kinizsi Pál, a darabárunál a Csepel, a MÁVAUT-nál az Április 4 nevű szocialista bri­gád tagjai. Egyébként 42 bri­gád kötött szocialista szerző­dést és 26 ki is érdemelte a szocialista címet. És hogy nem­csak a szállításban, hanem más mutatók alakulásában is meny­nyire közreműködtek, ezt iga­zolja a miskolci üzemegység 13 szocialista brigádjának tette. E brigádok tavaly több mint 800 ezer forintos megtakarí­tást értek eL Jellemzőként ér­21-én lesz az Agrár Szabadegyetem utolsó előadása Április 21-én délelőtt 10 órakor kerül sor az immár si­keresnek nevezhető Borsodi Agrár Szabadegyetem utolsó előadására a Megyei Művelő­dési Ház színháztermében. A rendezőség dr. Merényi Ká­rolyt, a Földművelésügyi Mi­nisztérium osztályvezetőjét hívta meg, aki Gyümölcster­mesztésünk helyzete és export- lehetőségei címmel tart elő­adást. Korreferátumot mond Bállá Antal, a Borsod-Heves megyei állami gazdaságok me­gyei igazgatója és Kér bolt Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főelő­adója. Az előadásokat vita, majd filmvetítés követi. Három egészen új gyümölcs­termesztési szakfilmet mutat­nak be, amelyeknek alkotóik, a rendezők és a dramaturgok szintén jelen lesznek a szabad­egyelem foglalkozásán. A há­rom új filmet mind szakmai­lag, mind művészileg szeretnék, megvitatni a hallgatósággal. A szabadegyetem rendezősége ez­úttal is kéri a megye mező- gazdasági szakembereit, és mindenkit, aki az előadások után érdeklődik, hogy a záró foglalkozáson minél többen jelenjenek meg. Xenon-lámpás fényszóró Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában már készül a Budapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű xenon-lámpás fény­szóró. A vásár főterén egy 30 méter magas alumínium- torony tetején lesznek elhelyezve a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének. 450 kilométer új járda és még sok minden Társadalmi üggyé vált a községfejlesztés Á megye harmadik ötéves községfejlesztési tervjavasla­tát lapozgatva, egy pillanatra meghökkentenek az összeha­sonlító számadatok. A község­fejlesztési munka alig több, mint 11 éves múltra tekinthet vissza. Kormányzatunk 1955- ben rendelkezett először úgy, hogy a községi és a városi ta­nácsok készítsenek közsegfej- lesztési terveket. Az első esztendőben, 1955- ben megyénkben 15,3 millió forintot fordítottak községfej- lesztésre. Ebben benne szere­pelt a lakosság által vállalt társadalmi munka is, ami még nem volt több, mint lakoson­ként 5—6 forint. Tíz évvel ké­sőbb, 1965-ben 110,4 millió fo­demes még beszélni a Szolno­kon dolgozó gépkocsivezetők­ről. Jó fél évig munkálkodtak ott szép sikerrel, s visszatér­tük után a gépkocsik állapota éppoly kifogástalan volt, mint amikor elmentek. 4. A vállalat igazgatója nagy elismeréssel beszél a kiszis- tákról, a fiatalokról. Ügy véli, rájuk mindenben és minden­kor lehet számítani. Sokat tesz­nek például az emberek fej­lődéséért. A kongresszusi ver­senyben megkapó tettet haj­tottak végre. Gondot okoz, hogy kevés az iskolai autóbu­szok száma. Az ifik elhatároz­ták, hogy két, már hasznave­hetetlen Ikarusz 30-as kocsit társadalmi munkában „újjá­varázsolnak” az új iskolai év kezdetére. Példájukat több AKÖV-ncl is követik. Orszá­gosan a fiatalok 20 ilyen ko­csi rendbehozását vállalták. És az ifik munkája is benne van abban, hogy ez év első ne­gyedében a TEFU részleg 13 százalékkal több árut szállí­tott, mint ahogy azt terve elő­írta. Évek óta vajúdó gond a miskolci MÁVAUT pályaudvar építése. A tervek el­készültek, a vezérigazgatóság biztosította a szükséges össze­get, így, még ez évben hozzá­kezdenek megvalósításához. Csorba Barna rint volt már a megye köz­ségfcjlesztési tervteljesítése. A társadalmi munka értéke ebből már a 40 millió közelében járt. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke elérte a 86,63 forintot. Ez az országosan is kiváló, a megyék közül a leg­jobb eredmény bizonyítja, hogy a községfejlesztési tevé­kenység társadalmi üggyé vált. Amit már megvalósítottunk Néhány adat is bizonyítja, hogy a fejlődés üteme szinte rohamos. Csupán az elmúlt öt esztendőben, a második öt­éves terv során 450 kilométer szilárd burkolatú járda, 66 általános iskolai tanterem, 55 orvosi rendelő. 43 orvosi lakás és sok más, a lakosság igényei­nek jobb kielégítését biztosító intézmény valósult meg a köz­ségfejlesztési alapból. Taná­csaink egyre tervszerűbben, megfontoltabban használják fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A legfonto­sabb, a lakosság által is java­solt létesítményeket valósít­ják meg, ezért számíthatnak az egész község aktív közremű­ködésére. Számos olyan közsé­ge van már megyénknek, amely a lakosság társadalmi munká­jával minden rendelkezésre álló forintból két forint értékű munkát valósít meg évről év­re. Pedig a társadalmi munká­ban rejlő lehetőségeket még korántsem használták ki tel­jesen megyénkben. Az elmúlt esztendőben például az aktivi­tásra legbátrabban tervező sze­rencsi járás 74,74 forint értékű társadalmi munkát várt egy- egy lakostól. Az eredmény 93,96 forint lett. A sátoralja­újhelyi járásban, ahol csak 37,79 forint társadalmi hozzá­járulást vártak. 81.22 forint társadalmi munkát kantak la­kosonként. S ha bátrabban ter­veznek, jobban szerveznek, bi­zonyára nem maradtak volna a megyei átlag alatt. C* ede*ényiek p' datnu'ofísa Talán egyetlen járás közsé­geit sem jellemezte olyan el­maradottság a felszabadulás­kor, mint az edelényi 62 tele« pülését. Mindössze négy köz­ségben volt villany, négybtn művelődési ház, s hárombnrt néhány méternyi járda. Még tíz évvel a felszabadu­lás után, 1955-ben is nagy fel« adatok vártak itt a községfej« lesztésre. Ma már ott tarta« nak, hogy 45 községben van korszerű hajléka a kultűrá« nak. 56 településen orvosi ren« delőt létesítettek, s 49 község« ben minden fö útvonal mentén járda is húzódik. Az elmúlt 11 évben ötven milliót használtak fel községfejlesztésre. A la« kosság társadalmi munkájának értéke ezalatt 16,5 millió fo« rint volt. A nagyszerű eredmény titka: több éve községfejlesztési ver« senyben vannak a járás község gei. És ez a verseny nemcsak formális valami, hanem való« di. lelkes vetélkedés az első« ségért, a megtisztelő vándor« zászlóért. Csupán az elmúlj évben 8 kilométer új út, 12 kilométer betonjárda, 9 orvosi rendelő, négy népház, 3 köz« ségi könyvtár, több autóbusz« váró. lakások és sok más létef sítmény a községfeji észtéi eredménye ebben a járásban: Öt év alatt félmilliárd A községfejlesztésnek a harmadik ötéves tervben aZ eddiginél sokkal nagyobb fel« adatokat kell megoldania. Na­gyobbak a lehetőségek, a la« kosság igényei. 1970-ig több mint fél milliárd forint értékű munka valósul meg a tervek szerint megyénkben. És ebben ott szerepel a lakosságtól várt csaknem 180 milliós társadal­mi munka is. Többek között 112 kilométer szilárd burkola­tú út. 499 kilométer új jár­da, 45 hídépítés. 50 kilomé­ternyi villanyhálózat bővítés, félmillió négyzetméternyi par­kosított terület. 37 autóbusz- váró. 28 orvosi lakás, tíz faltig sí törpevízmű, 28 művelődési otthon megépítése szerepe! ebben a tervben. Az öt esztendő alatt várt 180 milliós társadalmi munka nem túlzott igény. Ennél bizonyára sol'kal többel segíti a lakosság a létesítmények felépítését, amelyek az ő érdekeit szolgál-' ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom