Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Sa Szerda, Í»S5. árortös, TS. Politikai válság Görögországban A ciprusi görög csapatok pa- fcancsnokságával kapcsolatos vita hétfőn este politikai vál­ságot robbantott ki Athénben. Girimokosz miniszterelnökhe­lyettes és külügyminiszter be­nyújtotta lemondását és a le­mondást Sztefanopülosz mi­niszterelnök elfogadta; Hírügy­nökségi jelentések szerint a Szlefanopulosz-kormány a ked­di napon minisztertanácsot tartott; amelyen megtárgyalta Girimokosz lemondásának kö­vetkezményeit. Tekintettel ar­ra, hogy a Sztefanopulosz-kor- tnány parlamenti többségét csupán két szavazat biztosítja, iiincs kizárva, hogy a kormány £s kénytelen lesz benyújtani a iemondásátj •# ünnepi gyíílés a Kremlben Az űrhajózás napja alkalmá­ból kedden a Kremlben, a kongresszusi palotában ünne­pi gyűlésen emlékeztek meg Jurij Gagarin első űrrepülé­sének évfordulójáról. A hatezer fő befogadóképes­ségű terem zsúfolásig meg­telt Munkások, tudósok, mű­vészek jöttek el, hogy ünne­peljék a szovjet űrhajózás tu­dományát és annak művelőit. Részt vettek az ünnepségen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. Az ünnepi beszédet Kel- dis akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke mondta. Rámutatott arra, hogy a világűr meghódításában az alapvető szakaszokat szovjet űrhajósok valósították meg. Az űrkutatásban elért szov­jet sikerek ékesen bizonyít­ják a szocialista rendszer ha­ladó jellegét. Keldis akadémikus beszéde előtt a gyűlés részvevői meg­hallgatták az Internacionalét, amelyet a Luna—10. sugárzott a Földre. Felszólalt a gyűlésen Valen- tyina Nyikolajeva. Tyereskova és Jurij Gagarin is. Gagarin szólt a külföldi űr­hajózási sikerekről is. Hang­súlyozta, hogy a világűrnek a békés együttműködés színte­révé kell válnia. Párizs lakossága kedden fo­gadta a világ első „égi gyalog­járóját” — Alekszej Leonovot. Kormányrendelet a fák védelméről A Minisztertanács múlt csü­törtöki ülésén rendeletet foga­dott el a fák védelméről. A rendelet kimondja: a községek és városok bel- és külterüle­tén álló fákat úgy kell kezel - ini, ápolni, hogy ipari célra al­kalmasuk legyenek, ugyanak­kor megfeleljenek egészség- ügyi és esztétikai rendelteté­süknek. Figyelemmel kell len­ni a fák kezelésénél az építés­ügyi és útügyi érdekekre is. A rendelet megtiltja a fák, telepítések, ültetések rongálá­sát, elpusztítását és kötelezővé Mit. mond a paragrafus ? Jogássunk válaszol 0. Z.-né hemádpetr! olva­sónk panaszolja, hogy fia február 28-ra felmondta munkaviszonyát, március 1- töl új munkahelyen dolgo­zik, és ott azt közölték ve­le, hogy 6 hónapig nem kaphat fizetett szabadságot. Arra kér választ, milyen rendelet Írja ezt elő? Bolgár és olasz külslö^elí részvételévé]- szakszervezeti nagyakilva ülést tartottak MiskeScon Tegnap, április 12-én, ked­den délután zsúfolásig megtelt áz SZMT-székház hatodik emeleti tanácsterme. Kereske­delmi, pénzügyi és vendéglő tóipari dolgozók helyi küldöt­tei gyűltek össze, hogy nagy­aktíva ülésen hallgassanak be­számolót a Kereskedelmi Dol­gozók Nemzetközi Szövetsége adminisztratív bizottságának a közelmúltban megtartott budapesti üléséről. A nagyaktíva ülésen megje­lent Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára; valamint az SZMT több vezetője is. Kedves ven­dégeket üdvözölhettek a rész­vevők: a bolgár és az olasz testvérszervezetek Magyaror­szágon tartózkodó képviselőit; Gelb Miklósnak, a KPVDSZ Borsod megyei Bizottsága tit­kárának üdvözlő szavai után Gueroy Budinov, a bolgár test­vérszervezet elnöke tolmácsol­ta a bolgár kereskedelmi dol­gozók üdvözletét és értékelte a budapesti tanácskozást. Utá­na Gastone Palazzi, a CGIL (Olasz Általános Munkásszö­vetség) kereskedelmi tagoza­tának elnöke ismertette az olasz kereskedelmi dolgozók helyzetét, a szakszervezet munkáját, célját. Szólott a kül­politikai helyzetről is, kihang­súlyozta az olasz nép békevá­gyát, szolidaritását a szabad­ságért harcoló országok mel­lett. A budapesti tanácskozásról Szász Ferencné, a KPVDSZ titkára számolt be. A nagyak­tíva ülés befejezéseként a Miskolci Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat szak- szervezeti küldöttei külön kö­szöntötték a külföldi vendége­ket. teszi az élőfákat veszélyeztető, fertőző, kiszáradt fák kivágá­sát. • Fát csak hatósági engedél­lyel szabad kivágni. Az enge­délyt az illetékes tanácsi szer­vek, közúton álló fák esetében pedig a közúti igazgatóság, il­letve a tanácsi közlekedési szakigazgatási szerv adja meg. A korábbi engedélyezési rend­szerhez képest az új kormány- rendelet egyszerűsítést tartal­maz: a fa kivágására vonatko­zó szándékot be kell jelente­ni az illetékes szervnek, s ha ez. 30 napon belül nem nyilat­kozik, a tulajdonos a fát ki­vághatja és tetszése szerint feldolgozhatja, vagy eltüzelhe­ti. Az illetékes szerv megtilt­hatja a fa kivágását, ha to­vábbi fenntartása indokolt. Ha a kitermelésre szánt élőfából 3 köbméternél több ipari fa nyerhető, az illetékes szerv kö­telezheti a tulajdonost, hogy a fát megfelelő ipari fává (rönk, vezetékoszlop, bányafa, papír- fa) kell feldolgozni, fél kell ajánlania a felvásárló szerv­nek, a kivágott fát pedig pó­tolnia kelL A rendelet szerint a kiszá­radt fa kivágására vonatkozó szándékot is be kell jelenteni. Szabálysértést követ el, aki élőfáját bejelentés nélkül, il­letve a. hatóság tilalma ellené­re kivágja. A rendelet július 1-én lép hatályba; Azért, hogy a dolgozók ne változtassák gyakran munka­helyeiket, az 1065. január el­sejével módosított Munka Törvénykönyv végrehaj tási utasítása 30. paragrafusának (2) bekezdése szerint, a mun­kaviszony folyamatossága megszakad, ha a. dolgozó felmondja a munkaviszonyt. Ilyen esetben a munka- könyvbe „felmondás a dolgo­zó részéről” bejegyzést alkal­mazzák, aminek az a jogkö­vetkezménye, hogy folyamatos munkaviszonya csak akkor áll helyre, ha két évig ugyanan­nál a vállalatnál dolgozik, fi­zetett szabadságot és munka­ruhát 6 hónapig nem kaphat, alapbére 6 hónapig nem lehet nagyobb, mint előző vállala­tánál volt, 1 évig nem része­sülhet jutalomban és üdülés­ben, fizetési előleget csak na­gyon indokolt esetben kaphat és 1 éven belül indokolás nél­kül fel lehet mondani mun­kaviszonyát. A Munka Törvénykönyv felsorolja azokat a felmondási okoltál, amelyek nem szakít­ják meg a munkaviszony fo­lyamatosságát, ha 30 napon belül új munkaviszonyba lép. A levélben írt „lakásához kö­zelebb vállal munkát” nem ilyen ok, ezért a vállalat helye­sen járt el. Nem szakítja meg a munlca- viszony folyamatosságát, ha az új vállalat a dolgozót ki­kéri, ehhez az előző vállalat hozzájárul, mert ilyen esetben „áthelyezés” bejegyzés kerül a munkakönyvibe. a T. l.-né miskolci olvasónk az iránt érdeklődik, bogy a Munka Törvénykönyvben biztosított kedvezmények szempontjából az „egyedül Álló no” kifejezésen kiket kell érteni? Egyedülállónak azt a nőt kell érteni: ^ ci) aki elvált, özvegy, vagy cgyéblcént nem él házas­ságban, b) akinek férje első tényle­ges katonai szolgálatot teljesít, iiiiiiiimiimniiiiiiiiiitiiiiiifiiiiiiii c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozás, vagy pedig betegség miatt állandóan kereső­képtelen, d) akinek férje szabadság- vesztés büntetését tölti, vagy letartóztatásban van, e) akinek férje ismeret­len helyen tartózkodik. O Cs, Gy. iiiiskolci olvasónk írja, hogy szomszédja min­den éjszakára szabadon en­gedi kutyáját. A kutya ki­törte a kerítést és tönkre tette a veteményes ágyakat. Azt szeretné tudni, hogy a kVitya tulajdonosa felc- lős-e a bekövetkezett kár­ért? Az állattartó felel azért a húrért, amelyet az állat más­nak okoz. Polgári Törvény­könyvünk előírja, hogy az állat Uj jogszabályok a központi fűtésről és melegvíz-ellátásról ■ A Magyar Közlöny március 31-i számában jelent meg az építésügyi miniszter 2/1.956. számú rendelete, mely szabá­lyozza a lakóépületek, a bér­beadás útján hasznosított más épületek központi fűtését és melegvíz-ellátását. A rendelet többek között előírja, hogy az épület tulaj­donosa vagy kezelője köteles a Icazán, a zárt melegítő, a gé­pek, a csővezetékek és a fű­tőtestek állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni. Szabályozta a rendelet a szolgáltatás időtartamát és mértékét is. Eszerint az év ok­tóber 15 és a következő év áp­rilis 15 közötti időben (fűtési idényben) általában úgy kell fűteni, hogy az emberi tar­tózkodás céljára szolgáló he­lyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átla­gosan + 20 fok Celsius legyen. Október 15 előtt és április 15 után akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi kö­zépértéke a meteorológiai előrejelzés szerint előrelát­hatólag nem haladja meg a + 10 Celsius fokot, illetőleg három egymást követő na­pon a + 12 Celsius fokot A háztartási és a tisztálko­dási célokra szolgáló meleg vizet egész évben hetenként két alkalommal 4—4 órán át úgy kell szolgáltatni, hogy hő~ »:égyen ültünk a kocsiban; Kollégák, s többnyire barátok. Sanyi elöl ült Nem, nem is ült Gub­basztott — A múlt héten üzent anyám; Akkor csak annyit mondott, hogy az öreg ágynak dőlt.; j Meghatottam; s megértőén néztük társunkat. Jómagam ismerem már ezt az érzést, még gyermekkoromból. Apáin korán meghalt jószerével fel sem serdültem, amikor sírba vitte. asztmája. Nehéz tavasz volt, emlékszem, a felvidéki szél homokot hordott hátán hó helyett. Mert az a tél száraz volt. Olyannyira száraz, hogy a mély úton az útkaparók homokfúvással küzdöttek; Most szép, kora tavaszi idő vidítja Hegyalját. — ::. Nem ismerte az öreg a betegséget... A borvidéki emberek egészségesek; Hogy úgy mondjam: az életre szü­lettek, nem a halálra — megnyugtatóan beszélt, arca töp­rengő volt, de semmi félelem rajta. — És most ez a távirat —- ott gyűrögette az egyszerű papírdarabot nehéz kezében, mint aki nincs' kibékülve sorsával, ugyanakkor nincs is tu­datában, milyen következményekkel járhat a pár sor. A gyűrött papírt kisimítja, újra olvassa. Úgy tesz, mint­ha unolamból csinálná. Ujjain elállnak a fekete szőrök. Bőre színe halottsápadt. ’ Tekintete mégis nyugodt. Olvassa, ösz- szegyűri a papírt. Talán legszívesebben összetépné, s ki­dobná a tavaszi országúira. Újra olvassa? Vagy csupán nézi? „Apád halálán van, látni akar — Anyád.” > — Nem lehet gyorsabban ... — mondja mentegetőzve a kocsivezető. Nem szeretem a bejáratást.;. De magának szívesen csinálja az ember... Ha egy hülye kezébe kerül, partnak felfelé már tolni kell'.. ■. Megértjük. Senki nem- szól_ egy szót se. Hosszú ideig csak a dugattyúk porolnék a csönddel. — Hát... — mondja valaki. Mert meg kell szólalni ebben az átkozott csöndben. — A híd ... Elkészült már? Igen, a vasút fölött átívelő híd. Ha készen van, egy órát is nyerhetünk. Egy óra — teremtőm, mennyi idő az egy hal­doklónak? Annak, aki látni akarja a fiát? Sok, nagyon sok idő. — T-t lassan nem lehet megközelíteni. Északról is híd, délről is híd. Mindenhonnan Ilid. Es mindegyiket javítják — szellemeskedik az előbbi társ. — Oda lassan csak heli­kopterrel. lehet eljutni. Erőltetjük a jókedvet. De hát kinek van kedve most nevetni? M ellettünk fut a hegyaljai dombok sora. Sok-sok szőlőpászta, garád, pincék, piros cserepek és törpe őszibarackfáit, meg néhány cseresznyefa. Az árok­part már zöldell. A túlsó oldalon a megáradt Tisza, fentebb meg a tengerré terebélyesedő Bodrog. — Letérjek a vasútnak? — lassít a sofőr. Tanakodunk egy ideig; — Próbáljuk meg — mondja a bajbajutott. A táviratot apró gombóccá gyúrja. Szorítja markában, hogy belekékül kezefeje. , :r [ . Homokbuckák; krubikoló munkások, betonpillérete Ol­dalt pedig egy. kis fahíd, BARÁTH LAJOS: Szükségeid — Adjonisten — köszön a sofőr. Az egyik kubikos orra alatt mormol valami válaszíélét. — Mennyit bír ez a fahíd? — Valamennyit elbír.;: — zsíros kalap alól apró pat­kányszem néz az érdeklődőre, — Átmennónek? — Azt szeretnénk ;; j — Nem hinném, hogy megengedik. Ott, az a nagydarab bajuszos. Ö a vezető... Kérjék meg — s unottan belementi lapátját a -hernádi kavicsba; Jön hozzánk a bajúszos. Széles arcú, moróztre ember. Bajúsza sűrűn megül az orr alatt — Átmenni?..; — Csodálkozó hosszan kod ás ül a szé­les, nap- és szélbarnította arcon. — Nem olvasták a táblát? Igen, a befordulónál. Hídépítés — tagolja a szavakat; No! — s elfordul. Lent, az egyik pillér áljában egy ács géppel lyukat fúr; A fenyő kihányja elmorzsolt porát. Ide érezni a gyanta­illatot. — Ment itt az előbb egy Volga kocsi;. — Láttuk — mondja a sofőr. — Ez — mutat kocsijára — könnyebb va­lamivel ..-; Sietős az utunk. — A híd a vasúté. Az a kocsi, amit láttak, az is a vasúté volt — mondja a bajúszos. Ráncolja homlokát, colstokot vesz elő, forgatja, majd visszateszi felsőzsebébe. Kátránybűzbe keveredik a jószagú gyanta. Hányingere van tőle az embernek. Meleg van már így, közel délidőhöz. Várnak mind a ketten. Mi is kiszállunk. Csak a kolléga marad a kocsiban, nézi lábát, a szélfogó üveget, a ronggyá gyűrt táviratot — Csak kérnénk . ;: Merthogy nagyon sürgős lenne — próbálkozik a kocsivezető. Alacsony, köpcös fiú, simára fésült haját igazgatja. _ A bajúszos visszanéz rá. Unottan, kis undorral. — Ember, hányszor mondjam magának, hogy ez a híd a vasúté. A MÁV-tól vannak? Nem? No. akkor jónapot —■ s int két fiatat ácsnak, hogy a fahíd elejéről vágják már le a kiálló gerendavéget Megy a kocsihoz a sofőr; — Körül kell menni;; Itt nem engednek át — szána­kozó sajnálkozással mondja a szavakat. Szinte simogatni szeretne minden betűvel, szóval. — Megpróbálom meghaj­tani .;; Ha szerencsénk van, nem sül be egyetlen csapágy sem .. i Sanyi bólint rá. Mondja, hogy menjünk; — Csak el ne késsünk.;. Nem nyugodna az öreg a sír­jában ; .: A sofőr még várt egy kicsit; J ött oda egy kis emberke, csőportvezető lehetett mert ráripakodott a két ácsfiúra, hogy jobban és gyorsabban is dolgozhatnának; Ugyanakkor alázatosan megállt a bajúszos előtt; ■— Nézze — próbálkozik űjra a sofőr. — Egy társunk • nak beteg az apja;:.! Már haldoklik. T-re kell eljutnia. Hs itt átjutunk, egy órát nyerünk.*. No, hát ezért kérjük könyörgés ül szemében, A kis emberke, az a csoportvezető a kapcsolótáblás’ igazit. A szóra visszafordul, és ráripakodik a kocsi vezetőre; — Maguk itt ne diri&áijamak. Nem lebet átmenni, as*1 kész! A bajúszos összeráncolt homlokkal nézi a távot! saStó­dombokat, melyekben már megreked a kora tavaszi meleg; Szipog, igazít bajúszán, -s úgy fordul ed, mintha nem állni előtte az a másik ember. Nem hall, nem lát. Még egy legye1 is észrevenné, olyan merően néz. Az emberi nem látja mag3 előtt Csak tudnám, mire gondol, mi rejtőzik széles arca fe­lett a koponyájában; — Hallja! =-» mondja még egyszer a mítugrást; mm 7# ne dirigáljon! — Nem magát kértem -— mordul fel a sofőr dühösen, * végigméri a csoportvezetőt. Ökölbe szorítja jobbját, s hara­gosan beleharap szájába. — Emberség is van a világon;; > j r— Nézze, itt nem mehetnek át — mondja megenyhül'; ten a bajúszos. — A híd a vasúté. Ha nem vitatkozik itt velem, már oda is értek volna; Átmegy a túloldalra. Ismét a hegyeket szemléli. Megy utána a kis csoportvezető is. Két lépéssel mögötte, s vissza- visszatekinget. Méregeti a kocsivezetőt, az meg viszont. Ke­ze ökölbe, szívja a fogát szitkozódva. >— Megértés dolga az ilyen — mondja az egyik ácsfiú' ' Ahol meg a patkányszemű kubikos lapátol, valaki meg­jegyzi. Mi közűk ezeknek a MÁY-hoz? A híd a vasúté, — A híd a vasúté — mondja a patkányszemű, s köp egyet a homokra. A kocsivezető megfordítja az autót. Dudál, káromkodik magában egy Isteneset. -Nekiereszli a masinát. Lassan elhagy­juk látóhatárunkból is a bajuszost, a kis ci.ngár csoportve­zetőt, a patkányszemű kubikost és az ácsfiúkat is. Csak 3 ? Sátorhegyek nem fogynak cl. A szőiőgarádok még a Tisza partjáról is elő-előtünnek; M egállunk Sanyiék kapuja előtt. Emberek ács-orog' j nak. Töpörödött asszony jön ki a kapu elé. Zseb- j kendőjét arcára szorítja. Megölelik egymást. így maradnak néhány másodpercig- ( — Apám? — kérdi Sanyi; — Várt, fiam. Talán félórája, hogy már nem bírt j várni,.- s Pedig küszködött, küszködött a végével ..; — ke­resztet vetett, s meglöröl te száraz szemét. — Siethettél vol­na jobban, fiam — mondja még. Hangjában kevés szemre­hányás is érződik. Riadtan, elesetten néz szél. a világban, a kapu előtt ácsorgókon; , — Nem tudtam, jobban sietni, anyám.- — Akartam -7 j moudja a fiú, s megy be a házba, az első szobába. Ott van i jtfterítve a felöltöztetett halott A tornácon megretten a kora tavaszi meleg. «X ak; az i hiód ásói I I 1 mérséklete a kifolyó csapok' nál legalább + 40 Celsius fóti legyen. A központi fűtéssel ragí meleg vízzel ellátott lakásnak a szolgáltatásból történő ki­kapcsolását a fogyasztók nen* igényelhetik. A rendelet előírja a szolgál• tatás díját is. A fűtési díja* úgy állapítják meg, hogy * tényleges tizemben tartási költ* ségeket elosztják a lakók kö­zött, fűthető helyiségeik tér­fogatának arányában. A fű­tést és a meleg vizet egyaránt szolgáltató, központi hőellátási berendezés útján nyújtott szolgáltatás esetében a fűtést díjtétel azonos az előbbivel, 3 meleg vízért egy hónapra sze­mélyenként 8 forintot kell ßi zetni. A szolgáltatás diját az é< május 1, és a következő év áp­rilis 30 közötti időben ha­vonként legfeljebb két egyen­lő részletben előre, az első részletet a hó 12.- napjáig * második részletet a hó 25- napjáig kell megfizetni A fizetés elmulasztása bfrőí eljárást, vagy a bérleti viszony felmondását vonja maga után: Ha a tulajdonos, vagy kezelő a szolgáltatási kötelezettségé­nek nem a rendelet szerint tesz eleget, a lakbér elengedé­sét, vagy arányos csökkentéséi lehet kérni. Or. Sass Tibor i által okozott kár megférftésíj tekintetében a. kártérítés ál-f talános szabályait keil alkal-f mazni. Ez azt jelenti., hsxpli aki másnak, jogellenesen ícá-rtf okoz, köteles azt mcgtéríteni\ Az állat tartója csak abban aís esetben mentesülhet a fclelős-l ség alól, ha bizonyítja, hogli úgy járt el, ahogy az az adoUf helyzetben általában elvárba-' tó. A kutya tartójának tudnia] kellett, hogy, kutyája veszélyes; ezért olyan kerítést kelleti! volna készítenie, melyet 3 kutya nem képes áttörni, vagli pedig az ilyen kutyát állan-! dóan kötve kell tartani. Javasoljuk, hogy kárigényét) jelentse be az állat tartója-; nak, kérje a kerítés helyrcál'S lításat és a kutya által okozotíj károk megtérítését . |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom