Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

Tng&rmv, 195®. rtprllíg SO. ßs Z A K * '■■ *' * ** Q t? q rr ^ <q Májusban választják meg a népi ülnököket Br. Varga János, a megyei bíróság elnökének nyilatkozata ügyok tárgyalásának előkészí­tősét, a felek meghallgatását, kibékitésct stb. elvégezheti, a törvényes előfeltételek eseté­ben az eljárást egymaga meg­szüntetheti. Ezt a feladatot ma már valamennyi bíróságunk­nál eredményesen végzik népi ülnökeink. — A most sorra kerülő népi ülnök választások hogyan zajlanak 1c? — Megyénk üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben, hivata­laiban és egyéb lakóterülete­ken a napokban indulnak meg azok a jelölő gyűlések, ame­lyeken 1300 népi ülnök meg­választására tesznek javasla­tot. Népi ülnöknek jelölhető és választható minden olyan bün­tetlen előéletű magyar állam­polgár. akinek választójoga van, és 23. életévét betöltöt­te. A munkahelyek párt- és szakszervezeti bizottságaira .és valamennyi dolgozóra most az a feladat hárul, hogy olyano­kat jelöljenek ípcgvj ’osztásra, akik kellő 4íti tapasztalattal rendel kozrnik, feddhetetlen jel- loműek, .?, munkában kiválóak. Helyes lenne újra választani azoka\ is, akik évek óta ered­ményesen működnek népi ül­nökként, a bíróságon. A mun­kahelyek által jelölteket, má­jus 13 és június 30 között az illetékes járási, városi', illetve megyei tanács fogja megvá­lasztani; — IVTIt várónk a most megválasztásra kerülő ülnököktől? — A dolgozók által jelölt és választásra kerülő ülnökök ve­gyék ezt a tisztséget megtisz­teltetésnek, a nép bizalmának; amely majd arra jogosítja fel őket, hogy olyan állami fel­adatokat valósítsanak meg,- amelyeknek célja: a szocializ­mus vívmányainak megerősí­tése, a társadalmi tulajdon megőrzése és védése, a dolgo­zók érdekeinek védelme, az. emberek nevelése. A magasfo­kú munkaerkölcs, a politikai és társadalmi kérdésekben ki­alakult határozott felfogás éppúgy sajátja kell legyen a jó ülnöknek, mint a közmeg­becsülés, a kellő élettapaszta­lat, az. ítélőképesség, az elvek és az igazság szocialista értel­mezése melletti ttftor kiállás. Ezekkel a tulajdonságokkal is rendelkező dolgozókból ösz- szetevődő bírósági tanács íté­letében kifejezett állásfoglalás fog találkozni az emberek, a tömegek igazságérzetével; Ilyen ülnökökre van szüksé­günk ahhoz, hogy az. igazság­szolgáltatás eszközeivel a já­rás. a megve elismert bírósá­ga legyen az a bíróság, amely­től a választók méltán várják a törvényesség betartását és az ennek megfelelő döntéseket — fejezte be nyilatkozatát dr.- Varga János elvtárs. embert a bűn útjára vittek, vagy amelyek pereskedést szültek. Ülnökeink szocialista erkölcsiségüket, bölcs élet- szemléletüket adták az ügyek elintézéséhez. Az 19G3-ban megválasztott ülnökök szinte valamennyien rászolgáltak az előlegezett bi­zalomra, munkahelyüknek élenjáró, köztiszteletben álló dolgozói, akik élénk érdeklő­déssel és felelősségérzettel kap­csolódtak be a bírósági mun­kába, Ismereteik bővítése cél­jából önként vettek részt az ül­nöki akadémiákon. Csaknem minden járásbíróságnál mű­ködnek az ülnöki aka­démiák, és ezeken há­rom év alatt; több száz népi ülnök vett részt és kapott ok­levelet. Jelentős azoknak az ülnököknek a száma, akik szin­te összenőttek, bíróságaikkal, a bírói munkával és bennük mindig biztos segítőtársakat kaptunk. Ar, elmúlt évek fo­lyamán több népi ülnök része­sült lelkiismeretes bírói mun- k á j óért i gaziágügymi n i sztori dicséretben. Igv többek között Hárskúti Ferenc miskolci me­gyei bírósági. Szakáts István miskolci járásb írói ági és Sza­káll Imre ózdi járásbírósági ülnök. — Milyen jogaik vannak a bíróságon a népi ülnö­köknek? — A törvény szerint: ,;a bí­róságok hivatásos bírák.ból és népi ülnökökből álló taná­csokban ítélkeznek”. Ez a gya­korlatban azt. jelenti, liogv az. ügyek tárgyalásán a riépi ül­nökök éppen olyan j logokkal rendelkeznek, mini a perben elnöklő hivatásos bírói;. Köz­reműködnek minden üfry bíró­sági kivizsgálásában, a tár­gyalás előtt megismerkednek a per 'anyagával, résBt vesz­nek, az egész tárgyaláson és a tanácskozás során a bíróval közösen hozzák meg az ítéle­tet. Részvételük tehát azt je­lenti, hogy a bíróság minden egyes ítéletéért, dön léséért tel­jes mértékben feleknek a hiva­tásos bírókkal együtt. A bíró­ságon az ítéleteket a bírói ta­nács szavazati többség alapján hozza meg. Ha tolnát a két né­pi ülnök egybe,hangzó véle­ménye eltér a hivatásos bíró véleményétől, az Ítéletet az ő véleményükkel egyezően köte­les a bíró kihirdetni. Ugyan­akkor a népi ülnöknek, ha •ki­sebbségben marad, kötelessége a többség által elfogadott, de általa esetleg hibásnak tartott ítéletet aláírni, kihirdetésénél jelen lenni. A hivatásos bíróéval azonos jogállás nyilvánul m.eg abban a rendelkezésben is, hogy egyes ügyekben a népi ülnök a tanácsvezető bíró fogait ön­állóan is gyakorolhatja. Ilyen Hírt adtunk arról, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa kiírta a népi ülnökök vá­lasztását. A napokban megala­kult a megyei népi ülnök vá­lasztási bizottság, amelynek tagjai a megyei és városi ta­nács, a szakszervezetek és a népfront képviselői, továbbá a megyei bíróság elnöke. A me­gyei választási bizottság kidol­gozta az ülnökválasztással kapcsolatos teendőket. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel dr. Varga János elvtárnak, a megyei bíróság elnökének. — Mi a szerepe és je­lentősege az, ülnök-bírás­kodásnak? — Pártunk Vili. kongresszu­sa leszögezte, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam ki­alakulásának csúcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibonta­koztatása. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakos­ság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az álla­mi munkába, a közügyek inté­zésébe, így az igazságszolgálta­tásba is. Alapvető követel­mény, hogy a nép közvetlenül vegyen részt, az, igazságszolgál­tatásban, józan életfelfogásá­val, természetes igazságérzeté­vel egészítse ki a hivatásos bí­rák jogászi szakképzettségét. Ez a biztosítéka annak, hogy a bíráskodás nem szakad el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hűséges kifejezője- a nép meggyőződésének. A múlt­ban lejátszódott jelenségek feltárása, n tényállás megál­lapítása következetes politikai és emberi éleslátást, igen nagy emberismeretet kíván. A sok­szor bonyolult bizonyítási anyag között való eligazodás, a tények feltárása nem kizá­rólag jogi felkészültséget igénylő logikai művelet. A dol­gozók legjobbjainak az. igaz­ságszolgáltatásban való rész­vétele azt is jelenti, hogy a munkásosztály közvetlen rész­vételét biztosítja az, ítélkezés munkájában. — Mik az ülnökválasz­tás eddigi tapasztalatai, hogyan értékelik a me­gyénkben működő ülnö­kök munkáját? — Az elmúlt évek folyamán megyénkben ezernél több ül­nök vett részt az. ítélkezésben. Br.ek az ülnökök túlnyomó többségben hivatásuk magas­latán állva, a reájuk ruházott felelősségnek megfelelően, lel­kiismeretesen látták cl felada­tukat. Következetesen, bátran éltek jogaikkal, a törvények szerint igyekeztek tisztázni a történteket és arra törekedlek, hogy ítéleteik megfeleljenek jogpolitikai célkitűzéseinknek, Igyekeztek megkeresni azokat az okokat, amelyek egy-cgy A. borsodi építőipari s&ovethe&etefarbl­öí év alatt 1623 lakás — A népszerűség „titka“ — Hlinőségi hibák és visszaélések — Nagy arányban fejlesztik a szövetkezeti építőipart dolgozóinak a szocialista er­kölcsi normák szerint kell él­niük, dolgozniuk. Az apró vét­ségek hibákká, bűnné fejlőd­hetnek, amely egyaránt kihat az' egyén, valamint az egész mozgalom életére. T Az építőipar fejlesztésének irányát az 1904. február 2ü-i párthatározat szabja meg. A határozat a szövetkezeti építő­iparra vonatkozóan kimondja: technikai alapjait úgy kell fej­leszteni, hogy korszerűbb mód­szerekkel, tömegesen építhes­senek többszintes társasháza­kat a lakosság közvetlen ren­delkezésére. A közelmúltban a Gazdasági Bizottság elfogadta és határozatra emelte az ÉM és az OKISZ együttes előter­jesztését a szövetkezeti ipar távlati fejlesztéséről. E szerint nagy arányban kell fejleszteni a szövetkezeti építőipart, a ka­pacitásának több mint felét a lakossági építés szolgálatúba kell állítani. így a harmadik ötéves tervben Miskolcon és a megyében, a kislakásokon kí­vül minimálisan 500 lakást kell megépíteni társasházak formájában. Ennek megvalósí­tása céljából a szövetkezet egy részét — létszámbővítés­sel, szakosítással, műszaki fej­lesztéssel — alkalmassá kell tenni a társasházak építésére. Ez a folyamat zajlik le a mis­kolci, a mezőkövesdi, a forrói, az edelényi szövetkezetben. A lakásépítési igények jobb kielégítése végett a megyében mindenütt járási jellegű építő­ipari szövetkezeteket hoznak létre. Ez megkívánja a kisebb szövetkezetek összevonását, a magasabb szintű munkaszer­vezést, a nagyobb műszaki fel­készítést, a fokozottabb gépesí­tést. A tervezés, a kivitelezés megkönnyítése céljából az EM és az OKISZ tervpályázatot hirdetett olyan lakástervek ké­szítésére, amelyek az eddigiek­nél is jobban megfelelnek a növekvő igényeknek. Nagy gondot okozott eddig a szövet­kezetben az anyagbeszerzés, az anyagellátás, amelyet közpon­tilag igyekeztek biztosítani. Az építő ktsz-ek_ április 1-től — több közvetítő szervet kiiktat­va — a TÜZÉP-nél szerezhe­tik be a szükséges anyagot. A magasabb szintű szervezés, a műszaki irányítás színvonalá­nak növelése végett KISZÖV mellett működő műszaki iro­dát hoznak létre. Ezek a ter­vek, megvalósuló elképzelések azt mutatják, hogy az- építő szövetkezetek az elkövetkező időben még nagyobb felkészült­séggel dolgoznak sok-sok bor­sodi- őszinte örömére. Csorba Barna kája nem mindenben kifogás­talan. Az elmúlt évben például jártunk a sátoraljaújhelyi já­rás nehány községében. Több kislakás tulajdonosa a legna­gyobb elismeréssel beszélt a sátoraljaújhelyi Építő Szövet­kezet munkájáról. Ám most szégyenfolt került a szövetke­zet hírnevére, mert az általuk készített raktár egyik oldal­fala bedőlt. És bár van javu­lás, de még mindig sok a mi­nőségi kifogás a miskolci Építő­ipari Ktsz munkájára is. Miért következhetnek be hi­bák? Ezt talán a kanzincbar- cikai Vegyesipari Szövetkezet esete világítja meg legjobban. A NEB központi szerve bűn­vádi feljelentést tett a szövet­kezet vezetői ellen. A NEB cdelényi' járási szervének meg­állapítása szerint a ktsz építő részlege a mulasztások sorát követte cl több izsófalvi lakás­nál. Négy esetben, több mint tízezer forint összegben, többet is számláztak. A kérdés az, ho­gyan következhetett ez be, miért nem ellenőrizte a mun­kát a szövetkezet vezetősége? Kiderült, hogy ehhez a ktsz vezetőinek nem volt erkölcsi alapjuk és joguk. A KISZÖV- nek hamis jelentéseket adtak. Részleges munkák esetében is azt jelentették, hogy az adott épületet teljes egészében ők hozták létre, így az elnök, a műszaki vezető és a főköny­velő két év alatt mintegy öt­venezer forint értékű jogtalan prémlutnot vett fel. (Egyéb­ként az építő részleget a NEB által észlelt, valamint más okok miatt a snjőszentpéteri Vegyesipari Szövetkezethez csatolták.) Mi a tanulság? Az élenjáró szövetkezetek példáját követve valamennyi ktsz vezetőinek és Sok ember álma, vágya a családi fészekrakás, a kislakás építés. Sok lemondással, ter- vezgetéssel, nyugtalansággal, izgalommal jár. E gond meg-, oldásában egyre jelentősebb tényezővé válnak a borsodi ’ktsz-ck. T A néhány napja lezajlott KlSZÖV-küldöttközgyűlésen figyelemre méltó megállapítás hangzott el: a szövetkezetek tevékenységében a második ötéves terv során legnagyobb ütemben a lakossági építés fejlődőit. Volumenben három és félszeresére növekedett. l9G0-ban 17G, tavaly már 352, illetve öt év alatt 1G23 család költözhetett a szövetkezetek által épített lakásokba. Vannak szövetkezetek, ame­lyekben a dolgozók és a veze­tők megértették: a legjobb és a leghatásosabb propaganda a lelkiismeretes építés, a jól végzett munka. A gyakorlat, rendszerint az, hogy ha egy helységben valaki ktsz-szcl építtet lakást, a családi fészket rakni szándékozók a legapróbb részletekig megnézik a mun­kát. és ennek alapján dönte­nek: a szövetkezethez, vagy ■nőshöz fordulnak-c. Hosszú évek óta nagy népszerűségnek örvend többek között a szeren­csi Bútor- és Építőipari Ktsz. A megrendelők ez cv első he­teiben lekötötték a szövetkezel egész évi építő kapacitását. El­ismeréssel beszélnek a meg­rendelők a mezőcsáti Vegyes­ipari Szövetkezetről, amely gyorsan és pontosan dolgozik, valamint a mezőkövesdi Építő Ktsz-ről, melynek munkája cgy-két esettől eltekintve ki­elégítő. EH Sajnálatos, hogy vannak szö­vetkezetek, amelyeknek mun­A kongresszusi verseny kimagasló sikerei a Lenin Kohászati Művekben ezer, az acélmű dolgozói pedig ti ezer tonnával adnak többet a tervezettnél. Az említett gyárrészlegck dolgozói állják szavukat. A kongresszusi munkaverseny során eddig a nagyolvasztómű 0500, az acélmű dolgozói pedig 7450 tonnával adtak többed. A példamutatás kihat a Lenin Kohászati Művek valamennyi üzemére, mert az első negyed­évben a gyár egységei sikerrel teljesítették, illetve túlteljesí­tették mennyiségi és minő­ségi feladataikat. Nemrégiben hírt adtunk ró­la, hogy az LKM és a DIG ÉP, a két gyár történetében először, s közösen, összehangolt célki­tűzések alapján tett vállalást Pártunk IX. kongresszusának tiszteletére. Bár ez évben nem a mennyiségi, hanem inkább a minőségi követelmények lép­tek előtérbe, mégis, a rekon­struált durvahengerműben az új hengersorok egyre több anyagot kívánnak. ígéretük szerint a nagyolvasztómű dol­gozói az első félévben tíz* Kiosztották a III. Országos Műszaki Filmszemle díj óit Egy könyv újjászületik és a Híd a Duna felett című film­je, a közlekedési filmstúdió­nak a korszerű gépkocsi szer­vizberendezéseiéről, valamint a KGM filmstúdiónak az elektro­sztatikus festésről szóló film­je. A zsűri külön díját az Épí­tésügyi Minisztérium filmstú­diójának Paneles lakásépítés című alkotása nyerte. Ezenkí­vül öt-öt film kapott második, illetve harmadik dijat, továb­bi kilencet pedig elismerő ok­levéllel tüntettek ki. Ezután a díjnyertes filme­ket újból levetítették a záró­ülésen megjelent szakemberek előtt; Kedd reggeltől csütörtök es­tig a magyar műszaki film­gyártás 1965; évi termését, Ö&szesen 63 filmalkotást mutat­tak be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Op­tikai, Akusztikai és Filmtech- nlkai Egyesület által rendezett ÜL Országos Műszaki Film­szemlén; A zsűri pénteken hozta meg döntését, amelynek alapján Kiss Árpád, az OMFB elnöke szombaton reggel kiosztotta a díjakat a legjobb filmek alko­déinak. Az egyes kategóriákban első díjat kapott a MAFILM a Nagyfeszültségű légvezeték, az Aggtelek, barlangszálló; Az étteremben a szokásos zsongás. Sok, távoli tájról ér- i kezett érdeklődő vendég, és : néhány helybeli fiatal. öten ülnek egy asztalnál ■ most is, mint akkor, Szilvesz- ; tér éjszakáján. A pohár sör ; sehogy sein akar elfogyni. Az : emlékezés izgatottá teszi a ; hangulatot, feszültté a lég- : kört. — Ha kéznél vannak a : lámpák, hamarább odaérünk. | Meg a katonák se tévednek ■ el. De gyertyával, potróleum- ; lámpával és ezzel a kis ön- : gyújtóval lassan haladtunk i >— így Bódis Sándor, akt el- : són ok ért oda, ahol három : élettelen test feküdt az isza- : pos parton. És hárman még ; éltek. ■ Hozzászokott a mélyek bi- : rodalmához, egy évtizede ott : a munkahelye, hol évezredek : nyugalmát hasogatják a gé- : pék. Bányász, helyesebben • bányalakatos az ormosi ak- ; nákban, j — Volt níár életveszély- t bon? : — Talán,,, de itt nem a [ veszély, hanem az az érzés ‘ szorított valamennyiünket, t hogy mások bajba jutottak. ********************** Üi üt Bódis Sándor elsőnek ér­kezett a tragédia színhelyé­re, a Styx-ágba. Ünneplő ru­hában, fekete félcipőben ro­hant oda, ahol gumicsizmát és vízhatlan ruhát kell visel­ni. A hideg víz néhol térden felül ért, - s amott élettelen, vagy alig lélegző testek egy­másnak dőlve. Szűcs Béla túravezető is vele tartott, együtt „úsztat­ták” ki a hat fiatalembert; Meg a fia, ifjú Szűcs Béla, aki néhány perccel apja után indult menteni. Az aggteleki cseppkőbar- langban már voltak életve­szélyben emberek, de halálos végű tragédia, emlékezet sze­rint, még nem történt. Ez volt az első. Hárman vesztettéle életüket. Pászthory György Walter bencés szerzetes, pannonhal­mi tanár három rendbeli, gondatlanságból elkövetett emberölés bűntette miatt ke­rül a vádlottak padjára, ö állította össze a „testedző ki­*■ ++*** -A- 4­rándulás” programját;:. A boncolás ezt állapította meg: „A szervezet' általános kimerültsége és lehűlése kö­vetkeztében előállott szív- és agy bénulás. Gyomor- és bél­rendszer teljesen üres." Ifjú Szűcs Béla 19 éves. Itt dolgozik a faluban. A mély­építőknél. A szemet gyönyör­ködtető szálloda falai az ő kezemunkáját is őrzik. Apja azt mondja: belőle nem len­ne jó túravezető. Szűkszavú ember. S a mai barlanfüáto- gatók sokat kérdeznek. A barlang falujában nőtt fel. Apjával napjában bejárt a cseppkövek birodalmába. Né­ha mentésnél is segített. Ilyen percekre ő sem emlékszik. Halk szavú, nyurga fiú. Tizenkilenc éves. Akkor még­is két felnőtt helyett dolgo­zott. Hideg volt a barlang éj­szaka. húszperces mestersé­ges légzés után éppúgy öm­lött róla is a veríték, mint Bódis Sándorról. Vagy 150 ezer ember for­dult meg az utóbbi időben az aggtelek i cseppkői» rl an gban. — ök is ott voltak a men­tésnél — mutat az. asztal vé­gében ülő két fiúra Bódis Sándor. Szűcs János és Szűcs István szőrpokrócban hozta ki a bennrekedteket. Érdekes, egyikük sem te­kinti hőstettnek, amit akkor éjszaka cselekedtek. Ugv mondják: bajbajutottakon segítettek. Szülőfalujukban addig is szerették őket. Az­óta tisztelik is. K,' tudja, hányszor mondták már el, miként is történt;;: Pedig nem szívesen beszél­nek róla. Lehet, hogy iftazuk van. A szó, a papírra vetett, mondat hogyan is- lehetne valós tükre annak, ami -ak­kor éjszaka ott, a komor cseppkövek, a sokfajta alak­ká formálódott anyag honá­ban történt Bódis Sándor, ifjú Szűcs Béla és a többiek életet.; .- életeket mentettek a vesze­delem, a halál árnyékában. Nem köszön elért, lelkiis­meretük parancsára rohantak a szűkös sziklafolyosókon. Paulovits Ágoston I*********************

Next

/
Oldalképek
Tartalom