Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
9ms, wm. iSnriírs 4 ÉSZAKMAGYAItOItSZAG Tanainak s kerámiakcszííők A Bodrogk eresztúri Kerámia Ktsz dolgozói közül igen sokan nem rendelkeznek semmilyen szakmunkás képesítéssel. Betanított munkásként végzi a híres keresztúri kerámia gyártásának különböző folya inatait. A ktsz kezdeményezésére a megyei tanács ipari osztálya kilenc hónapos szakmunkásképző tanfolyamot indított a kerámiakészítők résziére. A tanfolyam 22 résztvevője, sikeres vizsga esetén ez év júniusában szakmunkás bizonyítványt kap. A tanfolyam résztvevői között vannak porcelánfestők, égetők, koron- gozók és gipszelők is. A napokban a szakmunkásképző tanfolyam résztvevői az egyik nagy, budapesti kerámiagyárban jártak tanulmányi kiránduláson. Mindenki saját szakmájának mesterfogásaival ismerkedett. íj Icg?ki!iö(ő cpiil Lcuingrádbau A Néva-parti városban, le- ningrádi építészek tervei alapján új nagy légikikötőt építenek. Az utasok közvetlenül a légikikötő épületéből speciális pavilonokon keresztül fognak felszállni a gépekre. Az épületben kényelmes vendégszobák, pihenőszobák lesznek, továbbá mozi, vendéglő, kávéház. A közelben szállodát építenek. A légikikötőt és a város központját földalattival kötik össze. Tanítók Alsózsolcán Ritkaság, ha két különböző természetű ember olyan csodálatos összhangban tud élni, mint Marosvári Dezső és felesége. Házasságukban hangos szó még nem esett, nézeteltérés is alig volt kettejük között. A romantikus lelkületű, csendes szavú férfit és a törékeny testű, de energiával teli asz- szonyt sok nehézségen átsegítette már az egyetakarás. Két szeretetreméltó ember szövetkezése az életre, egy közös cél elérésére — ez az ő házasságuk. Mindketten tanítanak. Marosvári Dezső 1954 óta van Alsózsolcán. Véletlenül került a községbe. A miskolci származású fiatal tanító Túrkevén kezdte a pályát. Csak idős szülei kérésére keresett közelebbi állást. Három évvel később egy fiatal tanítónő érkezett Zsolcái-a. Ö már nem véletlenül. Feleségnek is jött, Marosvári Dezsőhöz. Azóta élnek a faluban. Megszerették az embereket, a tájat; szülőhelyükként tisztelik, s nem hagynák el már Zsolcát. A falu lakói pedig — a volt tanítványok. a szülők — tisztelik és megbecsülik a házaspárt. Stúdiumból szenvedély Sokáig a volt kastélyban laktak. Nemrégen takaroson rendbehozott egy épületet számukra a község. Űj otthonuk tágas és kényelmes. Bútoraik, könyveik, évek során összegyűlt kedves apróságaik szépen elférnek itt. Külön szobát kapott a két kislány is. És végre méltó helyre kerültek a képek! Mert ebben a házban festményből van a legtöbb. Olajképek, akvarcllek, rajzok függnek minden falon, a szobában, a konyhában, még az előszobában is miniatűr tájképek, vázlatok sorakoznak. Ami nem fért a falra, azt hatalmas albumokban, fiókok mélyén, sőt: az éléskamra egyik polcán őrzi a házigazda. Valamennyi a saját munkája. Egykor maga sem hitte volna, hogy ez lesz a legkedvesebb foglalatossága. Hiszen azért lett rajztanár, mert Zsol- cán nem biológusra, hanem rajzszakosra volt szükség. Azelőtt ritkán — inkább csak időtöltésből — rajzolt, festett. Maga sem vette észre, s a főiskolai stúdium szenvedélyévé lett. Alig várja minden évben a jó időt, hogy kerékpárra kapva, hóna alatt a kis táskával elindulhasson festegetni. Téma mindig akad. A másik — a rajzolás közben született — hobbyja a néprajzi emlékek gyűjtése. Rajzban, fényképeken örökíti meg a régi stílusú, ina még fellelhető néhány házat; adatokat, feljegyzéseket gyűjt a község történetéből; régi munkaeszközöket, motívumokat kutat elő a feledésből. Egy hatalmas albumban gyűlnek a tények, rajzok, adatok. Egyszer talán egy kis tanulmányt készít. Csak hát az idő... ..'cm hátrálhatok me«... Marosiári Dezső a szép,! modern új iskolában tanít. A néhány kilométeres utat jó-! néhányszor megteszi napjában. Felesége csak néhány lépést. tesz reggelenként a mun-, kahelyéig. Egy régi. csinosítás, tatarozás után áhítozó épület-! ben tanít. Ide, a Dankó-telep- hez aránylag közel, csak két! kilométerre levő iskolába járnak az alsótagozatos cigány- gyerekek. Ketten foglalkoznak, velük: Szabóné immár négy esztende je, Marosvárj né még! csak első éve. — Nehéz körülménvek kö-' zött dolgozom. Elhallgatnám! az igazat, ha ezt nem mondanám meg. Kilencven beiskolázott elsős! és harmadikos közül jó ha a- harmadrésze eljön naponta.! Nagyon nehéz így haladni az- anyaggal. — Sokgyermekes. rossz anyagi körülmények között élő családokból jönnek el ide a tanítványaim. Télen sokat betegeskednek, mert nincs megfelelő ruhájuk, felváltva hordják egymás cipőjét a testvérek. Otthon maradnak, ha a kisebb gyerekre kell vigyázni, ha nincsen pénz ennivalóra. Mert itt sajnos nem mindegyik családfenntartó dolgozik. Év elején az együttélés, a higiénia alapvető szabályait ismertette Irénke tanító néni a gyerekekkel. És nem úgy tanít, mint azt más osztályban tenné. A sok szétszóródó figyelmű, nehezen kezelhető, sokszor a fejlődésben is jócskán elmaradott fiúkkal, lányokkal csak jó szóval, végtelen türelemmel lehet boldogulni. Mindenféle tanítási sablon csődöt mond, egyéni módszerekre, apró újításokra volt: szükség' ahhoz, hogy felkeltse! a gyerekek érdeklődését, pró-: bálja megszerettetni velük az; iskolát, a tanulást. — Eleinte azt hittem, nem; boldogulok, és megmondom:: nem vállalom tovább. Erősebb: valaki kell ide. Aztán sokat’ gondolkoztam, töprengtem, a férjemmel is megvitattam tapasztalataimat, Most hátráljak meg, szégyenszemre, amikor már eredményeim is vannak? .. .Meg az az igazság, hogy tanító vagyok: és szeretem ezeket, a gyerekeket, többre, másra akarom nevelni őket, mint ahogy most élnek. Nyáron — erre ígéretet tellek a község vezetői — rendbehozzák ezt a most eléggé sivár és elhanyagolt iskolát is. Maros- váriné pedig szeptemberben újra kezdi a barna fejecskékben szunnyadó értelemre, jóságra apelláló harcot. Gyárfás Katalin Látogatás kisíaiudi Strobl Zsiginoiidnál Kislaludi Strobl Zsigmond sok évtizedes művészi pályáján következetesen hű maradt ehhez a hitvalláshoz. A nyolcvankét éves mester ma is fiatalos energiával dolgozik, alkot, s fényt osztva éli napjait. Szombathelyen nemrég avatták fel Lenin-szobrát. A közelmúltban készítette el Kodály Zoltán és felesége portréját. Alkotásait gyakran koszo- rúzták magas díjakkal, kitüntetésekkel. A Kossuth-díj és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének kétszeres birtokosa. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság kongresszusa alkalKecskepásztor mából a Munka Érdemérem arany fokozatával tüntették ki a két nép barátságának elmélyítésében szerzett érdemeiért. Asztalán táviratok tornyosodnak, a világ minden tájáról érkeznek a gratulációk, jókívánságok. Annyi fényt, annyi szépséget halmozott fel. hogy sok népnek jutott belőle. fi. I. Jelentős kísérlet Ózriou íarrya rótá Umr rezkwnw F ényt osztva élni ■ Polcok, állványok futnak : körbe. Hadvezérek, államférfiak, írók művészek portréi : sorakoznak. Kisplasztikák, !Ady. Madách-emlékterv s más ! vázlatok, a művész gondolatainak első megfogalmazásai, de ! már sejtetik az anyagból ki- ; bomló nemes formákat. : Hatalmas korszakot ível ál : művészi és emberi pályája : Kaliforniától Indonéziáig nagy •városok közterein 52 szobra ; áll. • Bejárta a fél világot. Fial a- ;lon került Becsbe, a barokk : pompán nevelkedett. Aztán ; Olaszország, Franciaország, : Amerika, Anglia volt életének egy-egy nagy állomása. — Mindig az volt a hitvallásom. hogy a mn .eszeinek szépséget, fényt kell árasztania az ember életébe. Az agy. a szív. a temperamentum, a tudás és az erő — ez együtt adja a művészt. RendkíváU fontosnak tartom, hogy a művésznek mindig legyen ereje ahhoz, hogy hű maradjon önmagához, soha ne kövessen másokat, ne hagyja magát elcsábítani a divatos stílusirányzatoktól. , nek ki, amely eléri a nemzetközi színvonalat. A kísérlet utolsó fázisa a gazdaságos^igi számítások elvégzése a December 4. Drótmüvekkel közösen. Ez az értékelés népgazdasági szintű lesz. A kísérlet sikeres, új eljárások kidolgozása esetén valutában is kifejezhető eredményekre vezethet. Ehhez garancia az eddigi ötletesség és a KISZ-védnökség, amely végigkíséri a kísérlet minden fázisát. (Tudósítónktól.) Az Özdi Kohászati Üzemek műszaki ellenőrzési főosztályának KISZ- fiataljai idei akcióprogramjuk egyik célkitűzéseként részletes műszaki tervet dolgoztak ki a drótkötél-alapanyagok minőségének javítására. Ugyanis ez az anyag jelentős hányadát képezi a Miskolci December 4 Drótmüvekben és a Salgótarjáni Acélárugyárban gyártott acélhuzalok alapanyagának. Az ózdi kísérlet célja az. hogy olyan minőségű acélhuzal-alapanyagot kísérletezze3» tiségi találkozót rendeztek 5 Hercegkúton. A falu lakói? nem nagyon lelkesedtek érte,jj legfeljebb az idősebbek. „Mi-* nek ez már, magyarok va-Jj gyünk mi.” A gyerekek nem? ísgnerik a régi anyanyelvet. Aj régi szokásokat elfelejtették.* A régi dalok közül is csak* egy-két szerelmi dalocska jön* akaratlanul az idősebbek ajka-* ra. Másra nem emlékeznek — * erre pedig szívesen és felejthe-x tétlenül. j Ott. az iskola előtt állva.j amikor a népdalt hallgattam,* miután utánajártam mindan-j nak, amit elmondtam, azt kér-* deztem önmagámtól: vajon* nem adóink meg minden le-* hetőséget ennek a nemzetisé-* gi kisebbségnek, hogy fenn-* tartsa eredetének, őseinek,* régi hagyományainak legalábbj kis töredékét? Dehogynem!* Nagyon is vigyáztunk rá, hogy* még csak véletlenül se sértsük» meg önérzetüket! (Hibát is el-* követtünk. Például több tor-» mészet tudományos felvilágosi-* tásra lett volna szükség.) * Akkor hiii mi a magyarázata’ az ..elmagyarosodásnak”? Egy, dátum: 1945. április 4-e. Ezen’ a történelmi évfordulón nemj csak nemzet és nemzetiség sza-> badult fel. Az elnyomott om-j bér szabadult meg igájától és, elvan életformát teremtett egy* közös eszme által, amely nem-! zeti hovatartozásra való tekin-" tét nélkül, egyformává tesz! embert és embert, s egy új- társadalom megalkotásának! közös Ugye kovácsol eggyé.- Mindegy, hogy melyik néptől! származott. Az a lényeg: me- lvik családhoz tartozik. Vallja' magát magyarnak, svábnak,! románnak, szerbnek, szlovák-" nak — egyre megy. A népeké összetartozásának egy nevet van: szocializmus! j Csala László * Aki annak idején rest volt, az önmagát rekesztette ki a közösségből. Ugyanez a helyzet ma is, azzal a különbséggel, hogy a fáradozásnak értelme van. A megváltozott körülmények felismerése és megisme- J'ése megkettőzi az igyekezetét. Az összefogás, a szorgalom, a természetes törekvés a mind jobb és jobb élet iránt — szokás lett. Életforma, amelynek persze akadnak még nyesetlen hajtásai is. © Akadnak azért rossz szokások, korcs beidegződések is. Itt is divat a tiszta szoba. Akármilyen bőséges is a hely, féltve őrzik, és érintetlenül hagyják a modernül berendezett szobákat, többnyire egyetlen helyiségben zsúfolódnak össze, némelyik házban hatan—nyolcán is. — Ezzel magyarázható — mesélte az iskola igazgatója —, hogy szembetűnő a tbc-fer- tőzes. az iskolás gyerekek közül többen átestek rajta! Itt is. mint máshol, szeretik, ha észreveszik a szomszédok, az ismerősök és ismeretlenek a gyarapodást: a ruhát, berendezést. háztartási gépeket. A hercegkúti ember rendkívül spórolós, talán túlzásba is viszi. A látható gyarapodás kedvéért — ez persze nem általánosítható! — képes megvonni szervezetétől a szükséges élelmet is. A gyarapodási láz miatt, divat lett az egyke, akit elhalmoznak mindennel. Divat lett. hogy „többre vigyem, mint más”. Sok minden divat lett. Hercenkúton ugyanúgy érvényesülnek az új élet törvényei, jó és rossz szokásai, gazdasági. <’"sadahni és politikai tö- rekv'rei. min! bármelyik ..magyar faluban" Bár nem jól mondom. Ez a falu is kimondottan magyar falu már. Nemrégiben nemzehúztáji földjébe. Attól a pillanattól kezdve, nincs rá többe gondja. A közösség beveti földjét, betakarítja a termést, majd kifizeti a járandóságot a termelőszövetkezeti föld átlagtermése és a háztáji nagysága szerint. A munkabért természetesen megkérik érte — igy is növelve a munkaegység értekét. A faluban egyetlen régi ház áll csupán, zsúpfedéllel a 227 húz között. A többit vagy újonnan építették, vagy újjáépítették. Divat a házépítés. Természetes igény a fürdőszoba és a parketta. S elképzelhetjük nem akárhogyan rendezik be a lakást ott, ahol ezer- hatvankét embernek — ide számítva a gyerekeket, öregeket, keresőképteleneket is több mint három millió forintja van takarékbetétben! t)e inkább az érdekes ebben, ahogyan megépítik á házakat. — Az a szokás — mesélte Frikker József, a tanács elnöke, aki immár tizenöt éve a falu első embere, s talán a legrégibb községi tanácselnök a megyében —. az a szokás, hogy ha valaki házat épít, nyolcvanon, százan is segítenek neki. Ügyszinten a bontásnál. Ha éjjel még a régi házban aludt a család, reggel munkához látnak, s estére a helye sem látszik az épület- bek Helyébe újat építenek, szinte napok alatt Erre a remek összefogásra mondják aztán a könnyen ámulatba esők: hja, kérem, ezek a svábok! Ahelyett, hogy a dolog mélyére néznének! Az összefogásnak ezt a példás formáját korábbi létük, elszigeteltségük. egymásra utaltságuk törvényszerűen teremtette meg. Kitől várhattak volna se- Sítseget, ha nem egymástól? Részben ez a korábbi helyzetük Magyarázza szorgalmukat is.
