Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1966. április 27. Miskolci filmbemutatók, mint a nézőnevelés fórumai A magyar filmművészet és Miskolc neve mind gyakrabban bukkan fel együtt. Az eddig kétszer megrendezett Miskolci Filmfesztivál nemcsak az országban, hanem igen jeles nemzetközi fórumokon is filmvárosként ismertette meg a nagyközönséggel Miskolcot. De a fesztiválon kívül mintegy másfél esztendeje Miskolc kulturális életéhez is hozzátartozik a magyar filmek bemutatósorozata. 1964-ben első alkalommal megrendezték itt a filmfesztivált, s bebizonyosodott, hogy Miskolc közönsége érdeklődve, értéssel fogadja a filmeket, véleménye, kritikai álláspontja számottevő tényező egy-egy film útraindításánál. E felismerés eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Miskolc legyen a rövidfilmek fesztiváljának színhelyén kívül a film-ősbemutató székhelye is, a magyar filmművészet legfrissebb alkotásainak nagy részét, az országos és fővárosi bemutatókat megelőzve, először itt vetítsék le, első alkalommal a miskolci közönség véleményét kérjék ki róla. E bemutató-sorozat gazdája á Megyei Művelődési Ház lett, amely a fesztiválok rendezésével szinte filmszékházzá vált, 1964 őszén itt látta először a közönség a Másfél millió című vígjátékot, s azóta igen sokszor összegyűltünk egy-egy űj film megtekintésére, illetve megvitatására. Csak hirtelenjében említünk néhány címet: Az életbe táncoltatott lány, Az álmodozások kora, Háry János, Igen, Patyolat-akció. Természetesen nem lett minden, itt bemutatott filmből világsiker, do ebben a sorozatban, a miskolci vetítőteremben találkozott először a közönséggel az azóta már világhírűvé lett Húsz óra, innen indult cl jó évvel ezelőtt szinte páratlan közönségsikert hpzó útjára A tizedes, meg a többiek. Nemrég itt láttuk Az orvos halála, és új rendezőt avatva, itt vetítették először a Szentjános feje- vétele című filmet. "7 1 e sorokat írjuk, arnl or éppen bosszankodunk. Huszonhatodikán, kedden kellett volna vetíteni a program szerint egy érdekesnek ígérkező, szokatlan szerkesztésű és kiállítású filmalkotást, Komlós János Minden kezdet nehéz című művét. A film azonban technikai okok miatt nem pereghetett a miskolci közönség előtt, mert bizonyos laboratóriumi munkákkal nem készültek el időben, őszintén sajnáljuk, hogy a film bemutatása későbbre tolódott. E bemutatók korábban ősbemutatók voltak, így is tudatosítottuk. Most arról értesültünk, hogy a Megyei Művelődési Ház és a filmforgalmazás legfelsőbb irányítói között megállapodás született. Eszerint ez a jövőben mint a magyar filmek vetítés előtti bemutatásának sorozata működik tovább, nem ősbemutatóként minden alkalommal. Lesz persze ősbemutató is, de nem lehet Miskolcé a kizárólagos jog. így elkerülhető több vita, amire a múltban volt példa. Adott esetben kérhetik az ország más helyiségei is, hogy ott mutassák be a rendes vetítés előtt, ha ott készült a film, vagy valamilyen helyi vonatkozása van az új alkotásnak. érdeklődő közönségrétegek vesznek részt. Az eddigi viták nagyon hasznosaknak bizonyultak, nem egy alkalommal, a látott film konkrét témáján túlmenően, egy-egy filmművészeti, általános esztétikai, vagy kultúrpolitikai kérdés fórumává váltak. Kialakult lassan a tanácskozások törzsközönsége is, igen sok egyetemista jár ide, és sok néző itt vált az egyszerű érdeklődőből vitázó, véleményt formáló filmbaráttá. Itt-ott vitáznak róla, hogy a vetítés utáni ankétokon fenn- áll-e a friss benyomások alapján történő, kevésbé átgondolt véleményformálás veszélye, s az alkotó, az illusztris szereplők jelenléte, illetve az ebből fakadó elfogultság nem befolyá- solja-e a véleményeket. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a polémiák igen jelentősen szolgálják filmesztétikai ismereteink gazdagítását, s közönségnek, alkotóknak egyaránt hasznosak. A miskolci közönség megszokta már ezeket a bemutatókat, és érdeklődéssel várja. Ezért ne csak a helyi szervek szorgalmazzák, hanem a film- forgalmazás országos irányítói is tegyenek többet, hogy e sorozat ne akadozzék, és a rendszeresség mindjobban kikovácsolja az értő törzsközönséget. Gyakorlatilag nem változik sokat a miskolci filmbemutatók rendje, és az alkotások értékén se ront, ha azt már egy másik város, vagy község közönsége korábban látta. Ezek o miskolci bemutatók nem egyszerűen filmvetítések. A bemutatást minden alkalommal vita követi, amely nemcsak az alkotóknak ad igen sok tapasztalatot, hanem a miskolci közönség filmesztétikai műveltségének növelését is szolgálja. A vitákon természetesen a filmművészet iránt Értesülésünk szerint tovább bővül a kisfilmek és Miskolc kapcsolata: a művelődési házban tartják egy sor új kisfilm ősbemutatóját. Ezeket azonban nem külön csokorba gyűjtve, hanem különféle előadásokhoz kapcsolva, azok illusztrálására vetítik. A közelmúltban agrár tematikájú kis- filmeket vetítettek ily módon, s ezzel megkezdték tulajdonképpen egy új sorozat előadásait. Miskolc és a filmművészet kapcsolata ismét erősebb lett egy szállal. Benedek Miklós A [léniád menti Kulturális Hónap programjából Májusban rendezik meg a már hagyományos Hernád menti Kulturális Hónapot. Az ünnepi napokon a népművelésnek és az ismeretterjesztésnek szinte minden ágával megismerkedhetnek a falusi dolgozók. A különböző kulturális eseményekre 17 községben kerül sor. Az ünnepi hónap programját sok ötlet és mindenütt gazdag szín jellemzi. így például április 30-án Encsen, Abaújdeve- cserben, Fügödön és Forró községben a fiatalok fáklyás felvonulással nyitják meg a kulturális hónapot, majd a járás legjobb művészeti csoportjai vidám műsort adnak tábortűz mellett. Ezután alig lesz nap, hogy a különböző községekben ne kerülne sor egy-egy érdekesebb rendezvényre. Homrogdon például csillagászati előadást és távcsöves bemutatót tartanak, Felsővadászon a lejtős területek talajvédelméről tanácskoznak az érdekelt szövetkezeti gazdák, Novajidrányban Hernád menti gyöngyszemek címmel a falusi színjátszók adnak műsort, Szikszón díszítőművészeti és bábkiállítást nyitnak, Szalaszenderi pedig a miskolci zeneművészeti szakiskola művésztanárai hangversenyeznek. Az ünnepi napokon emlékeznek meg Gönc község 750 éves fennállásáról. Ebből az alkalomból helytörténeti kiállításon ismertetik a falu fejlődését. Ezeken kívül több helyen lesz író—olvasó találkozó, mezőgazdasági ankét és ifjúsági seregszemle. Az ünnepi hónapot május 31-én zárják be, amikor Encsen a járás legjobb művészeti csoportjai ajándék- műsort adnak. Űj otthon az óvodásoknak A Borsod megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya április SO-án, szombaton délelőtt 9 órakor adja át rendeltetésének Sátán az óvodások otthonát. Az otthon ünnepélyes átadásán dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke mond beszédet. Az átadási ünnepséget kis műsor követi, amelyben az általános iskolások énekkara, az óvodások népi játék csoportja és az otthon nagycsoportjának gyermekei működnek közre. KISZ-nap — „Csak Iclnoiteknek’’ A miskolci Kossuth Gimnázium KISZ-szervezete ismét megrendezi már hagyományossá lett KISZ-napját. A műsor címe ez alkalommal: „Csak felnőtteknek”, de már a szerényebb, zárójelbe bújtatott alcímből az is kitudódik, hogy a főcímmel ellentétben „korhatár nélkül”, minden korosztálynak jó szórakozást ígér. A KISZ- napot a Megyei Művelődési Ház színháztermében tartják április 28-án este 7 órakor, majd 29-én, pénteken délelőtt 9 órakor megismétlik. A meghívón mottóként ez a Russell- idézet olvasható: „...hogy mi a véleményem a mai ifjúságról? Vajon valóban olyan romlott? Bizonyára, mert már 60 évvel ezelőtt apám minduntalan ezt mondogatta”. Ez az idézet már valamit sejtet a Kossuth Gimnázium KISZ- napjának műsorából is. Két regi kérdés, meg egy új Régi-régi kérdések jutottak a minap eszembe. Olyanok, amelyeket már korábban is kérdeztem, de senki nem tudott rá válaszolni. Közülük felelevenítek kettőt: Tud-e valaki elfogadható magyarázatot adni arra, milyen szabály alapján, vagy milyen szokásból teszik a cukrászdában a papírszalvéta darabkát a sütemény- szelet, vagy a limonádés pohár alá, úgy, hogy az az étel és rendszerint vizes tányér közé kerülve használhatatlan papírcafatot képezzen, amint a vendég asztalára ér? A tökéletes választ adó egy tucat teljesen száraz, használható szalvétát kap ajándékba. Volt-e rá példa a futball történetében, hogy a kapuhoz közeli szabadrúgásnál a védő játékosok betartották volna a kilenc méteres távolságot anélkül, hogy erre a játékvezető külön ösztökélte volna őket? Aki megfelelő dokumentációval (fénykép, film) alátámasztott példát tud említeni, megnézheti vasárnap délután a DVTK meccsét a televízió képernyőjén. Végül egy egészen új kérdés: Néhány hete megjeleni az országos lapókban a hír: hárommillió pa,lack narancsitalt gyártanak Nagykörösön. Nem sokkal utána megjelent az ízléstelen címkével ellátott, de annál izletcscbb, üdítő gyümölcslé. Nagyon rövid idő alatt szinte kirobbanó sikert aratott. Kérdés: most hol lehet kapni? A napokban kaptam ugyan Pécsett, Dunaújvárosban, Budapesten, sőt a 6-os országút mentén egy csárdában is, de szükebb pátriánkban hetek óta nem található. Aligha hihető, hogy hárommillió üveggel ilyen hamar megiltunk volna, hiszen az ország másik részében van. Az meg nem megoldható, hogy minden két és féldeci narancsitalért Paksra utazzunk. A nyomravezető palackonként 3 forintért vásárolhat, s az üres üveget a csemegeboltok visszaváltjátc. (bm) A Felolvasó Színpad bcmufaíója: A LEGYEK Nem panaszkodhatunk a Korunk Színházának választó, kosságára. Kruczkowskitól Németh Lászlón át Jean-Paul Sartre-ig igen érdekes a szellemi skála. S többek között talán ez a színpadi izgalmat ígérő változatosság indokolja a Felolvasó Színpad szükségességét, helyénvalóságát városunk kulturális körképében. A Felolvasó Színpad negyedik bemutatója Jean-Paul Sartre A legyek című drámája volt. Úgy hiszem, nyugodtan leírhatjuk:, a mű bemutatásának kétszeresen örültünk, hiszen a fiatalok — legyünk már stílusosak — két legyet fogtak egy csapásra: megismerhették az antik görög dráma egyik gyöngyszemének, az Oresteiá- nak szellemét és Sartre gondolat-gazdag adaptációját. A legyek ugyanis (bizonyára sokan tudják) a német fasizmus franciaországi elözönlésének idején fogant, és Sartre felfogása szerint kulcsdrámává lépett elő, a bűnnel szembeni ellenszegülés drámájává. Az egzisztencialista filozófia sajátos (jelen esetben a társadalmi mozgást segítő) drámai anyagának színpadra állítására Gonda György vállalkozott. A fiatal színész drámaértő erényeket mutatott fel, világosan kibontotta a mű eszmeiségét, s élvezetes előadást produkált. Gyakorlatlanságának tulajdonítható, hogy nem mert a húzás lehetőségével élni, így az előadás terjedelmesebbre alakult. A játékstílussal sem lehetünk elégedettek, ugyanis erősen domináltak a hagyományos színpadi mozgatások, így a dráma ereje elveszett a felesleges mozgások és a felolvasás között. Kissé az olvasópróba benyomását kelthette a bemutató, holott a Korunk Színházának előadásaival kapcsolatban többször megemlítettük már: sajátos, lemerevített, úgynevezett hangjátéki stílust kell kialakítani hozzá, hogy a dráma semmit se ve- szítsén értékéből. A színészek közül nagyon tetszett Némethy Ferenc és Vargha Irén alakítása. Ok mozogtak a legkevesebbet, így mindig a drámára tudtunk koncentrálni. Tetszett még Sallós Gábor, Kulcsár Imre, Farkas Endre és az Orestészt megszemélyesítő Gonda György alakítása is. Kun Magda Elektra megszemélyesítője sokat mozgott, Zoltán Sárinál is hasonló hibákat fedeztünk fel. A narrátor szerepében precíz bevágásaival Somló Ferenc tűnt ki — párkány —> Máj ns eisej én nyílnak meg a borsodi campingek Megyénkben gondos munkával készülnek fel az idei idegenforgalmi szezonra. A Bükkben és a zempléni hegyek erdőrengetegeiben több mint 100 kilométer hosszú turistaútvonalon újrafestették a jelzéseket, a forgalmas helyeken térképes Irányító táblákat helyeztek el, és rendbehozták a nemzetközi autóscampingekct. A hollóstetői, a miskolc-ta- polcai és a tokaji tábort május elsején nyitják meg. A táf nyunk egyik legújabb problémája az iatro- gén fertőzések elleni küzdelem. Ezen mindazon veszélyeket, fertőzési ártalmakat értjük, amelyeket a betegek a gyógyító intézetekben, az egészségügyi dolgozók pedig gyógyító munkájuk közben szenvednek el. Ez a veszély nem újkeletű, hiszen Semmelweis is ez ellen küzdött, s úgy látszott, hogy a kérdést a penicillin felfedezése megoldotta. Sajnos, napjainkban létrejöttek az antibioticumok- kal szemben ellenálló fertőző baktériumok, mint a modern kórházi ártalmak okozói. Ezen kórházi ártalmak egyik előidézője a szertelen, túlzott beteglátogatás. Mert, mit látunk minden látogatás alkalmával a kórházi osztályokon? Hosszú sorban vonulnak az osztályokra a látogatók, felpakolva ételhordókkal, különféle ételekkel megrakott kosarakkal. szeszesitalokkal. Legtöbbször olyan ételekkel, italokkal, amelyet az operált betegeknek, gyermekágyasoknak, a diétás gyógykezelésben részesülő belgyógyászati betegeknek nem volna szabad elfogyasztaniuk. A kórtermekben a beteg sokszor nem is látszik a látogatóktól. A szó szoros értelmében még a levegőt is elveszik tőlük, A levegőtienség- töl nem egyszer lép fel rószA kórházi beteglátogatás ártalmai szullét a néhány napos ope- ráltaknál. A betegek maguk is kifogásolják a tömeges látogatást, mert, mint mondják, például szégyellnek ágytálat kérni a látogatók jelenlétében. Minden látogatási nap megzavarja a betegek kórházi nyugalmát, ezt mutatják a lázlapok is. A „figyelmes látogatók” meg Is terítenek a beteg ágyún, nemcsak a betegnek, hanem maguknak is. mert hiszen messziről jöttek. Még a maradékot is otthagyják a betegnek, aki helv hiányában az éjjeliszekrény fiókjába dugdossa el a rántott húst, a füstölt kolbászt, a kré- mes pitét, a hájas tésztát, a sört, a bort, olykor pálinkát, melyeket fekvő, nem súlyos beteg sem fogyaszthat el. betegek, a látogatók körében évek óta eredménytelen az egészségügyi felvilágosítás, a folytonos figyelmeztetés, hogy egy-egy beteghez legfeljebb két látogató jöjjön 20—25 percre, s előzetes megkérdezés nélkül semmit, legfeljebb A gyümölcsöt, kompotok lekvárt, piskótát hozzanak be. Ne hozzanak be 10 éven aluli gyermekeket, akik különösen veszélyesek a fertőzések behurcolása miatt. Rengeteg piszok, szemét, sár, por — amely mind, csupa fertőző forrás — marad vissza, különösen esős időben a látogatók után. A fent, vázoltak miatt a különböző kórházak szigorú rendszabályokat vezettek be. így pl- van olyan kórház, ahol a látogatónak minden hoiml- ját le kell tennie a ruhatárban. Tilos az engedély nélküli élelem bevitele, a 10 éven aluli gyermekek behozatala. Fehér köpenyben, papucsban lehet csak egy-két látogatónak egy-egy beteghez bemenni. Mindez nem bizonyult elégségesnek. Ezért, elsősorban a gyermek-, az újszülött- és szülő osztályokon, egyes helyeken teljesen betiltották a látogatást, sőt. más osztályokon Is megszigorították. Nagyon helyesen és dicsérendő módon ilyen törekvések Magyarországon is megkezdődtek. Borsod megye ebben is az úttörők között van, mert szülőotthonaink egy xészében nincs látogatás, csak üzenet átadás és iníormáció működik. A látogatások megreformálása feltétlenül szükséges nemcsak a szülőotthonokban, hanem minden kórház minden osztályán. Tökéletesen tudatában vagyunk, hogy ez ér- lappangó zelml szempontból vitatható és nem szimpatikus, ennél azonban sokkul fontosabb a beteg érdeke, amely sürgősen szükségessé teszi ezun rendszabályok bevezetését, ha nem akarjuk, hogy egy-egy kórházunkat — mint az Angliában fellépett súlyos, nem egyszer halálosan i’ógződött kórházi ártalmak miatt — be kelljen zárni. órházaink egészségügyi dolgozói örömmel értesültek róla, hogy az illetékesek, megértve a szakemberek tanácsát és javaslatát, elrendelték kórházainkban a látogatás idejének csökkentését, a látogatási rend szigorúbb ellenőrzését. Kérjük a nagyközönséget, fogadja ezt a rendelkezést megértéssel, abban a tudatban, hogy ez elsősorban a jobb betegellátás érdekeit szolgálja, Neviccskay Tivadar tfr. borok területén s kirándulók kényelmes elhelyezésére júniusig még mintegy 30, fából készült, három- és négyszemélyes, színes vikendházat szerelnek fel. Ezeken kívül ugyancsak a nyári idényre készül el a mis- kolc-tapolcai tábor 64 férőhelyes új turistaszállója. A borsodi campingek iránt máris nagy az. érdeklődés. így például a Bükk legszebb táján, a hollóstetői táborban az eddigi előjegyzések szerint májusban szinte minden nap „telt ház” lesz. Az autós cam- pingekben hideg-meleg vizű zuhanyozók, főzőhelyek, szalonnasütők és gépkocsimosóli szolgálják majd a vendégek kényelmét fl Miskolci Hemzeü Színház műsora 27, szerda. Csehov, MY FAIR LADY, 13 ura. 23, csütörtök. Ady ifi. MY FAIÚ LADY. 15 óra. Goldoni. MY FAIR LADY. 19. ófa. 29, pénlnk. Blaha. MY FAIR LADY. 19 óra. 30, szombat. József A. Ifi. ECjY POHÁR Víz. 15 óra. Madách. MY FAIR LADY. 19.3* óm. 1, vasárnap. Bórletstzünet. ECV POHÁR Víz. 3 óm. Bérletsztlnet. MAYA. Fél 8 órü 2, hétM. A FILIfARMENIA HANGVERSENYE. Fél 8 órp. 3, k'ídrl. Moll óné. MY FAYR LADY. 7 óra. 4, rzacda, BerleUzünct. MAYA- 7 óra. A Mnffyar Rádió miskolci stúdiójának műsora; (a ICü métere? hullámhosszon 18—IC óráig.) Megyei kürkép. Tájak, üzemek, emberek. Mai vendégünk, Ktfy Ids rtlxlland, Lányok, asszonyok. A megye aporléletébfiT. Versenyidény előtt az Mtfjf ben ... D&lofc tzámyéa.
