Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

!3, Szombat, 1966. április 23. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Evávíz, csatornásás. lahásépítés sieves tervben Mezőkövesden “ Matyóország fővárosának htondanak bennünket — mondja Szemes István, a me­zőkövesdi járási pártbizottság titkára. — Idegenforgalmi ne Vezetesség vagyunk, de még mindig községi tanács igaz­gatja Mezőkövesdet. Ezért ki­csi a költségvetésünk, pedig ®ok fontos beruházásra lenne Szükségünk, hiszen állandóan látogatnak bennünket, világhí­rű népművészetünk mindenkit Vonz ide; S új bérház A községi tanács titkárságán három olyan jelentős építke­zésről beszélnek, amely a har­madik ötéves terv során léte­sülne. Idén augusztus elsejére előreláthatólag elkészül a köz­ség csatornázásának terve, eb­ben az esetben még ez évben elkezdenék a tisztító telep épí­tését. A tervek szerint 1968-ra készülne el teljesen a csator­názás, községfejlesztési alapból 1 millióval járulnak hozzá a Jobb mint 9 milliós építkezés­hez. A csatornázás sürgős, álért feltétele öt olyan bérház felépítésének, amelynek mind­egyike 16 lakásos lesz. Az el­sőt már az idén építik, a töb­bit a csatornázással párhuza­mosán. A felszabadulás óta bem épült állami erőből egyet­len lakóház sem, hiszen köz­ségnek számít, most,- 1970-re készülne el ez az öt ház. Jövőre megkezdik a gimnázi­um kollégiumának építését is. Ennek 19í>3. szeptember else­jére el kell készülnie. A váro­siasodáshoz tartozik az ivóvíz- ellátás is. Ezt a dél-borsodi regionális vízmű építésével biz­tosítják, ugyancsak 1970-re. Szálloda és parkosítás Az idegenforgalom, a ma­tyó művészet vonzereje már régen szükségessé tette volna valamilyen szálloda építését. Az fmsz kapott is engedélyt tavaly egy több szobás ház megvásárlására, itt létrehoz­hatnának egy kis szállót. A ház a Béke étterem mellett van, összeépítve azzal. Az fmsz úgy tervezi, hogy az ét­terem udvarában helyezné el ,a 100 személyes önkiszolgáló vendéglőt (a mostani már ki­csi), a megvásárolt ház utcai frontján presszót nyitna (ez­zel felszabadulna a mai Pálma presszó helyisége), és a presz- szó mögött létesülne három kétágyas, valamint egy há­romágyas szobából álló kis fo­gadó. A mintegy 8 milliós be­ruházás tervei már elkészültek, előreláthatólag jövőre kezdik építeni; A matyó főváros parkosítá­sa legutóbb a járási tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén került szóba. Kifogásolták (és joggal), hogy az új műve­lődési ház előtt 100 ezer fo­rintért szentendrei tsz-tagok csinálták meg a parkot. Nem lehetett volna a járás tsz-eivel készíttetni? — kérdezték töb­ben. El is határozták, hogy egy, vagy több tsz együtt fog­lalkozik virágkertészettel, ak­kor házilag is megoldhatják a parkosítást. Április 15-től má­jus 15-ig parkosítási hónapot tartanak a járásban. IXívósnbb színházi műsor beit A könyvesboltban járva megtudhatjuk, hogy Berkes! és Szilvássy könnyed, irodalom alatti „irodalmán” kívül sokan vásárolják a főleg szórakozta­tó Passuth történelmi regé­nyeit, továbbá Stefan Zweig híres könyvét, a Stuart Mári­át és Werfel remekművét, a Musa Dagh negyven napjá-t. Németh László természetesen szintén „keresett árucikk”. Ha ez így van, teljesen érthetet­len, hogy a miskolci, az egri, a szolnoki és a debreceni szín­ház együttvéve se szállított a .művelődési háznak mást 1986- ban, mint az Olympiát, az Imádok férjhez menni-t, az Egérutat és a Mayát. A várossá érett Mezőköves­den, ahol a könyvesboltban a fentebb felsorolt írók műveit is sokan vásárolják, nívósabb darabokat is bemutathatnának ezek a színházak. M. I. Koszorúzás, emlékünnepségek Lőnie születésének évfordulóján Lenin születésének 9b. évfor­dulóján megyénkben is emlék- ünnepségeket rendeztek. Tegnap, április 22-én, pénte­ken Diósgyőrben, az LKM és a Diósgyőri Gépgyár dolgozói nevében koszorút helyeztek el adásának első részében a nagy forradalmár életéről szólt, majd munkásságát ismertette, mely nemcsak a Szovjetunió népeinek életére volt döntő hatással, hanem a világ mun­kásmozgalmának egészét is géröl, a nagy forradalmár tiszta, emberi értékeiről ad­tak jellemzést. Lenin minden energiáját az emberek boldo­gulásáért vívott harcra fordí­totta, és örömét is az itt elért sikerek szerezték. Az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz terjesztik fel a hariang-tragédia aktáit Elnapolták a tárgyalást A Baradla-barlangban tör­lőn t tragédia tárgyalását teg­nap, április 22-én, pénteken újabb szakértői vélemények meghallgatásával folytatták a miskolci megyei bíróságon. El­sőnek dr. Jakucs László geo­lógust, a földrajzi tudományok kandidátusát hallgatták ki. A ItsirSaro&siEafcéríő véleménye Dr. Jakucs László először is Ritába szállt az orvosszakér­tők véleményével, különösen dr. Kérdő Istvánéval. Szerin­te a halál oka elsősorban a test lehűlésével magyarázha­tó, az oxigénszegénység má­sodrendű tényező. Amíg tíz éven át a Baradla-barlangban működött, soha sem tapasztalt ólt oxigénszegénységet. Saját könyvére hivatkozva állítot­ta, hogy a barlangban min­denütt cirkulál a levegő. Hi­vatkozott a tanúk állítására, hogy sehol sem észleltek víz­gőzt. Éppen ezért a barlang Aktuális szakaszában jelen­tős, tehát káros oxigénhiány bem léphet fel. Újabb köny­vet idézve, bizonyította, hogy a szervezet hökiegyenlítő központja igyekszik ellensú­lyozni a lehűlést, amikor azon­ban erre már képtelen, akkor ki kell jönni a vízből, ne­hogy végzetes következmények tépjenek fel. A tragédiát a test lehűlése okozta, ezt bizo­nyítják a tanúvallomások is. Az oxigénszegénység tehát Vsak másodlagos okként jö­het számításba. A tragédiát a több napos barlangi tartózko­dás alatt felhalmozódott tar­tós lehűlés okozta, valamint az, hogy nem aludtak sátor­ban, és december 30-án vizes fűrát bonyolítottak le, majd :tl-cn az újra felhúzott vizes Hibában tették meg a Styx- túrát. . Felmerül a kérdés — foly­tatta. Jakucs László —, szá­llíthat ott-c Paszthory a tar­lós lehűlésre? Nem. számít­hatott rá. mert a magyar szakiroda!omban erre iófar­inán semmi utalás sincs, a nyugati szakirodalom ismere­tét viszont nem várhatjuk el tőle, hiszen nem szakember. Erre csak az hívhatta volna, fel a figyelmét, akivel a túrá­ról előzőleg konzultált. Aig oxsgénílíiány *ílké|»*clli«lő > A bíró kérdésére dr. Jakucs tászló még elmondta, hogy a Paszthory vezette csoport öl­tözködését nem lehet hibáztat­ni, mert nincs kialakult véle­mény arról, gumiruha, vagy több réteges öltözködés-e a helyes ilyenkor. A nyugati szakértők hangoztatják a sá­torban való alvás fontosságát, de ezt még csak ő írta meg idehaza és ez a tanulmánya eddig nem jelent meg, így Pászlhory nem olvashatta. A csoport 1965. december 31-i programját nem tartja túlsá­gosan megerőltetőnek, noha a sorrenden változtatni lehe­tett volna. Révész László barlangszak­értő véleményét azzal kezdte, hogy a Styx-túrát az ö 11 éves fia is végigcsinálta egy­szerű ruhában. Kétségtelen, hogy a barlangban a légáram­lás éppen a szűkületekben a legerősebb, de ha megfordul, akkor egy időre beáll a pan­gás. ö 17 órán át is volt már derékig érő vízben, még sem lett semmi baja. Azt a prog­ramot, amit Pászthoryék 4 nap alatt lettek meg, ő már 24 óra alatt is megtette, tehát nem megerőltető. O még nem hallott eddig oxigénhiányról, de elképzelhető, hogy ha nincs légáramlás, szűk területen fel­léphet. Ezért az orvosszakér- tői véleménnyel egyetért Az ügyész indítványa Az ügyész ezek után meg­kérdezte a jelenlevő törvény­széki orvosszakértőket, vajon április 21-én hozott közös döntésüket tartják-e fenn, vagy helyt adnak dr. Jakucs László ellenkező véleményé­nek. Dr. Földes Vilmos törvény- széki orvosszakértő válaszá­ban kijelentette, hogy közös döntésüket fenntartják _ és dr. Jakucs László véleményével nem kívánnak vitatkozni. Sze­rintük a tragédiát kiváltó okok közül az oxigénszegény­ség az elsődleges ok. Ezután a bíróság tanácsko­zásra vonult vissza, majd a következő végzést hozta: A bíróság helyt ad az ügyész indítványának, és el­rendeli az Iratoknak az Egész­ségügyi Tudományos Tanács­hoz való felterjesztését. A nyomozati eljárás során ka­pott szakértői vélemények és a tárgyaláson előterjesztett or- vosszakértői bizottsági véle­mény között részben mutat­kozó ellentmondások, továbbá az orvosszakértői bizottsági vélemény és más szakértői vélemény, illetve bizonyítási anyagban mutatkozó ellent­mondások feloldása érdekében vált szükségessé az iratok fel- terjesztése. Pásztbory György Walter vádlott vonatkozásá­ban a feltárt adatok alapján ugyancsak kérdést intéznek az Egészségügyi Tudományos Ta­nácshoz annak véleményezése végett, hogy a vádlott a szükséges mentésnél milyen állapotba került, illetve aka­ratának helyes nyilvánításá­ban és cselekménye társadal­mi veszélyességének felismeré­sében felfüggesztett, vagy kor­látozott állapotba került-e, ha igen, milyen mértékben. Ezután az elnök az ülést el­napolta. Málc Iván Lenin szobránál. A délutáni órákban a Bartók Béla Műve­lődési Házban emlékünnepsé­get rendeztek, melyen a gépgyár és a kohászat dolgo­zói vettek részt. Az elnökség­ben helyet foglalt Vaskó Mi­hály, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára. Az ünnepségen Nemeskéri Jánosnak, az LKM nagyüzemi pártbizottsága titkárának el­nöki megnyitója után Majo­ros Balázs, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának osz­tályvezetője tartott ünnepi megemlékezést Leninről. Elö­formálta, alakította. A világ népei, a haladó emberiség most is várakozással és bizalom­mal tekint a Szovjetunió Kommunista Pártjára, mely napjaink bonyolult politikai helyzetében is nyugodt meg­fontolással követi a lenini út­vonalat. Az előadó azt követően az imperializmus elleni harc mai formájáról, majd mindennap­jaink legfontosabb feladatai­ról szólt, utána pedig Lenin­ről, az emberről emlékezett meg. Apró történeteket idé­zett, melyek Lenin szerénysé­Az előadás végén szó esett róla, hogy az LKM elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A vál­lalat méltán viseli Lenin ne­vét. Az egybegyűlteknek a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szei adtak műsort. Az évforduló alkalmából Szerencsen is emlékünnepsé- get rendeztek. Itt D eme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ez­után meghívott vendégművé­szek adtak hangversenyt. r A hegyközi földek „gyógyítása“ Ä mostoha természeti adott­ságok miatt lényegesen nehe­zebb körülmények között gaz­dálkodnak azok a termelőszö­vetkezetek, amelyeknek birto­ka hegyes, dombos vidéken te­rül el. Borsodban több hegy­vidéki gazdaságnak kell meg­küzdeni a fennálló nehézségek­kel. Ezek közé tartoznak a sá­toraljaújhelyi járásban a Hegyköz termelőszövetkezetei is, elsősorban a nyíri Rákóczi Tsz, amely Nyíri, Füzérkomlós, Nagy- és Kisbózsva dolgozó parasztjait tömöríti. Érthető a földművelésügyi kormányzat törekvése: jelen­tős anyagi támogatással, fő­képp Különböző talajjavító munkákkal olyan szintre kí­vánja emelni a hegyvidéki tsz-eket, hogy mennél hama­rább megállhassanak saját lá­bukon, ulólérhessék a síkvidé­ki gazdaságokat. A nyiri ter­melőszövetkezet például 3 mil­lió 723 ezer forint vissza nem térítendő állami hitelt kapott erre a célra. A hegyközi földek „gyógyí­tásának” nagyszabású tervét 1964-ben készítették el, s ezt túlnyomórészt már meg is va­lósították. Ennek során az el­múlt két év alatt befejezték a különböző műszaki feladato­kat, térképészeti felméréseket, a vízlevezetéshez és útépítés­hez szükséges területkijelölési munkákat. A vasútállomástól a községbe köves utat építettek, 186 holdon befejezték a gyü- mölcstelepítést, több száz hol­don legelőjavításra, új legelö- és erdőtelepítésre, 302 holdon pedig altalajjavításra került sor. A talajjavítás eredmé­nyeiről már kedvező adataik is vannak, s ezekből kitűnik, hogy a javított területeken a kalászosok általában 3 mázsá­val több tennést adnak, mint amennyit korábban ugyan­ezekről a táblákról be tudtak takarítani; Hasonló jellegű munkák sze­repelnek a Rákóczi Tsz idei tervében is. Ezek közül külö­nösen a 800 holdnyi talajjaví­tás és trágyázás érdemel kü­lönösen említést. Ezzel az ál­lami támogatással végzett ta- lajjavítási és telepítési tervü­ket 1966-ban be is fejezik. A következő években _ az így megerősített termelőszövetke­zetnek már magának kell meg­felelő erőben tartani szántóte­rületeit, hogy földjeinek ma­gasabb terméshozamaival és gazdálkodásának jövedelmező­ségével utolérhesse Borsod sík­vidéki gazdaságait íh. Jól haladnak a mezőgazdasági munkálatok az ózdi járásban Az ózdi járás 29 termelőszö­vetkezetében jó ütemben ha­ladnak a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok. Halászi Já­nos — a járási tanács íöniező- gazdásza — arról tájékoztatott, hogy például a tervezett hat­ezer hold őszi gabona fej trá­gyázását már közel ötezer holdon elvégezték. Ennél még kedvezőbb a borsóvetés, amelynél a tervezett 507 hold­ból már több mint 405 hol­dat vetettek be. Jónak mond­ható a tavaszi árpa és zab vetéseredménye is. Kielégítően halad a tavaszi szántás is; noha a Sajó mentén tartósan víz alatt levő földek jelentős részén még mindig nem lehet dolgozni, s mintegy ötszáz holdat még most is víz borít: Ez különösen Sajóvelczd, Vadna, Hét, Putnok és Sajó- kazs termelőszövetkezeteinek okoz sok nehézséget. Sajnos — vetőmaghiány miatt — a vöröshere és lucerna felülveté- sével eléggé lemaradtak a ter­melőszövetkezetek. Kétmillió facsemetét ültettek ki a zempléni erdők ben A Zemplén-hegy sógi Erdő- gazdaság faiskoláiban az idén további telepítésre mintegy 7 millió bükk, fenyő, vadgeszte­nye, akác, nyár és gyertyán facsemetét neveltek. Ezek fel­használásával a Tiszától a csehszlovák határig húzódó hegyekben több mint 290 hek­táron újítják fel a hiányos er­dőrészeket és 21 hektáron ül­tetnek új erdőséget. Ezenkí­vül a maguk által felnevelt kis fákból eddig 3 millió bük- köt és 7 ezer erdei fenyőt ad­tak át a testvérgazdaságoknak. A tavaszi telepítéseket — az erdészek irányításával — feb­ruár közepén kezdték meg a zempléni tájakon. A Tisza és a Bodrog parti tisztásokon nyárfasorokat, a hegyekben pedig a klimatikus viszonyokat figyelembe véve akácot, bük- köt, tölgyet, luc és erdei fe­nyői ültetnek. A párlkongresz- szusi versenyben meggyorsult a brigádok munkája, akik ed­dig mintegy 2 millió cseme­tét ültettek el. A dolgozók most vállalták, hogy a Tisza, és a Bodrog- koratavaszi ára­dása miatt megkésett nyárfa- ültetést május közepéig pótol­ják és kiváló talaj munka után az ártereken félmillió nyárfa« dugványt helyeznek a ioldbdj

Next

/
Oldalképek
Tartalom