Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

4

ESZAKMAGTARORSZÄG

Csütörtök, me. áprffls 25Országos tanácskozás az I. sz. Ipari Szakközépiskolában

Figyelmes gyerek

19 tncgycjc- p.t ország ipöl szaktanárok és szakfelügyelők érkeztek a miskolci 1. sz. Ipari Szakközépiskolába, hogy időszerű pedagógiai, didaktikai, tantervi kérdésekről tanácskozzanak. Szocialista oktatásügyünk legifjabb hajtása, az ipari szakközépiskola mind ez idáig kevés figyelmet és méltatást kapott országos fórumokon. örvendetes, hogy az iskolareform parlamenti vitája után mind nagyobb figyelem kíséri ezt a nagyon fontos, jövőbe mutató iskolatípust.

A miskolci tapasztalatcserének meghatározott témája volt. Az elektrotechnika tanításának néhány módszertani, didaktikai, tantervi kérdését Vizsgálták meg az egybegyűltek. A vendéglátó iskola kitűnően megszervezte a programot. Először dr. Veres Béla, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa üdvözölte a Művelődésügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium képviselőit, az ország különböző részeiből Miskolcra érkezett tanárokat, szakfelügyelőket. Ezt követően Budaházy László, az iskola igazgatója ismertette a tájértekezlet programját. Percnyi pontossággal

peregtek az események. Szamos Emil mérnök, az elektrotechnika tanára először bemutatta osztályát, elmondván, hogy félévi átlaguk 2,6 volt, jóval az iskola átlaga alait. Tehát az országos érdeklődők egy erősen közepes színvonalú osztályban szemlélik meg a bemutató tanítást. Ezt követően a jelenlevők órára indultak és végighallgatták Szamos Emil alapos felkészültségről tanúskodó higgadt, logikus tanítási módszerét. A vendégek tapasztalhatták: a tanár élt a szemléltetés lehetőségeivel, nagyon sok falitáblát alkalmazott, az egyenáramú generátorok megismertetése céljából bemutatott egy dimamót is. A nevelési célkitűzések megvalósításának

szolgálatában bekapcsolta a rádiót, s a tanulók (az iskola által készített magnófelvételről) rádióból hallgathattak előadást Jedlik Ányosról, a nagy magyar feltalálóról és fizikusról.

A bemutató

tanítást vita követte. Vitaindító előadásában Tö- mössy Jenő minisztériumi szakfelügyelő arról beszélt, hogy elvontsága miatt az elektrotechnika nehezebben tanítható, mint más tantárgy. Az elektromosság vizuális jelenléte nem kézzelfogható valami, ezért a gyerekek tech; nikai és műszaki intelligenciájának fejlesztése végett élni kell a vizuális memória fejlesztés sok-sok módszerével. Suha László, minisztériumi szakfelügyelő arról beszélt, hogy a fizikai előadókat rendeltetésüknek megfelelően kell igénybe venni. Nagyobb gondot kell fordítani a szemléltető eszközök alkalmazására, jó példaként említette még a miskolci 1. számú Ipari Szak- középiskola jó ellátottságátA vendégek többsége mód' szertani kérdésekkel foglalkozott, de akadtak hozzászólók, akik a hatékonyabb nevelési metódika kialakítását sürgették.

A bemutató tanítás és á magvas hozzászólások végül iá annak összegezésére indították a vitavezetőket, hogy az! első, ilyen jellegű tanácskozás nagy haszonnal zárult, a jövőben még többet kell találkozniuk az ipari szakközépiskola tanárainak. Fontos az eszmecsere azért is, mert ad ipari szakközépiskolások tan- tervei még sok vitalehetőséget hordoznak magukban.

Az országos

jellegű táj______________ értekezlet

a

z 1. sz. Szakközépiskola műhelyeinek megtekintésével, s végül városnézéssel ért véget: — párkány —Tm&tújítús után

mimSiálioz látott a giirmcsi Vöröskereszt

Kevés tagot számlál, mégis évek óta szép eredményekkel büszkélkedhet a girincsi Vöröskereszt. Nem kis része van például az alapszervezetnek abban, hogy Girin eset a miskolci járás legtisztább községeként emlegetik hosszú idő óta. Ügyes módszerekkel foglalkoznak a lakosság egészség- ügyi felvilágosításával, minden esztendőben megszervezik legalább egy alkalommal a véradást, jó a szervezeti életük is.

Néhány héttel az alapszervezetekben lezajlott vezetőségválasztás után a girincsiek ismét bebizonyították, hogy nemhiába mondják alapszervezetüket a járás egyik legjobbjának. Az ünnepélyes tisztújítás után máris szorgos munkáról, önmagukért beszélő sikerekről érkezett hír az alig néhányszóz lelkes kis faluból.

Egészségügyi napot rendeztek

Tavaly a nyékiek, idén a girincsiek voltak kezdeményezői a községi egészségügyi nap megrendezésének, Ha csupán a

— Papa, nem ázik el az órád?

(A L'Europeo karikatúrája)

MOZIMŰSOR

BtKE

gl—23. Ketten haltak meg. Magyar. Széles! 24—27. Galapagos. Magyarul beszélő, színes nyugatnémet. Széles! K.: naponta fél 4, hn. 6 és 3. M.: 24. r. jo és r. 12. Csillagos jegy. Figyelem: 25—26. este 3. Phaedra. Amerikai széles. U even felüU.

KOSSUTH-1 ilmszi n li a t cl él előtti műsora:

21—22. Ketten haltak meg. Magyar. Széles! 23 es 25. Nyomoz a vőlegény. Amerikai. Széles! 26—27. Galapagos. Magyarul beszélő, színes, nyugatnémet. Szélest béríel beváltható!) K.: vasárnap kivételével naponta délelőtt f. likőr!

KOSSUTH-filmszinház délutáni műsora

21—37. Nyomoz a vőlegény. Amerikai. Széles! IC.: naponta 4 és f. •7, 23-án. szombaton és 24-én vasárnap délután 2-lcor is! M.: 24. ,f. 10 és í. 12. Hogy állunk fiataléinFAKLYA

21—22. Az ég kulcsa. Magyarul fceszélő, színes szovjet. 23. Vihar Ázsiában. Magyarul beszélő szovjet. 24—26. Fantomas. Színes francia. Széles! K.: naponta 5 és f. 3, vasárnap t 5 és 7. M.: 24. C. likőr. A szórakozott professzor.

TÁNCSICS

2i—22. (Csak délután fél 5-fcor!) A betörő. Színes angol. Széles! 21—22. (Csak este 7 órakor!) A csábítás trükkje. Magyarul beszélő fengoh Széles! Csal: 16 éven felülieknek! 23. Távoli világ. Szovjet. {fcA*vt>£riet beváltható!) 24—26.

Pardaillan lovag. Színes francia. Széles! K.: naponta f. 5 és 7. M.: 24. 10-kor. A generális.

SAGVARI

21—22. Szentjánofj fejevétele. Magyar. Szeles! 23—24. örvényben. Jugoszláv. Széles! 25—26. A közönyösök. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K.: naponta f. 5 és hn. 7-kor!

SZIKRA

21—22. Kedves család. Színes dán. Széles! 23—24. Az orvos halála. Magyar. Széles! 25—26. Ketten haltak meg. Magyar. Széles! K.: naponta hn. 3 és n. 8. M.: 24. 10-kor. Férjek.

PETŐFI

21—23, Az arany csempész. Francia. Széles! 24. Vihar Ázsiában. Magyarul beszélő szovjet. 25—20. Fény a redőny mögött. Magyar. Széles! K.: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7. kedd, péntek, szombat csak 7. M: 24. 10-kor. A szeretet jogán.

ADY— Tapolca

23—24. A közönyösök. Magyarul beszélő olasz. Csak 18 éven felülieknek! 23—27. Kedves család. Színes dan. K.: kedd, szombat 7, szerda, vasárnap 6-kor!

bükk

(Miskolc-Hárnor)

23—24. Butaságom története. Magyar. Széles! 26—27. Bube szerelmese. Olasz. Széles! K.: kedd, szerda, szombat 7, vasárnap hn. 5 és 7. M.: 24. ll-kor. A pénzcsi- nálo.

Művészi események hete Kazincbarcikán

VAROS-E Kazincbarcika, vagy hogyan válik azzá? — hangzik el sokszor a vitában, beszélgetésben, tanulmányban a kérdés. A vita helyett most a tények szép ereje bizonyít: a kultúra munkásai és kedvelői a művészetek tavaszi hetét rendezték meg az üj szocialista városban. S amíg a kultúra kaptára, az új kultúrpalota föl nem épül, kisebb, de ízléses keretben otthont kapott három művészet, a költészet, a zene és a képzőművészet a Pedagógus Klubban.

A Költészet Napjával kezdődött ez a hét, április 15-én. Szabados Józsefnek, az óvárosi művelődési otthon igazgatójának szervezésében és közreműködésével Kassák Lajos, Váci Mihály, Bede Anna, Weöres Sándor és Garai Gábor verseit mondták a szavalok Tátray Barna ösz- szekötő szövegével. S ami érdekessé teszi, és helyi színt ad a költészet ez estjének: Győré Imre kedves karikatúra-versét is elmondták városunk költőjéről, Ladányi Mihályról —, hogy aztán a Pestre távozott költő üzenete is megszólaljon önmagáról és a világról. Niklai Ádám is sokáig lakott Kazincbarcikán — ő vallott az elmondott költeményben a megtalált hazáról. Uj, tehetséges fiatal mutatkozott be két költeményével: Magyar Tibor. Egyébként a Borsodi Vegyikombinát dolgozója és a Borsodi Vegyész munkatársa. Régen él köztünk és

szerénysége nem teszi köny- nyűvé egyénisége megismerését, de most hallottuk verseit Lakárdy Évának, aki több tanulmány és a megyei lapokban megjelent sok szép költemény írója. A hangulatos estét a Kazincbarcikai Állami Zeneiskola tanárai, Kedl Lászlóné és H. Marinov Mária tették még bensőségesebbé Beethoven F-dúr románca és Kosa Verbunkos szvitjének előadásával.

A Kazincbarcikai városi Tanács és a Borsodi Vegyi- lcombinát egyesített képzőművészeti szakköre, április 17-én nyitotta meg kiállítását ugyancsak a Pedagógus Klubban. A szakkör 1959 óta működik, eleinte Ivák János, majd Palcsó Dezső festőművész vezetésével. 1965. május 1 óta teljesíti feladatát, mai formájában Szerdahelyi Sándor vezetésével. Tagjai 1959- ben és 1963-ban részt vettek a Várpalotán rendezett, szocialista városok közötti képzőművészeti kiállításon. Jelenleg bányászok, vegyész- technikusok, a Felsőfokú Technikum diákjai és pedagógusok müveiből válogatott kiállításra a Képzőművészek Országos Szövetségének zsűrije. A 26 tagú szakkör tíz tagja állított ki grafikus- és olajmukákat. Csikós Istvánná, a városi tanács vb-elnö- ke nyitotta meg a kiállítást. „Uj, szocialista. városunk joggal várja el lakóitól, hogy a kulturális életben is ismerkedjék az újjal, ennek segítségével alakítsa életét a

szocialista ember eszményképe szerint” — mondotta az elnökasszony. A kiállítók szép könyvajándékot és emléklapot kaptak, majd Szabó Elemér, a művelődési csoport felügyelője zárta a kis megnyitó ünnepséget a három művészet egységének és találkozásának kiemelésével. Kár, hogy nem részletezhetjük az alkotók minden munkáját, a pedagógus kiállítók gyakorlott vonalvezetését és szín-technikáját, de ki kell emelnünk néhány fiatalt, a 18 éves lakatost, Botrágyi Jánost, aki arc- és figurális tanulmányainak kemény határozottságával tűnik ki, Tóth Gyula műszerész finom filc-technikáját, Szabó István vegyipari technikus linómetszeteit, Mayercsik János mo- nolypiáit és szénrajzait, Török Pál felsőfokú technikus arc- és akt-tanulmányát, valamint Landenberger István könnyed vonalvezetését.

S A MŰVÉSZETEK hetét betetőzi majd a Borsod-A ba- új-Zemplén megyei állami zeneiskolák találkozója április 24-én. A szakmai megbeszéléseken, s a művelődési otthonban tartandó nagy hangversenyen kívül délben 12 órakor térzenét ad a város jelenlegi központi terén, a Rákóczi téren az Ózdi Állami Zeneiskola fúvószenekara. így kapcsolódik a muzsikába a város minden lakója, s szolgálja mindhárom rendezvény a kultúrát ebben az új, szocialista városban.

í. b.

közelmúltban lezajlott eseményről számolnánk be, sok lényeges dolog kimaradna a krónikából. Ezen a napon értékelte például egy bizottság a tisztasági mozgalom eredményeit. így, önmagában száraz tény csupán ez a megállapítás. Mennyi, munka előzte meg az eredmények számbavételét!

Valóságos tavaszt nagytaka^ rítást rendeztek Girincsen. Kimeszelték, rendbeli ózták, a házakat, virágokat ültettek a kertekbe, kicsinosították a középületeket. Néhány héttel ezelőtt egy tisztogató brigád megszállta a tsz majorját, környékét és rendcsináláshoz kezdtek a cigánytelepen is; Ugyanitt társadalmi munkában, a termelőszövetkezettől kölcsönkapott három traktor segítségével kavicsos járda épült. Erre a napra elkészült a községben három új kút. A felsorolás talán még nem iá teljes:: 4

liiis/oiiöicn adtak -vért

Az ifjú vöröskeresztesek esed portjának kedves műsora tetté még ünnepélyesebbé az egészségügyi nap megnyitóját. Több mint 240 ember hallgatta meg a körzeti orvos előadását, utána megnézték az egészségügyi felvilágosító kiállítást cs néhány kisfilmet.

Tanácskozást tartottak a község vezetői. A párttitkár, a tanácselnök és a vb-titkár, a tsz vezetői, az orvos, a társadalmi szervek képviselői arról beszélgettek, milyen megoldásra váró egészségügyi problémák vannak Girincsen, s hogyan lehetne harcolni ezek ellen a legeredményesebben;

Záróakkordként délután véradást. tartottak. Huszonötén járultak az orvos elé. s adtak önként, térítés nélkül várt.

E jói sikerült akciósorozat megszervezéséért dicséret és elismerés illeti a girincsi Vöröskeresztet, s mindazokat, akik az egészségügyi nap sikerén munkálkodtak. A most következő dolgos, szerény hétköznapokon még sok munka vár az alapszervezetre. Eddigi eredményeik alapján méltán gondoljuk, hogy a Vöröskereszt tagjai buzgalommal — és sikerrel dolgoznak majd ezután is.

(Gyárfás)

kel mutatja be ennek az 1911. augusztusi gyilkosságnak ■ történetét, és azt, mennyire nem volt Regula népi hős, csak élelmes ponyvairodalmi vállalkozások próbálták azzá emelni, e gyilkosságra ígéri sokan emlékeznek még a környéken, és nem haszontalan dolog ezt az ügyet, ezt a szinte legendává magasztosított történetet a maga valóságában láttatni.

A másik cikk, illetve cikkrészlet Mécséi László Betyárok nyomában című írásának első folytatása. Vitatható, hogy egyáltalán szükséges-e. Vitázni lehet a szerzőnek mindjárt az első mondataival, amely szerint a betyárhistóriákat mindenki szívesen hallgatja, csodálkozik a betyárok ügyességén, bátorságán, imponál a szabad, kötetlen életmód, a vakmerőség, s „befogadjuk a betyárokat, mint a népmesék hőseit..., sőt, úgy érezzük, hogy egy lépéssel közelebb is állnak hozzánk”. Megéri-e e könyvtári kiadványban a terjedelmet, megéri-e a több folytatást, feltétlenül szükséges-e ennek publikálása? Nincs-c az edelényi történetben más, jelentősebb feltárni való? Igaz, a szerző maga is cáfolja a betyárlegendák helyi vonatkozásait, ugyanakkor egyik- nek-másiknak terjesztőjévé is válik, mint például Forgon Jóska kalandjainak publikálásával. Forgon Jóska a szerző szerint szintén „a javából való betyár volt”. E bevezetés után két „nevezetes” tettét olvashatjuk, s egyáltalán nem vagyunk róla meggyőzve, hogy ez a bizonyos Forgon nem volt utolsó gazember.

Talán felesleges is búsong- ni azon, hogy amint időben távolodunk „a régi, ma már romantikusnak tűnő betyárvilágtól, úgy mosódnak el a kategóriák határai is”, s hogy a legendákkal szemben Edelény vidékén nem voltak jelentős betyárok.

Úgy érezzük, amikor egy kiadvány egy fejlődés előtt álló bányászközség múltjának megismertetésére vállalkozik. nem a legszerencsésebb választás a rablógyllkosságot és a betyárromantikát párosítani.

Az E delényi könyvbarát egyéb írásai hasznosan szolgálják a könyvtár-ügyet. A helytörténeti kutatás is fontos. S bizonyára akad érdekes a betyárvilágon tűi is. Éppen ezért a kiadvány további számait is érdeklődéssel várjuk.

(benedek)

ilyen jellegű kiadványok fontosságáról, és igen jó, hogy bírálata és dicsérete egyaránt konkrét, nem riad vissza meghökkentő lemaradások feltárásától sem. (Egy kicsit ijesztő számadat: Négyesen a községi könyvtár állományának mindössze 1,2 százalékát jelentik a társadalomtudományi müvek, ez összesen húsz darabot tesz ki.)

A kiadvány e számának tartalma viszonylag szűkös. Voltak már korábbi számok, amelyek sokrétűbben foglalkoztak a járás könyvtári munkájával, bár az elmúlt évre való visz- szatekintést segítő táblázatok szükségesek voltak. E sokszorosított kiadvány bizonyára így is segítője lesz a járás könyvtári munkájának.

2. Edelényi könyvharát

Az edelényi járási könyvtár sokszorosított kiadványát nemrégiben mutattuk be egy évre visszamenően. Az idei első szám a közelmúltban jelent meg. A gondos kiállítású füzet élén Slezsák Imre, a járási könyvtár igazgatója nagyon helyesen számvetést, mérleget készít az elmúlt évről, azt sok számadattal illusztrálja. A tömör összefoglalás után hasonló módon vázolja az elkövetkező időszak könyvtári terveit.

A könyvtárba érkezett űj könyvek felsorolása, a társadalmi segítség nyilvános köszöneté. valamint néhány hír mellett fórumot biztosít e kiadvány a szárnypróbálgatásnak: közli egy helyi gimnazista két versét.

Az elmúlt évben megkezdett helytörténeti sorozatban két nagyobb terjedelmű írást találunk. Dr. Bodgál Ferenc Regula Ede históriáját írja le, és elemzi, miként lett ez a háromszoros rablógyilkos ponyvahőssé. Nyomon követi a körülötte alakult legendákat, balladai ihletésű verseket. Pontos kutatási eredményekI. Matyó földi könyvtáron

Mostanában jelent meg a Matyóföldi könyvtáros negyedik száma. A külső borító és a belső címlap között van némi ellentmondás, mert míg a borító az elmúlt évet, tenát 1965-öt hirdeti, a belső cím- tápon már 1966-ot olvashatjuk. Alighanem elírás, hiszen a negyedik szám ez évben még nem jelenhetett meg, egyébként is a füzet tartalma az elmúlt évre, illetve az új év kezdetére utal.

A kiadvány elemzi a december 31-én zárult ötéves terv könyvtári vonatkozásait, Illetve azt a fejlődési, amely a mezőkövesdi járás könyvtáraiban végbement. Táblázatokból, községekre bontva megismerjük a könyvállomány, az olvasók és a kölcsönzött kötetek számának alakulását. A számadatokon kívül rövid szöveges értékelést is olvashatunk. E táblázatok számadatai a fejlődést tükrözik, egyben külön felhívás nélkül is utalnak további feladatokra. Egy-két adatot kiemelünk. A járási székhelyen, Mezőkövesden öt év alatt 9469-ról 20 330- ra nőtt a könyvállomány. Az olvasók számában már kisebb arányú a növekedés: 1722-ről 2011-re emelkedett az olvasói létszám, a kikölcsönzött kötetek száma pedig 52 261-ről mindössze 81431-re. Járási szinten igen szép az emelkedés a könyvállományban, és a kikölcsönzött kötetek számában. Viszonylag nagy a lemaradás az olvasói létszám emelkedésében. A kölcsönzések száma egyes községekben jobb arányban emelkedett, mint a járási székhelyen, vagy járási átlagban, bár az olvasói létszám nem emelkedett ott sem a másik kettővel arányosan.

A Matyóföldi könyvtáros a továbbiakban a társadalomtudományi könyvek jelentőségéről, a községi könyvtárakban betöltött szerepéről ad tájékoztatást. Helyesen érvel az

Társadalomtudományi Könyvek és betyáríegendák

böngészés kél könyvtári kiadványban