Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAU Si erd a, 1966. március 39, * •e Ülést tartott a Borsod megyei Tanács TEGNAP, március 29-én, kedden ülést tartott Miskol­con a Borsod megyei Tanács. Dr. Papp Lajos elnöki meg­nyitó szavai után megválasz­tották a tanácsülés elnöksé­gét. A tanácsülés elnökévé választott Mező István ter­jesztette elő ezután a napi­rendet, amelynek első pontja­ként a megye harmadik öt­éves tanácsi tervjavaslatáról, valamint az elmúlt évi és az idei költségvetési zárszám­adásról, illetve költségvetésről szóló jelentés megvitatására került sor. Az írásbeli jelentéshez dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke kiegészítésképpen elmondotta, milyen új léte­sítmények fémjelzik a máso­dik ötéves terv során a me­gye fejlődését. így többek között állami és magán erő­ből a megyében IG 26S, Mis- kolccal együtt pedig mintegy 24 500 lakás épült. Százmil­lió forintos beruházással gaz­dagodtak a megyei tanácsi vállalatok, 150 milliót fordí­tottak az ivóvíz- ás a szenny­víz-hálózat fejlesztésére. A megye általános iskolái 215 tanteremmel gazdagodtak, két új, nyolc tantermes gimnázi­um épült, 1-170-e! növekedett az óvodai férőhelyek száma. Nagyszerű eredményeket ért cl a megye a 12 éves múltra visszatekintő község­fejlesztési tevékenységben.. Az 1955. évi 21 millió forintról 106,4 millióra növekedett a községfejlesztésre fordított összeg, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke pe­dig az 1060. évi 12,ÍR forint­ról tavaly 88,63 forintra emel­kedett. BORSOD megye tanácsi, harmadik ötéves tervjavasla­ta újabb jelentős előrelépést, a lakosság igényeinek még jobb kielégítését irányozza elő. A tervjavaslat többek kö­zött számol vele, hogy Bor­sodban a nehézipar súlya to­vább nő, ez munkaerő-igény- nyel és koncentrálással jár. A munkaerő biztosítása vé­gett Kazincbarcilián, Ózdon és Tiszaszederkényben 3210 lakás és az azokhoz kapcsoló­dó létesítmények építését, a megye többi településén 800 állami lakás építését tervezik. A megye mezőgazdaságá'aak fejlesztését 1,3 milliárd forin­tos építési, gépi és egyéb ter­melőszövetkezeti beruházás segíti. A terv szerint a trak­torok számát ezer, a munka­gépekét pedig háromezer da­rabbal növelik a tervidő­szakban. Ezenkívül a hegy­községek és a szakszövetke­zetek fejlesztésére 92.4 millió forintot irányoztak elő. A kereskedelmi üzletháló­zat a tervek szerint 48 álla­mi és 182 új földművesszö- vetkezeti egységgel fejlődik. Javul az általános iskolai tanterem-ellátottság. Közös fedezeti forrásból 133, laltás- keretböl pedig 68 általános is­kolai tantermet építenek. A tanácsi ipari beruházások közül kiemelkedik a nyomda és sajtóközpont, a szalonnái mészkőőrlő üzem, a szeren­csi és a sátoraljaújhelyi ke­nyérgyár építése. Az elkövet­kező öt esztendőben csupán a községfejlcsztési összegek­ből többek között 113 kilomé­ter szilárd bukrolatú út, 499 A Korunk Színháza soro­zatának harmadik darabja Németh László Nagy család című drámájának második része volt Ismeretes, hogy a dráma első részét pontosan egy esztendővel ezelőtt mu­tatta be a Miskolci Nemzeti Színház együttese. A mosta­ni változat némiképp eltér a Mai témák című kötetben megjelent műtől, tegyük hoz­zá, előnyösebb variációban. Eszmeileg egységesebb, tisz­tább, gondolatilag célratö­rőbb. A Korunk Színháza sorozat hétfő esti bemutatója, az előző két előadáshoz viszo­nyítva, rok 'iszenvesebben élt mindazokkal a lehetőségek­kel, melyeket a Felolvasó Színpad előír a rendezőnek és a tolmácsoló művészeknek. A mostani előadáson sikerült egyértelműen a darabra kon­centrálni, figyelmen kívül hagyva a különböző „színhá­zi” megjelenítési formákat, eszközöket. Jurka László ren­dezői elképzelésében a célra­kilométer járda, 47 orvosi, ál­latorvosi és pedagóguslakás épül a falvakban. Tovább javul a megyében a'javító és a szolgáltató tevé­kenység is. A tanácsi vállala­tok 12, a GELKA 6, a kisipa­rt szövetlcczetek pedig 55 szol­gáltató részleget létesítenek. A MEGYE harmadik öt­eves tanácsi tervjavaslatát a tanácsülés megvitatta, majd elfogadta. Ezután a tanács­ülés a megye építőiparának helyzetéről, majd a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájáról és félévi tervéről, végül pedig az En­csi járási Tanács államhatal­mi tevékenységéről és a járá­si vb mezőgazdaságot irá­nyító, ellenőrző és szervező munkájáról szóló beszámolót fogadta el. Az állandó bizott­ságok munkatervének meg­tárgyalása, néhány szervezeti kérdés, majd interpellációk szerepeltek még a napiren­törést kell elsősorban dicsér­ni, szereplőit félkör alakba ültette, s csupán felállással jelezte színpadon történő megjelenésüket Mellőzött minden felesleges mozgást, teátralitást így a színészek elsősorban hangban éltek, s a hang hozta azt a drámát, amelyet a Nagy család cí­mű alkotásába Németh Lász­ló beleplántált. A hang árnyalataira törté­nő koncentrálást jó szívvel fogadta az érdeklődő, a né­ző, ugyanakkor a jelenlevők észrevették a helyenkénti ki­Kysron és ésszel gyógyszálló, a lobbi évszakbsn üdülő Érdekes tervek, elképzelé­sek vannak a Sajó völgyében levő dubicsányi SZOT-üdülő- vel kapcsolatban. Az egykori kastély évek óta üdülő. Nem­régiben nyaralt itt a szakszer­vezeti beutaltak kétszázötvene­dik csoportja. Különösen az idősebbek kedvelik a korsze­rűen berendezett, központifű- téses üdülőt, ahol alkalom nyí­lik a legtökéletesebb kikapcso­lódásra. A tervek szerint az idén csak május közepéig tart Dubi- csányban a SZOT üdültetés. Ezután gyógyszállóvá alakul a kastély. Szilikózisban és külön­böző légzőszerv! betegségben szenvedők kerülnek ide, csakis orvosi beutalás alapján. A környék levegőjének tisztasá­ga ugyanis vetekszik a Mát­ráéval. A kastély parkja és a felette levő. csaknem ezer holdnyi erdőség egészségügyi sétákra alkalmas. Télen azután ismét SZOT-üdiilőként műkö­dik tovább a dubicsányi kas­tély, hogy a legközelebbi má­justól ismét a betegek gyógyu­lását szolgálja. Halász Katalin és Zoltán Sári illeszkedő, eredményesen fel­olvasó részesei voltak; a jó hangulatú előadásnak. A bemutató előtt dr. Kab- debó Lóránt tanár tartott be­vezető előadást a Nagy csa­lád színpadi pályafutásáról, a két részből álló dráma esz­meiségéről. Tulajdonképpen mindig sze­zonban vannak. Nyáron csép- lés, tarlóhántás, ősszel mély­szántás, aztán az aprómagvak cséplcse, télen gépjavítás, hogy csak a fontosabbakat em­lítsük, és most tavasszal újra indul az élet a földeken. Pi­henésre szinte soha sincs idő. A Vilmányi Mezőgazdasági Gépállomás párt- és KISZ- ' alapszervezete is ehhez a foly­tonos és meg-megújuló mun­katempóhoz igazítja munká­ját, ténykedését. Ügy is mondhatnánk: a gon­dok, a tennivalók sűrűjében él­nek, dolgoznak. Nagy /dudátok... Műhelyjavítási tervük 6,2, mezőgazdasági jellegű pedig 7,4 millió forint. Ez egy évben összesen 13,6 millió forintot je­lent. Nagy feladatot ró ez egy alig több mint kétszázas kol­lektívára. Tavaly nem sikerült teljesíteniük a tervet. Mindösz- sze 97,2 százalékot értek el. Sándor Imrével, a párt- alapszervezet titkárával, és Bodnár András KlSZ-alapszer- vezeti titkárral terveikről, el­képzeléseikről beszélgettünk. (Elöljáróban el kell mondani, hogy a gépállomáson 62 párt­tag és tagjelölt, s 18 ifjú kom­munista dolgozik, az arány te­hát kitűnő.) A tavasz, természetesen, fo­kozott feladatokkal köszöntött a gépállomás dolgozóira. Ta­lán ennek is tudható be, hogy a legutóbbi taggyűlésen keve­sen jelentek meg. Ahogyan Sándor Imre mondta, dolgoz- ni kellett a határban! Ezért kérte az alapszervezet a gép­állomás főagronómusát, hogy április 10-ig tartson beszámolót a párttagság előtt a tavaszi munkák jelenlegi állásáról. dolgozatlanságot, nyersesé­get, harsányságot. Elmélyül­tebb próbák a jövőben sokat segíthetnek a felolvasó szín­pad támasztotta követelmé­nyek teljesítésében. A dráma megjelenítői kö­zött sikerrel szerepelt Vargha Irén, aki Katát ruházta fel sok egyéni színnel. A többi­ek: Némethy Ferenc, Somló Ferenc, Ilamvay Lucy, Kleszó Imre, Polgár Géza, Dobrán- szky Zoltán, Zimonyi Vilma. (p—0 Április 1-től ismét meguyílilí a Baradla cseppkőbarlang Hírt adtunk róla, hogy a Borsod megyei Idegenforgal­mi Hivatal kezelésében levő aggteleki Baradla cseppkőbar­langot belső építési és villany- szerelési munkák miatt ideiglenesen zárva tart­ják. A munkák gyors előre­haladása következtében ápri­lis 1-től már lehetőség nyílik rá, hogy a látogatók az agg­teleki szakaszon megtekintsék a barlangot A kis-túra útvo­nala a barlang aggteleki bejá­ratától az Oszlopok csarnokán át a Tigris-teremig vezet A barlang jósvafői és vöröstől szakaszán a látogatás továbbra is szünetel. Az innen induló barlangtúrákra valószínűleg májusban nyílik csak lehető­ség. den. 4 Felolvasó Színpad előadása NAGY CSALÁD Weseáés és szervezés 3. Döntési lépcsősei, nagyobb felelősséggel M ely kérdésekben dönt­sön a felügyeleti szerv és melyekben a Vállalatvezetés? Ki határoz­zon meg bizonyos tennivaló­kat a vállalaton belül? — Ta­lán e kérdések körül bonta­kozott ki a legnagyobb vita ankétünkön. Érthető is, hiszen az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetésekor nemcsak a válla­lati szervezések változnak meg, hanem a népgazdaság egész mechanizmusában is lesznek új vonások. Nemcsak a vállalatokon belül alakít­ják át a döntési lépcsőzeteket a fokozottabb követelmé­nyeknek megfelelően, ha­nem a gyárak és a minisztéri­umok között is. Gazdaságirányítási rendsze­rünk átfogó felülvizsgálatá­ról tartott előadásában Nyers Rezső elvtárs igen egyértel­műen kifejtette, hogy a vál­lalati önállóság mai, túlzott korlátozása összefügg a mi­nisztériumok jelenlegi irá­nyítási módszerével. Más szóval a minisztériumok és az állami íóhivatalok olykor erősen tröszt-szerű módsze­rekkel irányítják vállalatai­kat, ezzel magukra veszik a felelősségnek azt a részét is, gmelynek lent volna a helye. Gyakran úgynevezett köte­lező terv-mutatójának le­bontásával, meghatározott áruk termelésének, vagy ér­tékesítésének előírásával, be­ruházási-, anyag-, gép- és devizakeretek elosztásával irányítanak. Kétségtelen, ezek á módszerek felduzzasztott adminisztrációval, sok papír­ral és gyakori nehézséggel járnak. Dr. Susánszky János tan­székvezető egyetemi docens vitaindító előadása kapcsán egymást követték azok a hoz­zászólások, amelyekből ki­csendült, milyen szerepük lesz a központi, állami szer­veknek, minisztériumoknak a reform-bevezetés után. To vékenységük lényegét, fő tar­talmát nyilván a hatáskörük­be utalt, ágak gazdaságpoli­tikai irányítása határozza meg. Gyakorolják hatósági jogkörüket, irányítsák a mű­szaki fejlesztést, ellenőriz­zék a vállalatok gazdálkodá­sának eredményességét, kü­lönféle intézkedésekkel ösz­tönözzék a hazai és a nem­zetközi kooperációt. Szembe­tűnik, hogy ez kevesebb rész­letfeladatot jelent a maihoz képest. Ezek azonban semmi­képpen sem kisebb, sokkal inkább nagyobb súlyú álla­mi feladatok. S ha a felügye­leti szervek hozzáértéssel lát­ják el e megváltozott, igé­nyes küldetésüket, máris be­illeszkedtek az új követelmé­nyekbe. ■p, rdemes szemügyre fi venni a vállalatok ön­állóságát is. A re­formmal kapcsolatos viták során rendre elhangzik, hogy a jövőben „házon belül" dön­tik el az évi és több évi ter­veket. Nagy önállóságot kap­nak a vállalatok a progra­mok összeállítása során épp­úgy, mint a rendelkezésre ál­ló eszközök célszerű felhasz­nálásához. A vállalati tevé­kenységelmek két fontos fel­adatot kell szem előtt tarta- niok — mint felsőbb utasítást. A megrendelők igényeinek mennyiségi, minőségi és idő­beli legjobb kielégítését, va­lamint a jövedelmezőség nö­velését. Ezt ösztönzik a legkülönbö­zőbb módszerekkel. A vállalatok és a miniszté­riumok ekként megváltozott tevékenysége, kapcsolata nyil­ván másfajta döntési lepcső- zetet követel a gyáron belül Is. Előadásában dr. Susánszky János hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja szervezés< szempont­ból mindenekelőtt új döntési lépcsözetet jelent. A döntések a felügyeleti szervek helyett a vállalat leg­felsőbb vezetőjénél lesznek. Ezért szükségesek új rende­letek, újfajta szervezési meg­oldások és új döntési lép­csők. K épzeljük csak el, hogy a decentralizálás után az iparigazgatóságok­tól a döntések valóságos hal­maza kerül a vállalatokhoz. Mennyivel több dolga lesz az igazgatónak — ha nem vigyáz, ha jó előre nem tehermente­síti magát. Tehát neki is de­centralizálnia kell. Lejjebb kell adnia bizonyos döntési pontokat. Ezt sokan helyeslik, sokan ellenzik. Mellette szól például, hogy az olyan vezeté­si formákban, amelyeknek nincs jól kialakított döntési lépcsőzetük, túlterhelt vezetők­kel találkozunk. Itt van az olyan ember, aki sosem ér rá, agyon nyomják a saját maga által felhalmozott tervek. örökké a sürgetettség állapo­tában van. Elsietett, vagy meg nem fontolt döntésekre kényszerül, feltételezve a leg­nagyobb fokú jóindulatot. Ilyen helyen van az a vezető típus, aki délután 4 órakor bent marad cs este 10-ig dol­gozik. De a vezető nem időbéres! Egy vezető, vagy vezetés ha­tékonyságát nem lehet sem a buzgalommal, sem a mun­kában eltöltött órák számá­val lemérni. Egyetlen dimen­zióval, egyetlen paraméterrel lehet tökéletesen kimutatni, mégpedig az irányítása alatt álló szervezet, vagy intéz­mény gazdasági eredményes­ségével. Általában azt a válla­latot tartjuk jobbnak, amely akor is nyereséges, ha a ve­zető naponta 3—4 órát dol­gozik, és a veszteséges rosz- szabb még akkor is, ha a ve­zetők 16 órát a gyárban van­nak. I t zért nem lehet vala- mifajta divatnak, fö­lösleges rossznak te­kinteni a korszerű döntési lépcsőzet kialakítását. Elén- gedetlen feltétele lesz a haté­kony vezetésnek, különösen gazdaságirányítási reformunk bevezetése után. Pontos elem­zésekre, mélyreható vizsgála­tokra lesz szükség. Az ilyen elemzések során minden te­vékenységet szisztematikusan meg kell vizsgálni, mert csak így lehet eldönteni, vajon a vállalat munkája célszerű-e, megfelel-e a gazdaságosság el­vének. Ha a valóságot min­den munkarészletnél „szembe­sítjük” a helyesnek tartott ál­lapottal. A veszteségforrások megállapításával az átszerve­zési terveket elkészíthetjük úgy, hogy csökkenjenek a mun- ■ kát kísérő veszteségek, a fe- ; lesleges elemek. Éles határvo-. nal lesz egyfelől a szigorúan ; következetes elemzés, másfe-. lől pedig az „egy jó gondolat”-’ tál való megközelítés között.] Mert az utóbbi nem elem-J zés. S a mai vállalatok ered-- menyei ritkán fűződnek egy-] egy véletlen találmányhoz,. nagy ötlethez. A reform be-; vezetése után pedig a szerve-, zet és a munkamódszer tö-’ kéletesítéséhez, elsősorban a! gyakorlati tapasztalatokon, < tudományos alapokon nyugvó,; teljességre törekvő, rendsze-■ rés elemzésre lesz szükség. 1 Ennek az elemzésnek tar-)] talmaznia kell a jelenségeké gazdasági összefüggéseit, a 3 népgazdasági és a vállalatid érdekek összhangjának felis-1 mérését. A gyárkapun kívül-3 re is el kell látniuk, számol-1 ni kell a vállalaton kívüli3 akadályozó körülményekkel 7 ugyanúgy, mint a kapun be-j lülickkel. Hiszen ezek meg-o szüntetése néha igen értékes 1 lehet. Az összetett mutatókat, az okozati összefüggésekig- kell boncolgatni. Mert kinek-; kinek zsebét is érintik azok. a konzekvenciák, amelyek az; úgynevezett kis hibákból le-! vonhatók. ; A z új gazdaságirányítási; rendszer bevezetése* előtt, már napjaink-’; ban is, ezért kap egyre ran-* gosabb helyet, fontosabb sze-: repet vállalatainknál a precizj . .szervező munka. Úgy is mond-. , hatnánk: jobb a hibaforrá-'j ■ sokat előre elrctcszelni, minti, ■ később intézkedni, felelősség-; re vonni. ! Fodor László Paulovits Ágoston ! (Folytatjuk.) Mindössze nyolc (TIejee, Tel­kibánya, Szemere, Litka, Fony* Gibárt, Devecser és Hernád- szurdok) község termelőszö­vetkezete tartozik a gépállo­máshoz, amely még nincs gé­pesítve. Ám ez nem azt je­lenti, hogy hiányt szenvedné­nek a munkában. Ez idén 13 új SZK—4-es kombájn dolgo­zik majd a földeken a tavaszi hetven mellett... 4 munkahelyük gazdái... A pártalapszervezet vezető­sége a közeljövőben újra ülést tart, melyen két műhelybri­gád vállalásával, elhatározá­sával foglalkozik. A „Vörös csillag” és a „Zója” munka­csapat már az elmúlt évben id céljául tűzte ki, hogy elnyeri a szocialista brigád címet. Saj­nos, ez a tervük nem sikerült. — Nem is sikerülhetett —* mondotta Sándor Imre párttit­kár. — Az anyagfelhasználást, terv nem volt reális. Most módosították s eddig minden vállalást teljesíteni tudlak. Természetesen az elmúlt év tapasztalatait is megszívlelték. Az SZMT-töl is ígértek segítsé­get — sajnos, csak ígértek... A tizennyolc tagú KISZ- alapszervezet decemberben vá­lasztott új titkárt Bodnár And­rás személyében. Egyszerű és szerény tervekkel indultak: rendben tartják a gépállomás udvarát, parkosítanak, s fel­elevenítenek egy régi kiszes szokást a gépállomáson: a B—1 62-es kombájnok nyári üze­meltetését a fiatalok vállalják: — Az idén is megtesszük —: fogadkozik a KISZ-titkár, Bod­nár András. — Sajnos, kultu­rális életre nincs lehetőségünk, hiszen a tizennyolc fiatal majd 18 faluban lakik... De ami­ben segíthetünk, abból ncm maradunk ki. A KISZ-alapszervezet pana­sza: nagyobb lehetne a taglét­számuk, s a munka is job­ban menne, ha nem lenne vita a gépállomás tanulói­nak hovátartozásáról. Hetente két alkalommal Abaújszántó- ra járnak iskolába, s ez már a szerencsi járás. Négy napot töltenek a műhelyben, amely viszont az encsi járáshoz tar­tozik. Az iskola kötelezi a fiatalokat, hogy ott legyenek tagok, s a bélyeget is az is­kolai alapszervezetben vásá­rolják meg. Ugyanez a gép­állomási KISZ-alapszervezet kérése. (Lehetséges, hogy így aztán a fiatalok sem itt, sem ott nem végeznek KlSZ-mun- kát?) Rugalmasság — ■eredményesség l . A tél a nagyjavítások ideje. ; Ilyenkor a gépállomás dolgozói ia műhelyekben dolgoznak. | Együtt vannak, könnyebb a J politikai oktatást megszer­■ vezni. Csakhogy a múlt ősz Jelhúzódott és december lett, ■ amikor a párt- és a KISZ­Jszemináriumok elkezdődhet­itek. Minden héten tartottak ;egy-egy előadást, továbbá két ! szabad pártnapot Az ered- ;mény: a húsz jelentkezővel J szemben hetenként 50—60 •hallgatója volt az előadások- [nak. Ugyanezt a rugalmasságot £ várná a gépállomás pártveze- S tősége a felsőbb szervektől, ramikor a kombájnok üzemel- E tetősére gondol. Persze, mesz- Fsze még a nyár, de az elmúlt Lévek tapasztalataiból tanul- p tak ... Elsősorban a tsz-ek K jobb megértését kérik: a ta- L paszlaltabb traktorosokat ül- £ lessék a kombájnokra, a Kez- ■■ dokkéi pedig fuvaroztassa- J nak. így nem kerülhet sor J arra az enyhén szólva is fur- | csa helyzetre, hogy 25 mű­• helyszerelőt kell kiküldeni » ! földekre, holott a nyári gyors- J javításoknál is nagy szükség • van a szerelőkre. ■ ; Mindezekre gondolni kell . a gépállomási pártalapszerve- ;zct vezetőinek tagjainak, lakik — mert a tavasz kipa-j ■roncsolta őket a mezőkre — 6 J legfontosabb szezonban négy ■ pártcsoportban élnek májú J pártéletet. A pártcsoportoíK . vezetői víszik-hozzák a híre-. ; két. a megbízatásokat. A gon; ! dók sűrűjében így fai álkoz­• nak össze. B, £2 k gondok sűrűiében

Next

/
Oldalképek
Tartalom