Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Kedd, 1966. március 15. eszakmagyarors/.ag 3 Sátoraljaújhely — határ varos m. A város, méglia lassan is, *zépül. Mintegy 5—6 négy­zetkilométer park épül a Jö­vőben. Egyaránt öröm ez fia­talnak, öregnek. (Mintegy 3UÖ ezer forint értékű társadalmi fiiunkat végeztek az elmúlt évben e park építésénél a faros lakói!) Renoválják a tégi, kedves házakat, utcá­kat, s a művelődési otthonban igyekeznek megfelelő progra­mot nyújtani a város lakói­nak. E sorok írója nemrégi­ben ott járt és előadást tar­tott a Napjaink című lap célkitűzéseiről. Egyszerre több program volt az időben * művelődési házban, mégis, sok érdeklődő eljött, egysze­rűen azért, mert kiváncsiak. A sátoraljaújhelyi emberek Szeretik a kultúrát, s ha nem is bőséggel, de alkalmuk van kultúréhségüket csillapítani. Kossuth itt diákoskoriolí... 1789-ben II. József a Ke­gyes Tanítórendnek adomá­nyozza a pálosok iskoláját. Czakó Sándor és Pikóczy Eleonóra Heléne gimnáziumot alapit. Ez az iskola ma is fennáll, mint állami gimná­zium. 1810—16 között Kossuth Lajos is ennek a gimnázium­nak a növendéke. A városnak három közép­iskolája van. Az említett, nagy múltú gimnázium, egy közgazdasági és egy szőlésze­ti-kertészeti technikum. A gimnázium nappali hallgatói­nak száma megközelíti az ez- tet, s 235-en esti hallgatói. Itt „székel” a miskolci Gép­ipari Technikum kihelyezett Osztálya 34 hallgatóval, a Fa­ipari Technikum 26 hallgató- fél. A Közgazdasági Techni­kumban nappal 290, este 98, 0 levelező tagozaton 81 diák fanul. A Kertészeti Techni­kumban 152 a nappali, 436 a Welező tanulók száma, ösz- B2esen ebben a kis határmenti fárosban csaknem kétezer órabér tanul középiskolában. Lz önmagáért beszél! A városban mintegy kél- ®áz pedagógus (általános-, középiskolás) tanít. Ha a következő tényezőket “gyedembe vesszük, nem ne­héz a következtetésünket el­fogadni. Ujhely a kisiparosok, a kézművesek és a kereskedők városa volt — és lényegében •Pa is az. Természetesen, más alapokon nyugszik a mai, a s*ocialista kisipar, kereske­* ■ Hasznos előadások ­eredményes vüák • * _A közelmúltban továbbkép-] íésen vettek részt a Diósgyőri. Gépgyár KISZ-alapszervezeté-j aek titkárai. A Bükkszentke-, feszten megtartott háromnapos; továbbképzés rendkívül hasz-! *r°s volt, mind a résztvevők,' blind pedig az előadók számá-J A titkárok a viták során, tovább bővítették politikai, j teológiai ismereteiket, az. előadók pedig az üzemi ifjúsá-; ki élet tapasztalataival gazda-’ kodtak. ; Ebből az alkalomból a gép-. kyári fiatalok összegezték és! értékelték az elmúlt év akció-1 Programjának eredményessé-; két. Begyik János, a nagyüze-. bii KISZ-bizottság nevelési! °s2tályvezetője KISZ-alapszer-| főzeteink feladatai, fiataljaink*, ideológiai nevelése címmel ■; irtott előadást. Vertig János.] eIftárs, a nagyüzemi KISZ-bi-^ tottság titkára előadása sorául a KlSZ-alapszervezetek szer-; Vezeti helyzetét és a további; feladatokat Ismertette. A KISZ. a párt közös kapcsolatának! kérdéseiről Mónus Antal, a ] Nagyüzemi pártbizottság titka-; r® tartott előadást. i delem, mint egykor. S nem kis gondot jelentett a város vezetőinek, amíg munkaalkal­mat biztosított a városban. Jelenleg 16 203 lakosa van Sátoraljaújhelynek. Még 1963- ban is 1200 munkaigény­lő élt a varasban, közöttük 300 férfi. Ma? Dr. Németh Pál, a tanács elnöke elmond­ta, hogy minden férfi munkát találhat magának. Mintegy 400 nő elhelyezése okoz még gondot, közülük is csupán 120 helyzete súlyos és sürge­tő. Lehetőségek: a Hegyaljai Ruházati Ktsz, mely 15 évvel ezelőtt 10 dolgozóval kezdte meg működését. Ma 750 em­ber keresi itt a kenyerét. A második ötéves tervben fel­épült az ELZET Fémlemez­ipari Művek egysége, ahol 500 újhelyi keresi kenyerét. És természetesen még ma is a kisipar. A következtetés nem ne­héz: az üzemeket és a mű­helyeket mind korszerűbb gépekkel rendezik be, szük­séges hát, hogy az ott dolgo­zók általános és műszaki műveltsége is növekedjék. Érdekesebb számadatok, tények A város léleks zárna jelen­leg megközelítően azonos a század elejivel. A lakásigény­lők száma 537. Sajnos, itt elsősorban a fiatal házasok szenvednek hátrányt. Több mint 170 fiatal házaspár vár­ja, hogy megoldódjék lakás­gondja. Ám ez nem olyan egyszerű. A tanács gondja: 172 romos lakás likvidálása... Az anyakönyvből is érde­kes adatokat tudhatunk meg. Míg 1945-ben 381-en haltak meg, s 335-en születtek, 1905- ben a halálozás: 165, a szüle­tettek száma: 176. Igaz, itt „pluszban” van a népszapo­rulat az elhalálozással szem­ben, viszont fele annyi gyer­mek nem születik ma Sátor­aljaújhelyen, mint a felsza­badulás év'ben. A társadalmi ünnepek nép­szerűsége is növekszik. Míg 1964- ben a született gyerme­kek 4,5 százalékát névadón avatták a társadalom „hiva­talos” tagjává, ez lecsökkent 2,9 százalékra. (Nem azért, mert a templomban keresz­teltek száma növekszik, ha­nem, mert még mindig nem elég vonzó a szocialista név­adás formája.) Viszont a há­zasságkötéseknél 7 százalé­kos az emelkedés 1964 óta, amikor a házasulandó fiata­lok 32 százaléka KISZ- és más jellegű esküvőn mondta lei a boldogító igent! A ha­láleseteknél is egyre több a társadalmi temetkezés. IttX 1964-ben a százalékarány négy, a következő évben pe- ] J dig tizenhárom. Az esti sétára induló eset-1 \ leg kifogásolhatja egy-két hetvenkedő fiatal viselkedő-;; sót. Azok se kötekednek, in-!! kább nehezen viselik el le-** génnyé érésüket. Barátságos,!! egymással jól megférő embe-- rek az újhelyiek. Ennek eile- nőre 1965-ben 704 esetben«* tettek feljelentést szabálysér- £ tés miatt. A bírság összege«! alig valamivel több, mint'J* 24 t>00 forint, ebből 18 000 fo-S rintot hajtottak be. Ünneplőbe öltözve... | Csata, Egy város kultúráját nem minden esetben tükrözi visz- sza a statisztika. Természe­tesen fontos, hogy könyvtár- ellátottsága, állandó, vagy időleges képzőművészeti es irodalmi élete beleilleszked­jék az ország vérkeringésé­be, megtalálja mindezekben saját arculatát is. A közokta­tás fontosságát említeni se kell, mert köztudott. A szel­lemi élet; elsősorban az ér­deklődésben rejlik. S itt si­került „megfogni” ennek a patinás hírű, ugyanakkor a sznobizmussal oly sokat vá­dolt város érdeklődését a ne­mesebb kultúrák iránt. — Tavaly művészeti napo­kat rendeztünk — emlékezik vissza dr. Németh Pál, a ta­nács vb-clnöke. (Tíz evvel ezelőtt ennek az embernek még csak hat osztálya volt — ma közgazdasági diplomá­val rendelkezik.) — Tizen­négy nap alatt kilenc este szimfonikus zenét hallgattak az újhelyiek... A négyszáz bérlet közül háromszázat munkások vettek meg ... Nagy szó az, hogy ezek az emberek sötét ruhát öltöttek és komoly zenét hallgattak... Élénk élete van a művelő­dési háznak is. Irodalom, is­meretterjesztő előadások, kulhírcsoportok eleven mun­kája tölti meg a kultúra há­zát Sajnálatos, hogy a város képzőművészeti élete a mű­velődési ház alagsorán bulcik el — itt ugyanis a sportolók edzenek, a képzőművészek­nek pedig nincs műtermük. (Kár lenne a sportot és n képzőművészetet szembeállí­tani egymással —, de feltét­lenül helyes lenne mielőbb megtalálni a megoldást.) * Éppen egy vitaesten (iro­dalminak indult de a város jövőjét kutató) tudta meg a sorok írója, hogy az újhelyie­ket nagyon érdekli: milyen lesz a jövő Sátoraljaújhelye. Baráth Lajos (Befejező rész következik.) 3800 publikáció A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárainak, oktatóinak szakirodalmi te­vékenysége egyre szélesebb körben válik ismertté nem­csak hazai szakkörökben, ha­nem külföldön is, tekintélyt, elismerést szerezve. Munkás­ságukról jól áttekinthető ké­pet nyújt a nemrégiben meg­jelent miskolci egyetemi bibliográfia. A terjedelmes, csaknem háromszáz oldalas könyv az egyetem fennállásá­tól eltelt 15 év szakirodalmi tevékenységét foglalja ösz- sze. Ez idő alatt az egyetemen mintegy 3800 publikáció, köz­tük több száz könyv készült az oktatók munkája nyomán. A publikációkat, tanulmá­nyokat a hazaiakon kívül mintegy 120 külföldi folyóirat közölte, köztük olyan világ­szerte elterjedt tekintélyes kiadvány, mint az American Journal of Science, vagy az Archiv für Eisenhüttemwe- sen. A tanulmányok tíz nyel­ven váltak közismertté, de akad köztük olyan is, amit japánra fordítottak le. Korkos Jenő rézkarca Március 15 ..Március idusa" — így ejtjük ki az évforduló nevét, mely tavaszt, ifjúságot, megújulást lop szívünkbe. „Akkor — így tódul fel bennünk az emlékezés és így kezdik az idősebbek a fiataloknak az elbeszélést — március 15-én már kiskabát- ban, fehér blúzban mentünk virágzó fák alatt az iskolá­ba ..Mindig a tavasz, pe­dig hát március idusán gyakran kis falusi házak ablakait is betemette a hó, és nem kevésszer cibálta az ereszeket a jeges szél. De a szó jelentésének varázsa van: tavaszt jelent A mi 118 évvel ezelőtti 48-as március 15-ünk nem­csak szimbolikusan a ta­vaszkezdést jelentette törté­nelmünkben. Kossuth, Pető­fi. Táncsics és az egész ifjú reformnemzedék ekkor kezdte meg a dicsőséges harcot a nemzeti független­ségért, az emberi jogokért. Hosszú harc kezdete volt eltiport forradalom, az ön­kényuralom lefojtott, néma értizedei követték, de nagy, dicső évfordulók is felra­gyogtak a nemzet történel­mének tavaszfcezdete óta. Ha időben hosszú is volt az az üt, amely 48 márciusától a Magyar Tanácsköztársa­ságon át 1945. április 4- éhez vezetett: a három év­forduló közt okszerű össze­függés van. Felszabadulá­sunk és népünk két évtize­des eredményes munkája 48 művének megkoronázása, hagyoviányaink méltó foly­tatása. Március idusát köszön t- jük. Virágba borulnak-e az idei március 15-én a fák, kisicabátbnn mennek-e diá­kok az iskolai ünnepségek­re, nem tudjuk. De tava­szi ünnepre mennek, szí­vünkben a tavaszt, a meg­újulást köszöntjük, s ha­gyománytisztel öen a dicső elődök, s harcok szellemé­ben dolgozunk szocialista jövőnkért. A súrlódás, kenés című vándorkiállítás Ä Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium tudományos tájé­koztató intézete, valamint a MTESZ a Gépipari Tudomá­nyos Egyesülettel közösen Bor­sod megyében is megismétli a múlt évben Budapesten nagy sikert aratott „Súrlódás, ke­nés” elnevezésű vándorkiállí­tást. A kiállításnak az a célja, hogy megismertesse az ipari üzemek dolgozóival, műszaki szakembereivel a korszerűen kialakított gépelemeket, csap­ágyakat és azok anyagait. Fel­hívja a figyelmet a mozgó al­katrészekhez, csapágyakhoz helyesen megválasztott hazai és külföldi kenőanyagokra es az ezek alkalmazásával el­érhető gazdasági előnyökre. A vándorkiállítás egy Ikarus 555. típusú autóbuszban érkezik Miskolcra, ahol a Technika Házában (Széchenyi utca 105.) március 23-án és 24-én, Özdon. a kohászati üzemek bejárata előtt 26, 27 és 28-án, Borsod- nádasdon, a lemezgyár bejára­ta előtt pedig március 29-én1 tekinthető meg. A kiállítás anyagát az autóbusz belső ol­dalfalaira erősített színes to­tókon mutatják be. A képanya­gon kívül egyes témákat ter­mészetesen különböző tárgyak­kal is demonstrálnak. Több­féle méretű siklócsapágy tí­pust. különféle gördülőcsap­agyakat, továbbá hazai és kül­földi kenőanyagmintákat mu­tatnak be. A mozgó kiállítással cgv időben filmvetítéssel egy­bekötött tudományos előadá­sokat is rendeznek. F?eny érdekében szükségesnek látszik szólni a mércéről, s az értékelés módjáról egy­aránt. Mert lehet, hogy egy­néhány termelőszövetkezeti brigád ezt mondhatná: mi jobb eredményt értünk el, többet termeltünk, mint a győztesek egyike-másika, mégis ... Igen, ez a „mégis” nagyon lényeges dolog. S hat­ványozottan lényeges, ha a szocialista brigádok munkájá­ról van szó! Nem véletlenül, már évek­kel ezelőtt igen sok szó esett a termelőszövetkezeti szocia­lista brigádokról. „Adottak-e már a feltételek, hogy a tsz- ekben ilyen brigádok alakul­janak", „nem lenne-e helye­sebb csak egyszerű termelé­si versenyeket szervezni” — „milyen legyen a mérce, a megtisztelő cím mércéje fa­lun?” Ilyen és hasonló kér­dések foglalkoztatták a szak­embereket, a különböző tár­sadalmi szervezeteket.. Mert egyáltalában nem lehet kö­zömbös, milyen a verseny tartalma. Általánosságban vé­ve természetesnek tűnik, hogy a versenynek a többet, a jobbat kell szolgálnia. Azonban a tsz-brigádok szer­vezésében a kezdeti időszak­ban sokan csak látszatored- ményekre törekedtek. Első­sorban azt nézték: hány bri­gád alakult? S bizony, a mér­ce nem állt túlságosan ma­gasan 1 S itt kell válaszolni arra a bizonyos „mégis” kérdésre. Lehet, hogy az idei értékelés­nél olyan brigád került a legjobbak közé, amelyik ösz- szességében kevesebbet „ter­melt”, mint egy másik, he­lyezés nélküli csapat Csak­hogy a győztes munkacsa­patnál egyrészt többet ért külön-külon egy-egy tag munkája, másrészt a tanulás­ban, a fegyelmezettségben ez a brigád jobb volt, mint a másik! S ez nem lehet kö­zömbös, még akkor sem, ha esetleg eddig hiányoztak az ilyen „verseny-akadályok”. Igen sole szó esett erről, s általában a további brigád- versenyek mércéjéről, a fel­tételekről az elmúlt évi ver­senyt értékelő bizottság ülé­sén is. S abban immár egy­hangú volt a vélemény, hogy a verseny ne a versenyért, a minél löbb nevezésért legyen verseny, hanem a tartalom­ért. S a tartalom ma, 1966- ban már a falubóL termelő-, szövetkezeteinkből se hiá­nyozhat. Az elmúlt évek, egyébként egyre népesebb versenyéből mindez valahogy még hiány­zott. Pedig éppen ezekért ér­demes. szükséges versenyben vetélkedni! Barcsa Sándor ezer, a felsőzsolcaiak 3 ezer forint jutalomban részesül­nek. A baromfitenyésztő brigá­dok versenyében viszont a mezőkeresztesi asszonyoké az elsőség. Az Aranykalász Ter­melőszövetkezet törzsbaromfi- tenyésztői ugyanis egyedül­álló eredményekkel dicse­kedhetnek. Nem kevesebb, mint 147 tojást „termeltettek” egyedenként a rájuk bízott tyúkokkal, s ez harminc da­rabbal több, mint az 1964. ért átlaguk volt. Második helyié a mezőkövesdi Matyóföld Tsz húscsibe-nevelői kerül­tek. A mezők eresztesi asz- szonyok 3000, a mezőköves­diek 2000 forint jutalomban részesülnek. Pénzjutalomban részesülnek a harmadik he­lyezettek is, ezenkívül 28 ezer torin tot kapnak a járá­sok különböző, más jellegű versenyein első helyen vég­zett munkacsapatok Is. 'egyen a merre f a jutalmazás ünnepélyessé­gén egy piciny csorbát is akarnánk ejteni, éppen a kö­zeli holnap, az I9C6, évi ver­számos, a termelőszövetkeze­tektől, a járásoktól érkezett jelentés, vélemény alapján elemezték, vizsgálták a bi­zottság tagjai. Hiszen több tíz brigád, munkacsapat kö­zül nem könnyű dolog kivá­lasztani a legjobbakat, a ju­talomra, dicséretre elsősor­ban érdemeseket lábaiak l asszonyok as élen mind a tanulásban, és a fe­gyelmezettségben valóban ki­tűnőre vizsgáztak 1965-ben. S a termelésen kívül a két Utóbbi szempont is igen lé­nyeges. A második helyet a felsó- zsolcad Szabadságharcos Tsz kertészeti brigádjának ítélték. A brigád tagjai egyenként 45 ezer forintnyi értéket termel­tek, s ez 1965-ben különösen szép eredmény! S a jó munka jutalma: a hejőbábaiak 5 Milyen magasan t Az értékelés tehát megtör­tént, s a jutalmak ünnepélyes átadása hamarosan megtör­ténik. Azonban anélkül, hogy I Néhány nappal ezelőtt ér­. tékelte a mezőgazdasági szak- ; emberekből, a különböző ! társadalmi- és tömegszerve- ■zetek képviselőiből alakított ! bizottság a termel őszo ve tke­■ zetek szocialista brigádjainak Jós munkacsapatainak 1965. .évű versenyét. Az elmúlt | esztendőben végzett munkát A hejőt ! és a mesőkcresxíesi • Különösen sok szempontot ! kell figyelembe venni például ■ a szocialista brigádok mun- ; Icájának értékelésénél. Hi- . szén a név, a megtisztelő ; cím már egymagában is ki- ! emelkedő tetteket, sokoldalú [példamutatást kíván. S a ieg- •! jobbak között is elsőnek len- !• ni, ehhez bizony plusz kell i; munkában, magatartásban, tanulásban egyaránt. S a ver- £ senyt értékelő bizottság E mindezek figyelembe vételé- f vei a hejőbábai Uj Élet Ter- E m elősző vetkezet állattenyész- Ptési brigádját jelölte meg a ! szocialista brigádok 1965. évi • versenyének győzteseként. A ; hejőbábai állattenyésztők ■ ugyanis mind a termelésben, Akik elsők leitek — és a folytatás? A termelossoveílicseleJi szocialista brigádjainak elmúlt évi versenyéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom