Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

4

északmagyarorszAg

Csütörtök, 1966. március IC.

Film a helytállásról

Ma mutatják be Az orvos halálát

Plakátok, különböző rendeltetésű meghívók már több alkalommal hírt adtak a Megyei Művelődési Ház létezéséről és működéséről. A mindössze két hónapja tevékenykedő megyei művelődési házról a nagyközönség még keveset tud. Ismeretes, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és a SZOT 202/1965-ös Kzániú közös utasítása alapján ay. ország kilenc városában hívtak életre megyei művelődési házat Az új intézmény ott született meg, ahol megfelelő objektumok álltak rendelkezésre.

A Borsod megyei Művelődési Ház három intézmény egyesítéséből ötvöződött Magába olvasztotta a Borsod— Miskolci Népművelési Tanácsadót, az SZMT Művelődési Házat és a miskolci járási művelődési házat. A szerencsésnek látszó házasságból három fő feladatot leéli megoldania a Megyei Művelődési Háznak. Továbbra is figyelemmel kell kísérnie Miskolc belvárosának, a környék üzemeinek kulturális igényeit. A tanácsadó különböző módszertani munkálkodása a művelődési házon belül érvényesül. Az új intézmény vállalkozik a. járási művelődési ház korábbi feladatainak végrehajtására. Az új intézményt három szerv tartja fenn: a megyei tanács vb, Miskolc megyei jogú város Tanácsának végrehajtó bizottsága, és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. A Megyei Művelődési Ház működtető szerve az SZMT- elnökség.

Az új intézmény 1966. január 1-én kezdte meg munkáját tíz főfoglalkozású népművelővel, 44 tiszteletdíjas munkatárssal. A különböző jellegű munkák elvégzésére négy csoportot alakítottak. Teljes lendülettel dolgozik a módszertani továbbképző csoport, az ismeretterjesztő és a mű-, vészét! ügyekkel foglalkozó csoport. A gazdasági ügyek intézésére önálló csoport alakult

A csoportok munkáját 16 szakbizottság segíti. Érdekes- Bégként említjük meg, hogy a megye „profiljának” és igényeinek megfelelően műszaki propaganda és mezőgazdasági szakbizottság is alakult.. Bizonyosan \ hasznos tevékenységet fojt majd ki a családi és társadalmi ünnepekkel, valamint az elméleti kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. Az esztétikai tanácsadó szákbizottság célul tűzte maga elé az izlésfejlesztés, a képzőművészeti kultúra, a díszítőművészet és lakáskultúra széleskörű terjesztését. A 16 szakbizottságban mintegy kétszáz szakember működik közre.

A Megyei Művelődési Ház hatósugara

Az új intézmény erős hálózati-módszertani tevékenységet fejt ki. Módszertani vonatkozásban elsősorban a járási művelődési házaltat, segíti; művelődési körzeteket hoztak létre, hogy mindjobban segíthessék a járási művelődési intézményeket. A etart nem volt könnyű. Dr. Kiss Károly, a Megyei Művelődési Ház igazgatója elmondotta, hogy a mind pontosabb munkavégzés érdekében felméréseket kellett végezniük, hogy legyen egy fundamentum, amelyre népművelést segítő munkájukat építhetik. Tekintve, hogy az év elején kezdték meg ezt a munkát, a csonka népművelési évadra S hónapos kísérleti tervet készítettek.

A munkaterv foglalkozik azzal, hogy a megyében levő tanácsi és szakszervezeti művelődési intézményeket miként segíti a Megyei Művelődési Húz.

A mezőgazdasági propagandát segítő ankétokról két hónap távlatából szintén érde- taes beszélni. A mez" 'zda- íiági propaganda sza ázott- 6ág Sajóvámoson húsz hold.

A tavasz virágait mind jól ismerem én: hóvirág, mélykék békaszem, lila ibolya, aranysárga kankalin gyermekkorom lassan régi emlékké édesedő éveiben mindig illatoztak. Nem . volt tavasz, hogy én virágért ne jártam volna a Bükköt, szívembe is vésték magukat mindörökre.

Leginkább a békaszemet szerettem szedni. Ügyes kéz kellett hozzá, járatlan ember legfeljebb csak az avarból kikandikáló zöld hajtásnál tudta leszakítani. Nekem, ha akartam, hagymástól is kijött, s akár el is ültethettem otthon. Szép hosszú szári-ál kötöttük mindig a csokrot, s fenyőt is tettünk hozzá, hogy még tetszetősebb legyen; Együtt a sok kék virág olyan volt a szemnek, mintha tengerszemet látott volna. Sokszor hóvirággal együtt kötöttük csokorba.

Később nyílott az ibolya,- Akkorra már zöldülni kezdett az erdő, a rügyek mind kifakadtak, s a levegőben mámo- rító illatok úsztak. Sokféle ibolya virított, s mi legértékesebbnek a sötótlilát tartottuk, az illatozott legpompásabbam A fehér ibolya legfeljebb csak szép volt, illatos nem, s a kettő közötti számos átmenet sem tudott versenyezni a. sötétlilával.

A legcsodálatosabb tavaszi virág mégis a kankalin volt számomra. Annak illata hódítóbb volt valamennyinél, s csodáltam azért is, miként tudott a köves, sziklás talajon, ahol leginkább előfordult, ilyenné fejlődni? A természet csodáját láttam ebben, s a legtávolabbi hegyekbe is elmentem érte. Csokorba kötve egy maréknyi betöltötte illatával az egész szobát.

S volt még a legkülönbözőbb színekben pompázó kisasszonycipő, s az orgonához hasonló macskaköröm. Mindkettőnek tudtam fellelhető helyét, s azt is, hogy a fattyú mit sem ér belőlük. Csak a teljeseket szakítottam le.

A vi rágok ismeretére, szeretettre anyáznék és nagyanyám tanított meg. ö helyét is tudta valamennyinek, szedéséhez, csomózásához pedig mindenkinél jobban értett Sokszor megcsodáltam apró, ráncosodó kezeit, amint ügyes, gyors mozdulatokkal rakták egymás mellé a tavasz virágait Hetven éves lehetett, amikor együtt kezdtük járni az erdőt, virágot termő részeit a csodálatos Bükknek. Turistautakon nem jártunk soha, annál inkább rejtett ösvényeken, vadcsapásokon. Oz, szarvas nem egyszer akadt utunkba, s olykor még borz is. Hogy szerettem én ezt a csavargást, hogy örültem, ha mentünk ismét, sok-sok kilométer gyaloglást megkezdeni, ezernyi szál virágot letépni, csomóba kötni 1

2000000000000000000000000000

Tavaszi virágok

oooooooooooooooooooooooooooc

Hazatérve újra csomóztuk a rengeteg virágot Ennek is megvolt a maga fortélya, ehhez is ügyes kéz kellett. Olykor kétszáz—háromszáz csokrot is kötöttünk. Olyan volt nálunk a virágcsomózás, mint falun a kukoricafosztás: tréfa, dal, hátborzongató történet egyaránt műsoron volt- Amikor valameny- nyi szál virágot csomóba kötöttük már, vízbe raktuk, hogy el ne hervadjanak.

Reggel anyám nagyanyámmal együtt vitte a virágot a piacra- Ha jó napol, sikerült kifognunk, száz—száz forintot is árultak. Hangosan, kedveskedve kí- nálgatták a bevásárló asszonyoknak a hóvirágot, a békaszemet, az ibolyát, a kankalint.

Egyszer én is elmentem anyámmal hóvirágot árulni. Jól emlékszem, egyik napról a másikra dermesztő hidegre fordult az idő, s nagyon fáztam. Kilenc óra körül már szaladgálnom kellett, hogy bemelegítsem dermedt lábaimat. Rossz piac volt aznap, nem vitték a virágot, ezért átmentünk a Mindszenti templomhoz. Temp 1 omjáróknak kínálhattuk virágunkat, s ott már jobban vették. Mellettünk térdein járó koldus nyújtogatta kezét alamizsnáért, s mikor eljöttünk; én is adtam neki pár fillért- Anyám egy csokor hóvirágot is adott neki, s láttam, annak jobban örült mint a pénznek. Meghatottságot és bánatot láttam szemében, talán arra gondolt hogy ő már soha többé neon szedhet virágot az erdőben;

S most hogy a napokban otthon jártam, ismét virágtól széplett a lakás. Fenyő- és friss virágillat hullámzott körül, mikor beléptem az ajtóm Anyá- mék csomóztak éppen, csakúgy, mint jónéhány évvel ezelőtt, s hirtelen az az érzéseim támadt, hogy megállt az idő, minden a régi, semmi sem változott Sok éve nem árult már anyám virágot azért lepett meg annyira a virág- csomózás;

— Tévé részletre, meg miegymás, kell a pénz i— mondta anyám, s a kevés nyugdíjat, meg öcsémet emlegette, aki ugye katona, neki is kell küldeni olykor egy kis pénzt

Hogy tetszik adni? — kérdeztem, s elgyönyörködtem a kéklő békaszemekben. Hosszú szárral volt kihúzva az is, mint ahogyan nagyanyám .tanította velem va iáimkor.

Anyám hangja távoli emlékeket idézett fel bennem.

— A hóvirág nyolcvan, a békaszem forint Tegnap hetven forintot sikerült árulnom;

—- S hogy van nagyanyám? — érdeklődtem. Ezt mindig megtettem, ahányszor csak hazamentem.

— Jól. Árul ő is. Az erdőbe nem bír már menni, rrri hordunk neki virágot azt árulja. Tegnap is volt itt kérdezni, lesz-e, hoztunk-e, mert vinné; Éneikül talán már el sem tudná képzelni életét.;:

r tban anyáméktól visszafelé, egy könyvért kotorásztam táskámban a villamoson, s akkor vettem észre a csokor hóvirágot amit a Szemerón vettem. Anyámnak akartam kedveskedni vele, de elfeledkeztem róla. Mindig bántott ha ilyesmi történt velem, de most örültem, most nagyon örültem neki .;;

Ny. r.

r

u

XOSSUTH-rilmszinhAji dől utáni műsora

10—15. Az orvos halála. Magyati Szóles! K.: naponta n. 4, n. 6 é# í. 8. M.: 13. i. 10 és í. 12. Jégmezők lovagja.

tartva

10—J1. Fekete szárnyalt. Len” gyei. Széles 1 Csak 10 éven felülieknek! 12—13. Martin kalandos ifjúsága. Magyarul beszélő NDK. U—13. Gábor diák. Színes magyar. K.: naponta í> és f. B, vasárnap f. 5 és 7. M.: 13. f. 11-kor- Moszkva—G enova.

TÁNCSICS

10—11. (Csak du. f. 5-kor!) Keletre meneteltek. Szovjet. 10—11. (Csak este 7-kor!) Phaedra. Amerikai. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 12—13. (Csak délután fél 5- kor!) Szegény gazdagok. Színes magyar. Széles! „A”-bérlet beváltható! 12—13. (Csak este 7-kor!) Közönyösök. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 14. Csendes otthon. Magyar. 15. Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! K.: hétfőn és kedden f. 5 és 7-kor. M.: 13. í.

10-kor. Fekete Péter.

SZIKRA

10—13. Pardaillan lovag. Színes francia. Széles! 14—35. Martin kalandos ifjúsága. Magyarul beszélő NDK. K.: naponta hn. 5 és n. 8. M.: 13. 10-kor. Hol a tábornok?

SAGVART

10—13. Pardaillan lovag. Színes francia—olasz. Széles! .15—16.

Phaedra. Amerikai. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K.; naponta f. 5 és hn. 7.

PETŐ FT

10—11. Némó kapitány. Színes amerikai. Széles! 12—13. Ha ezernyi klarinét . . . Színes csehszlovák. SzélesJ 14—15. (Csak délután 6-kor!) A Tenkes kapitánya I—TL Magyar. Széles! IC: csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, péntek, szombat csak 7. M.: 13. 10-kor. Egy fiatal tiszt naplója.

ADY — Tapolca

12—13. A keserűség csillaga. Csehszlovák. 13—16. Hlntónjáró szerelem. Színes magyar. IC.: kedd,- szerda, szombat 6, vasárnap £. á és 6-kor I

RílKK

(Mlskolc-Hámor^

T3—13. (Csak fél 4-kor!) Airiert* ka, Amerika T—TT. Amerikai. Széles! 15—16. A fehér karaván. Magyarul beszélő szovjet. K.: korld, szerda 6. M.: 13. 11-kor. 101 kiskutya.

A Magyar Rádió miskolci síudiójának műsor*, (a 188 méteres huüámhosízoa . 18—1» őriig.)

Megyei körkép.

Tervek és emberek.

Készülődés a fUmfesrtlvAlra.

FUmdalok.

Ismerkedjünk!... Maszk és te»«' mer. nélkül.

Határőreink életébC.

Fiatalok zenés találkozója.

MOZIMŰSOR

BEK*

XO—16. Ajs én kis feleségem. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak' 16 éven felülieknek! K.: naponta f. 4. hn. 6 és 8. M.: IS. f. 10 és L 12. Gól. büntetésből.

KÖSS UTH-fllm szí nhár. délelőtti műsora

10—12. Az én kis feleségem. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 14—16. Az orvos halála. Magyar. Széles! K.: vasárnap kivételével naponta délelőtt f. 11-kor.

A miskolci mozflátogató közönség kis hányada február 25-én az ősbemutatón már találkozott e filmmel, a mai napon kezdődő vetítés-sorozaton pedig bizonyára ezrek és tízezrek fognak megismerkedni vele. A film alapjául szolgáló mű. Fekete Gyula azonos című regénye ismert, népszerű alkotás. Az elmúlt év könyvhetén az Olcsó Könyvtárban is megjelent, ami szinte a tömegsikerrel egyenlő. Nem orvosregény. Hőse más foglalkozási kategóriába is tartozhatna.

A film címe a halálra utak

De nem a végre készülődés filmje, hanem éppen ellenkezőleg. az élet szeretete érződik rajta mindvégig, a munkás, a hasznos élet diadalát zengi. A helytállás, az egyszerű kisember helytállásának filmje, amely azt mutatja meg, miként lehet kis posztokon, különösebb rang nélkül is példamutatóan élni, helytállni, miként lehet személyes érzelmeink, indulataink fölött úrrá lenni, ha a minket körülvevő társadalom, a filmben ábrázolt esetben egy falu betegellátása úgy kívánja.

Ki ez a falusi orvos, aló ím, regényhóssé emelkedik? Nem Jókai romantikus alakja, nem forradalmi hős, egyszerű kisember, aki. mint fentebb már említettük, talán más is lehetne, nemcsak orvos. Nyilatkozata szerint a könyv írója, Fekete Gyula a „sarzsi nélküli hőst” akarta megteremteni e falusi orvos alakjában.

A rendező azt mondta az ősbemutatót követő ankéten, hogy az egyszerű ember felfi Miskolci Nemzeti Színház műsora

18. csütörtök. Erkel. Egérét. is óra.

11. péntek- Blaha. Egérét. 19 6ra.

12, " szombat. Jőzseí A. Ifj. Egérét.

15 óra. Egressy. Egérét. 19.30 óra.

13. vasárnap. Bérletszünet, Egérét. 15 óra. BérletszUnet. Maya. 19.30 óra.

14. hétfő. A Filharmónia hangversenye, 19.30 órakor.

15, kedd. Bérletszünet. Egérét. 19 óra.

16, szerda. Odry. Egérét. 19 óra.

17, csütörtök. Goldoni. Egérét. 19 óra.

mutatása volt a vágya, és ezt az egyszerű embert csak Páger Antallal tudta elképzeli. A rendező vállalkozása sikerrel járt. A regény meditativ vonala képpé formálódva, jól érzékelhető plasz- ticitással jelentkezett, s bár a történet sokszor csábította, sikerült elkerülnie a morbiditást. Talán csak egy képsort sokallhatunk e tekintetben, az öregek képzeletbeli, svédországi szanatóriumát, amely nyitott sírgödreivel túlságosan döbbenetesnek hatott. Nagyon szépen érzékeltette a film az öreg orvos 1944-es tragédiáját, az emlékezést az elpusztított feleségre és gyermekre (az orvos gondolatában megjelenő gyermeket halványabb képekkel jelenítette meg és a szaladgáló gyermeklányok csoportját hirtelen megállította). A megmerevedő csoport élén álló lányka idézte mindig az orvos elpusztított gyermekét, aki megmaradt kislánynak, mert mint az apa mondta „a gyermek nem nőtt meg bennem”. Vissza-visszapergő apróbb, múltat idéző történeti képsorok és csaknem egészen fehéren megvilágított gondolati képsorok váltakozása segítette a meditativ epika át- kültését képpé. Természetesen a regény egyik-másik szála a filmben clvékonyodik, vagy eltűnik, például halványabb a Markovics-fiú és a tanítónő kapcsolata, a regénynél kisebb szerep jut az örökségváró unokahúgnak; stb. összegészében igen költői Mamcserov Frigyes rendezése, sőt, talán helyenként túl is teng benne a líra.

Külön szót érdemel a film fényképezése, a kontrasztok

kihasználása a dramaisSf. hangsúlyozására. Tóth János operatőr képei szépen komponáltak, és külön örömünkre szolgálnak az észak-borsodi táj szép képei.

Páger Antal oly sok és sokféle szerep után ismételten remekelt Szinte eszköztelenüJ jeleníti meg a beteg, fáradt, öreg orvost, altit sikerült olyanná formálnia, hogy fizikailag alatta maradjon környezetének, ezzel még jobban kihangsúlyozza lélekbcni felülemelkedését. Mellette egy sor igen jó színészi alakítással találkozunk, melyek közül Pártos Erzsiét, Dayka Margitét, Bulla Elméét, Kovács Károlyét, Balázs Samuét és Sinkovics Imréét kell kiemelnünk.

Az orvos halála a helytállás filmje, amelyben az alkotóknak sikerült a kisembert úgy bemutatniuk, hogy élete péld* legyen. Még halálában is van megragadó, mert keveseknek adatott meg, hogy így, ilyen hasznos munkálkodás közben fejezhessék be életüket. Az orvos a film végén szülő anyát ment, új életet segít a világra« és alig egy-két. perccel később őt éri el a halál. Az új élet indulása, és az öreg ember elhunyta könnyes giccsre csábíthatná az alkotókat, de ebben a filmben, mivel mind- végig alaposan motivált as öreg orvos életének minden mozzanata, emberinek, természetesnek, hitelesnek hat. Ez az emberiesség, természetesség, hitelesség emeli e filmet a jó alkotások sorába. Ügy érezzük, a magyar filmművészet ismét gazdagabb lett egy nagyon értékes művel.

Benedek Mikló*

rezesére határozta el magát. Módszertani levelek készültek (s nyomdára várnak) a családi és társadalmi ünnepségek megszervezéséről. A módszertani leveleken kívül öt megyei kiadvány megjelentetését tervezi a művelődési ház.

Mindenki a „fedélzeten“

Két hónap óta valóban a megbolygatott méhkashoz hasonló a Megyed Művelődési Ház. Megalakultak a különböző szakbizottságok,

megkezdte munkálkodását a műszaki és mezőgazdasági propaganda bizottság.

A tv-klub vezetők képzése is megkezdődött. A televízió, mint a század egyik legjelentősebb találmánya, fontos helyet kapott a népmű velősben. Lehetőségeivel való sá- t'árkodásra feltétlenül érdemes megtanítani a klubvezetőket. Fő műsorként a Századunk című sorozatot emelték ki a tv-klub vezetők felkészítői.

A Filmfőlgazgatőság újabb ügyeimet keltő gesztusa révén a Magyarországon megjelenő rövidfilmek ősbemutató jogát is Miskolc kapta. Tellát a magyar játékfilmek ősbemutatói után a kisfil- mekről is vitatkozhatnak az érdekeltek, mivel a Megyei Művelődési Ház vitafórumot is létesít

Az elmondottakból kitűnik:: a Megyei Művelődési Ház Borsod megye népművelési életének centrumává alakult Bizonyára örömmel tölti el megyénk minden népművelőjét az a tudat, hogy van egy megyei fórum, amelyik ítész minden segítséget megadni a falvak és ipari települések népművelőinek.

Párkány László

r ..... .. ■ ----|

O

rszágos bélyegkíállífás Szarvason

gyár és nemzetközi anyaga: szabadságharcosok, népek barátsága, a szocializmus építése, a tudomány és technika vívmányai, írók, tudósok, művészek, politikusok, sport.

A kiállításon felnőttek is, ifjúságiak is részt vehetnek.

Bajcsy-Zsílinszky Endre születésének 80. évfordulója alkalmából szülőföldjén,

Szarvason országos bélyegkiállítást rendez, a szarvasi bélyeggyűjtő kör. A június 5— 6-án nyitva tartó kiállítás maföld megművelésére vállalkozott, azzal a szándékkal, hogy e területen minlagaz- dálkodást alakít ki.

Oktatás — továbbképzés

A Művelődésügyi Minisztérium egységesítette a népművelők oktatását, továbbképzését; három lépcsős szellemfelfrissítő metódust dolgoztak ki. A megyei népművelés irányítói országos konferenciákon vesznek részt, a járási intézmények vezetői pedig tájkonferenciákon. A községi hivatásos népművelők megyei konferenciákon frissítik fel tudásukat, negyedévenként. Az oktatás-továbbképzés lebonyolítását a Megyei Művelődési Ház munkatársaira bízták. Ugyancsak az új intézmény foglalkozik a tiszteletdíjas népművelők évi négyszer kétnapos továbbképzésével. Ebből is kitűnik, hogy megszüntették a hagyományos nyári bentlakásos tanfolyamokat. Az új, továbbképzési forrna érdekessége és előnye az, hogy a népművelők évente több alkalommal, tehát a legfrissebb népművelési munkák relációjában folytathatnak eszmecserét.

A Megyei Művelődési Ház foglalkozik az egyetemen és a tanítóképző intézetekben működő népművelési szak hallgatóinak előkészítésével, a nyári gyakorlati munka megszervezésével.

Csak a gyakorló népművelők tudják, hogy milyen nehéz jól forgatható szakiroda- lomhoz jutni. Most az intézmények a szakirodalmat a Megyei Művelődési Ház illetékes csoportjától kérhetik. Az új intézmény különböző módszertani kiadványok tér4 MEűya mh/£LÖO£S[ HÁZ

A START UTÁN