Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
o Merni kell kimondani az igent! A minap egy tárgyaláson tanúja voltam, amint négy újító szenvedélyesen vitatkozott az újítás előnyeiről. Jó három órás vita után végül is győztek az újítók. A vállalat megállapodott velük az újításért járó díjkulcsban, s az újítók arra is megbízást kaptak, hogy vegyenek részt a másik öt gép átalakításában. A vita, amely három óra hosszáig tartóit, nagyon érdekes volt. Jó néhányan, akik bi- ssonyos értelemben kívülállókként hallgattuk végig, tanulságos megállapításokat szűrhettünk le a beszélgetésben részvevők magatartásáról, né- Reteiről. A főmérnök nem is titkolta sértődöttségét. A lehető legrosszabb véleményt mondta. Hibákat sorolt fel, de szavaiból egyértelműen kicsendült a féltékenység. Mindenki világosan látta, hogy ez afféle „kákán csomó,keresés ...” — Miért nem fordullak hozzám, vagy az üzemmérnökhöz már a kezdet kezdetén? Pontosabb számításokkal, szakmai tanácsokkal szívesen segítettünk Volna, s most nem lennénk abban a helyzetben, hogy ahányon vagyunk, Hmnyifcle érdeket képviselünk. A főkönyvelő számviteli szakember. Osztott, szorzott, és amikor kijött a végeredmény, Cszintén . szólva olyan érzésünk támadt, mintha sajnálná, irigyelné az újítóknak járó pénzt. Ügy mondta ki, hogy: „négy embernek negyvenhét ezer. forint, jár megosztva”, mintha fogát húzták volna. — Tisztában vannak az elvtársak is azzal, hogy a kormány milyen gazdasági intézkedéseket léptetett életbe. Minden fillérre vigyáznunk kell, és a díjkulcs megállapításánál szigorúan következeteseknek kell lennünk. Ha az újítók nem értenek vele egyet, forduljanak a bírósághoz. Akkor mi is fedezve vagyunk... A négy újító hol ide, hol oda kapkodta lejét, és voltak pillanatok, amikor arra kellett gondolniok, hogy: „talán csak nem követtünk el valami hibát, hogy újítani mertünk... ?” Nem, hibát scmmieselre sem követtek el. Ellenkezőleg: dicséretre méltó lett volt, melyet nemcsak azért kell díjazni, mert a vállalatnak nagyobb nyereséget biztosítanak, hanem azért is, hogy a megérdemelt újítási díj újabb töprengésre ösztönözze őket is, másokat is. A főmérnök és a főkönyvelő sem járt hamis vágányon, amíg a vállalat képviseletében nem nézték egyéni hiúságukat. Távol áll tőlünk még a gondolat is, hogy ebben az esetben azt mondjuk: azért akadékoskodott a főmérnök, mert nem vonták be az újításba. De nagyon sok esetről tudunk, amikor életre való javaslatok, kiváló ötletek tervei sárgulnak meg az íróasztalok fiókjaiban csupán amiatt, mert az elöljáró műszaki vezetőt nem vonták be „csendes társként...” Volt már rá példa, hogy egy fizikai munkás benyújtott egy újítást, amely a számítások szerint szép eredményekkel kecsegtetett. Átvették tőle és egy évig semmi nem orient. Egy év után, valahol a csarnok sarkában termelni kezdett pgy gép, amelyért újítási díjként nem kis összeget vett fel az a műszaki szakember, aki egy évvel azelőtt azt mondta a fizikai dolgozó elképzelésére, hogy megvalósíthatatlan ... H ányszor járnak kálváriát az újítók, amíg hozzájutnak jogos újítási díjukhoz. Hány, meg hány embernek veszik el közben a kedvét, mennyi bírósági tárgyalás, fellebbezés, újabb tárgyalás van amiatt, mert helytelenül állapítják meg a díjkulcsot, miközben az újítás értéke már regen és sokszorosan megtérült. A minap is érdekes újítási per végére tett pontot a miskolci megyei bíróság. A DIGÉP egyik újító csoportja olyan anyagot állított elő, amelynek alkalmazásával nagy költségű importot lehet megtakarítani. Az újfajta anyag használatát már a múlt év elején bevezették a gépgyárban, de az újítóknak egy évig kellett pereskedniük az őket jogosan megillető díjért. Miért? Mert a felügyeleti szerv csak 2 százalékos díjkulcsot állapított meg. A megyei bíróság íellebbviteli tárgyalásán kellett olyan ítéletet hozni, hogy négy és fél százalékos díjkulcs illeti meg őket. Az egy év alatt hányszor folyamodtak különféle szervekhez. Hány meg hány embernek sorolták fel hosszadalmas kálváriájukat', s vették el ezzel mások kedvét is az újítástól, a töprengéstől. Nem, ez sehogy sincs jól így! Az újítók sokkal nagyabb megbecsülést és támogatást érdemelnek minden .szervtől,- el-, sősonban annak a ■* vállalat-, nak műszaki vezetőitől, ahol dolgoznak, ahol a vállalat és' a népgazdaság érdekében újításokon törik a fejüket. M egyénkben korántsem mondhatjuk ed, hogy minden vonatkozásban messzemenő támogatást élveznek az újítók, annak ellenére, hogy nagy gyárainkban, a Lenin Kohászati Művekben, az Özdi Kohászati Üzemekben, az említett példa ellenére a Diósgyőri Gépgyárban és bányáinkban, vegyipari üzemeinkben is számos, országos jelentőségű újítás született. Sok még a bírósági tárgyalás, a. huzavona az újítások körül, holott a népgazdaság érdeke, a műszaki színvonal emelése egyenesen azt kívánja meg. hogy minden elképzelési, és javaslatot, amely a termelékenység növelését segíti, a lehető leggyorsabban bevezessenek. Természetesen egy újítást bevezetni, kimondani rá, hogy érdemes, mert ilyen és ilyen hasznot jelent, felelősséggel jár. Ezt a felelősséget igyekeznek sokan a bíróságra, vagy a felügyeleti szervekre hárítani és emiatt van sokszor huzavona. Az életbe léptetett gazdasági reformintézkedések mindinkább növelik a gazdasági vezetők felelősségét, újabb és újabb lehetőségeket adnak ahhoz, hogy egyszemélyijén döntsenek annak figyelembe vételével, hogy a döntés nyomán valóban változik-e a vállalat gazdasági eredménye. Abban az cselben, ha ez hasznos, a népgazdaságnak, merni kell kimondani az igent, ezáltal kevesebb lesz az olyan vita, amely ma még inkább visszatartja, mint előbbre viszi az újszerűségre való törekvést. Onodvári Miklós Gyorslisíu az V. és a VI, Békekölcsön sorsolásáról Érdeklődő ifiiisáff Lesz elegendő tavaszbúza Az egész község szívügye Királyi mellénybe kötött könyv Katonaköteles link szüleinek értekezlete Utolsó simítások. Foto: Szabados György A megye égés* területén s%n sí tanait, veinek A korai tavaszodat, a vártnál is kellemesebb időjárás megyénk egész területén nagy örömet szerzett a mezőgazdaságban dolgozó embereknek. Már minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban megkezdődött a tavaszi munka. Legsürgősebb a szántás A szántó gépek indultak először. A kedvezőtlen őszt időjárás, a korán beállt tél miatt ugyanis az őszi mélyszántást nem sikerült befejezni. a szokásosnál nagyobb területek maradtak szántat- lanul. Termelőszövetkezeteink és állami . gazdaságaink most mindenekelőtt ezt pótolj ált. Az idő kedvez, a szántás minősége kitűnő. A gépek nyújtott műszakban dolgoznak, s bizony, minden elismerést megérdemelnek most azok a traktorosok, akik a hűvös hajnalokban és hideg estékben is géneken ülnek, hogy minél' előbbb befejezzék a mindennél sürgősebb tavaszi szántást. Gépekkel, fogatokkal, kézzel is A hegyes, dombos vidéken, elsősorban az enosi és az edelényi járásban különösen jó a talaj. A lejtőik korábban száradtak meg, a föld por- hanyás, a talajhőmérséklet is megfelelő. Emberek, gépek és fogatolt dolgoznak mindenütt. A fogatok és a könnyebb traktorok vetnek. A borsó és a mák vetését ezen a héten szinte mindenütt befejezik. De vetik már az árpáit, a zabot és a cukorrépát is. A völEgyüttes ülést tartott a miskolci városi párl-végrehajíóiiizotlság és a városi tanács végrehajtó bizottsága Kedden, március 8-án együttes ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának végrehajtó bizottsága, valamint Miskolc megyei jogú város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen két, közösen megvitatott napirendi pont szerepelt: dr. Gribovszki Lászlónénak, a városi tanács vb-elnökhelyetlesének és Amriskó Gusztávnak, a városi pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztálya vezetőjének előterjesztése alapján az oktatási reform végrehajtásának eddigi tapasztalatait és további feladatait, Németh Antalnak, a KISZ városi bizottsága titkárának előterjesztése alapján pedig az iskolai KlSZ-szervezetek erkölcsi, politikai nevelómunkáját és tanulást segítő tevékenységét tárgyalták meg. Az együttes ülésen a két végrehajtó bizottság lagj;ün kívül részt vett és felszólalt Derne László, a megyei pártbizottság titkára is. Ugyancsak részt vettek és felszólaltak a Művelődésügyi Minisztériumnak, a KISZ Központi Bizottságának küldöttei, valamint helyi meghívottak. Az együttes tanácskozás igen sokrétűen vitatta meg a két napirendi témát. A vita anyagát a későbbiekben részletesen ismertetjük. Az ülést Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára vezette* gyekben és a lapos területeken, ahol a talaj még nem eléggé száraz, s emiatt néni bírja el a gépeket, az emberek, férfiak és nők kézzel szórják a műtrágyát, elsősorban az őszi vetésekre, hogy meggyorsítsák fejlődésüket. A búzák mindenütt jók. szépek, a tél sehol sem okozott kárt, mert enyhébb volt az átlagosnál. Túlteljesítik a normát A bocsi Haladás Termelőszövetkezet határában három traktorossal beszélgettem. Érdekes módon a nevük nemcsak egyforma, hanem harmonikusan illik munkájukhoz is. Mind a három traktoros neve: Mezei. Idős és ifjú Mezei János és Mezei Dezső. MTZ gépekkel szántanak. Nemrég alakítottak szocialista brigádot (nyolc trak- toros és egy szerelö). s vállalták, hogy túlteljesítik tervüket. A hárem traktoros napi normája szántásban 19 hold. Ök azonban vállalták, hogy 25 holdat szántanak fel mindennap. Korán reggel már gépen ülnek, és este tíztizenegy óráig dolgoznak. Krakkai Béla elnök és Fábián István főmezőgazdász társaságában meglátogattuk a vető munkacsapatot. Tiz hold mákot már elvetettek. Tőlük kissé távolabb gépek simí- tózták az őszi szántást, kiváló, porhanyó« magágyat készítettek. Holnap kezdik a cukorrépa vetését 33 holdon, melyet majd öntöznek, Íriszen a tábla közvetlenül a villanytelepi csatorna mellett terül el. A bocsi Haladás már veti a borsót is, összesen 150 hold lesz, s ha ezt befejezik, a 270 bold árpa vetéséhez kezdenek hozzá. ■ Még ebben a hónapban el akarnak vetni száz hold napraforgót is, majd 30 hold burgonya és 250 hold kukorica vetése következik. A llcfcn mindent elveinek A sajóhídvégí és a körömi tennelöszövetkezet január elsejével egyesült, összes területük most 2700 hold. ebből 1800 hold a szántó. Osz- szel itt is elég sok terület maradt szánfatlanul, körülbelül 800 hold, de 21 traktoruk van, és az erősebb gépek már javában szántanak. A borsó vetését 50 holdon már befejezték. Elvetettek húsz hold mákot is. Javában vetik az árpát 250 holdon, valamint a zöldséget és sárgarépát 45 holdon. A sajó- hídvégi Rákóczi Termelőszövetkezeiben oLyan jól halad a munka, hogy a kukorica és a bab kivételével ezen a héten mindent elvetnek. A kukoricát és a babot viszont még sokáig nem lehet vetni, mert nincs itt az ideje. Dolgoznak a kertészek is. Negyven holdon ültetnek majd dohányt, és 100 holdon lesz öntözéses kertészetük. A dohánypalánták melegágyát már készítik. A többi kertészeti növény palántáját meleg vízzel fűtött üvegházakban nevelik. Az öntözésre más területeken is felkészülnek. összesen 280 holdon akarnak kukoricát, lucernát, zöldbabot és bogyós gyümölcsöket öntözni. Ennek biztosítása végett a következő hetekben még két csőkutat fúrnak. Bármerre megyünk a megye területén, mindenütt szorgalmas embereket, gépeket látunk a határban. Az időjárás kedvez. Régen volt ilyen korai, kellemes tavasa. Sz. JÜj, automatikus mérleg A KETI megbízásából Sebők László, a TVK technikusa és Sziszol József, miskolci motorszerelő kisiparos egy éves kísérletezgetés után elkészítette az új, automatikus mérleg prototípusát. A tranzisztoros megoldású berendezés másodpercek alatt adagolja a kívánt súly mennyiséget. A készülék az eddigi tapasztalatok alapján deviza megtakarítást hoz, s jelentősen növeli a termelékenységet. Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXJI* évfolyam, 57. szám ÁR A ; 50 FILLÉR Szerda, 1966. március 9«
