Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

SsäfSrüSk. Í9S6, március It 0zakmagtarobszág Négy év távlatából•»« Veres Albert és még ketten ban alkalmaznak a műhelyek és az üzemek vezetői admi­nisztratív módszereket a munkafegyelem megsértőivel szemben, legfeljebb súlyos esetekben. (A beszélgetés során meg­tudtuk. hogy Veres Albert brigádvezető érettségi előtt van — most végez a gépipari technikumban.) JÉ1 ***** * Veres Albert: Vitathatatla­nul jobb gépeket kapunk az utóbbi években. Jobb a kap­csolat a gépgyártó vállalatok­kal. Például a Diósgyőri Gép­gyárral. Ma már szinte gya­korlat, hogy eljönnek hoz­zánk, megkérdezik vélemé­nyünket, és hasznosítják munkájukban. A kooperáló üzemekkel is jobb a kapcso­lat. Kiss Béla: Ezt én is alá­írom ... A Drótművek nagy­arányú fejlesztése tulajdon­képpen most fejeződik be. Nehéz helyzetben voltak a gépgyártó vállalatok. Prototí­pus nélkül kezdték el a gép­park bővítését, mely a gya­korlatban most zárul le. Bár a nehéz gépek átalakítása most van folyamatban, és tartósabb próbára még nem kerülhetett sor, annyi azon­ban bizonyosnak látszik: a gépgyártóknak használt a bí­rálat. Lőcsei György: Az én véle­ményem is az, hogy hasznos volt a bírálat. És legalább annyira örvendetes, hogy négy év óta alig ran anyag- ellátási problémánk. A párt- értekezleten enni is beszélt hozzászólásában Veres elv- társ. Ez évben az MSZMP IN. kongresszusa előtt újra össze­ül a megyei pártértekezlet. Az üzemek, intézmények, vá­rosok és falvak elküldik kép­viselőiket e nagy fontosságú tanácskozásra. Az utolsó kér­désünk Veres Albert brigád­vezetőhöz: — ha újra meg­választanák küldöttnek, mit mondana el a megye kom­munistáinak értekezletén? Veres Albert: Természete­sen beszámolnék eredmé­nyeinkről. Elsősorban a szo­cialista brigád mozgalom fej­lődéséről. S megemlíteném, hogy a gyár felső vezetői több segítséget is adhatnának ennek a mozgalomnak. Be­szélnék olyan problémákról is, amelyek nap mint nap foglalkoztatják dolgozó társai­mat. Például Miskolc hús- és zöldségellátásáróL * Az idei megyei pártértekez- let számos, mindennapi gond­jainkat érintő kérdéssel fog­lalkozik majd. S remélhető, hogy az olt. elhangzó bírála­tok és kívánságok ugyanúgy meghallgatásra találnak, mint négy évvel ezelőtt Veres Al­bert brigádvezetőé. B. U Kiss Béla: A mozgalom si­kereit nem lehet elvitatni. De talán ott hibáztunk; hogy leg. több esetben a mennyiséget segítettük a minőség terhére. Kezdetben magas célkitűzé­sekért küzdöttek a brigádok, később a statisztikát erőltet­tük. Szerintem a szocialista brigádmozsrolomban a minő­ségnek kell a legfontosabb­nak lennie. Lőcsei György: fin más vé­leményen vagyok. Hiúivá akartuk a statisztikát, segíte­ni, a minőségi követelmények utunkat állták. Ezt bizonyítja, hogy a tavalyi munka alap­ján a 23 szocialista címért versenyző munkacsapat közül mindössze hétnek sikerült teljesítenie a követelménye­ket ... Második kérdésünk szintén kapcsolódott, a pártértekezle­ten felszólaló Veres Albert hozzászólásához. A brigádve­zető a gépgyártó vállalatok gépeinek minőségét kifogásol­ta. Mint mondotta: „a hazai gyárakban is minőségi mun­kával készítsenek gépeket, berendezéseket”. A December 4 Drótművek nagyarányú bővítése miatt éppen Veres Alberiék kollek­tívája tudja legjobban: ja- vult-e négy év' során a hazai használatra gyártott gépek és berendezések minősége? Dr. Susánszky János hang­súlyozta, hogy minden szer­vezet működése voltaképpen folyamatokból áll, egy folya­mathálózat. Ilyen például az is, amikor a gyárban egy gépet készítenek, s a munka elindul a gyárrészlegben, megy a termelési osztályon, a műhelyen, a MEO-n, a bér- és forgalmi könyvelésen át az utókalkuláció felé. E folyamatokat a döntések so­kasága terheli, és nem mind­egy, hol, miként kapcsolódunk a folyamatokba. Gyakran ta­lálkozhatunk ilyenkor az úgynevezett negatív önszabá­lyozással, amikor is egy szer­vezet úgy szabályozza önma­gát, hogy nincsenek dönté­sek. Ilyen esetben hatásköri konfliktusok is fellelhetők. Nemcsak arról van szó, hogy bizonyos döntési pontokat senki sem vall magáénak, ha­nem arról is, hogy egyes dön­tési pontokat többen követel­nek. Van azután a pozitív ön- szabályozás, amikor a dönté­seket már eleve elhagyjuk. integy .összegezve Sze- pcssy Pál, Vajkó Ist­ván igazgató és Kar­valy szki István főmérnök vé­leményét, elmondható, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer szervezési szakaszában ajánlatos minél előbb elkészí­teni a döntési modelleket és a döntési lépcsőzetet, Heb'es feltárni olyan döntési reduk­ciókat, amelyek gyorsítják az információs folyamatosat, csökkentik a vezetők túlter­heltségét, több lehetőséget biztosítanak a decentralizált feladatok ellátására. Ezek mind-mind sok veszteségfor­rást számolnak fel — jói átgondolt személyi feltételek biztosításával. fXyaa helyeken, abc* a M személyi adottságok figye­lembe vételével a szervezési osztályok egy része napi hi­bák felszámolásával, másik része perspektivikus felada­tokkal foglalkozik, ez köny- nyebben megy. Ahol viszont keveredik e munka, ott sok gond van. Pedig milyen gya­kori, hogy egy szervező, mi­közben valamely műhely anyagmozgatásának megvál­toztatásával foglalkozik, szól a telefon, s az igazgató közli, hogy a műhelyben rendetle­nül válogatják az utalványo­kat, intézkedjék. Ez a kettő nem fér össze. Ezért van szük­ség a szervező munka szét­választására. Néhol úgynevezett „takaré­kossági szempontokat” sz .m előtt tartva kevés szervezőt alkalmaznak. Pedig lépten- nyomon szervezési gondok vannak. Az ilyen vállalatnál nem a szervezőnek kifizeten­dő bér jelent pazarlást, ha­nem a sok szervezetlenség. Általában az a tapasztalat, hogy a jó szervező többszörö­sen kifizeti saját munkabé­rét. De ehhez az kell, hogy a hónap végén, amikor meg­kérdezik, mit csinált idáig, ne dossziéra való jelentése­ket tegyen az asztalra, ha­nem közölje, mely üzemben hány forint megtakarítást je­lentett egy havi munkája. Ta­lán vulgáris példa, de ide kí­vánkozik. I lyen nézőpontból vizs­gálva a munkát, a veszteségforrásokat semmiképpen sem lehet el­választani a személyi feltéte­lektől. Fodor László Panlovits Ágoston (Folytatjuk^ rek, minisztériumok, pénzügyi szakemberek — tudomásunk szerint e dologgal foglalkoznak is — sokkal egyszerűbb utat engednének a termelőszövet­kezetek adottságainak haszno­sításához, ha egyszerűbb lenne a nyersanyagok feldolgozásá­hoz szükséges engedély meg­szerzése, ha egyszerűbb és az eddiginél kisebb mértékű a forgalmi adóztatás. S ez külö­nösen Borsod megye néhány, egyáltalán nem könnyű adott­ságokkal rendelkező közös gazdaságában jelenthetne az eddiginél több munkaalkalmat, végső soron jövedelmet. Nem beszélve róla, hogy az ilyen területek termékeinek helyi feldolgozása a lakosság, a fo­gyasztók számára is előnyös lehet. Az 1966-os tsz-tervekben sok helyen fellelhető már a törek­vés bizonyos nyersanyagok helyi feldolgozására. Remél­jük, ehhez a jövőben minden tekintetben több segítséget kapnak majd a közös gazda­ságok, s végérvényesen tisztá­zódik az is, mi a melléktevé­kenység és mi nem! Barcsa Sándor Mi a melléktevékenység és mi nem? Amikor négy évvel ezelőtt Veres Albert brigádvezetőt megválasztották küldöttnek a megyei pártértekezletre, való­színűleg megvitatták, miről számoljon be ezen a jelentős I találkozón. Hozzászólásában a Drótművek kommunistáit képviselte, dolgozó társai ne­vében szólt A pártszervezet irodájában hárman is várják a kérdéseket Az egykori kül­dött, Veres Albert brigádve­zető. Lőcsei György pártve- zetőségi tag, és a Drótművek főmérnöke. Kiss Béla. Már első kérdésünkkel kap­csolód Umk a négy évvel ez­előtt elmondott felszólalásá­hoz, amelyben Veres Albert többi között a gyár szocialis­ta brigádmozgalmáról beszólt. Milyen eredményeket ért el Veres Albert munkacsapa­ta az elmúlt négy év alatt, és milyen a mozgalom jelenlegi helyzete a Drótművekben? Veres Albert: 1962-ben ok­levéllel, majd a következő év­ben jelvénnyel tüntették ki a brigádunkat. 1964-ben nem sikerült megszereznünk a Szocialista brigád címet, 'd- szont tavaly újra elnyertük jelvénnyel és zászlóval együtt. Ez évben? A legutóbbi érté­kelés szerint újra jogosultak vagyunk rá. Tervünket min­dig teljesítettük, selejtmcn- tesen dolgoztunk, balesetünk nem volt, és teljesítettük a munkafegyelemmel kapcsola­tos, illetve kulturális vállalá­sunkat is. Lőcsei György: A Veres brigád 176 pontot gyűjtött össze, az utána következő százhúszat.. Oklevelet és jel­vényt kapnak a kitűnő tel­jesítményért. Gyárunkban 1961-ben kezdődött el a szo­cialista brigádmozgalom. Hét brigád tűzte ki céljául, hogy elnyeri e címet. Az első év­ben csak két munkacsapat­nak sikerült, az egyik a Ve­res-brigád volt. A fejlődést jól illusztrálja, hogy ez év­ben 29 munkacsapat verseny­zett a címért csaknem 350 taggal. Az értékelés alapján csupán 7 csapat felelt meg a követelményeknek. Viszont örvendetes, hogy a December 4 Drótművektoen ran egy szocialista üzem is. A villany- szerelő műhelyben három szocialista címmel kitüntetett brigád dolgozik. A szocialis­ta brigádmozgalom nagy ha­tással van a gyár kollektívá­jára. Például a munkafegye­lemre. Ma már egyre ritkáb­Megújították a szocialista szerződést Ózd és Safgótarján nagyüzemei ismertetik a két üzem életének fontosabb mozzanatait. A ta­pasztalatok, a munkamódsze­rek megismerése, nemkülönben a személyi kapcsolatok elmé­lyítése végett megszervezik a szocialista brigádok találkozó­ját. A gazdaságosság segítésé­re biztosítják a gyártmányok ütemes szállítását- Az üzemza­varok elhárításához rendszere­sen cs kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Ugyan­csak szervezetten együtt­működnek a műszaki fejlesz­tési, mint például az automa­tizálási, a gépesítési kérdések­ben, továbbá az új technológi­ák, korszerűbb gyártmányok kikísérletezésében. A megújí­tott szerződéstől, amelyet szé­les körben ismertetnek mind­két gyár dolgozóival, a mun­ka és az eredményesség to­vábbi javulására számítanak mind Űzdon, mind Salgótar­jánban^ .t, .I, ,T. A két észak-magyarországi nagyüzem, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Salgótarjáni Acélárugyár már korábban szocialista szerződést kötött egymással. A megállapodás az évek során mindkét fél részé­re hasznosnak, gyümölcsöző­nek bizonyult Az egymás termékeit köl­csönösen használó két gyár most már negyedízben is meg­újította, az eddigi tapasztalatok felhasználásával részben ki­egészítette a jól bevált szocia­lista szerződést, amely magá­ban foglalja a párt- és társa­dalmi szervek, valamint a gaz­dasági és műszaki együttmű­ködés szorosabbra fűzését. A két vállalat párt- és tömeg­szervezetének képviselői pél­dául időszakonként együttes ülésen tárgyalják meg az idő­szerű kérdéseket. Az üzemi la­pok, cserealapon, kölcsönösen nár üzeme, asztalos üzeme a község lakossága részére dol­gozik, asztalosmunkát vállal. Azonban szükség van rá, ha nem kielégítő a községben az iiven irányú szolgáltatás, ha nincs ilyesfajta munkákat vállaló ktsz. Melléküzemi te­vékenység a mészégetés is, azonban mert a népgazdaság­nak szüksége van a mészre, s mert jónéhány közös gazda­ság mind nyersanyaggal, mind munkaerővel rendelkezik, fel­tétlenül hasznos tevékenység. Korántsem helyes azonban melléküzemi tevékenységnek tekinteni, ha a termelőszövet­kezetek a megtermelt tejet, zöldségféléket, szőlőt feldol­gozzák, s az úgynevezett vég­termékeket értékesítik. Hiszen az uborkát a tsz termeli meg, s az üvegbe rakva, savanyít­va is uborka marad. Nem be­szélve róla, hogy ha a felté­telek biztosítottuk, a termelő üzem gazdaságosabban kon­zerválhat, mint más, távolabbi varosban dolgozó konzervgyár, ahová a nyersanyagot, s ahon­nan a kész „terméket” még szállítsatni is kell. Feltétlenül helyes lenne te­hát, ha az illetékes szakembe­Aircsa kifejezés és csöppet ■szépen hangzik: „mellékte- A» y enység”. Azonban koránt- '■< .év a olyan nehéz kimondani, /'1 it eligazodni benne, ki ho- I. n értelmezi. A mindennapi életben e szó égisze alatt bi- ztri.y nagy gazdasági vetélke- I dé:, vitatkozás tapasztalható. 1 Bök esetben a vita két személy, vagy két vállalat között kez­dődik, s a bíróságon végződik. De talán sehol nem értelme­ink olyan sokféleképpen a mel­léktevékenységet, mint a me­zőgazdasági termelésben. Itt Volt, s van napjainkban is a (egtöbb nézeteltérés, vita, fél­reértés!-■ Ha az ember egyénileg elem- 4. *a kifejezést, nem tűnik túl­ságosan bonyolultnak. Ha pél­dául egy szobafestő délelőtt 1 tsKöbát fest, délután pedig •\ondjuk, fodrászüzletben dol- - r zik (ami nem valószínű), f. ‘élután melléktevékenységet * folytat. Avagy, ha egy építő­pari ktsz második műszak­ion juhtúrót gyárt, ez is mel- ‘ Vktevékenység. Tisza sor ez, mint amilyen tiszta az is, hogy w ha egy gépészmérnök estén­ként, második műszakban is tervez, az nem melléktevé­kenység. Mint ahogy az sem az, ha egy egyénileg dolgozó parasztasszony a tejből túrót készít, és így értékesíti. Csak­hogy ez a valóságban nem blyan egyszerű! íía ran mihői, lés van alti dolgozzék! Az elmúlt évek során szin­te külön szakemberek, külön pénzügyi „részlegek” foglal­koztak a termelőszövetkezetek ^melléküzemi” tevékenységé­vel. A szót azért tettük idéző­jelbe, mert éppen legszorosabb értelmében véve nem lehet melléktevékenységnek nevezni olyan munkákat, amelyeket pedig annak minősítettek, s a termelőszövetkezeteket ilyen s olyan értelemben adóztatták. Egyes ügyek egészen a minisz­tériumokig verték a hullámo­kat. Az alkalmazott alapelv szerint, ha egy termelőszövet­kezet kapál, arat, vet, a Föld­művelésügyi Minisztériumhoz tartozik, de ha magból olajat sajtol, ha a tejből vajat ké­szít, ha az uborkát nem a MEK-nek adja, hanem üvegbe rakja és savanyítva értékesíti ,— ezek már az élelmiszeripar­hoz tartoznak. Azaz külön sza­bályok, külön adó, külön en­gedélyek! Nemrégiben, amikor a me­gyei termelőszövetkezeti tanács, foglalkozott mindezzel, számos,' igen furcsa példát említettek; meg a szakemberek. Ilyen a. sátoraljaújhelyi járás nvolc; közös gazdaságának ügye. Éve-, ken át gyűjtötték az erdeij melléktermékeket a Mellékter-I mékeket Értékesítő Vállalat' beleegyezésével. Segítettek ez-| zel a népgazdaságnak, s fog-' lalkoztatták a tsz-tagságot is.; Mindenki megelégedésére.' Amíg évek múltán valakiknek' eszébe nem jutott, hogy visz-! sza az egész, ezért a tevékeny-; ségért a termelőszövetkezete-; két meg kell adóztatni! ■ Egyes közös gazdaságok marj évekkel ezelőtt éltek a lehető-' ségekkel, s közös vállalkozá­sokat létesítettek a juhtej, a gyümölcsfélék, a zöldségfélék; feldolgozására. Más helyen pallókat készítettek nádból, a lejtős területeken kis fűrész­telepeket létesítettek. Bár több helyen ezt tették volna, így a tsz-tagság is több jövedelem­hez juthat, no meg bizonyos tekintetben a fogyasztók is jobban járnak. Különösen, ha zöldség- és gyümölcsféleségek­ről van szó! Azonban nem egv helyen éppen az szegte ked­vét a tagságnak, a tsz-vezető- ségnek, hogy minden ilyen munka óriási engedélvhadjá- rattal, ellenőrzéshadjárattal járt, mert egytől-egyig mel­léktevékenységnek. melléküze- mt tevékenységnek könyvelték el az illetékes minisztériu­mok, „ez az én asztalom” elv alapján. Feltételek áss ésszerűséghez Tagadhatatlan, hogy néhány termelőszövetkezeti „tevé­kenység” valóban mellék­üzemi tevékenység. Ilyen pél­dául. ha a közös gazdaság bog­vezérelve. Ezt többször is hangsúlyozta ankétünkön dr. Susánszky János egyetemi docens. Kiemelte többek kö­zött a gazdaságosságra és a magas termelékenységre való törekvés követelményeit, vagyis a közös társadalmi ér­deket, amelyet együttesen kell mérlegelni a munkaerővel, a szervezettel szemben támasz­tott követelményekkel, ragyás az egyén közvetlen érdekei­vel. J óllehet, a veszteség- források elemzésének több tényezője lehet, fontos helye ran azonban ezek között a személyi felté­telek biztosításának. Ez lehe­tőséget ad a tárgyi és a szemé­lyi adottságok elhatárolására. Azonban a veszteséganalizis és a hibaforrás vizsgálati szem­pontjaiból nem hagyhatjuk lei a munkamódszer, valamint a munkahely és a munkaeszkö­zök köré csoportosítható té­mákat sem. Helyes elgondolások azok — a vitában többen ki is fejtet­ték —, amelyek a veszteség- források felszámolása során a vállalati erőforrások nyílt és rejtett tartalékainak haszno­sítására irányulnak. Ilyenkor nemcsak a teljesítményt nö­velő tényezők bevezetésével kell törődniük a vezetőknek, hanem a teljesítményt csök­kentő jelenségek felszámolá­sával, hatásuk gyengítésével is. E munkának sokfajta módszere van. amelyeket ál­talában helyesen is alkalmaz­nak* Vezetés és szervezés 4. Veszteségforrások — személyi feltételek Útiatoknál a személyi feltéte­leknek. Kissé átvitt értelem­ben azt mondhatjuk: minden üzem élő szervezet, melynek helyes működése pusztán tár­gyi intézkedésekkel nem biz­tosítható. Mert a gyár nem­csak technilcai egység, szer­vezeti forma, hanem egy­szersmind emberi közösség is. Hiába alkotjuk meg a leg­tökéletesebb szervezetet, a legjobb mechanizmusokat, a legkiválóbb irányítási formá­kat, ha a végrehajtáshoz szük­séges munkaerőről nem gon­doskodunk. Ezért fontos már most, jó előre a gondolkodás reformjával is foglalkozni. Sok példa van rá, hogy a szervezések sikerét, a célkitű­zések megvalósítását mennyi­re befolyásolja a személyi ál­lomány létszáma és összetéte­le! Ezért kell áttekinteni az új szervezések elemzésének szakaszában, hogy a meglevő személyi feltételek alkalma­sak-e az újabb tevékenység­komplexum eredményes meg­oldására. Valahányszor a tőkés és 3 szocialista üzemszervezés köz­ti különbségről beszélünk, a tárgyi tényezők ellenében o személyi feltételek magasabb- rendüségét hangsúlyozzuk. Ezért vetjük el azt a nézetet, amely az embert, mint esz­közt vizsgálja, azt a szerepet szánva a munkásnak, hogy neki nem kell gondolkodnia, ezért mások kapják a fizetést. A személyi feltételeket elemző szocialista üzemszer- yezőuek alapjaiban más a ■ • ja Ovik munkájában For­; rester I. W„ mint élő • szervezeteket vizsgál ; üzemeket, vállalaton belüli . tényezőket, s a gépesítés ma­• gas fokától függetlenül igen ; fontos szerepeket oszt ki az • emberekre. Művében liang- ; súlyozza, hogy a szervezet • célját megvalósító munkaerő ; az automatizáltság magas fo­• kán is elsőrendű tényező ma­• rád, mert végső soron mégis- ;csak az emberektől függ az ; eredményesség. ; Elfogadható álláspont, mint ; írja, hogy a gondosan megvá­■ lasztott formális szabályokra ; támaszkodó gépi döntések • helyesebbek, mint az emberi ; ítélőképesség által hozottak. .Egy azonban biztos, hogy a ; felderítendő helyzetek megfo­galmazása, a célok kitűzése, a • feltételezések megítélése és az ; eredmények interpretálása . nem haladja meg az eletroni- ; kus számítógépbe táplálandó . adatokat előkészítők ltépessé- ; geit. Végső soron tehát az ■ automatikus géprendszert ko­• zelő munkaerő hat a terme- ; lésre. Éppen ezért az auto­• matizálás új szakértelmet és ; képességeket kíván munkás- . tói és vállalatvezetéstől ogy- ; aránt, de nem befolyásolja az ; ember kiemelkedő szerepét a • termelésben. • ; in megfogalmazásból ; 5^ adódik tehát, hogy az ; _ új irányítási rend­; szer és az új mechanizmusok • megalkotása után a jövőben ■*’iö nagy jelentősége lesz a vál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom