Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

Kedd, IS®?*, március 29.

ÉSZAKMAGYARORSZAG

3

Puccs és történelem

ívta: Darvast István

Szabad pártnapok

ÉMV Sajóbábony. Március 31-én 14.30 órakor. Előadó: Lé- derer Róbert.

Szerencsi Cukorgyár. Április 1-én 15 órakor. Előadó; Gyo- vai Gyula.

Mályi Téglagyár. Április 1- én 15 órakor. Előadó: Andor József.

LKM. Április 5-én 14.30 órakor. Előadó: dr. Horgos Gyula.

MÁV fűtőház. Április 7-én

14.30 órakor. Előadó: Hóm Dezső.

3. sz. AKÖV. Április 8-án.

14.30 órakor. Előadó: Kiss Dezső.

Rudabánya. Április 8-án

15.30 órakor. Előadó: Papp Árpád.

Somsály. Április 14-én 14

órakor. Előadó: Veres József.

TiÜleljcsíícfíé’i első negyedévi tervüket a borsodi építők

A Szentpéteri-kapuban több mint 2000 lakás és a hozzá szükséges szociális létesítmények elkészítésével új városrészt alakítanak ki a borsodi építők. A légi vásártéren korszerű technológiák alkalmazásával és folyamatos munka- szervezéssel tavaly 280 lakást szereltek össze előregyártott blokkokból.

Az új lakótelep építői télen se tétlenkedtek. A gáztüzeléssel fűtött, félig kész épületekben a maguk által meghatározott programnak megfelelően falaztak, vakoltak, szereltek és festettek. A korai tavaszo- dás pedig lehetővé tette, hogy a vártnál korábban folytathassák a lakóházak összeszerelését. illetve kohósalakbetonból való kiöntését. A jó munka eredményeként hétfőn reggelig az első negyedévre előírt 111 lakás helyett 113-at adtak át. és ezen a napon még 56 lakásos ház építésének

n\r

E>J

Ünnepség

Qsdon

Az Ózdi Kohászati Üzemekben március 26, szombat, a jó munka ünneplésének jegyében záródott. Ekkor adták át ünnepélyesen az üzemekben, a különböző munkahelyeken a szocialista címet elnyert munkabrigádoknak, nagyobb egységeknek a kitüntetéssel járó díszes okleveleket, zászlókat, jelvényeket. 505 munkacsapatból 5417 taggal 368 brigád szerezte meg a megtisztelő címet, 18 műhely a Szocialista munka műhelye, egy üzem a Szocialista munka üzeme, 8 osztály pedig a Szocialista osztály cím tulajdonosa lett.

Ugyancsak szombaton adták át 1362 dolgozónak a Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat, ami egymillió százhatvanezer forint

befejezését is jelentették. I az év első három hónapjában 58 lakást készítettek terven felül. Ugyanakkor megkezdték az új lakótelep 12 tantermes általános iskolájának alapozását és újabb 198 lakás építését.

Paraszt ifjúsági tanácskozás Emesén

Hétfőn délelőtt járási parasztifjúsági tanácskozást rendeztek Encsen. Cservák Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára értékelte a járás mezőgazdaságában dolgozó fiatalok elmúlt évi munkáját és vázolta ez évi feladataikat.

A tanácskozáson részvevő parasztfiatalok elhatározták, hogy széleskörű versenyt kezdeményeznek, növelik a járás mezőgazdaságában az ifjúsági szocialista brigádok számát,

Ä tanácskozáson értékelték a járás parasztfiataljainak elmúlt évi versenyét is. Ennek során az Alsóvadászi Gépállomás ifjúsági, a Gagyvendégi Állami Gazdaság ifjú traktoros és a Léhi Állami Gazdaság gyümölcs! ermelő ifjúsági brigádja elnyerte a szocialista brigád címet. A legjobb termelőszövetkezeti KlSZ-szerve- zetek közül a csobádiak és a felsővadásziak kaptak jutalmat.

A Súrlódás és kenés elnevezésű vándorkiállítás Miskolcon

Tegnap, március 28-án, hétfőn délben speciális, piros autóbusz kanyarodott be Miskolcon a Boi-sodi Nyomdával szemben levő kis közbe. Néhány perc múlva megkezdték a kocsiban a „Súrlódás és kenés” című, színes fotókból, illetve alkatrészekből álló vándorkiállítás elrendezését.

Az említett kiállítást tavaly novemberben Budapesten, a Technika Házában rendezték meg első ízben. A vidéken megmutatkozó érdeklődés kielégítésére az anyag egy részét a vidéki városokban is bemutatják. Miskolcon a kiállítás anyaga ma délelőtt 9—16 óráig és holnap 9—13 óráig tekinthető meg. Ma délelőtt fél 10 órai kezdettel a Gépipari Technikumban, délután 5 órai kezdettel pedig a MTESZ helyiségében rendeznek filmvetítéssel egybekötött előadást. Dr. Környei József A műanyag- csapágyak kenéstechnikájának műszaki kérdései címmel tart ismertetőt, amelyen a város nagyobb ipari üzemeinek szakemberei vesznek részt.

A kiállítás célja: megismertetni az ipar szakembereivé a

korszerűen kialakított gépelemeket, csapágyakat, azok anyagait, a hazai és a külföldi kenőanyagokat, az ezek felhasználásával, illetve alkalmazásával elérhető gazdasági előnyöket. A fotóanyagokon kívül az egyes témákhoz kiállítási tárgyakat mellékelnek. Az elméleti anyag könnyebb megértését működő modellekkel is segítik.

A vándorkiállítás anyagát szerdán Ózdra szállítják, ahol március 31-én tartanak bemutatót, ismertetőt.

ügyeleti szervek űj kapcsolatát fejtegette. Hangsúlyozta, ha a felső irányító szervek ellenőrző munkájában nem lesz változás, ha jogkörüknél fogva erőltetve beleavatkoznak az alsóbb szervek tevékenységébe, az új gazdaságirányítás veszít hatékonyságából. Kar- valyszki István, a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat főmérnöke az építőipari vállalatok szervezési teendőit elemezte, elsősorban a helyi igényeket figyelembe véve. Szavaiból kicsendült, hogy a nagyvállalatoknál szükség lenne a munkaszervezési, az ügyvitelszervezési és a termelésszervezési csoportok munkájának átfogó koordinálására. Vajkó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója arról a kettősségről beszélt, amely a vállalati központ és az üzemegység között fennáll, s esetenként már most, évekkel az új gazdaságirányítás rendszerének bevezetése előtt gondot, hatásköri kereszteződést jelent.

A

z információk és a döntések rangja, felelőssége mindenképpen növekszik a jövőben. Ezért szükséges már most, másfél, két esztendővel a bevezetés előtt olyan lépéseket tennünk, amelyek hozzájárulnak a vállalati önállóság, a decentralizált vezetés igaz tartalmának megteremtéséhez. Az önállóság csakis így hozhat magasabb szintű alkotói légkört, így lehet mérhető formát teremteni személyek és szervek tévé* ' -"éré.

Fodor László Paulovlts Agosto» (Folytat jukj

ségí paraméterek és mennyi a szállítási költség. Az új gazdaságirányítás bevezetése után mindez forintokban érinti majd a vállalatokat. A jövedelmezőség fontos tényező lesz, így nem lehet szubjektív vélemények, megérzések alapján dönteni fontos gazdasági kérdésekben. Nagy gondot kell fordítani az információ egyidejűségére és valódiságára. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen egy-egy vezetőnek naponta kell majd döntenie, és ha téves információkra építi döntéseit, helytelenek lesznek utasításai, kellemetlen meglepetések érhetik az utókalkulációk alkalmával;

A

dódik hát, hogy a vezető, aki a jövőben sokkal gyakrabban dönt a vállalat egészét befolyásoló műszaki, pénzügyi és munkaügyi kérdésekben, úgy szervezze meg az információk áramlását, hogy ne vélemények, meglátások, hanem tények érkezzenek hozzá, fís e tények birtokában döntsön.

A téma kapcsán nagyon egyértelműen kiérzödik az önállósággal járó felelősség, továbbá az is, hogy a helyi vezető testületeknek, nem osztályok, vágj' osztályvezetők véleményére lesz szükségük, hanem számokban kifejezhető tényekre, mérhető és összehasonlítható adatokra. Mert a vélemény és a tény között nagy különbség van. S ez a különbség, bizony, csalóka lehet.

A vitában Stoll Lóránt, a Borsodi Szénbányászati Tr' főmérnöke az önállósággal é- a decentralizációval kancsolnt- ban a nagyvállalatok és a felWeseíés é® ®®ei*ve2:é®

2. Információk, döntések és a reform

jedelmük miatt alig olvassák el, hanem azért sem, mert a legfontosabb dolog, a vállalatok sajátossága hiánj'zik belőlük. A vezetéshez pedig szükség lesz az információk precíz rendszerezésére, alternatívákra, döntésekre, döntést követő utasításokra, a kiadott utasítások ellenőrzésére és egy jól működő visszacsatolási rendszerre, amelyből azonnal kitűnik az információ, a döntés, vagy az utasítás hibája;

Dr. Susánszky János anyagmegrendeléssel kapcsolatos gyakorlati példával illusztrálta az imént elmondottakat. Valóban szokványos döntés, hogy anj'agot kell rendelni. A kérdés; milyet, mennyit és mikorra? Itt már természetesen figyelembe kell venni a helyettesíthető anyagok jegyzékét, azokat az anyagokat, amelyek közül az anyagbeszerző választhat. Viszont, hogj' a rendelést feladhassák, a döntési modell alkalmazására is szükség van.

A döntési modellből pontosan kitűnik, hogy az elhatározáskor mit kell számba venni. Jó, ha a megrendelő tudja, honnan rendelhet, milyen ár- különbözet van a helyettesíthető anyagok és az eredetiek között. Sőt, szükség van például olyan tényezők felmérésére is, hogy melyik gyár milyen pontosan szállít, hány hónapos késedelemre lehet szarnitam, milyenek a minóA

zok a vállalati, szöveges ügyrendek, amelyek csaknem fél évszázadon át, egészen az ügyvitel gépesítéséig meghatározták a munkarendet, a jövőben kevésnek bizonyulnak. Jóllehet, hazai gyakorlatban még mindig ezek vannak többségben. Viszont az új gazdaságirányítási rendszer az ilyen makro- szabályozás helyett finomabb, úgynevezett mikro-szabál.vo- zást tesz szükségessé. Korábban a vállalat információs-hálózata tulajdonképpen a vállalaton belüli adatok összessége volt. Ezeket továbbították .a felsőbb szervekhez, ahol döntéseket hoztak. Az egyik alapvető változás éppen itt lesz. Az adatokat nem úgy kell ösz- szegyűjteni, mint korábban, hanem igényesebben. A vállalaton belül, ahol eddig döntések nélkül analizálódott az adatszolgáltatás, olyan információs rendszert kell kialakítani. amelyek vállalaton belüli döntések alapjául szolgálnak. Nem az iparigazgatóság igényeihez kell igazítani az adatfeldolgozási rendszert, hanem a vállalat vezetőségének szükségleteihez.

A

nkéten és a gyakorlati életben is azonnal adódik ilyenkor a kérdés, hogyan lehet ezt végrehajtani? A terjedelmes, 500—600 oldalas szöveges működési szabályzatok nem felelnek meg, Nemcsak azért, mert ter’ ír zemben dolgozó műsza- ! U ki ember mondta a na• pókban: minek már Jmost olyan sokat beszélni a ■gazdaságirányítás reformjáról, Janiikor másfél, két év múlva . vezetik csak be;

■ Valóban, a tervek szerint 119GB. január elején születnek

■ meg a reform első lénj'eges in- Jtézkedései. Viszont ahhoz,

• hogy a munkát eredményesen Jkezdhessük, már most jól fel Jkell készülni;

, Az átállás nem képzelhető jel máról holnapra. Nem megj’ J gombnyomásra. Folyamatosan, •lépésről lépésre kell haladni. tjNem mindegy hát, miként ké- f. szí tünk elő egy-egy újabb ingj tézkedést. Mert a nagj’obb ön- *. állóság, a decentralizált vezc- jtés magasabb fokú vezetői fe- ‘lclősséget, színvonalasabb, az Júj igényekhez jól igazodó ve- .zetési módszereket kíván;

• Az új iránj'ítás szervezeti J formákban, ügyviteli rendsze- .rokben, információs hálózatok- Jban. döntési lépcsőkben és !gondolkodásban is kifinomul- ■tabbat, igényesebbet követel. JMindez igen egyértelműen ki- •tűnt ankétünkön, amint dr. JSusánszky János egyetemi tanszékvezető docens az informá- J fiókkal és döntésekkel kapcsolatos újfajta igényeket elemez- Jte a reform kapcsán, az új

• gazdaságirányítás várható kö- 1 vetelményeit figyelőmbe véve,

dasági és társadalmi fejlődés,

amely földet ad a parasztnak, megkezdi az önálló nemzet- gazdaság, az önálló ipar kiépítését, felszámolja a külföldi töke befolyását és a tömegek kezébe adja az állam vezetését. Ezzel elkerülhetők a kapitalista fejlődés gyötrelmei, és el lehet vágni az utat a gyarmatosítók új behatolása előtt A gazdasági önállóság tehát a politikai függetlenségnek is feltétele. Ezenkívül az adott lehetőségek között fokozatosan javítani lehet a tömegek anyagi helyzetét. Az újonnan felszabadult országok népeinek érdekei azt követelik, hogy ezt az utat járják cs ne a kapitalista fejlődés útját

Az a segítség, amelyet az újonnan felszabadult országok a szocialista országoktól kapnak, segíti a nemzeti demokratikus állam megteremtését, megszilárdítását Ebből a segítségből a szocialista országoknak nem származik hasznuk. Az Ázsia és Afrika országaiban dolgozó szakembereket, az ott épülő gyárakat, az oda szállított gépeket, tudományos és egészségügyi berendezéseket a szocialista országok dolgozó népe a lehető legkedvezőbb feltételekkel adja. Nem a szocialista országok, hanem elsősorban az újonnan felszabadult országok népeinek érdeke, hogy ezt a segítséget igénj'be vegyék, hiszen a gazdasági építőmunkával saját boldogulásukat, saját országuk függetlenségét szolgálják.

Az újonnan felszabadult országok igénybe vesznek tőkés hiteleket is. Ez érthető és megmagyarázható, hiszen korábbi elmaradottságuk miatt sok mindenben hiányt szenvednek. Az azonban, hogy a tőkés hiteleket milyen feltételekkel kapják, nem utolsósorban attól függ, mennyire szilárd a szocialista országok és az újonnan felszabadult országok antiinv perialista egj'scgfrontja;

fl I lennlegV£

ző, hanem a részben már meglevő, részben még csak kívánt állapotot, az objektív követelményeket írtuk le. Az utóbbi időkben lezajlott katonai hatalomátvételek egy része arra mutat, hogy az imperializmus éppen a nemzeti függetlenségnek és a nemzeti demokratikus államok kialakulásának akar erőszakosan útjába állni. A társadalmi fejlődés kérdéseit azonban soha, semmi- lj'en puccs, semmilyen palota- forradalom nem dönthette eL

maradjanak az imperialisták katonai tömbjein, területük ne váljék haditámaszponttá, világrészük és országuk mentes legyen a nukleáris, termonuk- leáris fegyverektől.

v i~j~ függetlenség csak *a odl úgy képzelhető el, ha ezek az elvek a világon mindenütt, világrészek, nagy és kis, európai és ázsiai, európai és afrikai, kapitalista és szocialista, volt gyarmattartó és volt gyarmati országok viszonyában egyaránt uralkodóvá válnak. Am ezeknek az elveknek az érvényesüléséért nem Washington és nem is Bonn harcol. Ezeket a kormányokat a másik oldalon, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus oldalán találjuk. Ezeket az elveket következetesen csak a szocialista országok képviselik, ennélfogva ezek az országok az újonnan felszabadult országok természetes szövetségesei, harcostársai. Nemcsak az igaz, hogy a gyarmati rendszer összeomlása a szocialista világrendszer létrejöttével magj'arázandó, hanem az is, hogy az az ország, amelynek kormánya külpolitikai te- vékenységével gyengíti az imperializmus ellen, a békéért és a nemzeti függetlenségért küzdő erők egységét, kiszolgáltatja magát a régi és új gyarmatosítóknak. Lehet ezt szubjek- tíve tagadni — ezt egyesek meg is teszik —, de objektíve vitathatatlan. A szocialista országokat az újonnan felszabadult országokhoz fűződő kapcsolataikban nem önös érdek vezeti. Egyszerűen arról van szó, hogy az érdekek egybeesnek.

. . TTJ kérdésre

A harmadik adandóvá_

lasz mindenekelőtt annak le- szögezését teszi szükségessé, hogy a politikai függetlenség, azaz az önálló államiság megszerzése után múlhatatlanul dönteni kell a társadalmi fejlődés útjáról. Minden országban igent, vagy nemet kell mondani a kapitalizmusra, vagy a nem kapitalista útra. A kapitalista út azt jelenti, hogy a kialakuló burzsoázia átveszi a régi gyarmattartók helyét, a nép sorsa pedig a k- 'italista kizsákmányolás lesz. Megnyílik az út a külföldi tőke, a koncessziók számára és mindez azzal az elkerülhetetlen következménnyel jár, hogy az ország külpolitikájában is az imperialisták felé orientálódik. A nem kapitalista út viszont a nemzeti demokratikus állam felé vezet, Ez olyan gaz| ,, .1 a tájékozottabl

| Jóllehet olvasóknak vi »zonylag teljes képük van ; nemzetközi politika kulcsfon ttosságú kérdéseiről, az esőmé nyelt szükségessé teszik, hogj azt időről időre új vonásokká egészítsük ki. Az Afrikában é: Ázsiában legutóbb bekövetkezett katonai államcsínyek szükségessé teszik, hogy ismé szemügyre vegyük az újonnar felszabadult országok, az úgynevezett harmadik világ és i szocialista országok viszonj'át Ezzel természetesen távolró sem akarjuk azt állítani, hogj a puccsok között feltétlent azonosságot kell látnunk Egyikük-másikulc rugói mt még különben sem láthatók tisztán. Az azonban észrevehető, hogy az államcsínnyel hatalomra jutó katonai rezsimet első lépéseik egyikeként szükségesnek tartják meghatározni külpolitikai orientációjukat így a szocialista országokhoj fűződő viszonyukat is. Állás- foglalásuk ebben a tekintetben is különböző.

Az egyik katonai kormányzat szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocialista országokkal, velük akar együtt küzdeni az imperializmus ellen. A másik puccs győztesei viszont még saját taktikájuk szempontjából sem nagyon megfontolt kendőzet- fenséggel foglalnak állást például a Német Szövetségi Köztársaság politikája, a nj'Ugat- német a t om fel fc gyv e r zés, ezzel új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szoj'jet és a kínai szakértők elbocsátásával, az NDK kereskedelmi képviseletének bezárásával a korábbi külpolitikai orientáció eliten.

... . . . szükség

Mindenkeppen van te_

fiát; rá, hogy érintsünk legalábbis három kérdést. Az első a gyarmati rendszer összeomlása. A második, a harmadik világ és a szocialista világrendszer országainak viszonya a legfontosabb nemzetközi kérdések szempontjából. A harmadik ugyanezen viszony az újonnan felszabadult országok belső berendezkedése, fejlődése és jövője szempontjából.

Az első kérdéssel kapcsolatban elegendő hivatkoznunk arra a közismert és bizonyításra már nem szoruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer ösz- Szeomiása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függetlenségének létrejötte csak azokkal a történelmi változásokkal magyarázható meg, amelyek az elmúlt fél évszázadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, a kínai forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel párhuzamos eltolódása teremtette meg az objektív feltételeket és a szükséges légkört ahhoz, hogy a korábban elnyomott ázsiai és afrikai népek kiharcolhassák és visszanj'erhessék függetlenségüket. Éneikül elképzelhetetlen lett volna a gyarmati rendszer összeomlása.

A második kérdés már va-1 lamivel részletesebb magyará-J zatot igényel. Mindenekelőtt' emlékeztetnünk kell rá: sem aj volt gyarmattartó országok,, sem a második világháborúj után új gyarmatosítóként fellé-, pett Amerikai Egyesült Álla-j mok nem mondtak és ncmj mondanak le róla, hogy Ázsia,, Afrika országaiban politikai ésj gazdasági bcfolj’ást élvezze-, nek. Sőt, ahol megtehetik, máj is fegyvert alkalmaznak a fel-, szabadító mozgalmak ellen,' vagy — mint Vietnamban —1 hadat viselnek szuverén szocia-J lista országgá lett volt gyár-, mati országgal szemben. MindJ a már politikailag független-, né vált, mind a még függet-j lensécért küzdő országoknak, és népeknek létfontosságú ér-, dekük tehát, hogy a nemzet-J közi életben érvényesüljenek, a nemzeti függetlenség, a te-J rületi sérthetetlenség, a nem-, zeti önrendelkezés és a bel-j ügyekbe való be nem avatkozás elvei, ide értve termesze-' tesen a társadalmi rendszerj szabad megválasztásának jogát is. Érdekük továbbá ezek- bek a népeknek, hogy kívül