Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

Kedd, IS®?*, március 29. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Puccs és történelem ívta: Darvast István Szabad pártnapok ÉMV Sajóbábony. Március 31-én 14.30 órakor. Előadó: Lé- derer Róbert. Szerencsi Cukorgyár. Április 1-én 15 órakor. Előadó; Gyo- vai Gyula. Mályi Téglagyár. Április 1- én 15 órakor. Előadó: Andor József. LKM. Április 5-én 14.30 óra­kor. Előadó: dr. Horgos Gyula. MÁV fűtőház. Április 7-én 14.30 órakor. Előadó: Hóm Dezső. 3. sz. AKÖV. Április 8-án. 14.30 órakor. Előadó: Kiss Dezső. Rudabánya. Április 8-án 15.30 órakor. Előadó: Papp Árpád. Somsály. Április 14-én 14 órakor. Előadó: Veres József. TiÜleljcsíícfíé’i első negyedévi tervüket a borsodi építők A Szentpéteri-kapuban több mint 2000 lakás és a hozzá szükséges szociális létesítmé­nyek elkészítésével új város­részt alakítanak ki a borsodi építők. A légi vásártéren kor­szerű technológiák alkalmazá­sával és folyamatos munka- szervezéssel tavaly 280 lakást szereltek össze előregyártott blokkokból. Az új lakótelep építői télen se tétlenkedtek. A gáztüzelés­sel fűtött, félig kész épületek­ben a maguk által meghatáro­zott programnak megfelelően falaztak, vakoltak, szereltek és festettek. A korai tavaszo- dás pedig lehetővé tette, hogy a vártnál korábban folytat­hassák a lakóházak összesze­relését. illetve kohósalakbeton­ból való kiöntését. A jó mun­ka eredményeként hétfőn reg­gelig az első negyedévre elő­írt 111 lakás helyett 113-at adtak át. és ezen a napon még 56 lakásos ház építésének n\r E>J Ünnepség Qsdon Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben március 26, szombat, a jó munka ünneplésének jegyé­ben záródott. Ekkor adták át ünnepélyesen az üzemekben, a különböző munkahelyeken a szocialista címet elnyert mun­kabrigádoknak, nagyobb egy­ségeknek a kitüntetéssel járó díszes okleveleket, zászlókat, jelvényeket. 505 munkacsapat­ból 5417 taggal 368 brigád sze­rezte meg a megtisztelő címet, 18 műhely a Szocialista munka műhelye, egy üzem a Szocia­lista munka üzeme, 8 osztály pedig a Szocialista osztály cím tulajdonosa lett. Ugyancsak szombaton adták át 1362 dolgozónak a Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jel­vényt és az ezzel járó pénzju­talmat, ami egymillió százhat­vanezer forint befejezését is jelentették. I az év első három hónapjában 58 lakást készítettek terven fe­lül. Ugyanakkor megkezdték az új lakótelep 12 tantermes általános iskolájának alapozá­sát és újabb 198 lakás építését. Paraszt ifjúsági tanácskozás Emesén Hétfőn délelőtt járási pa­rasztifjúsági tanácskozást ren­deztek Encsen. Cservák Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára értékelte a járás mezőgazdaságában dolgozó fia­talok elmúlt évi munkáját és vázolta ez évi feladataikat. A tanácskozáson részvevő parasztfiatalok elhatározták, hogy széleskörű versenyt kez­deményeznek, növelik a járás mezőgazdaságában az ifjúsági szocialista brigádok számát, Ä tanácskozáson értékelték a járás parasztfiataljainak el­múlt évi versenyét is. Ennek során az Alsóvadászi Gépállo­más ifjúsági, a Gagyvendégi Állami Gazdaság ifjú trakto­ros és a Léhi Állami Gazdaság gyümölcs! ermelő ifjúsági bri­gádja elnyerte a szocialista brigád címet. A legjobb ter­melőszövetkezeti KlSZ-szerve- zetek közül a csobádiak és a felsővadásziak kaptak jutal­mat. A Súrlódás és kenés elnevezésű vándorkiállítás Miskolcon Tegnap, március 28-án, hét­főn délben speciális, piros autóbusz kanyarodott be Mis­kolcon a Boi-sodi Nyomdával szemben levő kis közbe. Né­hány perc múlva megkezdték a kocsiban a „Súrlódás és ke­nés” című, színes fotókból, il­letve alkatrészekből álló ván­dorkiállítás elrendezését. Az említett kiállítást tavaly novemberben Budapesten, a Technika Házában rendezték meg első ízben. A vidéken megmutatkozó érdeklődés ki­elégítésére az anyag egy ré­szét a vidéki városokban is bemutatják. Miskolcon a kiál­lítás anyaga ma délelőtt 9—16 óráig és holnap 9—13 óráig te­kinthető meg. Ma délelőtt fél 10 órai kezdettel a Gépipari Technikumban, délután 5 órai kezdettel pedig a MTESZ he­lyiségében rendeznek filmvetí­téssel egybekötött előadást. Dr. Környei József A műanyag- csapágyak kenéstechnikájának műszaki kérdései címmel tart ismertetőt, amelyen a város nagyobb ipari üzemeinek szakemberei vesznek részt. A kiállítás célja: megismer­tetni az ipar szakembereivé a korszerűen kialakított gépele­meket, csapágyakat, azok anya­gait, a hazai és a külföldi ke­nőanyagokat, az ezek felhasz­nálásával, illetve alkalmazásá­val elérhető gazdasági előnyö­ket. A fotóanyagokon kívül az egyes témákhoz kiállítási tár­gyakat mellékelnek. Az elmé­leti anyag könnyebb megérté­sét működő modellekkel is se­gítik. A vándorkiállítás anyagát szerdán Ózdra szállítják, ahol március 31-én tartanak bemu­tatót, ismertetőt. ügyeleti szervek űj kapcsola­tát fejtegette. Hangsúlyozta, ha a felső irányító szervek el­lenőrző munkájában nem lesz változás, ha jogkörüknél fog­va erőltetve beleavatkoznak az alsóbb szervek tevékenységé­be, az új gazdaságirányítás veszít hatékonyságából. Kar- valyszki István, a Borsod me­gyei Mélyépítő Vállalat főmér­nöke az építőipari vállalatok szervezési teendőit elemezte, elsősorban a helyi igényeket figyelembe véve. Szavaiból ki­csendült, hogy a nagyvállala­toknál szükség lenne a mun­kaszervezési, az ügyvitelszer­vezési és a termelésszervezési csoportok munkájának átfogó koordinálására. Vajkó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója ar­ról a kettősségről beszélt, amely a vállalati központ és az üzemegység között fennáll, s esetenként már most, évek­kel az új gazdaságirányítás rendszerének bevezetése előtt gondot, hatásköri keresztező­dést jelent. A z információk és a dön­tések rangja, felelőssé­ge mindenképpen nö­vekszik a jövőben. Ezért szük­séges már most, másfél, két esztendővel a bevezetés előtt olyan lépéseket tennünk, ame­lyek hozzájárulnak a vállalati önállóság, a decentralizált ve­zetés igaz tartalmának megte­remtéséhez. Az önállóság csak­is így hozhat magasabb szin­tű alkotói légkört, így lehet mérhető formát teremteni személyek és szervek tévé* ' -"éré. Fodor László Paulovlts Agosto» (Folytat jukj ségí paraméterek és mennyi a szállítási költség. Az új gaz­daságirányítás bevezetése után mindez forintokban érinti majd a vállalatokat. A jöve­delmezőség fontos tényező lesz, így nem lehet szubjektív vélemények, megérzések alap­ján dönteni fontos gazdasági kérdésekben. Nagy gondot kell fordítani az információ egy­idejűségére és valódiságára. Ez utóbbi különösen fontos, hi­szen egy-egy vezetőnek na­ponta kell majd döntenie, és ha téves információkra építi döntéseit, helytelenek lesznek utasításai, kellemetlen megle­petések érhetik az utókalku­lációk alkalmával; A dódik hát, hogy a ve­zető, aki a jövőben sokkal gyakrabban dönt a vállalat egészét befo­lyásoló műszaki, pénzügyi és munkaügyi kérdésekben, úgy szervezze meg az informáci­ók áramlását, hogy ne vélemé­nyek, meglátások, hanem té­nyek érkezzenek hozzá, fís e tények birtokában döntsön. A téma kapcsán nagyon egyértelműen kiérzödik az ön­állósággal járó felelősség, to­vábbá az is, hogy a helyi ve­zető testületeknek, nem osztá­lyok, vágj' osztályvezetők véle­ményére lesz szükségük, ha­nem számokban kifejezhető té­nyekre, mérhető és összeha­sonlítható adatokra. Mert a vélemény és a tény között nagy különbség van. S ez a különbség, bizony, csalóka le­het. A vitában Stoll Lóránt, a Borsodi Szénbányászati Tr' főmérnöke az önállósággal é- a decentralizációval kancsolnt- ban a nagyvállalatok és a fel­Weseíés é® ®®ei*ve2:é® 2. Információk, döntések és a reform jedelmük miatt alig olvassák el, hanem azért sem, mert a legfontosabb dolog, a vállala­tok sajátossága hiánj'zik belő­lük. A vezetéshez pedig szük­ség lesz az információk pre­cíz rendszerezésére, alternatí­vákra, döntésekre, döntést kö­vető utasításokra, a kiadott utasítások ellenőrzésére és egy jól működő visszacsatolási rendszerre, amelyből azonnal kitűnik az információ, a dön­tés, vagy az utasítás hibája; Dr. Susánszky János anyag­megrendeléssel kapcsolatos gyakorlati példával illusztrál­ta az imént elmondottakat. Valóban szokványos döntés, hogy anj'agot kell rendelni. A kérdés; milyet, mennyit és mi­korra? Itt már természetesen figyelembe kell venni a helyet­tesíthető anyagok jegyzékét, azokat az anyagokat, amelyek közül az anyagbeszerző vá­laszthat. Viszont, hogj' a ren­delést feladhassák, a döntési modell alkalmazására is szük­ség van. A döntési modellből ponto­san kitűnik, hogy az elhatáro­záskor mit kell számba venni. Jó, ha a megrendelő tudja, honnan rendelhet, milyen ár- különbözet van a helyettesít­hető anyagok és az eredetiek között. Sőt, szükség van pél­dául olyan tényezők felméré­sére is, hogy melyik gyár mi­lyen pontosan szállít, hány hónapos késedelemre lehet szarnitam, milyenek a minó­A zok a vállalati, szöve­ges ügyrendek, ame­lyek csaknem fél év­századon át, egészen az ügyvi­tel gépesítéséig meghatározták a munkarendet, a jövőben ke­vésnek bizonyulnak. Jóllehet, hazai gyakorlatban még min­dig ezek vannak többségben. Viszont az új gazdaságirányí­tási rendszer az ilyen makro- szabályozás helyett finomabb, úgynevezett mikro-szabál.vo- zást tesz szükségessé. Koráb­ban a vállalat információs-há­lózata tulajdonképpen a válla­laton belüli adatok összessége volt. Ezeket továbbították .a felsőbb szervekhez, ahol dön­téseket hoztak. Az egyik alap­vető változás éppen itt lesz. Az adatokat nem úgy kell ösz- szegyűjteni, mint korábban, hanem igényesebben. A válla­laton belül, ahol eddig dönté­sek nélkül analizálódott az adatszolgáltatás, olyan infor­mációs rendszert kell kialakí­tani. amelyek vállalaton belü­li döntések alapjául szolgál­nak. Nem az iparigazgatóság igényeihez kell igazítani az adatfeldolgozási rendszert, ha­nem a vállalat vezetőségének szükségleteihez. A nkéten és a gyakorlati életben is azonnal adódik ilyenkor a kér­dés, hogyan lehet ezt végrehaj­tani? A terjedelmes, 500—600 oldalas szöveges működési szabályzatok nem felelnek meg, Nemcsak azért, mert ter­’ ír zemben dolgozó műsza- ! U ki ember mondta a na­• pókban: minek már Jmost olyan sokat beszélni a ■gazdaságirányítás reformjáról, Janiikor másfél, két év múlva . vezetik csak be; ■ Valóban, a tervek szerint 119GB. január elején születnek ■ meg a reform első lénj'eges in- Jtézkedései. Viszont ahhoz, • hogy a munkát eredményesen Jkezdhessük, már most jól fel Jkell készülni; , Az átállás nem képzelhető jel máról holnapra. Nem megj’ J gombnyomásra. Folyamatosan, •lépésről lépésre kell haladni. tjNem mindegy hát, miként ké- f. szí tünk elő egy-egy újabb in­gj tézkedést. Mert a nagj’obb ön- *. állóság, a decentralizált vezc- jtés magasabb fokú vezetői fe- ‘lclősséget, színvonalasabb, az Júj igényekhez jól igazodó ve- .zetési módszereket kíván; • Az új iránj'ítás szervezeti J formákban, ügyviteli rendsze- .rokben, információs hálózatok- Jban. döntési lépcsőkben és !gondolkodásban is kifinomul- ■tabbat, igényesebbet követel. JMindez igen egyértelműen ki- •tűnt ankétünkön, amint dr. JSusánszky János egyetemi tan­székvezető docens az informá- J fiókkal és döntésekkel kapcso­latos újfajta igényeket elemez- Jte a reform kapcsán, az új • gazdaságirányítás várható kö- 1 vetelményeit figyelőmbe véve, dasági és társadalmi fejlődés, amely földet ad a parasztnak, megkezdi az önálló nemzet- gazdaság, az önálló ipar kiépí­tését, felszámolja a külföldi töke befolyását és a tömegek kezébe adja az állam vezeté­sét. Ezzel elkerülhetők a kapi­talista fejlődés gyötrelmei, és el lehet vágni az utat a gyar­matosítók új behatolása előtt A gazdasági önállóság tehát a politikai függetlenségnek is feltétele. Ezenkívül az adott lehetőségek között fokozato­san javítani lehet a tömegek anyagi helyzetét. Az újonnan felszabadult országok népei­nek érdekei azt követelik, hogy ezt az utat járják cs ne a ka­pitalista fejlődés útját Az a segítség, amelyet az újonnan felszabadult országok a szocialista országoktól kap­nak, segíti a nemzeti demokra­tikus állam megteremtését, megszilárdítását Ebből a se­gítségből a szocialista orszá­goknak nem származik hasz­nuk. Az Ázsia és Afrika or­szágaiban dolgozó szakembere­ket, az ott épülő gyárakat, az oda szállított gépeket, tudomá­nyos és egészségügyi berende­zéseket a szocialista országok dolgozó népe a lehető legked­vezőbb feltételekkel adja. Nem a szocialista országok, hanem elsősorban az újonnan felsza­badult országok népeinek ér­deke, hogy ezt a segítséget igénj'be vegyék, hiszen a gaz­dasági építőmunkával saját boldogulásukat, saját országuk függetlenségét szolgálják. Az újonnan felszabadult or­szágok igénybe vesznek tőkés hiteleket is. Ez érthető és meg­magyarázható, hiszen korábbi elmaradottságuk miatt sok mindenben hiányt szenvednek. Az azonban, hogy a tőkés hite­leket milyen feltételekkel kap­ják, nem utolsósorban attól függ, mennyire szilárd a szo­cialista országok és az újonnan felszabadult országok antiinv perialista egj'scgfrontja; fl I lennlegV£ ző, hanem a részben már meg­levő, részben még csak kívánt állapotot, az objektív követel­ményeket írtuk le. Az utóbbi időkben lezajlott katonai ha­talomátvételek egy része arra mutat, hogy az imperializmus éppen a nemzeti függetlenség­nek és a nemzeti demokrati­kus államok kialakulásának akar erőszakosan útjába áll­ni. A társadalmi fejlődés kér­déseit azonban soha, semmi- lj'en puccs, semmilyen palota- forradalom nem dönthette eL maradjanak az imperialisták katonai tömbjein, területük ne váljék haditámaszponttá, vi­lágrészük és országuk mentes legyen a nukleáris, termonuk- leáris fegyverektől. v i~j~ függetlenség csak *a odl úgy képzelhető el, ha ezek az elvek a világon mindenütt, világrészek, nagy és kis, európai és ázsiai, euró­pai és afrikai, kapitalista és szocialista, volt gyarmattartó és volt gyarmati országok vi­szonyában egyaránt uralkodó­vá válnak. Am ezeknek az el­veknek az érvényesüléséért nem Washington és nem is Bonn harcol. Ezeket a kor­mányokat a másik oldalon, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus oldalán találjuk. Eze­ket az elveket következetesen csak a szocialista országok képviselik, ennélfogva ezek az országok az újonnan felszaba­dult országok természetes szö­vetségesei, harcostársai. Nem­csak az igaz, hogy a gyarma­ti rendszer összeomlása a szo­cialista világrendszer létrejöt­tével magj'arázandó, hanem az is, hogy az az ország, amely­nek kormánya külpolitikai te- vékenységével gyengíti az im­perializmus ellen, a békéért és a nemzeti függetlenségért küz­dő erők egységét, kiszolgáltat­ja magát a régi és új gyarma­tosítóknak. Lehet ezt szubjek- tíve tagadni — ezt egyesek meg is teszik —, de objektíve vitathatatlan. A szocialista or­szágokat az újonnan felszaba­dult országokhoz fűződő kap­csolataikban nem önös érdek vezeti. Egyszerűen arról van szó, hogy az érdekek egybe­esnek. . . TTJ kérdésre A harmadik adandóvá_ lasz mindenekelőtt annak le- szögezését teszi szükségessé, hogy a politikai függetlenség, azaz az önálló államiság meg­szerzése után múlhatatlanul dönteni kell a társadalmi fejlődés útjáról. Minden or­szágban igent, vagy nemet kell mondani a kapitalizmusra, vagy a nem kapitalista útra. A kapitalista út azt jelenti, hogy a kialakuló burzsoázia átveszi a régi gyarmattartók helyét, a nép sorsa pedig a k- 'italista kizsákmányolás lesz. Megnyílik az út a külföldi tőke, a kon­cessziók számára és mindez az­zal az elkerülhetetlen követ­kezménnyel jár, hogy az or­szág külpolitikájában is az imperialisták felé orientálódik. A nem kapitalista út viszont a nemzeti demokratikus ál­lam felé vezet, Ez olyan gaz­| ,, .1 a tájékozottabl | Jóllehet olvasóknak vi »zonylag teljes képük van ; nemzetközi politika kulcsfon ttosságú kérdéseiről, az esőmé nyelt szükségessé teszik, hogj azt időről időre új vonásokká egészítsük ki. Az Afrikában é: Ázsiában legutóbb bekövetke­zett katonai államcsínyek szük­ségessé teszik, hogy ismé szemügyre vegyük az újonnar felszabadult országok, az úgy­nevezett harmadik világ és i szocialista országok viszonj'át Ezzel természetesen távolró sem akarjuk azt állítani, hogj a puccsok között feltétlent azonosságot kell látnunk Egyikük-másikulc rugói mt még különben sem láthatók tisztán. Az azonban észrevehe­tő, hogy az államcsínnyel ha­talomra jutó katonai rezsimet első lépéseik egyikeként szük­ségesnek tartják meghatároz­ni külpolitikai orientációjukat így a szocialista országokhoj fűződő viszonyukat is. Állás- foglalásuk ebben a tekintetben is különböző. Az egyik katonai kormány­zat szükségesnek tartja hang­súlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocia­lista országokkal, velük akar együtt küzdeni az imperializ­mus ellen. A másik puccs győztesei viszont még saját taktikájuk szempontjából sem nagyon megfontolt kendőzet- fenséggel foglalnak állást pél­dául a Német Szövetségi Köz­társaság politikája, a nj'Ugat- német a t om fel fc gyv e r zés, ezzel új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szoj'jet és a kí­nai szakértők elbocsátásával, az NDK kereskedelmi képvi­seletének bezárásával a koráb­bi külpolitikai orientáció el­iten. ... . . . szükség Mindenkeppen van te_ fiát; rá, hogy érintsünk leg­alábbis három kérdést. Az el­ső a gyarmati rendszer össze­omlása. A második, a harma­dik világ és a szocialista vi­lágrendszer országainak viszo­nya a legfontosabb nemzetkö­zi kérdések szempontjából. A harmadik ugyanezen viszony az újonnan felszabadult orszá­gok belső berendezkedése, fejlődése és jövője szempont­jából. Az első kérdéssel kapcsolat­ban elegendő hivatkoznunk arra a közismert és bizonyítás­ra már nem szoruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer ösz- Szeomiása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függetlenségének létrejötte csak azokkal a történelmi vál­tozásokkal magyarázható meg, amelyek az elmúlt fél évszá­zadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal, a kínai forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel párhuzamos eltoló­dása teremtette meg az objek­tív feltételeket és a szükséges légkört ahhoz, hogy a koráb­ban elnyomott ázsiai és afri­kai népek kiharcolhassák és visszanj'erhessék függetlensé­güket. Éneikül elképzelhetetlen lett volna a gyarmati rendszer összeomlása. A második kérdés már va-1 lamivel részletesebb magyará-J zatot igényel. Mindenekelőtt' emlékeztetnünk kell rá: sem aj volt gyarmattartó országok,, sem a második világháborúj után új gyarmatosítóként fellé-, pett Amerikai Egyesült Álla-j mok nem mondtak és ncmj mondanak le róla, hogy Ázsia,, Afrika országaiban politikai ésj gazdasági bcfolj’ást élvezze-, nek. Sőt, ahol megtehetik, máj is fegyvert alkalmaznak a fel-, szabadító mozgalmak ellen,' vagy — mint Vietnamban —1 hadat viselnek szuverén szocia-J lista országgá lett volt gyár-, mati országgal szemben. MindJ a már politikailag független-, né vált, mind a még függet-j lensécért küzdő országoknak, és népeknek létfontosságú ér-, dekük tehát, hogy a nemzet-J közi életben érvényesüljenek, a nemzeti függetlenség, a te-J rületi sérthetetlenség, a nem-, zeti önrendelkezés és a bel-j ügyekbe való be nem avatko­zás elvei, ide értve termesze-' tesen a társadalmi rendszerj szabad megválasztásának jo­gát is. Érdekük továbbá ezek- bek a népeknek, hogy kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom