Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

Vasárnap, 1966. március 27. cszakmagtarorszAg Csaíornázés - árokásás néiküS TECHNIKA» MARADJON KÖZIÜNK! Pályaválasztási tanácsok A vízvezetékek, a csatornák, a fütőhálózat és a gázvezeté­kek építésénél a városokban es ipartelepeken egyaránt a nyílt, úgynevezett munkaárkos cső­fektetői! módszert alkalmaz­zák. Ez sok földmunkával es nagy mennyiségű faanyag-fel­használással jár. Éppen ezért világszerte foglalkoztak azzal, hogy a csővezetékeket árokasás nélkül fektethessék le. Ez al­kalommal Bartos Sándornak, az Építéstudományi Intézet munkatársának dolgozatából két olyan eljárást ismertetünk, amely fölöslegessé teszi az árokásást cs azt a sok kelle­metlen körülményt, ami ezzel jár. Gondolunk itt elsősorban az úttestek, különösen a ne- mes burkolatok felbontására, vasúti pályatestek elterelésére, vagy műtárgyak építésére. Es megtakarítható a földmunkák 35—90 százaléka, a faanyagok­nak pedig mintegy 95 szazaié­ba. Végül az új eljárás mellett szól az is, hogy a kivitelezés 3 százalékkal gyorsulhat Az árokasas nélküli «o fék te les módszerei közül vegyük első­nek a hidraulikus átsajtolást A csőátsajtolás, az árokásás nél­küli csŐtektctés legegvszci ubb módja, a pajzsos alaguU'Pi^. hez hasonlít, azzal atulonbi seggel, hogy dl helyzetben maradnak, s . végleges csöbélest, vagy cgj szerkezetet nyomjak cloie. az Sárás lényege az, hogy.egy függőleges indító es fogadóak­nát kell építem cs a íenekszm feket az átsajtolás szintjéig, tlletöleg annál valamivel lu jebb kell kialakítani. Megfele­lő ellenállású, statikailag mé­retezett támaszfalakut es saj tolóállási kell építeni. Ügyein kell az akna szélességére, hogy abban a műveletet könnyen el lehessen végezni. ., A sajtók lökd hossza lohclf^- log a cs óelem hosszának, felel- jen meg, ig.v n hosszabbítok használata elkerülhető. A bé­nái tolásra kerülő csövek acél­lemezből, vasbetonból, vagy hullámlemezből készülnek. A cső első része nyitott cs a nyí­láson át jut be a íojd a cso- térbe, mclvct kézi erővel, vagy mechanikus úton lehet üríteni. Általában egy m a^ero felett csak ez a módszer használható. Igen nagy előnye hogy kulon- íéle geológiai körülmények zütt alkalmazható; agyag- es homoktalajokban, de kémény, sziklás talajokban is. Az első csőtagra vágóéit sze­relnek. A vágóéi kialakítása mindig a talajviszonyok függ­vénye. A besaj tolásnál a cso- tagokat egymás után nyomjak a talajba. Az acélcsöveket rendszerint hegesztessek rit­kábban menetes kapcsolással erősítik egymáshoz, a vasbe­toncsövek hézagait cementpep- ncl vagy bitumennel töltik ki. P Gyakorlati tapasztalatok sze­rint' a legkülönbözőbb. munka­helyeken, munkakörülmények között használták fel eddig a berendezést. Egy vasútvonal alatt 250/240 cm meretu vas­beton csövet 20 cm/ora átlag­sebességgel nyomtak at 13 m hosszan, maximálisan 140 to nyomással. Ugyancsak vasul, töltés alatt 6 m melyen 1,00 mm átmérőjű betoncsövet .0 m hosszban fektettek átsajto­lással. ■ . .... A hidraulikus átsajtolásnak kombinált módszere az úgyne­vezett vontatósos csőfektetés Ennél a módszernél egy kis át­mérőjű vízszintes lyukat fúr­nak át a kívánt fektetési nyomvonalon, majd átvontat­ják a sodronykötelet a fogadó­aknából az Induló aknához, a sodronykötél egyik végét a köpenyhez erősítik, a másik Végét a fogadóaknában levő csigasorhoz. Az átvon tatás alatt a csőből a földet fokoza­tosan szedik ki. Az átnyomást célszerű fo­lyamatosan végezni, mert a talaj lazulásával a szerkezetre ható nyomás növekszik. Földmunka cs faanyag Indító és fogadó-akna Te jesitmények i---------------------------------------------­A másik módszer a vízszintes fúrás Ehhez fel lehet használni az árokásás nélküli csöfektetés- nek mindazokat a módszereit, amelyeknél a talaj áttörésére szolgáló eszközök forgó moz­gást végeznek. A • lefektetendő cső előrehaladását tológépek, emelők, cs csörlők biztosítják. Vízszintes fúrás, legjobb hatás­fokkal agyag-talajban alkal­mazható. Homokos talajban- a csöfeklctcs kisebb sebességgel halad és nagyobb erőkifejtést követel. A vízszintes talaj fúrógéppel végzett csöfektctcs módszere egyike a legguzdaságosabbak- nak, mivel a legnagyobb elő­rehaladási sebességet eredmé­nyezi. Lehetővé teszi kis mun­kával és költséggel, a kívánt cél végrehajtását. A vízszintes fúrógépek, szer­kezetüket tekintve, egyszerű­ek, 400—1600 mm átmérőjű csövek fektetésére alkalmasak, kb. 80 m hosszon, 4,5—6 mé­Szerintünk az a baj, hogy a kérdéssel maszek alapon fog­lalkozók száma messze felül­múlja a szükségletet. Nálunk mindenki valóságos belső . titkos pályaválasztási tanácsos, ha szóba kerül, hogy mi legyen a gyerekből! NflGV­— No, mi lesz belőle? Munkahelyek és városfejlesztés M'skoiconl Túlzsúfoltság — Szentély forgalom — Lcvegösxennyczvdés tatos csodalattal szemlélik a dudorokat. Ez a fiú tüdős lesz, hirt és dicsőséget szerez a Kufcsák névnek! Es miközben Pisti Istvánná cseperedik, a Kufcsák-familia semmi áldo­zattól vissza nem riadva, mint ezerlóerős mozdony, úgy tolja a matematikus pályára, ami­hez pedig szegénynek sem te­hetsége, sem kedve, semmiféle adottsága nincsen. A dudorain kívül. Géplakatosnak menne a legszívesebben, vagy műsze­résznek, de mukkanni sem mer, hiszen tőle várja az egész kiterjedt rokonság, hogy Euk­lideszi és Einsteint még to­vább fejlessze. Hát kínlódik az előkészítőkön, verejtékezve magol és hősiesen elvérzik az egyetemi felvételin.,. Gyanús érdeklődés Ezekből az egész eletre szo­ló elhatározásokból többnyire csak annul, a szava nem hal­latszik ki, akinek az életére szól ez az elhatározás. A pá­lyaválasztóé! Olyan „pályavá­lasztó” az ilyen fiatalember* mint amilyen szabadon fut a vonat azon a sínpáron, amire ráállitották a forgalmisták. E hasonlat sántít. Már csak azért is, mert ók szakemberek, is­merik a pálya könnyű és ne­héz szakaszait, a mozdony te­herbírását stb.. és ha nem is kérdezik meg a vonatot, több­nyire jól igazítják el. De hon­nan tudná például Tusi néni, hogy milyen feladatok várnak egy matematikusra? Fejtegetéseink során eljutot­tunk a probléma sarkallatos pontjához. Nagyobb beleszó­lást a gyereknek, a tanárnak, a nevelőnek, a szakembernek a legalkalmasabb szakma, hi­vatás megközelítésében, kn á~ lasztásában. 777771 Gyakran szoktuk hangoztat­ni. hogy a városokban a népes­ség a második világháború után erőteljesen növekedett. Statisztikai adatok is bizonyít­ják ezt a jelenséget. Ez a meg­állapítás Miskolcra is vonatko­zik, hiszen az 1960-as 143 900 lakossal szemben 1965. január 1-én, statisztikai adatok bi­zonysága szerint a népesség- szám elérte a 167 ezret. Érde­kes, hogy ez a növekedés nem járt a város közelebbi és távo­labbi környékéről bejáró dol­gozók számának csökkenésé­vel, sőt az „ingázás” növeke­dett. Köztudott, hogy a lakosok számának ilyen erőteljes növe­kedése sok gondot hozott ma­gával. Gondolunk itt elsősor­ban lakásépítésre, közintézmé­nyek, kommunális létesítmé­nyek növelésére, közművesí­tésre és közlekedésre egyaránt. Ezúttal csupán egyetlen témá­val szeretnénk foglalkozni, dr. Körmendi Klára tanulmányát felhasználva, nevezetesen a munkahelyeknek a város terü­letén való elhelyezkedésével cs a munlcahelyck kialakíthatósá­gának lehetőségeivel, különös tekintettel az ipari munkahe­lyekre. Érdemes részletesebben is foglalkozni az ipari munkahe­lyek jelenlegi és jövőbeni elhe­lyezkedésének, illetve elhelye­zésének néhány fontos kérdé­sével. Két gyár — helyszűkében Ismeretes, hogy Miskolcon több összefüggő ipari terület határolható le. Így például: Diósgyőrött a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár területe a Szinvától délre. A zsúfoltan beépített ipari terü­letek bővítése csak a lakóterü­letek rovására lehetséges, ezt azonban településegészségügyi vonatkozások nem teszik meg­engedhetővé. Ezen az iparterü­leten foglalkoztatott dolgozók létszáma adja a Miskolcon fog­lalkoztatott összes ipari kere­sők 64 százalékát. Közismert, hogy az itteni üze­mek szennyezése érezhető 'a város egész területén, amihez erős mértékben hozzájárul a város fekvése, völgyben való zártsága és ennek a helyi kli­matikus vonatkozása. Kedve­zőtlen az itteni üzemek elhe­lyezkedése a személyforgalom lebonyolítása szempontjából is, amely ugyancsak a város fek­vésére, elnyújtottságára vezet­hető vissza. Helyiipar — és raktárak A József Attila utca cs a Gö- möri pályaudvar, illetve vasút- .......... imumiiiiiiiiiiiiii 4 v onal között, az északkeleti iparterület legjelentősebb ipari üzeme a December 4. Drótmű­vek, amelynek bővítését a szomszédságában levő szabad területek lehetővé teszik. Eb­ben az ipari övezetben a helyi és szolgáltató iparok, valamint a raktárak helyezkednek el. Az iparterület északi irányba bő­víthető. de ebben az esetben a repülőtér elhelyezését kell megoldani. Alsózsolca irányába vezető vasútvonal és a Sajó védőgátja közti, un. délkeleti iparterület a fonodával és az élelmiszer- ipar már kialakult üzemeivel, raktárakkal csak kismértékben fejleszthető, nemcsak területi, hanem vasúlforgalmi problé­mák miatt is. A hűtőház szom­szédságában elhelyezkedő sza­bad területek célszerű felhasz­nálója lehet az élelmiszeripar. A tömegfórgalom megoldása jelent gondot, mivel az ipar- területnek a város lakóterüle­teivel való kapcsolata megle­hetősen rossz. Iparbázis délen és északon A 3. sz. főközlekedési út és a Miskolcra vezető vasútvonal között helyezkedik el a déli iparterület Hejőcsaba építő­anyagipari üzemeivel. A Ce­ment- és Mészmű szennyezésé­nek kiiktatása korszerű elszí­vóberendezések beépítésével elsőrendű városrendezési és városegészségügyi érdek! A7 iparterület növelése Mályi felé jöhet szóba, de csak a levegőt nem szennyező üzemekkel. A Kazincbarcika felé vezető út és vasútvonal között helyez­kedik el az északi iparterület, A nehézipar által igénybevett, terület északt irányban kilépett ▼ Miskolc közigazgatási határú-? bői, de funkcióját tekintve i Miskolchoz tartozik. Kevés A dolgozót foglalkoztató, nagy. területet és jelentős forgalmi ▼ kiszolgálást igénylő iparüze- V mek ezek. 1 Miskolc ipari övezetéhez so-4 rolható a Fclsőzsolca és Alsó-. zsolca községek közigazgatási] határában felevő iparterüíet js. Az előbbiekben ismertetetH Ipari övezetek csak kisebb ^ mértékű területi bővítést tesz-, nek lehetővé, illetve egy ré-, szűknek további fejlesztése] nem is lehetséges. Ez csak új] területek bevonásával oldható] meg. Figyelembe véve a város] szerkezetét, új Ipar területek] kialakítására legkedvezőbb] egyrészt Alószsolca térsége,] másrészt a Szirmától délre el-] helyezkedő Sajó menti terület. Ill III Ilii IMI II ti IIII III III 11 lllll Mill Ilii AnzUd-iták a mondat állt: „Fájdalommal teli üresség, amely egy gyen­ge pillanatban született”. — Nem értem — mondta neki a kritikus — hogyan le­het egy üres dolog tele fájda­lommal ? — Hogyan? Hát magának sohasem fájt a feje? — vágott vissza az író. Lajos, bajor király és Schek miniszter, verseket írtak. Egy este fogadás volt Ferenc József osztrák császárnál, mi­kor is Max, bajor trónörökös, aki szintén írt verseket, az egyiket el is szavalta. Ferenc József megkérdezte: — Apád verseket ír, te is, a miniszter is; hát tulajdon­képpen ki kormányozza Bajor­országa«, ___^ V égrendelet Egy amerikai gengszter közeledni érezte a halá­lát. Megkérte barátját, hogy keresse fel, s toll- bamondta a végrendele­tét. — A százezer dollár értékű brilliáns nyakéket rcád hagyom, drága ba­rátom — suttogta. — Hol a nyakék? — kérdezte izgatottan a ba­rátja. — Bockefcller floridai villájában, a hálószobái kis széfben. Ha az erkély felöl mászol be, az ajtó­tól balra. A döntő sző — Mi akarsz lenni, fiam? — Tessék megkérdezni a mamától! Attól még lehet jó egy pá­lya, hogy hivatalos szervek ajánlják! És mi legyen a jószándékú hozzátartozókkal, a buzgó is­merősökkel, a család barátai­val, akik mind jogot formál­nak arra, hogy megfellebbez­hetetlen tanácsokkal szolgálja­nak? A válasz kézenfekvő; minő­síteni kell őket. Teljes jogi? tanácsnok csak az lehet közü­lük, aki még soha ki nem ej­tette a szájún, de még gondo­latban sem fogalmazta meg saját sorsával kapcsolatban az alábbi mondatokat. „Hiszen, ha én annak idején szabadon dönthettem volna afelől, hogy milyen szakmát válasszak?!” „Másként alakult volna az életem, ha nem előítéletek szabják meg, hogy hol helyez­kedjem el.. Mert ha ez volna a vélemé­nyük. akkor ők forduljanak pályaválasztási tanácsadóhoz. Amíg nem késő..; irta: Kürti András Rajzolta; Fülöp György :et A 55» g-íj Ipff&iJl aü ldUtl I 73 adifi 4(4M <•> T-I B oileau esküdt ellensége volt a hízelgésnek. Egyszer XIV. Lajos francia király, nagy kínnal írt versét bírálatra oda­adta Boileaunak. — Felség, az ön számára nincs lehetetlenség. Rossz ver­set akart írni és minden hízel­gés nélkül mondom, hogy ez kitűnően sikerült. ® Egy banketten egy újságíró megkérdezte Bemard Shawt: — Minek köszönhető az ön magas kora? — Az életnek — felelte Shaw gondolkodás nélkül. f» Alexandre Dumas, a híres francia író állandóan perleke­dett a kritikusokkal, akik éle- i sen megbírálták műveit. , Egyszer az egyik kifogásol­ta, hogy Dumas regényében ez I Kovácsóknál egészen más a I helyzet, ők nem döntik el már I kiscsirke korában, hogy mi le- jgyen a lányukból, ők nem ker- ^ getnek csalfa délibábot. Gya­korlati gondolkodású, józan j emberek. Amikor elérkezik az l ideje, „körülnéznek a placcon”. ^Melyik az a szakma, ahol pil- Alanatnyilag a legjobbak a ke- Ireseti lehetőségek, ahol a leg- Jtöbb mellékesre van kilátás. »Mert ők, ha törik, ha szakad, I megalapozzák Julika jövőjét. ^ Hadd bőgjön csak, hogy ő útálja « a női fodrász mesterséget, ápo- Tlónő szeretne lenni, erre érez f elhivatottságot, ők döntenek ^punktum. És aztán Julika fé­♦ ___________________ s ül szomorúan, tupíroz elkese­redetten, berak bánatosan, a vendégei utálják őt, ö is a kedves vendégeketés.rövideser a kerület leghirhedtebb haj- gubancolójává válik ..; És itt vannak Nagyék. az örökösödési szemlélet rabjai: „A nagyapám is tortadíszítő volt, én is az voltam, a fiam­ból is azt nevelek!” Függetle­nül attól, hogy ilyen szakma nem is létezik! Kisséknél az az elv uralko­dik. hogy csak falun ne ma­radjon a gyerek, kapaszkodjék meg a városban, verjen ott gyökeret. Másutt az íróasztalt vagy a fehér köpenyt tekintik a gyerek jövendő boldogulásá­nak zálogául. r I Tusi néni látogatóba érke- kzik, elmondja, hogy mi újság [a környékükön, aztán térdére [ülteti unokuöccsél, a hat esz­tendős Pistit, gyönyörködik Ibenne egy ideig, majd kije­lenti: 1 — Szakasztott olyan a hom­loka, mint szegény megboldo- rgult Jenő bácsié volt! Nézzé­tek ezeket a dudorokat. Jobb­áréi is, balról is! Ez egy niate- , matikus koponyája, akár hi­szitek, akár nem! Az a híres 'Gauss lehetett Ilyen kicsi ko­brában. meg a két Bolyai és i.Jenő bácsi, ha el nem esik .Isonzónál! Tusi néni látnoki szávai 'után az egész család más szem­énél nézi Pisti!, mint. azelőtt. 4Napközben többször is áhita­2 ter/műszak minimális sebes­séggel működnek. A csőből a földet liidromechanizációs, csi- gamüves megoldassál vagy ké­zi munkával távolítsák eL A csőből a talaj eltávolítása szá­mos nehézséggel jár, mert a esőben elhelyezett vágóberen­dezések nagy mértékben csök­kentik a szelvény területét. A vízszintes fúrógépek kivitele­zése külföldön igen elterjedt. Különböző kialakítású, mód­szerű, teljesítményű gépeket alkalmaznak. Az UBG berendezések közül három típust alakítottak ki, ezek teljesítménye közel azo­nos. Kisebb munka végrehajtá­sához kiválóan alkalmas a KS 244 típusú Stihl féle vízszintes fúróberendezés. A berendezés működtetéséhez két személy szükséges. A DM—1. mintájú vízszintes fűróberendezés ZöC mm-es átmérőjű fúrásra, 40 m hosszú szakaszon alkalmaz­ható, fúrási sebessége 1,50— 3,50 lyukfolyóméter/perc. Házi bekötésekhez alkalmaz­ható a vízöblitéses fúróberen­dezés, 100—200 mm átmérőig. A fúrási sebesség 2 m/perc. A különféle gazdasági érté­kelések egyértelműen bizo­nyulják e módszerek alkalma­zásának hasznosságát, szüksé­gességét. I Mi az oka, hogy a pályavá- Tlasztási tanácsadás nem elég Äeredményes? Talán a szüksé- a gesnél kevesebbet foglalkoz­ónak ezzel az évről évre vissza- jtérö nagy jelentőségű prob lé- imával? i Ellenkezőleg! ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom