Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
" .Taefcnag, ISM. március 27. SSZ A KM AGÍ ARORSZÁG A minős és as életszínvonal A hetvenötödik A Szovjetunió megrendelésére elkészült a hetvenötödik enkefalográf, az Elektromos Mérőműszerek Gyárának esztergomi gyáregységében. a berendezés az agy bioelektromos áramát vizsgálja diagnosztikai és klinikai célokból. Ellenőrzik a hetvenötödik berendezést. ■!2s>£ ifi fFiFST 1 S'* IPP Hűl ” '”11 I f.j ai'ji « ; I N apjainkban sok szó esik a minőségi termelésről, ezzel kapcsolatban a gazdaságirányítási rendszer reformjáról. Találkozunk különféle nézetekkel, olyanokkal, amelyek a való életből, a tények ismeretéből indulnak ki, és olyanokkal is, amelyek jó adag tájékozatlanságot árulnak el. Mai gazdaságpolitikánkat, jövőbeni célkitűzéseinket élénk figyelemmel kísérik a nem szocialista országokban is. Az L’Express című francia polgári hetilap például ezt írja „ ... új jelenség bontakozik ki: a szocialista állampolgár a fogyasztó mezét ölti fel és követelményeket támaszt”. Valóban, a gazdaságirányítási rendszer reformját a megnövekedett igények, a szocialista termelési viszonyok fejlődése, alakulása teszi szükségessé. Illusztrálásképpen gondoljunk néhány tartós fogjrasztási cikkre. Pár évvel ezelőtt például a televízió, a háztartási gépek nem tartoztak az effektiv szükségletek közé. Ma? A dolgozók jelentős részének lakásában ott van a mosógép, a televízió, ezek nélkül már nem is tudja elképzelni életét. Es ami néhány évvel ezelőtt modernnek, korszerűnek számított, ma már elavult Harc az csvoMalú menny iségi szemlélet ellen így van a világpiacon is. Mindebből az következik, hogy ma már nem lehet mindig többet, termelni, tekintet nélkül az árakra, a minőségre, nem lehel figyelmen kívül hagyni a lakosság növekvő igényeit. Erre hívta fel a figyelmet pártunk Vili. kongresszusának megállapítása is. Hosszú évekkel ezelőtt erőteljes harcot indítottunk az egyoldalú mennyiségi szemlélet ellen, és igyekeztünk előtérbe állítani a .minőségi követelmények teljesítését. Határozatok, intézkedések születtek az ipar szerkezetének olyan átalakítására, amely jobban megfelel adottságainknak, jobban igazodik a bel- és a külföldi igényekhez. Csökkent például a szénbányászat, s ami megyénkben különösen megmutatkozik, gyors ütemben nőtt a vegyipar aránya. Érdemes megfigyelni a második ötéves terv, adatait. A statisztikai adatok; azt mutatják, hogy az ipar; évi átlagos növekedése csők-- kenő tendenciájú. Az idei tér-) vekre is az a jellemző, hogy. nem annyira a mennyiségi, j mint inkább a minőségi köve-, telmények felé tendál. ) Vannak ipari üzemeink, i amelyek már eddig is figye-J lemre méltó eredményeket, értek el a minőség javításé- ) ban. Ismeretes például, hogy) az Ózdi Kohászati Üzemek-’ ben már az elmúlt években ) igyekezték társadalmi üggyé* tenni a minőségi termelést.) És ezt egyaránt politikai, gaz-, dasági, műszaki feladatnak) tekintik és bérpolitikájukkal, is erre igyekeznek ösztönöz-; ni. Jelentős előrehaladást ér-) telt el ebben a Lenin Kohá-; szati Művekben is. Tavaly) mennyiségileg igyekeztek, megvalósítani az egyenletes) termelést, az elmúlt év utol-, só negyedétől a „tételesen, jó; minőségben, gazdaságosan”, célkitűzés megvalósításán fá-; .••adóznak. Néhány adat a friss) eredményekről. Az LKM-ben. a vállalati selejt az elmúlt évi) i.,97-ről januárban 1,62-re,) februárban 1.74-re csökkent.- És ami még ide kívánkozik,) ezt segíti az LKM és a DI-- GÉP újszerű, közvetlen, elv-) tárai, munkatársi alapon, megvalósuló együttműködése.; Példaként említhetjük a De-, eember 4 Drótművev''t is., ahol az elmúlt évi f ’ejt) mindössze 0,6 százalék. Cclliiííi7cs : és meTva’ósuMs : Bán, . tyire ifi ngfnc&.vr’') a törekvéü. bagmen .»»o; is megértették suj ij-arl I ben, milyen igényt támasztanak napjaink a : termékké szemben, tapasztalható bizonyos ellentmondás a célkitűzés és a megvalósulás között: A közvetlen tervutasítás jellegénél fogva mennyiségi utasítás és erre buzdítanak az erkölcsi és az anyagi ösztönzői is. Nem egy esetben találkozunk olyan jelenséggel, hogj egy üzem terméke időközben elavult, a kereskedelem is új terméket sürget, de as tizem makacsul a régit ontotta. A magyarázat nagyor egyszerű; az anyagi érdekeltség, a prémiumfeltételek szerint nem az új, hanem a régi termék gyártása volt a: üzem előnyébe. Mi a következménye? Felhalmozódnak, s készletek, amely lelassítja a belefektetett eleven és holt munka megtérülését, jelentős értékeket „fagyaszt” be. Sokszor megnehezítette és nehezíti a termelést, hogy az üzem csak közvetett és igen távoli kapcsolatban van a megrendelőkkel, így nem érzi a világpiac rezdüléseit. Noha nem lehet minden esetben megvalósítani, de ügy véljük, esetenként lehet és szükséges is, hogy a nagyobb tételű megrendeléseknél vonják be a tárgyalásokba az illető nagyüzemet is. Élőbbé, közvetlenebbé kell tenni egyéb vonatkozásban is a külkereskedelmi szervek, az illető üzem, illetve az iparág kapcsolatát. Igv nem fordulhat elő olyan visszás helyzet, l\ogy bár nálunk az adott termék gyártásában nincs lekötve a teljes kapacitás, ugyanazt a terméket más országból importáljuk. Más esetben: az import anyagot remekül helyettesíthetjük itthoni termékkel, ennek ellenére újból és úiból rendelünk belőle ^külföldről. Korszerű <er rack ékre van szükség Nemrégiben egyik külkereskedelmi szervünk képviselője megjegyezte, hogy egyes exportunkban „életszínvonalat” ajándékozunk. Mit értünk ezen? Azt, hogy egy sor termékünk jóval súlyosabb, mint m;ls országok ugyanolyan áruja. Villamos motorjaink például 10—30 százalékkai, bizonyos termékeink pedig még ennél is nehezebbek az élenjáró paraméterű termékeknél. Mi az ok? Van, aki úgy véli, hogy nem figyelünk eléggé az igények, valamint a világpiac alakulására. Egyik szakcikkírónk megállapítja, hogy a rossz minőségű alapanyag (pl. öntvény) miatt vagyunk kénytelenek súlyosabb konstrukciókat alkalmazni. Van aki példákat is sorol fel: korszerűsítettek ilyen, vagy olyan gépeket, de azok nem köny- nvebbek és egyszerűbbek, hanem bonyolultabb szerkezetűek lettek. A magyarázat: (belföldön) a súly és a bonyolultság határozza meg e gépek árát. És van eset, amikor a prototípus szenzációnak, korszeré terméknek számít, de mire a hosszú huzavona után megkezdik sorozatgyártását, már elmaradtunk, már megelőztek bennünket. Mi a kö- vetkezménye? Mi nyersanyagokban, energiahordozókban viszonylag szegénvek vagyunk. Imoortra, behozatalra szorulunk és, ha rém tartunk lénést a minőségi, korszerűségi követeimén vekkel, egyre nehezebbé válik számunkra az ipari áru kivitele, ugyanakkor a hazai piac igényeit is egyre jobban importból kell kielégíteni. Gazdasági növekedésünk, ezzel életszínvonalunk kulcsa most a termelés minőségének javítása. Ha fokozottan, egyre jo-bb anyagot gyárt alap- anyagiparunk. ha korszerűbb termékeket alkotnak a feldolgozó iparban, ha __A láncol at hosszú. Sok összedolgozó üzemet, iparágat, ágazatot érint. És ha nem vagyunk ellenségei önmagunk boldogulásának, ha lépést akarunk tartani más országokkal, bármennyire sablonosán hangzik is: örök és meg nem szűnő feladatunknak kell tekinteni a minőség javítását, a korszeré termékek, konstrukciók létrehozását, jobban, rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a hazai és a külföldi igényekhez. Nincs szükség kérkedésre, mértéktelen becsvágyra, de nagy szükség van rá, hogy magabiztosan, megfontolt és kimért léptekkel haladjunk előbbre. Csorba Barna Vezetés és szervezés líégí fogalmak — új igényekkel . *• . Nehány nappal ezelőtt hírt • adtunk róla, hogy a Magyar • Szocialista Munkáspárt Bor• sód megyei Bizottságának • ipari és közlekedési osztálya, valamint az Eszak" magyarország szcrkcsztéséJ ge a MTESZ-szel közös „ rendezésben ankétot tartott é megyénk nagyüzemi és vál■ lalati vezetőinek részvételé■ vei. A tanácskozáson dr. su• sánszky János elvtárs, a 1 miskolci Nehézipari Mílsza■ ki Egyetem tanszékvezető docense tartott vitaindító előadást. Ezt követően a | részvevők is kifejtették az , előadással kapcsolatos vélc, «lényüket. A vita nagyjából akkor kezdődött, ami- ■ kor Nyers Rezső elv) társ, az MSZMP Központi Bi- , zottságának ülésén beszámolt 1 gazdaságirányításunk átfogó ) felülvizsgálásáról. Mindaz, amiről korábban félmondatos ) megjegyzéseket, belső kény- , szer fakasztotta véleményeket 'hallhattunk, átfogó keretbe ) került, s megkezdődött o nagy • vita gazdaságirányításunk — [és nemcsak mechanizmusunk reformjáról, Pártbizottsági ; ülések, aktívák, műszaki tanácskozások rangos témája ■lett. Hónapokon át pró és ) kontra hangzottak el véíemé- i nyék. Megyénk jellegét tekintve érthető ez a nagy ér- . deklődés. Élesen megmutatkozott ez például a Lenin Kohá- ) szati Művek kibővített párt- ■ végrehaj * óbizottság An ak ülőkén, ahol különböző műszaki, • pénzügyi és közgazdasági nézzelek csaptak össze, Valamennyien az újat, a jobbat keresték. Kiérződött a szavakból a reform szükségességének felismerése éppúgy, mint a belátható jövőben „törvényerőre” emelkedő új irányítási, vezetési rendszer iránti felelősségérzet. I lyen légkör jellemezte ankétunkat is, amelyen dr. Susánszky János elvtárs vitaindító előadása nyomán megyénk ipari vezetői, elsősorban a vállalat szervezési nézőpontjából, így pl. az információs és döntési rendszerek alapján boncolgatták a reformmal együttjáró, fokozódó önállóságot és decentralizációt. A vállalati önállóságról sok szó esett. A reform egyik alapkérdése éppen az. hogy a szocialista terxtgazdálkodás mai fejlettségének fokán milyen az állami vállalatok önállósága és felelőssége. Valamennyien emlékszünk — és ez megfogalmazódott ankétünkön Szepessy Pál igazgató elviére hozzászólásában —. arra a sematikus és Helytelen nézetre, hogy a központi szervek és a vállalatok között a következő a munka- megosztás: az állami szervek feladata a döntés, a vállalatoké pedig a végrehajtás. Ez sehogyan sem illik az ’■’•' —’swágirárvitásba. Mind. kvt szinten kell döntési és végrehajtási funkciónak lennie, mégpedig a jelenleginél ésszerűbb párosításban. Indokolt tehát és szükséges is, hogy elismerjük a vállalati önállóság elvét. mégpedig úgy, mint a szocialista tervgazdálkodás rendszerének szerves tartozékát. Kiindulva abból, hogy az állami vállalatok tulajdonosa az állam, a vállalati igazgatók, vezetők pedig a tulajdonos, az állam megbízottai. I gen ám, de ahhoz, hogy ezzel a tulajdonosi ranggal, ezzel a jövőben lényegesen nagyobb önállóságot és felelősséget élvező funkcióval helyesen lehessen gazdálkodni, malmost meg kell tenni az előkészületeket. Most ki kell alakítani a vállalaton belül azokat az információs rendszereket, döntési modelleket, és lépcső-eteket, amelyek egyfajta biztosítékául szolgálnak a megalapozott, jó munkának. Hiszen a tévedéseket nemcsak a felettes szervek, hanem a vállalat gazdasági élete is kiveti majd. Vitaindítójában dr. Susánszky János ezért is hangsúlyozta, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer szervezési szempontból is fontos tennivalókat követel. A vállalat vezetőjének és a vállalat vezetőségének szemszögéből vizsgálva egyrészt nagyfokú hatásköri decentralizációt, másrészt fokozottabb vállalati önállóságot jelent. E két mtw* < ♦ ww ♦ ♦ 4' <■ ♦ ♦ ff dolog kicsit feltételezi egymást. Fokozottabb önállóság nélkül aligha lehet elképzelni hatásköri decentralizációt, vagy fordítva. Mindaz, ami ezen túlmegy, (valamifajta bérrendszer reform, esetleg változás a szervezet értékesítési kapcsolataiban, bel- és külkereskedelmi tevékenységében), lényegében ennek a két alapvető tételnek fohta- mata, következménye. Hogy egy-egy vállalat az új gazdaságirányítás tükrében megfelelhessen e követelményeknek, a régi fogalmakat — információ, döntési modell, döntési lépcső — az új igényeknek megfelelően kell alkalmazni. A hatásköri decentralizáció lényegében azt jelenti, hogy döntési műveletek. vagy döntési pontok felsőbb szintről alacsonyabbra -ek. T-’ajdonképpen redukcióról van szó, ,amely a nemzetközi ipart tekintve már nem is új jelenség. Nem új az sem, hogy a vállalatok méreteinek növekedésével a hatáskör decent- ralizálódik, s ez 4—5 évenként szükségszerűen változásokat hoz. Doktori értekezés foglalkozik azzal, hogy a hatásköröknek. s általában a döntési pontoknak van egy rosv. tulajdonságuk: bizonyos idő után felfelé törnek. A ;va- korlati életben számos példa van rá. Beosztottak szívesebben mennek bonyolultabb kérdésekkel felsőbb vezetőkhöz. Éppen ezért időszakon - ként szükség van a hatáskörök teljes leszorítására. Hí ilyen törekvésekkel látunk munkához a reform igényei alapján, a borsodi iparvidéken hármas feladatot kell megoldaniuk a vállalatok vezetőinek. szervezőinek. Tökéletesen fel kell térképezniük a rájuk bízott üzem, vagy intézmény információs hálózatát, el kell készíteniük az új igényeknek megfelelő döntési modelleket és biztosítani kell, hogy minden döntés rangjának megfelelő helyre kerüljön, vagyis döntési lépcsőt is kell készíteni. E téma fontosságát éppen szervezői szemszögből nagyon találóan jellemezte Vajkó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója. Az előadáshoz kapcsolódva a gazdaságirányítás reformjának vetületében olyan példákat ismertetett vállalatának életéből, amelyek egyértelműen bizonyítják, menynyire vigyáznia kell egy vezetőnek a pontos információkra és a döntések decentralizál réra. 4 gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos viták során mindig kicsendül az új iránti igényesség. Vezetésben és szervezésben, műszaki és közgazdasági szemléletben egyaránt. Ankétünkön hol kimondva, hol kimondatlanul az is meg- fogMnwzódott, hogy a reform ríj munkastílust is igényel. A nagvobb vállalati önállóság enélkül aligha ké^zritiető el, mert különben a régi fogalmakat. nem lehet új tártaié xtal megtölteni! > Fodor László Paulovits Ágoston (F olytaijvZzj Korán kezdődött, bizakodva, jó kedvvel fogadta mindenki, azonban nem volt kitartó az idei tavasz. Március hideg napjai, továbbá az elmúlt napokban hullott csapadék egyrészt jelentős kart okozott, másrészt még napjainkban is késlelteti a munkát. Különösen ott, ahol vizenyős a talaj, ahol néhány milliméternyi csapadék is egy-két heti késedelmet okozhat, mert magas a talajvíz szintje. Ilyen gondokkal küzd például a szerencsi járás termelőszövetkezeteinek többsége, sajnos, a legjobban termő területeken, a Taktaközben, a Tisza mentén. Nem fogy a viz Korán és nem felkészületlenül kezdték a munkát Szerencs vidékén. A gépek javítása sem j késeit, a tavaly igen eredményesen gozdálkodott közösségek tagjainak munkakedve sem hiányzott. Azonban a kedvező időjárással egyetemben a tiszai áradás, s a hegyekről- dombokról belvíz érkezett. A Taktaközben még most, március utolsó napjaiban is víz buggyan fel a talajból az ember lába nyomán. Nemhogy a gépet, de még a lovak patáit, a könnyű vetőgépet sem „bírja el” a talaj. Pedig a taktabáj i termelőszövetkezet halárában 120 hold, s a szomszédos községekben is jelentős területen pusztult ki az őszi búzavetés. S ezt már pótolni kellett volna. S meri. eddig nem Tavaszi gondok a szerencsi járásban , lehetett, később már aligha , lehet! : Az ember erejéhez mérten ; megtette a magáét. Még most ■ is — Csobajon, Tiszaladánypn ■ — valamennyi öntöző szivaty- , tyú a belvizet, a talajvizet ; pumpálná - vissza a folyómed- i rekbe. Azonban a víz nem l fogj'. Nem fogj’, nem is fogy- : hat. Sőt, évről évre több lesz, : nagyobb területen okoz gon■ dot. Az állandóan magas szint- . re duzzasztott Tisza ugyanis i végig a folj'ó mentén, immár ■ a medertől távoleső helyeken i is vizenyőssé teszi az eddig i bőven termő területeket. Sok szó esett már e gondról eddig is, azonban rövid időn belül össze kell ülniük az illetékeseknek, hogy ezt megvitassák, Késik az árpa vgtemao A szerencsi járás északi £é■ szén, Monok, Abaújszántó környékén nincsenek ilj’en gondok. Szépek az őszi vetések, . minden gép dolgozik. Üjcsaná- loson, a monoki Béke Tsz területén akad még ugyan 70— 80 holdnyi vágatlan kukorica- szár(!), elsősorban a háztáji területeken, de ez nem nagy gond, hiszen egy-kettőre levágható. A monoki Kossuth Tsz-ben az iroda dolgozói, a szakemberek „mentek neki” a szárnak. Apró késedelmek ezek csupán, hiszen az ősziek fejtrágj’ázását. csaknem mindenütt befejezték, a talaj nagyobb része előkészítve J’árja a magot, sőt a koraiak vetését már befejezték. Azonban néhány helyen, ha nem érkezik időben segítség, egj’-két napon belül megáll a munka. A legyesbényei termelőszövetkezetben panaszolták, hogy 170 mázsa árpa vetőmagra lenne szükségük. Ami volt, már elvetették. A többi, árpa vetésére tervezett területen is előkészítették a talajt, azonban vetőmag nincs. Pedig Legyes- bénye az egyik legjobb sörár- pa-lermelő közös gazdaság. De hiány \ran vetőmagban más termelőszövetkezetekben is. A Gabonaíelvásárló Vállalat járási kirendeltségén van ugj-an hét vagonnyi vetőmag, azonban azt csak takarmánj’árpa- csere ellenében adhatják át a tsz-eknek. Tudjuk, kevés a takarmányárpánk országosai Azonban ha ez a hét vagonnyi mag nem kerül ki a közösségekbe, jövőre még kevesebb lesz. Mert kevesebb lesz a vetés. Jő lenne talán vagy készpénzért, vágj- őszi visszaszolgáltatás ellenében odaadni a magot, ahol szükség van rá! Több heljren ez a helyzet a kukoricával is, bár a kukoricát későbbi időpontban vetül. S általában kevés a vetőburgonya. Ezek olj’an gondok, amelyeken a vállalatoknak késedelem nélkül, azonnal segíteniük kell! Mert. a tavaszi munkát valóban időben és a terveknek megfelelően csak így tudják befejezni a szerencsi járás közös gazdaságaiban is! Barcsa Sándor
