Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

áickszcj Koszigin Finnországba Iái ogat O ö A szovjet és finn kormány megegyezése értelmében Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke júniusban Finnországba látogat Indira Gandhi Párizsban Indira Gandhi asszony, in­diai miniszterelnök pénteken repülőgépen kétnapos látoga­tásra a francia fővárosba ér­kezett. Az indiai kormányfőt De Gaulle elnök fogadta, a politikai tárgyalások lezárása után pedig ebédet adott ven­dége tiszteletére. Később Indira Gandhi asszony Pom­pidou miniszterelnökkel is ta­lálkozott. Párizsból az indiai minisz­terelnök Washingtonba uta­zik hivatalos látogatásra, ké­rőbb pedig — mint az AFP jelenti — Londonba, majd Moszkvába látogat el. Április í-i mcjitMnlcltezcscii a Szovjetunióban Moszkvában az 1905. évi forradalomról elnevezett gyárban, valamint a moszk­vai szőrmeárugyárban ünne­pi est keretében emlékeztek meg Magyarország felszaba­dulásának 21. évfordulójáról. Ezekkel, a moszkvai magyar nagykövetség képviselőinek jelenlétében megrendezett ünnepi estekkel megkezdő­dött a Szovjetunióban az áp­rilis 4-i megemlékezések so­rozata. . bt' ^ g ä Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 72. szám ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1966. március 26. Az NSZK nein altar elszigetelődni O JEÜrltard kaneelltir lágpyabb húrokat penget A bonni kormány akciója a leszerelés és a béke biztosítása érdekében Chaiíoní—Gromiko megbeszélés c? Az AFT francia hírügynök- íség jelentése szerint Lord Chaiíont, a leszerelés kérdé­seinek brit külügyi állammi­nisztere, aki hivatalos látoga­táson Moszkvában tartózkodik, pénteken a délelőtti órákban megkezdte tanácskozásait And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. Erhard kancellár pénteken a bonni parlamentben bejelen­tette, hogy kormánya széleskörű diplomáciai ak­ciót indított, jegyzékeket intézett számos kormány­hoz, köztük azokhoz a ke­let-európai kormányokhoz is, amelyekkel nem tart fenn diplomáciai kapcso­latokat, és e jegyzékben javaslatokat terjesztett elő a leszerelés és a béke biztosítása érdekében. Erhard hangsúlyozta: az NSZK kibékülést hozó megol­dásokra akar jutni a kelet­európai szomszédokkal. Majd kijelentette: „A szov­jet kormány ismételten leszö­gezte, hogy nem akar hábo­rút. Mi bízni akarunk ebben.” Azonban hozzátette: az NSZK továbbra is „aggódik bizton­sága miatt, mert u szovjet haderő a legerő­sebb szárazföldi haderő Európában, és a Szovjet­unió hatalmas nukleáris potenciállal rendelkezik”. A kancellár ezután ismertet­te a jegyzékben foglalt javas­latokat. E javaslatok között szerepel az, hogy a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok mondjanak le az úgy­nevezett abc-fegyverek (vagy­is atom-, bakteriológiai és ve­gyi fegyverek) előállításáról, továbbá, hogy. a nukleáris ha­talmak kössenek megegyezést; nem adnak .át magfegyvereket más országoknak nemzeti tu­lajdonba. A továbbikban a bonni kormány az erő­szakról való lemondásra vonatkozó nyilatkozatok kicserélését javasolja a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia kormá­nyaival és minden más olyan kelet­európai állammal, amely ezt kívánná. Az NSZK továbbá hajlandó kétoldalú megállapo­dásokat kötni kelet-európai ál­lamokkal arra vonatkozólag, hogy kölcsönösen megfigyelő­ket küldjenek a fegyveres erők hadgyakorlataira. Diplomáciai megfigyelők Er­hard beszéde után általában azt hangoztatták: Erhard mostani nyilatko­zatában kétségkívül lá- gyabb húrokat penget, mint például legutóbb a CDU-kongrcsszuson mon­dott beszédében. Úgy látszik, 3 bonni kormány is kezdi felismerni, hogy a je­lenlegi európai fejlődés kö­vetkeztében egyre inkább el­szigetelődik, s ezt a tényt a nyugatnémet lakosság előtt sem leplezhetné tovább. Ma^as ezlsiáíí |íáB*íkaiMöM§é«velc érkeztek Moszkvába A Moszkvába érkező első külföldi pártküldöttségek ma­gas szintjükkel tűnnek lei, ami még nagyobb jelentőséget ad az SZKP jövő kedden meg­nyíló XXIII. kongresszusának, egyben lehetőséget ad arra, hogy a küldöttségek vezetői érdemi megbeszéléseket foly­tassanak egymással. Csütörtöki jelentések sze­rint már hét küldöttség tar­tózkodik a szovjet főváros­ban, ha eltekintünk Jesus Fariától, a Venezuelai KP fő­titkárától és kíséretétől. A mongol küldöttséget Ccdcnbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, az Auszt­ráliai KP küldöttségét R. Szakirányú társadalmi munkát! Dixon, a párt Központi Bizott­ságának elnöke, a Ceyloni Kommnuista Párt küldöttsé­gét P. Keuncman, a Központi Bizottság főtitkára, a Kana­dai KP küldöttségét W. Kash- tan, a párt főtitkára, a Dán KP küldöttségét K. Jesper- seh pártelnök, az Argentin KP küldöttségét V. Codo- villa pártelnök vezeti. A Moszkvába érkezett brazil pártküldöttség összetételét és a küldöttség vezetőjének ne­vét nem közölték. Az SZKP XXIII. kongresz- szusára érkező külföldi párt­küldöttségeket a szovjet párt elnökségi tagjai és a Központi Bizottság titkárai fogadják. Javul a Kussulli Rádió adása 1968 végéig két 150 kilowattos középhullámú adót sze­relnek fel Laki-hegyen a Kossuth-adó műsorának köz­vetítésére. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Adócsőgyárában az első egység elkészült és most készí­tik _a másodikhoz a nagy teljesítményű adócsöveket. Az első berendezést június végéig, a másodikat későbbi időpontban adják át. A képen a beépítésre kerülő hat egyenirányító eső egyi­két vizsgálja Révai Judit. két sokszor prémiumfeltétel lek és más kötelezettségek kényszerítik a régi technoló­giai eljárások folytatására, és az új eljárás kockázatától gyakran félnek a vezetők. Eh­hez járul még a mezőgazda­ságban a parasztság egy ré­szének konzervatív szemléle­te és a szakemberek hiány* is. Ahol liufafnak cs akik kuluinak A megyénkben működő 5 főhivatású kutatóintézetben és a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen folyó tudo­mányos kutató munkát he­lyenként akadályozza a sze­mélyi ellátottság hiánya. Ke­vés a segéderő és a dologi el­látottság som mindenütt megfelelő. Gondolkodni kel­lene azon, hogy a fizikai okokból, csökkent munkaké­pességű dolgozókat nem le­hetne-e. bevonni a kutatásnál segéd kezok közé. A főhivatású kutatóintéze­tek és az egyetem mellett a megyei kórházakban, a Her­man Ottó és a Rákóczi Mú­zeumban végeznek még tu­dományos kutató munkát megyénkben. E kutatások azonban nem elég szervezet­tek, nem irányítják egészsé­gesen azokat, és aránylag ke­vés a publikációs lehetőség. Még megoldatlanabb azonban a publikációk koordinálása, a lektori tanácsok működése. Hiányzik az a tudományos tájkönyvtár, amely elenged­hetetlen feltétele a társada­lomtudományi kutató munká­nak. Megyénkben nem egy ku­tató intézeteken kívül tevé- kenvkedő tudományos kutató is él, ezekkel többet kellene törődniük az arra illetékesek­nek. Árokszállási/ Zoltán, Fé­ri;; Ferenc és Vásárhelyi Ist­ván. hogy csak néhány nevet említsünk, hosszú ideje je­lentős kutatómunkát folytat. Fontos feladat az is, hogy csökkentsék a tudományos kutatómunka befejezése és annak gyakorlati felhasználá­sa közötti időt, s helyes lenne a külföldi tanulmányutak ide­jét úgy megszabni, hogv kel­lő idő maradjon egy-egy té­ma alapos tanulmányozására. Végül szükséges lenne az éves kiadványterveket koor­dinálni. A Megvet Nénműve- lési Tanács gyűjtéssé be eze­ket minden évben július big, és a takarékossági elveknek megfelelően koordinálja azo­kat. Ugyancsak létre kell hoz­ni o tanácson belül a külön­böző szaktudományok megyei lektori tanácsát, és ezek vé- > -r'óny nHkiil lehetőleg ne körűi' -kiad ványtervezet * Bors< Womdába. Máté l**tf A tudományos kutatómunka megyénkben Együttes ülésen hallgatta meg Miskolc város és a me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága azt a jelentést, amely a megyénkben és Miskolcon folyó tudományos kutató­munka felmérése alapján ké­szült. A jelentés, amelyet Varga Gáborné, a megyei és Gribovszki Lászlóné, a Mis­kolc városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese készített az illetékes intézmé­nyek, szerve”:, kutatói méze­tek, nagyüzemek, társulatok, tudományos könyvtárak és kutatók bevonásával; két fő részből áll. At orsíág második városához mél loan Az első rész a jelenlegi helyzetet méri fel. Megyénk ma az ország egyik legfonto­sabb ipari bázisa, és Miskolc az ország második városa. Éppen ezért szükséges, hogy a tudományos kutató munkát elősegítsük, öt főhivatású ku­tatóintézetben és több intéze­teken kívül dolgozó tudomá­nyos kutató működik me­gyénkben, elsősorban persze Miskolcon, ahol még a Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékein is folyik leutaló munka. Más kérdés azután, hogy mennyire használják fel a ku­tatás eredményeit megyénk üzemei. Annak ellenére, hogy ezek az üzemek valóban tö­rekednek az új kutatások eredményeinek felhasználásá­ra, még mindig találkozunk gátló tényezővel. Az üzeme­li ghanai helyseiről „nyugati beállítottságú". Ki­jelentette, hogy kormánya ki­tart az Afrikai Egységszerve­zet alapokmányainak célkitű­zései mellett. Végül foglalkozott Sekou Touré guineai elnöknek azzal a bejelentésével, hogy fegy­veres segítséget ad a hatalmá­tól megfosztott Nkrumah el­nöknek, hogy visszatérhes­sen hazájába. Ankrah kérke­dett azzal, hogy Ghana had­serege sokkal erősebb a gui­neai haderőnél és „képes visz- szaverni bármiféle támadást”. • Anlcrah tábornok, a Gha- [nában egy hónapja katonai ■puccsal hatalomra került új | kormány vezetője beszédet ■ mondott. Röviden körvona­lazta bel- és külpolitikai cél- .jait, törekvéseit. Kilátásba ; helyezte, hogy megvizsgálják !a letartóztatott politikusok, ■ miniszterek és parlamenti I képviselők ügyét és akit nem •tartanak bűnösnek, szabadon- | bocsátják. ■ Ankrah bizonygatta, hogy | Ghana folytatni fogja az el Inem kötelezettségi politikát, s | tagadta, hogy az új rezsim • „Mi is segítünk valamit“ napot már dolgoztunk. Dolgoz­ni fogunk a következő szabad szombaton is. A családnak megírjuk, hogy csak szombat estére várjanak haza. Egy tel­jes napi keresetünket ajánl­juk fel a szabadságáért har­coló dél-vietnami nép megse­gítésére. * Többen is szót kérlek. Ki­derült, hogy a szakaszmérnök­ség munkahelyein nyolc kubi­kos brigád is foglalkozott már hasonló gondolattal. Azonnal csatlakoztak a Simon-brigád vállalásához. Ezután született meg a fel­hívás, melyet az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóság mintegy kétezer dolgozójához intéztek: kövessük a Simon- brigád példáját. Szervezzünk vietnami szolidaritási műsza­kokat, hogy elmondhassuk mi is; segítettünk valamit! (P- *4 parasztok, hogy a fegyver a vállukon van. Aznap folyvást Vietnamról, a vietnami nép harcáról volt aztán szó. Még este is ki-ki sorolta, mit ol­vasott, hallott róla. Aznap nagyon későn oltot­ták el a villanyt, a kis mun­kásszállásom * Néhány nap múlva benn, a miskolci szakaszmérnökségen, ahová a Simon-brigád is tarto­zik, taggyűlésre gyűltek egvbe a kommunisták. Szó esett a vi­etnami nép harcáról, a viet­nami szolidaritási akcióról. A vezetőség javaslatot kért, szer­vezzenek-e vietnami szolidari­tási műszakot. Ekkor szót kért Varga Béla, a Simon-brigád egyik tagja. Elmondta kilenc kubikos tár­sának üzenetét. — Egyik este elhatároztuk, hogy mi is segítünk valamit. Nem szóltunk senkinek, de fél • I Ott kezdődött, valahol a He- ■jő patak mentén, ahol Simon [Menyhért kilenc tagú kubikos ■brigádja a medret rendezte. | Nehéz munka. Magasra és •messzire kell lendíteni a la­páttal a sarat, az iszapot. Né- !ha bizony a csizma meg is [merül az iszapban. Sok mar !az ügyes, nagy teljesítményű •gép, de itt még nem tudja pó­tolni egyik sem a kubikosok ■lapátját. ; És a Simon-brigád ráadásul [más vidékről is való. Alig •várják a hétvéget, különösen [azt, amikorra szabad szombat ■is esik, hogy megpihenjenek [kissé otthon, a családnak • Munka közben sok minden­ből szó esik. Cigaretta szünct- ,ben a szomszédos földeken dol- •gozó vetőgépeket is mustrál­hatják. A minap egyikük meg­jegyezte, hogy szántani-vetni [se könnyű. Hát még Vietnam­éban. ahol úgy. dolgoznak a Kétségtelen; a társadalmi munkát nem lehet egyértel­műen kinek-kinek a szak­májához szabni. Arra azon­ban van lehetőség, hogy bizonyos körülmények ko­zott valamifajta koordináció szülessék. Gondolok itt el­sősorban arra, hogy a vas­iparban dolgozó fiatalok ne menjenek az építőipar­nak segíteni, ha saját há­zuk táján is vannak megol­dásra váró gendok. Előfor­dul, hogy az építők ez alatt a gyárban segédkeznek. Az ilyen „keresztbe segítsé­gek” eleve magukkal hor­dozzák a munku rosszabb hatásfokát, és néha, bizony, a jó szándék félreértelme­zését. A KISZ nem öncélú- ságból szervezi a társadal­mi munkaadókat, nem azért kezdeményez, hogy „X, vagy Y” teljesíthesse az Ifjúság a szocializmusért mozgalom részvevőire kiszabott „fej­adagot”, hanem azért, hogy a kongresszusi jelszó tük­rében az ifjúság valóban ott segítsen, ahol a legna­gyobb szükség van a fiatalok lendületére, tenniakarására. E szükségletekhez, ha nem is mindig, gyakran hozzá le­het igazítani a munkát vál­laló fiatalság szakképzettsé­gét, s akkor minden bi­zonnyal még szívesebb lesz a részvétel, minőségében és mennyiségében pedig jobb, szervezettebb, ha szabad mondani értelmesebb a tár­sadalmi munka. n iszen végtére is az ese­tek nagy részében nem „tűzoltó mun­káról'' van szó, hanem előre tervezhető és szervezhető te­vékenységről. Akkor viszont kezeljük is így! — pavlovit* —• K örülbelül negyven­ezer bányászfiatal nevében tanácsko­zott alig száz küldött a na­pokban Miskolcon. A kétna­pos összejövetelen elhang­zottakról lényegében hírt adtunk. Azonban volt egy téma, ami gyakran vita tár­gyát képezi. Ez pedig a tár­sadalmi munka. Nem arról van szó, kell-e a társadalmi munka, vagy sem. Abban mindenki egyet­ért, hogy néha szükség van rá. Az ifjúság körében szin­te természetes ez a. fizetség nélküli tevékenység. Évvégi számvetések során néha mil­liós összegeket tesz ki a fia­talok társadalmi munkájá­nak értéke. Nos, ezen az ifjúsági ta~ • nácskozáson is sole olyan adatot ismertek meg a rész­vevők, amelyek az öntevé­kenységet, a segíteniakarást, az ellenszolgáltatás nélküli fáradozást dicsérték. Azon­ban elhangzott néhány kri­tika is. A többség helytele­nítette, hogy társadalmi munkák alkalmával gyakran olvan feladatokat kapnak, ami távol áll mindennapi munkájuktól. Helyesebb volna ezt a tevékenységet a részvevők szakképzettségé­nek megfelelően szervezni, előkészíteni. Arról van szó. hogy neon valami kifizető dolog, ha egy mérnök társadalmi munkában fát ültet. Vagy ha a műszerész ócskavasat gyűjt, esetleg a motorszere­lő habarcsot kever. És vall- juk meg őszintén, a legtöbb ember szívesebben is dol­gozik saját szakmájában, Jtant olyan helyen, ahol sem­mit sem ismer. És jobb a munka hatásfoka is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom