Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

4 ESZA&HJAG V AUOKSZAG Csütörtök, 1966. március 5., MOZIMŰSOR BÉKE 5—6. Az államügyészé a sző. kengyel. 7—9. A mi há/.unk. Ma­gyarul beszélő^szovjet. Széles! K.: naponta f. 4, lm. 6 és 8. M.: 6. f. 10 és í. 12. Pekete Péter. KOSSUTH-filmszinliáz délelőtti műsora: 5—4. Az államügyészc a szó. Lengyel. 5 és- 7. A Csábítás trükk­je. Magyarul beszélő angol. Szé­les! 8—9. A mi házunk. Magyarul beszélő szovjet. Széles! K.: vasár­nap kivételével naponta délelőtt f. ll-kor. KOSSUTH-filmszínház délutáni műsora: 3—6. A csábítás trükkje. Magya­rul beszélő angol. Széles! 7—9. Phaedra. Amerikai. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K.: naponta n. 4, n. 6 és f. 8. M.: 6. í. 10 és 1. 12. Hol a tábornok? FÄKLYA 3—4. Ne hagyd magad Pitkin. Angol. Széles! 5. A fekete tulipán. Színes francia. Széles! 6. Rangon alul. Magyar. Széles! 7—8. Hölgye­im vigyázat! Magyarul beszélő francia. Széles! K.: naponta 5 és I. 8, vasárnap í. 5 és 7. M.: 6. f. ll-kor. Dunai kirándulás. TÁNCSICS 5—4. Butaságom története. Ma­gyar. Széles! 5. A szép Luretle. Színes NDK. Széles! 6—8. Fanto­más. Színes francia. Széles! K.r naponta f. 5 és 7. M.: 6, f. 10-kor. Éjféli kaland. SZIKRA 3—4. Csak neked. Színes angol. Széles! í>—6. Állatok. Magyarul be­szélő francia. ,,A”-bérlet bevált­ható! 7. Gábor diák. Szines ma­gyar. 8. A Tenkes kapitánya I—II. Magyar. Széles! „A”-bérlet bevall­ható! IC: naponta lm. 5 és n 8,' keddwi csak hn. 5-korl M.i 6. 10- kí*. Egy fiatal tiszt naplója. BAG VARI S—4. Az üt kezdetén. Magyarul beszélő szovjet. Széles! r>—G. Ked­ves családok. Színes dón. Széles! *7—8. Patyolat-akció. Magyar. Sze­les! IC: naponta f. 5 és hn. 7. PETŐFI ' 3J ADatok. Magyarul beszélő francia. „Albérlet beváltható! 1. a vérdlj. Színes nyugatnémet. BzélesJ. 5—6. Szegénylegények. Magyar. Széles! ..A”-bérlet bevált­ható! 7—8. Keletre meneteltek. Szovjet—olasz. K.: hétfő, csütör­tök. vasárnap f. 5 és 7., kedd, pén­tek, szombat 7. M.: 6. 10-kor. Hur­rá, nyaralunk! ADV — TAPOLCA 5—6. Csak neked. Színes angol. 8—9. Kérem a panaszkönyvet. Ma­gyarul beszélő szovjet. K.: kedd. szerda, szombat 6, vasárnap £. 4 és' 6-kor, BÜKK (Mískolc-IIámor) 5—6. Gábor diák. Színes ma­gyar. 0—9. Gyerekbetegségek. Szí­nes, magyar. Széles! K.: kedd, szerda, szombat 6, vasárnap f. 4 és 6-kor. M.: 6. ll-kor. Pacsirta. H Miskolci Nemzeti Színház műsora 3, csütörtök. Ady Ifj. Egérút. 15 óra. Bérletszünet. Maya, 19.30 óra. Bérletszünet. Maya. Kivágták —• újra ültetik Lapunk február 19-i szá­mában már hírt adtunk róla, hogy a miskolci Szabadság téren, a Kossuth-szobor kör­nyékén, hamarosan kivágják az elöregedett japán cseresz­nyefákat. Tegnap reggel sor került a szomorú aktusra. Azok a járókelők, akik nem tudták, miről van szó, meg- botránkozva kérdezték: mi­ért, vágják ki a szívünkhöz annyira hozzánőtt, tavasszal dús rózsaszín virágaival pompázó díszfákat? Megnyugtatásul újra kö­zöljük: a fák, sajnos elöre­gedtek, több közülük kiszá­radt. A kivágott fák helyére a közeli napokban négy éves, úgynevezett „előnevelt” ja­pán cseresznyefákat ültet a Miskolci Kertészeti Vállalat, amely két év múlva a régi pompájában díszük majd a Kossuth-szobor környékén. Egyidejűleg arról is tájé­koztattak a kertészeti vál­lalat szakemberei, hogy a fák elültetése után hozzálátnak a Szabadság téri park teljes felújításához. (esc) Szakadék a íenjjer iné!vén Amerikai tudósok megálla­pították, hogy a Cscndes-oceán északi felében a tenger fene­kén hatalmas szakadék húzó­dik, amelyet egy több mint öt­venmillió évvel ezelőtti ten­geralatti földrengés hozott létre. A szakadék valószínű­leg több mint' ezerkétszáz ki­lométer hosszú és Vancouver sziget északi csücskétől kelet­re 24 kilométer mély „vüV» ol” alkot, Nagy Ernő kiállítása Miskolcon A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István termé­ben a szomszédos Heves megye egyik ismert képzőmű­vésze mutatkozik be a miskolci és a borsodi tárlalláto- gatóknak. Nagy Ernőnek hívják az Egerben élő mű­vészt. Két tucatnyi festménnyel és két grafikai táblával adja le névjegyét. Örömmel fogadjuk Miskolcon a szomszédos megye művészének jelentkezését, és érdeklődéssel szemléljük a kiállított müveket. A képek nagy többsége tájkép. Mindössze két portrét látunk: egyik a művész feleségét, a másik kislányát ábrázolja. A tájképek többsége jellegzetesen egri, illetve Eger környéki. Pincék, borházak, falusi házcso­portok jelennek meg előttünk. Sok a téli, hófödte táj­részlet. Több képen útrészletek, a sötét tónusú háttér­ből élesen kiváló fehér betonkcríléssel. Általában gya­koriak a nagy színfoltok, a művész gyakran él a. szín­kontraszt hatásával, házainak falai szinte vakítanak világosságukkal, éles ellentétét adva a komor színű tájaknak. Színfoltjai helyenként szinte egybeolvadok, más képein élesen körvonalazottak. Különösen szembe­tűnő ez a kétféle megjelenítési mód a boglyákat ábrá­zoló, tematikailag csaknem azonos képein. Frisseségé­vel, a többségtől eltérő élénkebb színeivel a Házak című kép ragadott meg legjobban; figyelmet érdemel eltérő témájánál és színhatásainál fogva a Daráló, az utcaképek közül pedig a Hajdúszoboszlói utca­A tárlat anyaga a művész viszonylag szűk érdeklő­dési körére utal. a képek tematikája szűk skálán mo­zog, a két, családtagot ábrázoló portrén kívül hiányzik az ember (csak halvány vázlatban villan fel itt-ott valamely utcaképen, például a Noszvaji utcán), kevés az élet, valamiféle mozdulatlanságba dermedés jelent­kezik a képeken. Talán nem is a legjobb volt a válogatás, nem a leg­alkalmasabb képek jutottak el a miskolci bemutatko­zásra. V ; fbenedek) 4, péntek. 19 óra. * 5, szombat. Arany ifj. Egérút. 15 óra. Gorkij. Maya. 19,30 óra. G, vasárnap. Bcrietszünet Egérút. 15 óra. Déryné. Egérút. 19,30 óra.. 7, hétfő. Nincs előadás. 8, kedd. Moliére. Egérút. 19 óra, 9, szerda. Bérletszünet. Maya. I 19 óra. 110, csütörtök. Erkel.. Egerül. 19 óra. z utóbbi időben hosszadalmas és 4 fárasztó kutatómunkába kezd­tem annak felderítésére, ki adott először a történelemben jellemzést és kiről. Minden fáradozásom hiábavalónak bizonyult, annyit sike­rült megtudnom csupán, hogy már jóval időszámításunk előtt is jellemeztek kü­lönböző okokból. Ilyen ok volt például a fáraó iránti feltétlen engedelmesség és (már akkor is!) a házassági hűség bi­zonyossága, egyes funkciók betöltésére való alkalmasság vizsgálata és így to­vább. S ehhez még sikerült megtudnom anyósom véleményét, aki szerint egyet­len jellemzés se ér semmit. Ezt velem tudja bizonyítani: egészen más vagyok, mint amilyennek ismerősei, s leánya annak idején lefestett.;: Az egészre pedig azért lett volna szükségem, mert felettes szerveim uta­sítást adtak rá, hogy adjak jellemzést Z. beosztottamról. Sosem szerettem a konf­liktusokat, s most is szerettem volna elkerülni az igazságtalanság és hozzá nem értés vádját, amivel feletteseim, avagy Z. illethettek volna. Elhatároz­tam, hogy nem esem kétségbe mégsem, s noha tapasztalatot adó példákat nem sikerült találnom, főnökhöz illő tárgyi­lagossággal, határozottsággal elkerülöm a szubjektivitás veszélyeit. Kezdtem pedig azzal, hogy lelki szemeim előtt végig vonultattam Z. érdemeit. Határozottan emlékeztem rá, hogy Z. 40. születésnapomra dísztáviratot kül­dött, s amikor néhány percre kettesben maradtunk, belső zsebéből megnyerő mosollyal alapos fiaskót húzott elő, amelyet a következő szavakkal nyúj­tott át: „A legdrágább és legigazságo­sabb főnöknek!” Hát igen, Z. mindig ilyen figyelmes! csúsznom az érettségin; Elmondottak­ból megállapítható: Z. érdeklődik tu­dományos kérdések iránt, minden al­kalmat megragad, hogy képezze ma­gát, s ennek érdekében súlyos áldoza­tokra is hajlandó. Mikor a francia űrkutatási program sikertelensége bizonyossá vált, nem tapsolt hangosan, hanem komor, meg­fontolt arccal és karikás szemmel járt körülöttünk. Viselkedését azzal magya­rázta, hogy a franciák most haragban vannak az amcsikkal, s ha sikerült vol­na a kísérlet, azok népszerűségét nyir­bálta volna meg, ami pedig kétségkí­vül a szocialista tábor malmára hajtot­ta volna a vizet. Brávó! — kiáltottam fel akkor, s mindjárt elkönyveltem ma­gamban, hogy Z. politikailag fejlett ká­der. S végül, amikor az irodaépület elölt méteres hó állott, s kalocsnim ott ra­gadt, 6 segített megkeresni, egyedül csak ő. A járdáról társadalmi munká­ban elsöpörte a havat. Z. tehát úton van a szocialista gondolkodási mód el­sajátítása felé, s eddigi viselkedése ar­ra enged következtetni, hogy társadal­munk nagyszerű emberévé válhat. Idáig jutottam, amikor eszembe öt­lött, hogy eddig még nem mondtam rosszat Z-ről. Hiába töprengtem azon­ban, semmi se jutott eszembe. Hát ha nem, akkor nem .; .1 — nyugodtam bele. különben is, minek egy ilyen 4H* áldott jó beosztottat hibával £~ß sértegetni?! Még fel találják nagyítani azt a nehezen össze­szedett néhány hibát, s aztán elviszik mellőlem, mini alkalmatlan, fejlődésre képtelen és n ■’■"-iknkör elvégzésére nem megfelelő kádert.,. (nylkes) Amikor alig egy hónappal ezelőtt fájdalomtól eltorzult és bedagadt arc­cal kértem az egek urát, hogy bárcsak soha se nőtt volna ki egyetlen fogam se, Z. aligátorcseppeket hullajtva biztosí­tott együttérzéséről, s kijelentette, bár­csak inkább szaggatná őt ez a veszett fájdalom. Tehát: megértő munkatársai iránt. Még a nyáron, egyszer megkértem,. jönne el segíteni drága anyám költöz­iimiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiKiiiimiiii leUemzés 'IlltlIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllIIIIIIIIIiUllIIIII tetőséhez, mivel ^ i; ilyen melegben nem vállalkozik rá senki...” Z. termé­szetesen azonnal megértette szerencsét­len helyzetemet, amit hűen bizonyított a tenyerein nőtt 11 vízhólyag Is, vala­mint az a kékeslila zúzód ás, .amelyet drága anyám egyik szekrénye okozott. Vagyis: munkatársain minden esetben segít, nem zárkózik el elvtársiatlanul kollégái Ilyen irányú kérései elől. Vizsgaidőszakban megkértem, hadd magyarázzam el a logaritmussal való összes műveletek fortélyait. Repesett az örömtől, s hogy Iránta érzett rokon- szenvemet még jobban kifejezzem, nagy­lelkűen megengedtem: ha úgy látja, hogy magyarázatom tűi körülményes, s tud egyszerűbb megoldást, csak fejtse ki nyugodtan véleményét. Mindössze tizenkét esetben élt ezzel, aminek ered­ménye képpen matekból sikerült at~ számmal, a lük szívesen foly­tatnák ezt a határozottan női alkatnak megfelelő foglalko­zást. Hiába azonban a négy év tanuló-munkája, hiába a szakma jó elsajátítása, nincs egész Borsod megyében olyan üzem, műhely, szövet­kezet, amely ezzel a szép munkával foglalkozna. Évről évre újabbak és újabbak szerzik meg a szőnyegszövő szakképesítést, ugyanakkor újabb és újabb otthonok vár­ják a szép, értékes, korsze­rű, hagyományos mintájú szőnyegeket. Nem lenne lehe­tőség valamelyik kisipari szövetkezetben legalább egy szőnyegszövő részleg létreho­zására? Aligha járna nagy beruházással, a szakmunká­sok várják a munkahelyet, a szép, ízléses, egyedi tervzésü szőnyegeket meg bizonyára szívesen fogadná az a nagy- közönség is, amelyik nap­jainkban azt se tudhatja, hogy Miskolcon, a Dayka Gá­bor utcai gimnázium műhe­lyében perzsaszőnyegek szü­letnek. A két kérdés, a szakképe­sítés utáni foglalkoztatás és az értékesítés lehetőségeinek hiánya egy harmadik problé­mát is teremtett: az értéke­sítés hiányából fólyóan nincs mód rá, hogy a tanulóidat ér­dekeltté tegyék akár anyagi juttatással, akár ajándékozás­sal, holott más politechnikai ágazatokban erre mód nyílik. Az is tisztázatlan, hogy a harmadik év utáni, nyári kö­telező gyakorlati órabért mi­ből kell, illetve lehet kifizet­ni. 4 nnr/verár lány hmka­A négyszáz datlan türer lemmel ül hétröl-hétre -a szövőszékek mellé, és nagy ügyszeretettel szövi a czebb- nél szebb szőnyegeket. Mind. gyakrabban kerül le a szövő­székről egy-egy új, művészi értékű alkotás. Szép, értékes munka. Oktatásügyünk iránt érdeklődő vendégeinknek szí­vesen mutogatjuk. De az értékesítés és a to­vábbfoglalkoztatás gondja nyugtalanító. Benedek Miklós négyszáz lány szerzi meg a szakmai előképzést ehhez a szépet teremtő, értékes lak- berendezési tárgyat termelő munkához. És az iskolai mű­hely, bár ismételten regiszt­rálni kell, nem a termelés az elsődleges cél, folyamatosan termel is. E két eredmény: a .képzettség megszerzése és a késztermék gondot is jelent. Olyat, amiről érdemes a nyilvánosság előtt beszélni. E két kérdés, kétiUgond szervesen összefonódik. Tíz év óta, többféle kísérlet el­lenére. megoldatlan a mű­helyben készült szőnyegek szervezett értékesítése. (Érde­mes összevetni másféle poli­technikai foglalkozások pro­duktumainak értékesítési le­hetőségeivel, illetve más gya­korlati foglalkozások mun­káinak bérezési lehetőségei­vel.) Az iskola nem kereske­delmi szerv, hogy árusítással foglalkozzék. Nem vállalkoz­hat erre a felügyeleti gazda­sági szerv sem. Szükségessé válik feltétlenül annak alkot­mányos rendezése, hogy vev- lamcly erre hivatott és hoz­záértő kereskedelmi, vagy más szerv feladatkörévé vál­jék az értékes szőnyegek el­adása, anélkül, hogy ez je­lentősen megdrágítaná azo­kat. Hogy bizományi jelleg­gel, vagy egyéb kereskedel­mi formátumok között tör­ténjék-e. az későbbi kérdés, de valahol el kellene kezde­ni tíz év után. (Ajándékbolt, vagy művészeti alkotásokkal foglalkozó egyéb kereskedel­mi szerv feladatává lehetne például tenni.) Nem kevésbé közömbös a másik kérdés. Hol értékesít­hetik a négy. év heti egy napjának munkájával szer­zett tudást a gimnáziumot el­hagyó lányok? Nem akarjuk azt állítani, hogy a négy évi gimnáziumi tanulás után, a szőnyegszövő politechnikás lányok mindegyike, sőt azt sem, hogy nagy többsége életpályának választaná a szőnyegkészítést, de minden évfolyamban lennének szép Szőnyegszövés gondokkal Az elmúlt «S,r«Sb alkalommal is hírt adtunk a miskolci Kossuth Gimnázium perzsaszőnyeg-szövő műhe­lyéről, amely ma már har­minc szövőszékkel működik, és amelyben jelenleg, a ta­nulók érdeklődési körének megfelelően, tizennégy ta­nulócsoportban csaknem négyszáz: lány tanulja a sző­nyegkés zi lést. Hosszú az út, szépen ívelő a fejlődés a tíz év előtti egyetlen szövőszék­től a mai, jól felszerelt poli- technilcai műhelyig, amit korszerű termelő üzemnek is tekinthetünk. Elöljáróban azt kell, regisztrálnunk, hogy az elsődleges cél nem a sző­nyegkészítés a szó termelési Vonatkozású értelmezésében. Az esztétilcai nevelés, a szép megszerettetése, a munka megkcdveltetése, - a siker él­ményének érzékeltetése, a gyakorlati képzés jelenti a föladatok Érdemes szétnézni a mű­helyben és megtekinteni a műhely termékeit. Napjaink­ban többféle perzsaszőnyeg készül itt. Az antik perzsa mintákkal éltes, hagyományos perzsaszőnyegek tervezéséhez igen sok. szakirodalmat hasz­nálnak fel. Csabai Kálmán Munkácsy-di jas f es tőm ü vész­nek, a gimnázium tanárának tervei alapján figurális fali- szőnyegeket szőnek, köztük az an tilt elemeit, elsősorban et­ruszk motívumok felhaszná­lásával különféle falvédőket, falikárpitokat. Az utóbbi idők egyik kedvelt „gyártmá­nya” a modern színösszeállí- tású, világos, nonfigurális összekölőszőnyeg. és igen kedvelt a műhely -legújabb i,gyermeke”: a subaszőnyeg. A szőnyegek eljutottak már az UNESCO genfi kiállításá­ra, Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, Bulgáriába, a Szovjetunióba, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, egy sor nyugati országba. És természetesen eljutottak már több miskolci otthonba is. Négyszáz lány tanulja a ézőnyegszövést jélenleg, cserében egy speciális egyé­ni szint keressen irodalmunk­ban. Mert azt, amit egy em­ber megláthat az életből gyomrán és érzékein keresz­tül, azt elmondja versedben Berda József. Egy lest fejlő­déstörténetét adja a husza­dik század második harma­dából. Amikor megismerjük, kamaszként csodálkozik ön­magán, aki kivetve a világ­ból, a fiatal test erejével, te­hetségével vigasztalódik. De a kamaszévek múltán hangja megkeseredik, a semmivel már képtelen betelni, mások ilyenkor alapozzák otthonu­kat, polgári jólétüket. A fia­tal, bolondos költőből csavar­gó lesz, alti ezért csak egy- egy jó evéssel, szeretkezéssel vehet bosszút, ünnepként ér­őtökéivé a másnak napi pon­tossággal megadódó javaikat- 7 Aztán lassan már „pocakra ?hajlamos”, különcként festi ▼szeretettél Aha Novak és mé- ^ri ridegen a katonai vizsga- L lat. Az ember beletörődne lm ár a leözelgő őszbe, de ck- 7 kor meg a háború és fasiz- ▼ mus borzalmai találnak el­S utasítóra az ismét megkemé­nyedő hangokban. A változó évek során a* érzéki szintű tudomásulvétc' hozzá nőtt, mint csigához & 2 háza. Időnként ki-ki lép belő­nie, mégis, a művészet számá­rra valójában a kedélyes öreg- A úr marad, gombáival, kellé- Ymes társaságával, ivócdmlxr ▼ráival, zsörtölődéseivel, időn­kként jogos felháborodásaival- 4 A test öregkori társasága ez. A most már a kor helyett al­léiéikor ünnepei e kései vert Tsek, tiltakozás helyett legfel' V jobb a ki rail rekedt em:bc-T k emésztés közben elmondod r dobogásai. De ez a kívülre' Ikedtség nem kényszerűség ’inkább egy életforma végig' k vitele, egy kedves ritkaság könként vállalt rezervátuma, r amit sók barát keres fel Ihogy tanuljon tőle, az élete* Yminden körülmények közöt* »— becsületesen megmaradva a— élvezve élni. 7 Berda József a miskole* ▼ vers-szeretők körében eenf V ismeretlen. Az elmúlt év W ) vaszán, a könyvhét idején 6 j megyei könyvtár helyiségé ♦ ' beír találkozott olvasóivai. Kabdebó Lóránt gyak a közvetlen érzékelés- : rl birtokba vett állapotuk­ban jelennek meg költészeté­ben. Ez persze nem azt je­lenti, hogy nincsenek más té­májú. és formálású versei. Sőt, szép számmal. Ezek a versek inkább emberi doku­mentumok, szenvedélyes, be­csületes, néha ritka bátor val­lomások, de művészileg nem­igen emelkednek ki a kor át­lagterméséből. A kezdő kötet Ígéretes egyensúlya megbom­lott, költői fejlődésében el­sorvadtak ezek a hangok, „mint az ökölbeszorult ma­rok, mikor zsibbadtan eler- nyed végül a hiábavalóság előtt’’, élőnek csak a „ka­masz és bő hassal áldott’’ maradt. Feladott ezzel egy közepes költői pályát, hogy Ebben a kötetben Borda József eddigi költői útjának összegzését, legjellemzőbb verseinek válogatását kapjuk. Berda József a húszas években úgy indult, mint századunk nem egy költője: szépre vágyott, emberi szót cs emberhez méltó életet ke­resett. A kivertség, az éhe­zés. a nagyváros fényei közt búsító magány várta. Lázad­ni kezd, közben 'felfedezi ka­masz-érzékiségét, hogy egy életen át megmaradjon en­nek a kamasznak. Mint em­ber, rég túljutott rajta, mint költő, a világ tudomásulvéte­lének ezen az érzéki, áttétei nélküli szintjén maradt. Si­keres képeit, hasonlatait ezek a benyomások formálják: a természet, az ember, a lár­Berda József: Magamhoz méltón

Next

/
Oldalképek
Tartalom