Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
Kedd, 1966. március 22. ßSZAKMAGYARORSZAG 3 Négy év távlatából... Megkérdeztük ifjú Síevlik Bélát, a Szerencsi Cukorgyár párttitkárát j: Mi lesz a palántákkal ? Mpigádninnka — férvén felül Egyetlen gép sem képzelhető el csavarok, alátétek, anyák nélkül. Ezeket a fontos kötőelemeket a Gépgyárban a normába üzemben készítik. Sokszor előfordul, hogy az üzemek terven felüli igényt is támasztanak a normába üzem dolgozóival szemben. A normába üzemben mindenki tudja, hogy az általuk készített munkadarabok a komplett gyártás szempontjából nagyon fontosak. így aztán, ha módjuk van rá, a programon felüli munkát is elvállalják és dicséretükre legyen mondva, becsülettel el is végzik. Tóth Ferenc szocialista brigádja például vállalta, hogy az M-egy- ség részére március 28-ig terven felül elkészít 30 darab hatszögmarózást, ugyanennyi anyát, 60 darab csőszorítóanyát, 30 darab tengelyt és 40 darab forgócsapot, valamint ezer darab tengelycsapszeget. sát igényli. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az időjárás okozta tényezőket sem. Bízunk a gyár műszaki vezetőiben^ jó szellemű dolgozóiban, ,s az előző kongresz- szus előkészületeihez hasonlóan, megfelelő időben és műszakilag is megalapozott felajánlásokat teszünk évi feladataink, célkitűzéseink sikeres megvalósítására, s „hagyományainkhoz híven”, felhívást intézünk majd az élelmiszeripar üzemeihez. Gyárunk minden dolgozója tudja, hogy a korábban már említett megtisztelő címek és kitüntetések bennünket bizonyos mértékben köteleznek is. Bízunk erőnkben, a cukorgyár minden dolgozójában, bizonyára most se fogunk szégyent vallani... A kongresszustól elsősorban azt várjuk, hogy elemezze jelenlegi helyzetünket, az elmúlt négy esztendő tapasztalatait, tanulságait, foglaljon állást a népünk jövőjét érintő legfontosabb elvű, gazdasági, társadalmi és a pártéletet közvetlenebbül is érintő kérdésekben. Adjon világos programot az elkövetkezendő évekre. A — Ila újra küldötté vá- lasztanák a Szerencsi Cukorgyár cs a járás kommunistái, mire hívná fel a legközelebbi megyei pártér- tclcezlet figyelmét? — Bárki is lesz majd a küldött tőlünk a megye legmagasabb pártfórumán, biztos, hogy nem megy „üres kézzel” ... Beszámolhat gyárunk nagyarányú fejlődéséről a VIII. kongresszus óta, s a gyár dolgozóinak helytállásáról. Külön is említést tehet a szocialista brigádmozgalom jelentős fejlődéséről, és természetesen az 1966. évi karbantartási és répaíeldolgozási időszak addigi eredményeiről. Aztán a kapacitás-fejlesztési tervről is, melynek megvalósításához már most is elkelne a segítség — mondotta a Szerencsi Cukorgyár párttit- kára. Csépányi Lajos zatást. Most ezek fokozottabb köve tel mén y e ke t. t ámaszta vak a kommunistákkal szemben. Konkrét politikai, társadalmi és termelési feladataival, illetőleg követelményeket. Nem lesz könnyű ezek teljesítése, de, mert fontos feladatokról van szó, mint mindig, most is bízunk a kommunisták helytállásában. A karbantartó évadnyitó műszaki konferenciát is a kongresszusra való készülődés szellemében tartottuk. Jelenleg ugyan még nincs olyan kongresszusi felajánlásunk, amely műszakilag-gazdasági- lag is kidolgozott, megalapozott, de már készül. A legfontosabb célja az lesz: olcsóbban, jobb minőségű cukrot! Ez nyilván sok gazdasági-műszaki, karbantartási, felújítási, technológiai és szervezési feladat jó megoldá1962. október 26-án, a megyei pártértekezleten felszólalt többek közöt ifj. Stevlik Béla is, a Szerencsi Cukorgyár fögépésze és párttitkára. Elmondotta, hogy a VII. pár tko ngr ess zus zászl a j á val kitüntetett gyár dolgozói, annak idején versenyfelhívással fordultak az élelmiszeripari üzemek munkásaihoz. Felhívásuk széles körű visszhangra talált. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói felajánlották, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére 3400 mázsával több cukrot adnak az országnak a tervezettnél. A továbbiakban bírálta az Élelmiszeripari Tervező Intézet munkáját. A minap felkerestük Stev- Jik elvtársat a cukorgyárban és választ kértünk tőle néhány kérdésre. I — A cukorgyár dolgo- zóinaki sikeriilt-e akkor teljesíteniük a Vili. kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat? Milyen változással, fejlődéssel találkozhatunk a Szerencsi Cukorgyárban a Vili. pártkongresszus óta? — Sikerült. A kongresszusi munka versenyben m ásodik helyezést értünk cl az élelmiszeripari üzemek között. Nem a felajánlott 8400, hanem 11 300 mázsa cukorral termeltünk többet a tervezettnél. Általában más gazdasági mutatóink is kedvezően alakultak az elmúlt években. Azt hiszem, nem kell bizonyítani: nagy megtiszteltetés volt, hogy a VIII. kongresszus oklevelével, valamint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával tüntették ki gyárunk dolgozóit. Ami a változásokat, a fejlődést illeti: jelentős beruházásokra és felújításokra került sor az elmúlt években. Ezek egyrészt az energia-takarékosságot, másrészt az ön- költségcsökkentést, a minőségjavítást és az exportképes .termékek mennyiségének növelését szolgálták. A Láng Gépgyár két nagy teljesítményű főzőedényt készített számunkra, importból kaptunk négy darab rétegező Herku- les-szűrőt, továbbá finomkristály szárító-, hűtő-, osztályozó berendezést, cukorpép hű- tő-kavaró berendezést, és különböző rakodó gépeket. Ezek azóta üzemelnek is. Aztán sor került két dugattyús lég- szivattyú generál-felújítására, különböző forgácsoló gépek beszerzésére és jelenleg készül egy „házi” hőerőmű is, amely 85 millió forintos beruházás. De az imént említettek külön-külön is milliós beruházások, melyek végeredményben megkönnyítik munkánkat, segítik a termelés emelkedését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a munka termelékenységének növekedését, a minőség javítását, a munka termelékenységének növekedését. Mindezekből megállapítható. hogy a Szerencsi Cukorgyárban megvalósulnak a megyei pártértckezlct és a VIII. kongresszus által az ipar számára előírt fontos határozatok. Közben már a jövő feladatain is gondolkodunk. Gyárunk szakembereinek meghallgatásával az Élelmiszeripari Tervező Intézet már elkészített egy tanulmánytervet jelenlegi teljesítményünk kétszeresére fejlesztéséről. A részletek kidolgozása folyamatban van. Ezt a tervet 1971-re kell majd megvalósítanunk. — Volt-e foganatja a • pá-'értekezleten elhangzóit bíráló megjegyzéseinek? — Feltétlenül javult az Eleim' szeripari Tervező Intézet dolgozóinak munkája. Szakembereik a következő évben, vagyis 1963-ban, az általuk készített létesítményt jó hatásfokú üzemrésszé változtatták. Tavaly, vállalatunk nagy rekonstrukciója során a legjobb értelemben megváltozott véleményünk az Élelmiszeripari Tervező Intézet dolgozóinak munkájáról. O — Mikén* fogadták a cukorgyárban a IX. pártkongress tus összehívásának hírét, mivel készülnek rá, és mit várnak a lcongresszustól? — A gyár vezetői és dolgozói között egyre gyakrabban kerül szóba a közelgő IX. kongresszus, párt- és társadalmi életünk e nagy jelentőségű eredménye. A tennivalókról már tanácskoztunk a járási pártbizottság vezetőivel. A gyár pártvezetőségének munkatér, ve december végéig tartalmazza a feladatokat. A nálunk kialakult gyakorlat szerint minden kommunista fél évre kap konkrét púrtmegbí! . paradicsom már vi■ A rágzik az üvegházI lm ban, bimbós a papri• ka is. Ebből lenne a | korai termés. Sűrűn körü■ lőttük pedig kiültetésre vár | sok ezer fiatal palánta. Min- , den cserépben erősödik egy- 1 egy Ids paradicsomszár, de | ezt is ki 'kellene már ültetni. ■ Kiültetni, de hova? | Ez a legnagyobb gondja • Dudás Józsefné kertészeti | brigádvezetőnek. Három hold . területet bízott gondjaira a • miskolci Táncsics Tsz. Itt, a I hejőesabai üzemegységben, a az üvegház mellett tizenhat hollandágy is van. Ide kel- X lene kiültetni az eddig gon- •í* dósán nevelgetett, körülbelül X tizenhétezer tő paprikát és .. tízezer tő paradicsomot. ;| A hollandágyakat azonban , elöntötte a víz. Hét ágyban • 5609 fej saláta lett volna már, | ha nem veti fel a víz. Ha csak 2 forintjával számoljuk 1 a korai salátát, akkor is I csaknem tizenkétezer forint ■ veszteség mindjárt az év ele- || jén. És mi lesz a paradicsom■ • mai, a paprikával? I) Dudásné és a kertészeti .. brigád tagjai kétségbeesve 11 nézik gondos munkájuk kár- !! baveszését. • ’ — Saját anyagi vesztcsé11 gémén kívül az is bosszant, ■ • hogy a tsz-tagok az én szeli memre hányják majd: ráfi- .. zetéses a kertészet, nem tuII dók termelni. De mit tegyek? I, Szinte állandóan a vezetőség 11 nyakára járok, segítsenek* Készülődés az énodi országgyűlés 200. évfordulójára Jövőre lesz 260 esztendeje, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezetésével az ónodi várban összeült a magyar országgyűlés, és kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A történelmi jelentőségű évfordulóról méltó módon emlékeznek meg a község dolgozói. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslatait figyelembe véve, máris megkezdték az ünnepi program kidologzását. Az eddigi tervek szerint a hajdani híres vár környéket parkosítják, és felállítják ott II. Rákóczi Ferenc szobrát. A községben saját erőből kis tájmúzeumot rendeznek be. Ebben a múzeumban helyezik cl a falu gyűjtőinek, így Udvari Sándornak és dr. Kc- ményfi Béla nyugdíjas orvosnak értékes emléktárgyait. Megtalálható ezek között az egykori ónodi fazekasok díszes cserépedényei, a török időkből fennmaradt fegyverek, kardok, cs különböző Rá- kóczi-ereklyék. A kis múzeumot úgy rendszik be, hogy az ott látható tárgyalt a község fejlődését tükrözzék. Ezenkívül összegyűjtik a Rá- kóczd-szabadságharc történetét, az ónodi országgyűlés eseményeit és azokat a község vezetői, valamint pedagógusai klubesteken ismertetik majd. A jubileumi ünnepséget 1967 nyarán rendezik meg Ónod községben. Ha másként nem, adjanak téglát, cementet. Mi magunk is nekiállunk, hogy megemeljük a hollandágyakat Ezt kellett volna tenni már korábban is, mert a magas talajvíz évek óta gondot okoz. Dudásné lelkiismeretes, leleményes asszony. Az egyik partoldalban nekilátott az asszonyokkal, a lányokkal újabb, kisegítő hollandágyat ásni, hogy a cserepeket fel tudja szabadítani, s ne álljon meg teljesen az élet az üvegházban. Ez a kertészet az egyesülés után a hejőesabai tsz-től került a Táncsicshoz. Igaz, hogy annak idején eleve nem volt szerencsés oda tervezni a kertészetet, ahol van. Négy éve csak egyszer, az aszályos esztendőben volt jó termés, mert mindig magas a talajvíz. Az üvegház kazán helyiségében jelenleg is féllábszárig ér a víz, úgy szivattyúzzák ki naponta. _, o, de csak azért fenn- tartani egy kertésze1\ tét, hogy legyen, ha nem kifizető is—értelmetlen dolog. Ideje lenne eldönteni, szükség van-e a kertészetre, vagy nincs. Ha igen, gondoskodjanak róla, áldozzanak rendbehozására, ha pedig nem, szüntessék meg! Munkaerkölcs szempontjából is helytelen, hogy cél nélkül dolgoztatnak ott embereket, akik a maguk számítását se találják meg. A. I. Meghossza bbították a Képcsarnok pályázatának határidejét A Képcsarnok Vállalat korábban pályázatot hirdetett az ifjúság részére. A pályázónak a Képcsarnok Vállalat boltjaiban látható képekről, kisplasztikákról és egyéb művészeti alkotásokról kell rövid értekezésben megírniuk, hogy egyik, vagy másik darab, összesen háromféle mű miért nyerte meg tetszését A pályázat nemcsak felhívja a figyelmet, hogy érdemes bemenni a Képcsarnok boltjába, és megtekinteni a kínált műalkotásokat, hanem segíti fiataljaink esztétikai fejlődését, a képzőművészeti és iparművészeti alkotások értékelését, a pályázók ítélőkészségének fejlesztését is. Mint a miskolci bolt vezetőjétől értesültünk, a pályaművek beadási határidejét 1966. április 15-ig meghosszabbították. Az őszi veíések feffrágyázása és gondos ápolása a Jó termés egyik feltétele táblákat sok helyen hosszú ideig víz borította, ami nagyon megsanyargatta őszi vetéseinket. A fej trágyázás az említ ett tényezők miatt most halaszthatatlan, ettől függ kenyérgabona termesztésünk sikere. A műtrágyát elsősorban a gyengén telelt vetésekre szórjuk, késedelem nélkül, amikor a talajra már rá lehet menni. A kiszórandó műtrágya mennyiséget a vetés állapota és a rendelkezésre álló műtrágya határozza meg. Céltalan lenne azonban alacsony adagokkal kísérletezni. Az említett területeken legalább 1 mázsát kell kiszórni pétisóból katasztrális holdanként. A kisebb mennyiség hatása elenyésző lehet, és csak a termelési költségeket növeli. Nem könnyű elosztani az üzemek között a rendelkezésre álló, elég kevés nitrogén műtrágyát. Véleményünk szerint azokon a területeken, amelyeken jobb a növényállomány, sokat segíthetünk később, a vegyszeres gyomirtással egyidejűleg kipermete- zett karbamidos levél trágyázással is. A GYOMIRTÓ vegyszerekkel (dikonirt, egyéb) kipermetezett karbamid termést növelő hatása már kipróbált, jól bevált módszer több termelőszövetkezeti gazdaságban. Költségtöbblete nem jelentős, csupán a 6—7 kilogramm karbamid ára jelent többletkiadást. Külön figyelmet kell fordítani azokra a területekre, amelyek ősszel szuperfoszfát műtrágyát kaptak, ezekre feltétlenül adni kell fejtrágyát, ellenkező esetben a foszfor műtrágyák hatására sem számíthatunk teljes ■ biztonsággal. A fejtrágyázás sikere nagyban függ a kiszórás időpontjától. Legeredményesebb akkor lesz a fejtrágyázás, ha a vegetáció, a fejlődés megindulásakor már a növény rendelkezésére állnak a szükséges tápanyagok. Megkésett kiszórás esetén előfordulhat, hogy a kora tavaszi gyomok használják fel a kultúrnövényeknek szánt értékes tápanyagokat. Amilyen sürgető munka a fejtrágyázás, annyira veszélyes lehet és nagy károkat okozhat a vetések túl korai tiprása. A mélyebb fekvésű, nehezebben száradó táblákon kézi munkaerő felhasználásával pótolhatjuk a gépeket. A gépi műtrágyaszórással inkább várjunk néhány napot, mintsem a géptaposással még nagyobb mértékben károsítsuk növényállományunkat. A MEGYE szántóterületének, talajainak nagy része cserepesedésre hajlamos. A cserepesedés káros hatása ki- sebb-nagyobb mértékben minden évben jelentkezik az őszi vetésekben. Olykor egymáasás, vagy ennél nagyobb terméskiesést is jelenthet holdanként a karos cserepesedés! Különösen víznyomásos területeken, de az ősszel simára elmunkált vetéseken is cserepes lesz gyors száradás esetén a talaj. A cserepesedés ellen legjobban bevált munkagép a küllőska- pa! A GONDOS fejtrágyázással, ápolással sokat segíthetünk őszi gabonavetéseink állapotán. A termésátlagok növelésének a tavaszi munkák idején van meg az utolsó lehetősége őszi vetéseinkben. Termelőszövetkezeteink szakvezetőinek minden táblát ismerniük kell, csak így tudják eldönteni, melyik vetés milyen ápolást, trágyázást kíván. Krisztián József tudományos munkatárs PutnoK. AZ ELMÜLT év rendkívüli időjárásának kedvezőtlen hatását ez évben is érezzük. Az őszi vetések nem kellően megerősödve teleltek. A korai tél se kedvezett az átte- leltetésnek. A tavalyi, rendkívül sok csapadék nagyon sok tápanyagot, elsősorban nitrogént oldott ki a talajból. Lejtős területeken a talaj- pusztulás, a lemosás miatt még nagyobb a tápanyagveszteség. A mély fekvésű szeljék az előforduló problémákat. A két határállomás szocialista munkaversenye lehetővé teszi, hogy a nagy jelentőségű nemzetközi forgalom lebonyolítása zavartalan legyen ezen a vasútvonalon. Tovább kell tehát fejleszteni a szocialista munkaversenyt nemcsak a gazdasági, hanem a politikai, a szakmai és a két nép barátságának és kölcsönös megismerésének vonatkozásában is. Ennek nagyon jellemző, szép példája a csehszlovák és magyar határőrség, valamint a vámőrség dolgozóinak testvéri együttműködése a két határállomáson. Az érték(les rendkívül termékeny volt. Nagy feladatok előtt állnak a két határ- állomás dolgozói. Reméljük, hogy a feladatok megvalósításában ugyanilyen összefogás realizálódik, mint amilyen a vitában elhangzott. Németh Imre országgyűlési képviselő elért eredményeket a közös testvéri összefogásban rejlő erő biztosította. A szűk állomásokon csakis így lehetett elérni a megnövekedett forgalom balesetmentes lebonyolítását. A vita során mind csehszlovák, mind magyar részről értékes javaslatok hangzottak el az elért eredmények továbbfejlesztésére. A Miskolc—Hidasnémeti vasútvonal és a Hidasnémeti vasútállomás átépítése fokozott erőfeszítést kíván. A csanyai állomás főnöke a legmesszemenőbb segítséget ajánlott fel erre az időre. Nagy gondot okoz a Jugoszláviából Csehszlovákiába irányuló tranzitforgalom is. Ennek jó megszervezése végett javasolták egy lengyel—csehszlovák—magyar tanácskozás mielőbbi megtartását, majd utána kibővítve jugoszláv és román megbeszéléssel. Elhatározták, hogy havonta értékelik a munkaverseny állását, hogy menet közben kijavíthassák a hibákat, megbef, . szocialista munIhVek ol(l kaversenyben állnak egymással a csehszlovák Csanya és a magyar Hidasnémeti határállomáson dolgozó vasutasok. Az 1965 második félévi munkát értékelték a napokban a hidasnémeti állomáson. A szocialista munkaversenyben részvevő csehszlovák és magyar vasutasok küldöttein kívül jelen voltak a kassai üzletvezetőség, a miskolci igazgatóság, a Kassa kerületi, a Borsod megyei szakszervezeti-, valamint pártbizottságok képviselői is. Tégen Károly, Hidasnémeti állomásfőnöke értékelte a versenyt, amelyet 3.6 pontszám többlettel a hidasnémeti vasutasok nyertek meg. A Pozsonyban készült gyönyörű vándorzászlót így a hidasnémetiek őrzik fél éven át, amíg ismét értékelik a versenyt. A kassai üzletvezetőség és a miskolci igazgatóság képviselői úgy összegezték a munkaverseny tanulságait, hogy az Együtt m űküdés a hidasmémeti határállomással
