Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

ai, egyeauijetuiíí A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 52. szám ARA: 50 FILLER Csütörtök, 19GG. március 3. A budapesti „ házgyár“ első terméke Napfény - gondokkal A z ember jókedvűen ne­kifordította arcát a februári napfénynek, és azt mondta; ez igen, ez aztán nagyszerű. Ez kell nekünk! S mert az ember nem csupán napozgatásból él, a korai napfényt mindjárt be­kalkulálta: mit jelenthet a megélhetés szempontjából. Elő­ször is kevesebb fűtőanyag kell, már ma, és ez megtakarí­tás. Másodszor a korai tavasz, az ideális idő egyenlő azzal, hogy korábban lesz majd zöld­ségféleség, gyümölcs, miegy­más. Valószínűleg több is, te­hát olcsóbb áron. Mert az ed­digi években csak májusban tavaszodon igazában. Ha te­hát korábban jön a jobb idő, korábban kerül a mag a föld­be, korábban népesedik be a határ. S ez olyan többlet le­het nekem is, neked is, min­denkinek, amelyet nem lehet előre tervezni, de ha jön, mindannyiunk szempontjából számottevő ajándék. Pusztán a februári napfényt, a tavaszodást. számolva, ez év­ben nem is lenne különösebb hiba. Sajnos, a valóságban, s elsősorban a mezőgazdaságban már nem ilyen egyszerű a do­log. Mert a napfény, a való­ban nem tervezett, ajándék­ként kapott februári tavasz még csak az egyik adottság a sok közül. És az adottságok csak együttesen képesek mind­azt megadni, amire az ember számít. Ami mondjuk a fűtést illeti, ott egyszerű a dolog; Meleg van, tehát nem gyúj­tunk be a kályhába. Kevesebb szénnel futnak a gőzmozdo­nyok, s ez már tiszta megtaka­rítás. De kint a határban, a termelőszövetkezetekben, a mezőgazdaságban csak úgy realizálódhat az ilyen korai tavaszodás, ha a munkához, a szántáshoz, a vetéshez meg­vannak az egyéb szükséges feltételek is. S bizony, példá­ul megyénk mezőgazdaságá­ban nem sikerült, nem sike­rül úgy hasznosítani ezt a ko­rai tavaszodást, ahogy a való­ságban lehetne. Mi több, ala­posan megtoldotta, sűrítette « gondokat a februári napfény. N em arról van természe­tesen szó, hogy a tsz- tagság csak a ház ab­lakából, vagy az ud­varról nézte volna a napsü­tést. • Ellenkezőleg, egy-egy közös gazdaságban már janu­ár végén megpróbáltak dolgoz­ni a traktorok, hogy mielőbb Pótolják a kedvezőtlen őszi időjárás okozta lemaradást. S amint eltűnt a hótakaró, azon­nal megtelt emberekkel a ha­tár. Gondozták a gyüinölcsö- söfcet, szórták a műtrágyát, vízgyűjtők, folyómedrek felé irányították a talajon össze­gyűlt belvizeket. És természe­tesen meggyorsították a tava­szi készülődéseket. Több he­lyen február utolsó napjaiban hiár vetettek is. Mákot, bor­sót, s más növény féleségeket; Azonban, általában nem sike­rült úgy dolgozni, ahogy az időjárás engedte volna. S fé­lő, hogy az elkövetkezendő napok sem hoznak nagyobb fordulatot, amely pedig száz­ai Utókat jelenthetne. Az ok?! Egyrészt a nem megfelelő fel- készültség, a nem megfelelő kooperáció, másrészt objektív jellegű hibák. Február utolsó napján be­szélgettünk á tavaszi gondok­ról megyénk egyik vezető szakemberével. Elmondotta, hogy számos termelőszövetke­zetben nyugtalankodnak: ho­gyan sikeréi hasznosítani a kedvező időjárást, illetve, lesz-e elegendő vetőmag, gyor­sabban javítják-e a következő napokban a gépeket, mert ezek nélkül hiába süt a Nap. Első­sorban e két fontos feltétel hiányzik manapság közös gaz­daságainkban a gyorsabb, a szokásosnál korábban elvégez­hető munkához. Az az igazság ugyanis, hogy a traktorokat és a munkagépeket télen is a ko­rábbi évekhez hasonló „üteme­zéssel” javították, ellenőriz­ték gépjavító állomásaink. Sőt, bár a feltételek itt is jobbak, mint régebben, egy-egy terü­leten éppen a termelőszövet­kezetek nem siettek a gondo­zásra szoruló gépek, munka­gépek javíttatásával; De ha javító állomásaink általános­ságban tartották is az „üte­met”, s ezt nagyjából tartot­ták, ez sem jelenti, hogy feb­ruár közepén, vagy végén pél­dául már a traktorok soka­sága láthatott volna munká­hoz. N os, itt ismét ki kell je­lentenünk, hogy ez a tavasz, illetve ez az időszak is tanulság a jövőre nézve. Bizonyos, hogy az adottságok, a lehetőségek is erre szorítottak bennünket, hiszerf a gyorsabb munkához több szakember, jobb alkat­részellátás, több műhely szük­séges, azonban az elmúlt éveic során kialakult egy ^ja­vítási időszak”. Ez az áprilisi, májusi tavaszodásnak meg is felelt. Azonban ha korábban érkezik a jó idő, ezzel a „tem­póval”, ime, nem tudjuk hasz­nosítani, hiszen a talaj mun­kához, a vetéshez gépek is kel­lenek. Enélkül nem megy, bár­hogy süt is, akár január köze­pén a Nap. Ha ezen nem vál­toztatunk, ha elméletben, és gyakorlatban nem készülünk fel akár egy februárban bekö­vetkező tavaszi „kampányra”, akkor ne is tavaszodjék, csak áprilisban!.; i Igaz, most gyorsan összeülnek a szakem­berek és megbeszélik, hogyan lehetne az elkövetkezendő na­pokban gyorsítani a gépjaví­tást. Hiszen több tízezer hold- nyi terület ősszel mélyszántat- lan maradt, s ezt most pótol­ni lehetne! Ez azonban későn kalkulált sietség! A másik fontos feltétel: a vetőmag, őszi veté­seink, sajnos, csak gyengén közepesek. Kedvezőtlen volt az időjárás. Jelentős területen tönkretet­te a vetéseket a víz, a folyók hirtelen jött áradása. A hiá­nyokat pótolni kellene, azon­ban a 80—100 vagonnyi ta­vaszbúza, s a 40—50 vagon­nyi tavaszárpa vetőmag-szük­séglettel szemben nem egészen 50 százalékos a készlet. Me­gyénk szakemberei most min­den követ megmozgatnak, hogy előkerítsék a szükséges magot Nem biztos, hogy sikerül. S ha nem sikeréi, akkor ez év­ben már csak kevesebb terem­het, mint amennyihez az egyéb feltételek tetőzötten megvannak. Reméljük, hogy az illetékes minisztériumok se­gítenek. Azonban jobb lett volna korábban! íme, nem is olyan egyszerű dolog ez a korai tavaszodás! Barcsa Sándor Hivatalosan is elveszett az amerikai kidrogénbomba Washington. Az amerikai külügyminisz­térium szerdán hivatalosan is elismerte, hogy a két ameri­kai repülőgép emlékezetes január 17-1 összeütközésekor Spany ’ország területe felett, elveszett egy „atomszerkezet”, amelyet még máig sem sike­rült megtalálni. Miér! írncs elég igény az Alsózsolcai Epiüetelemövár terméke re H. Lacika Kotier farkasok a lornaszenEakahi halárban Befejezés előtt Budafokon az első öiszintes lakóépület összeállítása, melyet a buda­pesti házépítő kombinát előregyártott elemeiből építettek. Az indonéz fővárosban a Mcrdeka palota környékén őrködő tengerészgyalogosok el­lenőrzik a munkahelyükre indulókat a jobboldali diáktüntetések után. A Borsod megyei szervezet ügyvezető elnöksége keddi tó­ba vitet t ülésén foglalkozott az öt évre szóló fejlesztési irány­elvekkel. A vitában több bírá­ló megjegyzés, észrevétel és konkrét javaslat hangzott d* Ezeket összegezik, és a társu­lat országos vezetőségének rendelkezésére bocsátják: A TIT Borsod megyei szer­vezete ügyvezető elnökségének ülésén, amelyet dr. Csókás Já­nos megyei elnök vezetett* foglalkoztak a Borsodi Szemle ez évi programjával, a szer­kesztéssel és terjesztéssel kap­csolatos időszerű feladatokkal is. Ä Venus—3 visszhangja Győzelem a világűrben Újabb nagyszabású szovjet kozmikus vállalkozás várható A szerda reggeli szovjet lapok fő témája a Venus—3 sikere. „Győzelem a világűr­ben”, „A világűr ostroma folytatódik”, „Címerünk a Venuson”, stb. — ilyen cí­mek alatt közlik a lapok kommentárjaikat. A szocialista országok saj­tója vezető helyen foglalko­zik a, szovjet tudomány új sikerével. A Rabot.nicseszlco Delo hangsúlyozza, hogy a bolgár nép teljes szívéből őréi ennek a sikernek és büszke arra, hogy a Venuson épp a Szovjetunió címere ta­lálható. A lengyel lapok a Venus—3 sikere kapcsán rá­mutatnak, hogy az annál jelentősebb, mi­vel a célpont százszor olyan messze található, mint a Hold, ami nagy kö­vetelményeket támaszt az űrhajó repülését követő és irányító földi állomások iránt. A Neues Deutschland kije­lenti, hogy 1966. március 1-e úgy kerül be az ember alkotó géniusza kutatásainak törté­netébe, mint a győzelem nap­ja. Rendkívül nagyra érté­kelik a .szovjet űrkutatás leg­újabb sikerét a kubai tudások is. A szerda reggeli japán la­pokban minden jelentősebb eseményt háttérbe szorított a Venus—3 sikere. Ez, valamint a szovjet automatikus űrál­lomás sima leszállása a Hold­ra februárban — írja az Aszaló —, megmutatja, hogy a Szovjetunió ismét az Egye­sült Államok előtt van. Győzelem — így jellemzi az angol sajtó tömören a Venus—3 űrállomás sikeréről szóló közleményt. Több lap az erről szóló beszámolót New York-i tudósítójának anyagával egészíti ki, ame­lyek amerikai tudósok nyi­latkozataira utalva megálla­pítják, hogy ezzel az ered­ménnyel a Szovjetunió 10 évvel előzte meg az Egyesült Államokat a bolygókuta­tás területén. Moszkvában fontosnak tartják, hogy a szovjet űrku­tatás jelenleg a témáié szé­les skáláján dolgozik. A Lu­na—9 új fejezetet nyitott a Hold-kutatásban, 111-ik tag­jához érkezett a „Kozmosz” szputnyik-sorozat, új ma­gasságokba terjednek tó a biológiai kísérletek, sikeresen folyik naprendszerünk boly­góinak szondázása. Ebből so­kan azt a következtetést von­ják le, hogy az elkövetkező hetekben nem kizárt újabb nagy­szabású szovjet kozmikus vállalkozás, amely e kísérletek többségé­nek elemeit tartalmazná. A szakemberek nagy ér­deklődéssel várják a Venus— 2 és a Venus—3 tudományos felfedezésének közzétételét, amelyek újabb ismereteket fognak nyújtani e rejtélyes bolygóról. A Venuson elhelyezett szovjet címer több egyszerű szimbólumnál. Egy rendkívü­li interplanetáris párbeszéd kezdetét jelenti. A Szonda—3 önműködő bolygóközi állomás, amelyet 1965. július 18-án bocsátottak fel a Szovjetunióban, állan­dóan távolodva a Naptól, foly­tatja útját heliocentrikus pá­lyáján. Március 1-én, magyar idő szerint 22.20 órakor a Szonda —3 153 millió 520 ezer kilo­méterre volt a Földtől. A bolygóközi állomás vala­mennyi fedélzeti berendezése kifogástalanul működik. Az állomás fényképfelvételeket, továbbított a Földre a Hold láthatatlan oldaláról, továbbá nagymennyiségű tudományos tájékoztatást adott* A TIT ismeretterjesztő mun­kájában ez idáig csak éves ter­vek készültek. Az utóbbi esz­tendőkben mindinkább jelent­Folyfatla munkáját a bányászfiatalok tanácskozása Mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla, kedden két-? napos tanácskozás kezdődőt* Miskolcon az SZMT székhazán ban. A KISZ Központi Bízott-! sága és a Nehézipari Minisz­térium által rendezett munka­értekezlet szerdán folytatta munkáját. A programnak megfelelően délelőtt a KISZ- titkárok a szocialista brigád­mozgalom helyzetét, a SZOT elnökségének a szocialista cí­met elnyert brigádok és tag­jaik elismeréséről szóló hatá­rozatát vitatták meg. Ezen aa értekezleten szó esett még töb­bek között az akcióprogram készítések tapasztalatairól, a taggyűlések értékeléséről, va­lamint a Szakma ifjú mester« mozgalom kiszélesítésének le­hetőségeiről: Vitaindító elő­adást Mayer Rudolf, a KISS Központi Bizottságának helyet­tes osztályvezető je tartott; A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsainak veze­tői, Hoffer János titkár elő­adása után általában műszaki, problémákról vitáztak; keztek olyan igények, hogy a küldöttgyűlések elvi döntései alapján és az éves tervek ope­ratív jellegű feladatmeghatá­rozásai mellett szükség lenne hosszabb távra is kidolgozni és meghatározni a társulat is­meretterjesztő munkájának alapelveit mind tartalom, mind módszer tekintetében. (Tema­tikai programok, hallgatók — előadók, a munka hatékony­sága; módszeres eljárások* szemléltető eszközök, szervezé­si tennivalók, anyagi- és tech­nikai feltételek.) A társulat or­szágos ügyvezető elnöksége ennek alapján kidolgozta az I960—70-ig terjedő időszakra az ismeretterjesztő munka alapvető feladatait, fejlesztési követelményeit, irányát. Ter­vezetét megvitatás végett a megyei szervezetek rendelke­zésére bocsátotta* Feszült a helyzet Djakartában A fejlesztési irányelvekkel íagtailozott a TIT megyei ügyvezető elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom