Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Nyugat-németországi képek 3. Müncheni mozaik A bajor tartomány főváro­sa, München, az elmúlt fél évszázad alatt egyezményei s politikai csatározásai révén vált mind ismertebbé. A nyolc évszázada városi rang­ban munkálkodó település csaknem mindig tartományi székhely volt, s ennélfogva jelentősége fokról-fokra nőtt. Az egymillió százezres lélek- ezámú város 70 százaléka el­pusztult a második világhá­ború alatt. Újjáépítésekor ragaszkodtak az eredeti, job­bára barokk stílushoz. így München, ellentétben Frank­furttal, Düsseldorffal, Essen- nel, és más, modernizált vá­csegett-ropogott, egyszóval használhatatlanná vált. Ám a posta nemsokára bemérte a zavaró állomást, és megbün­tette a „feketéket” tízezer márkára. A piros taxik tu­lajdonosa fellélegzett, s ezt követően megkezdődött a békés együttműködés, ami az­zal járt, hogy a feketék is kénytelenek voltak a kon- kurrens cég megjelenése mi­att csökkenteni a viteldíjat. öí-í í*»rk n ntyisja München látványos város. A prágai városházához ha­kel egyetemben puccsot szer­vezett a weimari köztársaság megdöntésére. Lementünk a „nevezetes" sörpincébe. A napfény színes mozaik üvegeken át törhetett csak be a mélyen fekvő he­lyiségbe, ezért diszkrét félho­mály fogadott bennünket. A falak mentén sötét faburko­lattal szegélyezett boxok, ne­héz, sötét színűre pácolt tölgyfaasztalokkal. A pince csak a délutáni és az esti órákban tart nyitva. Ott jár­tunkkor múzeumi csendesség fogadott bennünket, csak egy „ügyeletes”, tizennyolc év kö­rüli pincérlány vasalt a sú­i fwmnmmsik ^3ai»,u xm. ■ mm w;: vrn \ 'S.u-mi Idnjdrátt Várható időjárás ma esfig: Felhőátvonulások csőkkel, bc- lycnkint havazással. Élénk északnyugati, északi szél. A* évszakhoz képest hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 5—9 fok között. München nevezetes épülete a városháza. Távolabb az Asszonyok temploma, „az ördög lábanyomá”-nak őrzője. rosokkal, megtartotta ugyan évszázados építészeti hangu­latát, de akadályokat gördí­tett a korszerű élet követel­ményei elé. Utcái, terei szű­kösek; nem képesek átbocsá- tani a hihetetlenül megnöve­kedett forgalmat. München pillanatnyilag Európa egyik legforgalmasabb, legmozgal­masabb városa. Utcáin a köz­lekedés állandó forgalmi du­gókkal párosul. A csomópon­tok, útkereszteződések át­eresztőképességének növelésé­re 26, automatikusan forgat­ható televíziós kamerát sze­reltek fel, s így a közlekedés­rendészet állandóan szemmel tarthatja a legforgalmasabb utcákat. Tervezik, hogy München alatt metrót és földalatti autóutakat építenek, hogy te­hermentesítsék a hagyomá­nyos közlekedési útvonala­kat. Parkolni szinte lehetet­len Münchenben. Szemtanúi voltunk egy Mercedes kocsi véget nem érő keringésének, miközben az autó gazdája egy talpalatnyi helyet kere­sett, hogy járművéből ki tud­jon szállni. A gond enyhítésére meg­építettek néhány földalatti parkolóhelyet. Ezekben több tucat kocsi elfér, jó pénzért két.~három perc alatt lemos­sák az autókat, gazdáikat megká véztat j ák. Taxi-liáborű Münchenben nemrégiben zajlott le egy igen érdekes taxi-per. A város utcáin ko­rábban csak a fekete színű, modern Mercedes taxik cir­káltak. Tulajdonosaik szak- szervezetbe tömörültek, és magas utaslarifát szabtak ki. Jött egy nagy pénzű vállal­kozó, aki felmérte a magas viteldíjakat, és határozott: olcsóbb taxivállalatot hoz lét­re. Franciaországban piros színű Furgonokat vásárolt, felszerelte adó-vevő készülé­kekkel, s a tettek mezejére lépett. Országgá-várossá kür- tölte: ingyen megy a legtávo­labbi hívóhelyre, s csak ak­kor csapja le a taxiórát, ha á kedves vendég beült a ko­csiba. A kilométerekért is ke­vesebb tarifát szedett, mint vetélytársai. Ezt követően megkezdődött a feketék és a pirosak ádáz küzdelme. A ..feketék” min­denekéiül' egy titkos zavaró állomást vásároltak, és elhe­lyezték a városban. A „piro­sak” adó-vevő készüléke re­sonlóan a müncheni városhá­za tornyában minden negyed­órában megjelennek különböző történelmi figurák, városala­pítók, és „eljátsszák” az év­százados település fontosabb történelmi mozzanatait. A legnagyobb érdeklődést azon­ban a müncheni dómban lát­ható „ördög sarkantyúja” váltotta ki. Elvégre olyan rit­kán láthat az ember valódi ördögsarkantyút. Méghozzá olyat, amelyet az utókor kő­be merevített. A monda szerint München­ben hat évszázaddal ezelőtt nagy pestisjárvány pusztított. „Az ördög műve ez!” — mondták a müncheni asszo­nyok, majd így folytatták: „Tudjuk, hol búvik meg az ördög. A templomban!” Be­mentek a templomba csapa­tostól. Egy asszony felkiál­tott: „Most ugrott ki! Lát­tam, amint nagy szökelléssel kiugrott és eltűnt.” Igen ám, de a legravaszabb ördög se tűnhet el nyomtalanul, mi­ként ez is ott hagyta sar­kán tyús lábnyomát. E becses nyomot aztán gipszbe öntöt­ték, majd pedig márványba merevítették. Most aztán cso­dálhatja az utókor, közvetle­nül a templom fő bejárata mögött. lyos tölgyfaasztalok egyikén. Pántos lasztexnadrággal bíbe­lődött. Megkérdeztük: mit tud a sörpince múltjáról? Egy­kedvűen felelte: — Azt, hogy mikor nyitunk, mikor zárunk, mennyi a kis­korsó és a nagykorsó sör ára, és a fehér virsli mellé min­dig párolt káposztát kell tá­lalni köretként. — Másról nem tud? — De igen. A külföldiek nagyon szeretik a sörözőt, meg azt, hogy a frontharco­sok néha itt találkoznak, és jókat mulatnak. Úgy látszik, azt már csak a történelemkönyvek lapjai őr­zik, hogy itt, e boxokban tíz évvel a fasizmus tényleges hatalomra jutása előtt, nagy sörös kriglik mellett már in­tenzíven kovácsolták kardjai­kat a 20. század legnagyobb kalandorai. A történelemből tudjuk: Hitler puccsát lever­ték, s magát a főkolompost ötévi börtönbüntetésre ítél­ték. De a történelem arról is szól, hogy e pince mélyén kreált tervek kieszelője már 1024. decemberében szabadon spacirozott München főutcá­ján. Párkány László (Folytatjuk.) Kiváló újítók a Pattiul fonodában Újítási ankétot rendeztek a napokban a miskolci Pamut­fonodában. A tanácskozáson megállapították, hogy az utóbbi hónapokban örvendetesen fel­lendült az újítómozgalom az üzemben. Tavaly egész eszten­dőben 59 újítást nyújtottak be, az idén, csupán februárban, nyolcvanegyet. A Pamutfonoda legkiválóbb újítói között 6000 forint érté­kű jutalmat osztották szét, a legeredményesebb újító, Tóth Tibor pedig egy mosógépet ka­pott. Ú' gazdái Kap a mező övesdi auíó?aví!ó es vasipari szó gáüaió részieg A megyei tanácsi könnyű­ipar fejlesztési tervei szerint szükségessé vált egy-egy ipar­ág azonos tevékenységének összevonása. Többek között az autójavításokat a Vas- és Fém­ipari Vállalat latja majd el. Ezért már ez év április 1-vel ennek a vállalatnak adják át a megyei Vastömegcikkgyártó Vállalat mezőkövesdi autószer­viz- és vasipari szolgáltató részlegét. Az autójavítón kívül azért kerül sor a vasipari szol­gáltató részleg átadására is, mert a mezőkövesdi üzemet, számottevő exporttermelése miatt, mentesítik a szolgálta­tási tevékenység alól. A vas­tömegcikkeket gyártó kisüzem termelésének 54,3 százalékát exportálja idén is tőkés orszá­gokba. A Nap kelte 5.50, nyugta 17.54 órakor. A Hold kelte S.l!*, nyugta 14.58 órakor. Névnap: József. 50 éve, 1916. március 19-én fialt meg Vaszilij Ivánovics Szurikov, az elmúlt század­végi orosz realista festészet­nek, Verescsagin és Rjcpin mellett, egyik legjelentősebb képviselője. Szibériai kozák­családban született. A péter- vári Művészeti Akadémián tanult. Első, hatalmas, drá­mai feszítőerőtől duzzadó, sok alakos tablói Nagy Péter cár korának mozgalmasságá­ból merítik tárgyaltat. Később az orosz történelem egyik korszakainak eseményeit mu­tatta be nagyméretű festmé­nyein, amelyeken — elsőként az orosz képzőművészet tör­ténetében — a néptömegek történelemformáló erejét áb­rázolta. Egyike volt. azoknak, akik tudatos munlcálkodással magas színvonalra emelték az élettől elfordult, formai és tartalmi tekintetben megre­kedt, orosz festészetet. Nagy komponáló készséggel, a drá­mai jellemek és az érzelmek hű ábrázolásával, a színhatások kitűnő felhasználásával fejez­te ki mondanivalóját. Alko­tott még kiváló képmásokat, akvarellaket és illusztrációkat is. Fő művei a moszkvai Tre- tyakov-galéria és a leningrádi Ermitázs díszei közé tartoz­nak. Diáknapok Miskolcon A Villamosipari Technikum március 15-én megtartott KISZ- napja nyitotta meg az 1966-os miskolci diáknapokat. A több mint két hónapon át tartó ren­dezvénysorozatban a város tizennégy középiskolájának és iparitanuló intézetének sok ezer diákja lép majd pódium­ra. Május 21-én rendezi meg a városi KISZ-bizottság a mis­kolci diáknapok záróünnepsé­gét. A szakszervezeti székház­ban a KISZ-napokon legna­I ’gyobb sikert aratott műsorszá­mokat ismétlik meg. — HATÁRIDŐ előtt tíz nap­pal szereltek fel a Lenin Ko­hászati Művekben két angol gyártmányú bugacsiszoló gé­pet. Az üzem dolgozói egész­ségesebb körülmények között dolgozhatnak, a gépeken ugyanis porelszívó berendezés van. — MOZDONY alá vetette magát Ózdon az e,Tyik vasút­állomáson Csinálos István. Iszákos ember volt, rendezet­len családi életet élt, való­színűleg azért követett el ön­gyilkosságot; — AUTOMAT1Z \LJAK a szállítást a mislu i Pamut­fonodában. A hamarosan be­vezetésre kerülő gépesítést az üzem újítóinak elgondolása alapján készítették. — A KÖZÉP-TISZA vidéki hordalékos talajokon, vízjárta területeken évszázadok óta sikerrel termesztik a fontos ipari alapanyagot szolgáltató nyárfát. A közelmúltban meg­jelent kormányhatározat ér­telmében tovább bővítik a nyárfatermő területeket. — MEGKEZDŐDTEK a fel­vételi beszélgetések, amelyeket a művelődésügyi miniszter rendelkezése alapján azokban a gimnáziumokban és szak- középiskolákban tartanak, ahol túljelentkezés van. A helyes és igazságos kiválasztást segítő beszélgetéseket április 10-ig mindenütt lebonyolítják. — SZIGLIGETI Ede: Cigány című színművét mutatta be Hejőpapin és a „hazai” közön­ség előtt a geleji sportkör színjátszó csoportja — írja le­velében Boldvai Ibolya Ge- lejről. — KÉT árván maradt gye­rekről gondoskodik a tiszalúci Rákóczi Termelőszövetkezet szocialista női brigádja. A gyerekek elhalt édesanyja munkatársuk volt, ezért köte­lességüknek érzik, hogy segít­senek. — A ROZSDATEMETŐ — franciául. Fejes Endre nagy­sikerű regénye a cseh, szlovák, lengyel, szerb-horvát és szlo­vén kiadás után a közelmúlt­ban Párizsban is megjelent. — AZ ÁRVÍZ kiszorította a vadakat a Tiszadorogma alatti hullámtéri erdőkből. Tíz őzikét és hat nyulat sikerült kimen­teniük a vadászoknak és a vadőröknek az elárasztott er­dőből. (Juhász Tivadar levelé­ből.) Közlemény Értesítjük az utazóközönséget, hogy a diósgyőri stadionban ren­dezett NB I-cs mérkőzések alkal­mával, a stadion jobb kiszolgálá­sa végett, a kettes villamosjáratot a délutáni órákban szüneteltet­jük. Valamennyi szerelvényünket a Tiszai pu. és Diósgyőr végállo­más között közlekedtetjük. Ebben az időszakban a Vasgyár és a Marx tér között körjáratot üzemel­tetünk. Miskolci Közlekedési Vállalat A sőpnnecs színhelyen A Hősök termén látható a frissen újjáépített Hősöké Csarnoka. Történet fűződik ehhez is. Jó két évvel ezelőttit De Gaulle tábornok köruta­zást tett Nyugat-Nómetor-i i szagban, és Münchenben az akkor még rom-érintetlen sé-I gében hagyott Hősök Csarno­kának emelvényéről mondott beszédet. S mivel a tábornok többször említette a német katona hősiességét, bátorsá­gát, hí vatkózván a Csarnok kőbe zárt romos figuráira, a müncheniek nyomban hozzá­kezdtek a Csarnok építésé-! hez. (Ugyanis korábban azért nem mertek hozzányúlni; mert Hitler „kisajátította” a. Hősök Csarnokát, s koeká-J zattal járt volna a háborús! szimbólumnak tekinthető' romcsarnok újjáépítése.) De] Gaulle tábornok azonban az. ellenállás egyik vezére volt,; s így az ő szavai „rehabilitál-, ták” a Hősök Csarnokát. 1 • Ettől az impozáns, +eret] >záró, szép építménytől flig. itven méterre található az a] történelmi nevezetességű sör-! pince, ahol 1923-ban Hitler,' prominens náci pártvezetők­F i l mj egyse t — BISZKU BÉLA. az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. Felkereste a szamossályi Üj Élet Termelőszövetkezetet, s elbeszélgetett a község, vala­mint a közös gazdaság veze­tőivel és tagjaival. — A RÓMAI katolikus egy­ház a katolikusok és más val­lásunk közötti házasságkötési törvényt részlegesen enyhí­tette. Az egyik legfontosabb változás, hogy felfüggesztik a ki közös ítési törvényt, hogyha római katolikus vallású em­ber nem katolikus pap előtt köt házasságot, — A DAGANATOK létre­jöttének okairól rendez isme­retterjesztő előadást a városi KÖJÁL és a Vöröskereszt március 20-án Miskolcon. Dr. Péter Zoltán onkológus fő­orvos tartja az előadást az SZMT-székházban. — NÉGYES1KREK — két­szer. A dél-afrikai East-hon- donban két fiút és két kislányt, Melbourne-ben pedig négy fiút szült egy asszony. A dél-afrikai családanyának az ikrekkel együtt összesen tíz gyereke van. Az utóbbi anyának ik­rei közül két csecsemő aznap délelőtt a kórházban meghall. — AZ ORSZÁGOS Nőlanács anya- és gyermekvédelmi bi­zottsága javasolja a gyerme­két egyedül nevelő édesapák számára a családi pótlékon kívül biztosítani kellene egye­bek között a fizetett gyermek- gondozói szabadnapokat Is« Egyidejűleg viszont javasolta a bizottság, hogy vonják meg a családi pótlékot azoktól az anyáktól, akiknek gyermekei állami gondozásban vannak» északmagyarorszag A Masvai Szocialista Munkás pír* Borsod oicgycl Bizottságának lapja Főszerkesztő. Sárköz) Ando* Szerkesztőség) MIskola Tanácsház tót 0. Telefonszámok: Titkárság; 16-886. Kultúrrovat* 16-067. Ipari rovat: 16-035. Párt- rovat: 16-078 Mezőgazdasági rovat* 53-607. Sportrovat: 16-049. Belpoliti­kai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Mlskola Kossuth u. U Felelős kladö- Bíró Pété» Telefon: *6-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u 15-17. Telefon- 16-213 Terjeszti „ Magyar Posta vetést 411 egy hőre 15 forgat; 6)1 őrizethető n helyi posta-' ravataloknál és kézbesítőknél. Index- *3.059 Készült • Borsodi Nyomdán*» Felelő* vezetői Mérj György ., Alvin Rakoff ismert angol ! | rendező legújabb filmje a szí- ! Vészek világába vezeti a nézőt. “Nem abba a romantikus, bo- ! !hém „operett-világba”, amely • -a nézők előtt különböző áttéte- ! Jlekben ismeretes, hanem egy ■ -realista miliőbe, a mai angol . .színészet buktatókkal tele ös­vényeire. . A sztori nem túlságosan ere- Jdeti, a hivatásának megszál­lottja, jelen esetben a színész ■többször került már film­vászonra. A cél elérése és az ■akadályok közt feszülő kon- Jfliktus-lehetőségek szinte téte­lesen ismertek a nézők előtt: Ja rangos szerepre vágyó szí- ■ nész. a miden nemes művészi ^szándékot gáncsoló reklám- .főnök, a múzsaként megjelenő Jcsitri lány. hagyományos kel- Jéklárból valók. Ám mégis fel ^kellett figyelnünk azokra az .apróbb realista mozzanatokra, •melyek a filmet figyelmet kel­tővé avatják. Ezek: a színészi A színész világban mutatkozó kímélet­lenségek, a kiszolgáltatottság parttalansága, a cél elérhetet­lensége. Persze, vannak a film­ben „befutottak” is, mintegy kicentizett variációja a való­ságnak, a lehetőségnek. Ám a mérleg nyelve mégis azok irá­nyába billen, akik valódi, vagy vélt tehetséggel kószálnak az érvényesülés peremén—siker­telenül. Van, aki magára nyitja a gázcsapot, a főszereplő (a nálunk is ismert, nagyon tehet­séges Kenneth More alakítja) makacs ellenállás után reklám­filmek tucatját vállalja, de végül megcsömörlik a sekclyes- ségtől, és az igazi művészet re-1 ményében vidékre utazik egy! kis társulathoz. ■ A film nem mentes bizonyos! szentimentalizmustól, de úgy látszik, ez a téma bármilyen! szigorú közegbe kerül is, nem; keményedül meg annyira, hogyj abból hamisítatlan szobrot le-; hessen faragni. ' <P — I)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom