Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
ftSZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1956. február ISÜgy helyezkedik cl a falu mint egy óriási T-bctü. Hajdanán három községből egyesült mesélik az öregek, azért ilyen A betű szára Öaszaló volt, s metszésponttól balra Ujaszaló Jobbra pedig Becs község — belőlük gyúrta az idő a mai Aszalót. — A három falu tulajdonképpen csak kettő volt — mondja a helység legszakavatottabb kutatója, Orosz László tiyugalmázott iskolaigazgató, a honismereti szakkör vezetője. — Ä régi Aszaló és Becs falu olvadt össze egykoron — utóbbinak nevét ma csak egy utca képviseli. Az ezernyolcszázas évek elején az ó-falut árvíz pusztította, helyében épült az új falu. Vajon miért nevezték a szomszédos falut Beesnek? Alighanem titok marad. Egy 1 407-ból származó irat említi ötoljára önálló községként. Feltehető, hogy az akkoriban fejlődésnek indult Aszaló „hódította meg”. Aszaló a XV. század végétől a XVIII. század elejéig megyei székhely volt, mezőváros jelleggel. A mai parókia mellett régi épület látható, az volt a megyeháza. A régi városkából csak ez maradt meg és egy szokás. Ha a falu szélén lakók a centrum felé igyekeznek, s megkérdi valaki tőlük, hova megy, akkor így válaszol: megyek a városba. Végtére is büszkélh cd hétnek azok, akik Mátyás fekete hadát megelőzve, „Bécs-hódítók” voltak, még akkor is, ha nem állta útiukat hatalmas kővár ... Szorgalmas kutatók... — A Hazafias Népfront megyei bizottságának kezdeményezésére alakultak meg a honismereti szakkörök — meséli Orosz László. — E felhívást követően határoztuk el, hogy megismerkedünk településünk múltjával, s monográfiát írunk róla. Harmadik éve kutatjuk az évszázadokat, rengeteg anyagot gyűjtöttünk, sok forrás-lehetőséget találtunk. magam sokfelé járok újabb adatokért, egészen Kassáig eljutottam. A mi falunknak gazdag hagyományai vannak. Innen származott Kecskés Tamás katolikus pap, aki 1511-ben Dózsa György egyik alvezéreként a megyaszói Mészáros Lőrinccel (a történelemből ismert híres ceglédi pappal együtt), seregeket toborzott a parasztfelkelés idején. ...érdekes felfedezések! Ä gyűjtés még nem ért véget, de az eddigi munka is remek eredményekhez vezetett. Néhány érdekességet megemlítünk a készülendő monográfia előzetes recenziójaként. A kutatások során előkerült Aszaló 1570. évi urbáriuma. Fény derül rá, miként zálogaHatárőrük as öregek ünnepén Kedves ünnepséget rendeztek Mikóházán az életben elfáradt öregek köszöntésére. Ezt megelőzően a termelőszövetkezet közgyűlést tartott, s ezen Vancza Miklós elnök javaslatára úgy döntöttek, hogy ezután minden évben megtartják az öregek napját, és annak anyagi fedezetéről a szövetkezeti tagság gondoskodik. Az idei ünnepség előkészítésében Varga László tanácstitkárnak és Pataki Sándornak, a népi együttes vezetőjének irányításával szinte Mikóháza egész társadalma részt vett. Szabó János, a népfrontbizottság elnöke meleg szavakkal köszöntötte az öregeket, hangsúlyozva, hogy az öregek megbecsülése szocialista társadalmunk lényegéből következik. Mikóháza lakosai is tisztelettel és szeretettel veszik körül a nagyszülőket, a dédszülőket, példát mutatva ezzel a felnövő ifjúságnak. A járási tanács végrehajtó bizottságának köszöntését Egyed József szociálpolitikai előadó tolmácsolta, s kifejezte azt a reményét, hogy ez a kedves ünnepség évről évre meg fog ismétlődni Mikóházán. Részt vettek az öregek kőAMísMci Hemzeti Színház műsora Schiller. Maya. 19,00 Bérletszünet. Maya. 18, péntek, óra. 13, szombat. 15 óra. . Bérletszünet. Maya. 19.30 óra. 50, vasárnap. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Katona. Maya. 19,.90 óra. 21, hétfő. Nincs előadás. 52, kedd. Bérletszünet. Maya, 19 óra. 23, szerda. Bérletszünet, Maya, 19 óra. .34. csütörtök. Pethes. Maya. 19 óra. 25, péntek. Bemutató. Egérút. 19 ára. ( A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora. (a 188 méteres hullámhosszon 18—1» óráig.) Borsodi tükör. Mi a véleményei Szakkör az MHS és az iskola közös szervezésében. Legújabb lemezünk! Film, könyv, zene, művelődés. Bemutató előtt... Színházi krónika. A dzsessz kedvelőinek. A hétvégé megyei sportműsora. szöntésében a határőrség helyi alakulatának tagjai is, kui- túrcsoportjuk ének- és zeneszámokból, szavalatokból álló műsorral, vidám jelenetekkel kedveskedett az ünnepeiteknek. Az ünnepség után a termelőszövetkezet vacsorán látta vendégül a 60 idős tsz-tagot, majd előkerültek a zenészek, akik éjfélig húzták a talpalá- valót a mindvégig kellemesen szórakozó öregeknek. 31 ezer kötet, 2580 olvasó Fontos feladatot tölt be a Lenin Kohászati Művek műszaki könyvtára. Csaknem 31 ezer kötet különféle szakkönyv áll itt az érdeklődők, a tanulni vágyók rendelkezésére. A legutóbbi statisztika szerint 2500 olvasója van a könyvtárnak. A műszaki könyveket, a dokumentációkat az új technológiai folyamatok kidolgozásához is felhasználják. Műsor a vietnamiak favara A szolidaritás jegyében rendezett műsoros estet tegnap, február 17-én a Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottsága. A gyár ifjúsági tánczenekara ér, a Metall-gitáregyüttes adott műsort az LKM Ifjúsági Házában. A fiatalok a vietnami nép megsegítésére ajánlották fel az est bevételét. Olrasónh hérdexit Miért csak néhány napig fcíííik a magyar filmeket Miskolcon? D «cember végén a miskolci Béke moziban mea akartam nézni a Gyermekbetegségek című új, színes, magyar filmet. Arra. gondolva, hogy úgy is egy hétig tartják műsoron, nem az első itapokra váltottam jegyet. Az új magyar filmet nem láthattam, mert mindössze három napig vetítették Miskolc legnagyobb bemutató maxijában. Nem sokkal utána, ugyanott Jancsi’> Miklós új filmjét, a Szegénylegény ek-et tűzték műsorra. Óvatosságból már a harmadik napon megnéztem. Szerencsém volt, mert e kitűnő film is mindössze négy napig volt, műsoron. Az elmúlt heten mutatták be a Játék a. múzeumban című új ■magyar alkotást. Ez is csak vasárnapig szerepelt a műsorban. Csak három példát említettem, ami bosszant, és gondolkozásra készlet. Az ország második városában hazai filmművészetünk legfrissebb ■alkotásait mindössze háromnégy napig vetítik. Ugyanakkor a főváros egyik mozija például a Szegénylegényeket mintegy másfél hónapja velili. Mi az oka c műsorszerkesztési különbözőségnek? Vidéki elmaradottság? Bevételi terv? Nézői igénytelenség? Vagy egyszerűen a műD sorszerkesztésben keresendő a hiba? E tényezők alighanem mind közrejátszhatnak, mert tagadhatatlanul hajlamosak vagyunk olykor felelőtlenül legyint,eni. a magyar filmekre, és c „közönségvéle- ményt” a film forgalmazási szervek esetleg tekintetbe is veszik. e mi ennek az alapvető oka? Miért nerc kap még ma, sem elismerést a magyar film mindenki előtt? Hiszc« az utóbbi évek. hazai és nemzetközi filmsikerei, a fesztivál-díjak. és a nagy közönség» sikerek egyórtélműen bizonyítanak, Lehet, hogy a film- csztélilcai felkészültséggé, van baj?! Javítana a helyzeten egy olyan létesítmény megvalósítása, mint a nemrég megnyílt debreceni Murvázz Mozi, ahogyan erről & közelmúlt napokban nk Északmagyarország már említést tett. Balázs Béla tanítása szerint, ..... Előbb kell meglenni r a közönségnek, mint « műnek. melyet csak előrt biztosított megértés (melyre számíthat a termelő) tesz lehetővé”. A nagy filmesztéta, tanítása is e létesítmény, # miskolci Művész Mozi megvár, lósítását szorgalmazza. Nagy Gábor Miskolc, Jókai u. t& Napi postánkból A szerkesztőségünkbe érkezett levelek között tallózgatva számos tanácskérés, egyéni panasz akad, számos olvasónk azonban közérdekű ügy orvoslását kéri. Sok hasznos javaslatot, észrevételt is tartalmaznak a levelek. Több olvasónkat lapunk cgy-egy cikkének ^elolvasása ösztönzi rá, hogy hasonló témára hívja fel figyelmünket Köszönjük olvasóinknak ezt a segítségét Vigyázat, életveszély! A nyékládházi állomásról írja .Uglyai Sándor főintéző: ,.1964-ben az állomás Miskolc (előli végén felüljárót építettek, hogy ne kelljen senkinek a vágányokon átjárni. Ennek ellenére sokan bujkálnak át a kocsik alatt. közlekednek az életveszélyes vágányokon. Sok tragikus balesetet okozott már ez a szabálytalanság. Február 5-én egy Utas férfit ütött el a vágányokon a vonat. Mindkét kézfejét és bal lábát is levágták a kerekek. A napokban egy asszony szaladt át a vágányokon. Combnyaktörést szenvedett. Három nap múlva egy figyelmetlen pályarhunkást ülőit el a vágányokon a vonat. Belehalt I fejsérülésébe. Néhány perc múltja kis híján négy kis gyermeket gázolt el a vonat.” Szandra „Hamupipőkéié“ Szendrő egyik külterületi településéről, a községtől 5 ■ kilométerre levő Csehi-pusztáról, az ottani szomorú állapotokról ír .Bubenkő József és öt társa. Levelükben elpanaszolják, hogy ez a kis település valósággal Hamupipőkéje Szcndrőnek. Ök is fizetik a községfejlesztési hozzájárulást, de legelemibb panaszaikat sem tudják megoldani. A község saját erejéből valószínűleg képtelen is rá. öt éve ígérik Csehipusztának a villanyt s most ott tartanak, hogy már petróleumlámpával se lehet majd világítani, mert nem kapnak lámpaüveget. A településnek olyan rossz az útja, hogy tavasszal és őszszel lehetetlen gépkocsival megközelíteni. Kérés a nckézsenyl pedagógusokhoz A neltézsenyi színjátszócsoport lelkes tevékenységéről ír levelében Kormos Elemérné. „Legutóbb is nagyon szórakoztató műsort adtak elő — írja. — Dicséretet érdemel Tózsa Magyar Lajos és Váradi László. akik mozgatói az együttesnek. Nagyon sokan hiányoljuk azonban, hogy a neltézsenyi pedagógusok nem kapcsolódnak be kellőképpen a színjátszók munkájába. Hét pedagógus is van a községben, s bizonyára jutna idejük erre a hasznos tevékenységre. Ok értenének legjobban ehhez a munkához. Ezúton is kérjük őket. segítsék hozzá még jobb eredményekhez a falu színjál- szócsoportját.” Érdekes javasat Buchalla Ödön evangélikus lelkész írja Tokajból: „A mostani tavaszi olvadáskor akaratlanul is feltűnt nekem, hogy a házak ereszein rengeteg csatorna rozsdás, lyukas, foghíjas. Eszembe jutott, hogy tömérdek sok bádoglemez szükséges mind az építkezéseknél, mind. a tatarozásoknál. Nem volna-e gazdaságosabb a. bádogból készült csatornákat PVC-csatornákkal 1 —. ... pótolni? Ha vízvezetéknél ah kalmas a PVC-csö. feltétlenül alkalmas ilyen célokra is. Szc* rintem olcsóbb és tarlósabb it lenne.” Óvodások kérése Több mint ötven szülő éi nagyszülő aláírásával a kővetkező kérést juttatták cl a Lenin Kohászati Művek képzetesében levő Kabar utcai napközis óvoda gyermekei szerkesztőségünkbe: „Az óvch dában levő rakott kályhák nagyon rosszak, gázosak. Az Öltözőben levő kályhát most kellett szétszedni, s a hideg folyosón nagyon könnyen meg lehet fázni öltözködés közben. Nagyon szeretnénk, ha korszerű lenne az óvoda, s központi vagy gőzfűtést kapna. Az átszerelést úgy lehetne megoldani, hogy május végén két hétre üdülni megy az óvoda, utó,na kéthetes takarítás van- Az egy hónap alatt a fűtést íí át lehetne szerelni.*! Kél őszinél Szita Gyula 73 esztendős miskolci olvasónk arról ír levelében, hogy a közelmúltba!) először került kórházba, » Semmelweis kórház II. sz. bel' osztályára. Nagyon hálás 8 gondosságért, a jó bánásmódért, dicséri a tisztaságot, 3 rendet. Ugyancsak gyógyulásáért mond köszönetét levelében Balázs Mária bogácsi olvasónk a község orvosának, aki lelkiismeretes, gondos gyógykezeléssel gyógyította meg súlyos betegségéből. Tűiéinek üzenjük A napi postánkban levő levelek egy részét kivizsgálási illetve intézkedés végett megküldtük az illetékes szerveknek. Ezúttal üzenjük Kovács János izsófalvi, Bíró József miskolci (Csabai kapu 42.V Molnár István sárospataki; Németh Aladár borsodszirákii Tóth Zoltán alberttelepii Szombati András telkibányai» Gáspár András titkai és Hé- gedűs László miskolci (Szabó- Ervin u. 25.) kedves olvasónknak, hogy legyenek türelem- ind amíg ügyükben az illetékesektől választ kapnak. Ha más nincs Tudakozó? Hol rendelhetek potvolegenyt? (A Quids karikatúrája) Kerfszovetkezetek munkásoknak A földmű vesszövetkezetek tavaly a tanácsi kezelésben levő, kihasználatlan ingatlanokra alapozva munkás-kertszö- vetkezetek szervezését kezdték meg. Az új szövetkezeti forma iránt országszerte nag? az érdeklődés. , Bal-anya, Borsod és Hevei megye iparvidékein lelenleg rí új kertszövelke/c' ,-k vannaf alakulóban. V va a tanulók neve után. Ilyen bejegyzéseket találunk: „Az oskolát becsületesen elvégezte”, „Jeles talentum”, „Sehogy- sem végezte”, „A legbutább'’, „A legnagyobb korhely”, „Magáról sokat tartó, kévés velővel”, „Ökörebb az ökörnél”. Az „oskolanaplóból” kiderül többek között, hogy nem valami jó véleménnyel lehetető az oskolamester Csanálosl István tanító-magister uramról, akit megdorgálván, arra kötelezett 1794-ben, hogy az „oskolát ne tegye pálinkafőzővé”, s tüstént adja el pálinkafőző fazekát is. Csak ainsí ismerünk.,. •— Csak azt szerethetjük igazan. amit ismerünk —• mondotta a nyugalmazott iskolaigazgató, mikor azt kérdeztem: mi célból szerkesztik a monográfiát — A honismereti szakkörnek nem egyedül az a célja, hogy egy szűk kör derítse Tel és ismerje meg szülőföldjének múltját, s vesse össze jelenét, tapasztalatokat szerezzen az emberi és történelmi fejlődésről. Aki itt él, annak tudnia kell, kik voltak és hogy éltek elődei. Azt hiszem, köz- érdeklődésre tarthat számot a monográfia. Körülbelül százhatvan sűrűn gépelt oldal feljegyzésünk van eddig, és ha jól számítom, év végére befejezzük a gyűjtést, kezdődhet a rendezés és a megírás. A tanáccsal együtt úgy tervezzük, hogy nyomtatásban jelentetjük meg. De ha nem sikerül, akkor sem végeztünk felesleges munkát... Csala László sította el Ferdínánd király Serédi Gáspárnak, hogyan lett Ecbek Ferenc birtoka, majd a kincstár szendrői tirádáiménál; tartozéka, végül a nagyváradi káptalan vagyona. Egy, a XVIII. század végéről származó urbáriumot is találtak, amely elsősorban a jobbágyok kötelességét tartalmazza. Georgius Bcrzi például egy esztendőben köteles volt megművelni: 12 hold szántót és hat „embervágó retet”. (Hat kis holdat.) Köteles volt továbbá évi huszonhat nap robotra két marhával, ezen felül ötvenkét nap kéz) szolgálatra. Minden terméséből kilencedet adott a íöldesűrnak (külön a papnak); a portáért pedig, ahol a háza állt, árendaként egy forintot fizetett, egy fél itce vajat (kb. 4.5 dl kifőzött vaj), egy „kappanyt” és egy „csérkét”, hat darab tojással. Tlyen latinosít.ott nevű, letelepedett jobbágy, mint Bcrzi György, mindössze tíz volt Aszalón abban az időben. E tíz állandó letelepedetten kívül szabadköltözésű jobbágy volt száztíz, lakás nélküli zsellér. aki a más portáján élt, összesen hat Jellemzés — régi módon A gyűjtemény egyik legérdekesebb tárgyi darabja az az „oskolanapló”, amely az 1600- as évektől őrzi a tanítók névsorát. A bejegyzések az „osko- lamesterektől” származnak, hasonlóképpen az akkori idők osztályozási módját is ők örökítették meg, nem mindig a legtapintatosabb jellemzést írAmikor Aszaló „meghódította“ Beesel Georgius Borsi, a jobbágy -— Hat esnbermágé rét A pálinkái fősö tanító
