Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
2 ßSZAKMAGYAROKSZÄG Számiját, 1966. fébrtrfir tS, A magyar—etióp kösós közlemény (Folytatás az l. oldalról.) nek megfelelően fogják megoldani. A felek üdvözlik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket — a Szovjetunió jószolgálatainak igénybevételével — India és Pakisztán a közelmúltban Tas- kentben megtartott tárgyalásokon közösen kifejtett az indiai—pakisztáni megállapodás létrehozására, a két ország kapcsolatainak normalizálására. Mindkét fél egyetért abban, hogy a gyarmati uralom fenntartása bűntett az emberiség ellen. Mélyen elítélik a kolo- nializmus és a neokolonializ- mus minden fajtáját Határozottan támogatják a gyarmatosítás maradványainak felszámolását. Elítélik a neoko- lonializmust, amely súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A Magyar Népköztársaság és az Etióp Császárság támogatásáról biztosítja a még gyarmati és függő viszonyban élő országok és népek — különösen Angola, Mocambique és az úgynevezett Portugál- Guinea népeinek — igazságos felszabadító harcát. A két kormány határozottan elítéli az afrikai lakosság jogait semmibevevő fajüldöző Smith- rezsimet és támogatósáról biztosítja Zimbabwe népének a függetlenségért vívott harcát. A felek határozottan állást foglalnak a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulása ellen és mélyen elítélik a dél-afrikai kormány apartheid politikáját. A magyar kormány nagyra értékeli Etiópiának az Afrikai Egységszervezet létrehozásában és tevékenységében betöltött szerepét. Helyesli és támogatja azt az álláspontot, hogy az afrikai egység, a neokolonialista kísérletek visszaverése alapján tovább erősödhet. A két kormány hangsúlyozta, hogy az ENSZ-re fontos feladatok hárulnak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása és az államok közötti kapcsolatok fejlesztése terén. Kifejezték az ENSZ alapokmánya maradéktalan betartásának szükségességét,"amely előfeltétele annak, hogy a világszervezet hatékonyan működjön. A felek együttműködnek az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletén általánosan elfogadott kereskedelempolitikai elvek védelmében. Fontosnak tartják a különböző gazdasági fejlettségű és a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti kereskedelem fejlődését és együtt- ynűködnek az e téren fennálló akadályok elhárításában. A magyar miniszterelnök és a küldöttség Etiópiában tett I átogatását, X. Halié Szelasszié császár őfelségével és más magas etióp személyiségekkel folytatott megbeszéléseit mindkét fél gyülmölcsözőnek értékelte. A látogatás értékes hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez és nemzetközi téren új utakat mutat. A magyar miniszterelnök megköszönte ő császári felségének a meghívását, s a meleg fogadtatást, amelyben a küldöttség tagjaival együtt az etióp' kormány és Etiópia népe részesítették Kádár János fogadta az űj francia nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, bemutatkozó látogatáson fogadta Raymond Gastambide-t, a Francia Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. ,Ask ESnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tarKibővített párt-véoreha’íóbizotísási ülés a Lenin Kohászati Művekben Tegnap, február 11-én a Lenin Kohászati Művek párt- végrehajtóbizottsága kibővített ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a gazdaságirányítási rendszer reform irányelvei szerepeltek. Részt vett a kibővített párl- végrehajtóbizottsági ülésen dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Doj- csák János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának titkát a, Havasi Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának első titkára és dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója. Nemeskéri János elvtársnak, a nagyüzemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Szekér Gyula tartott vitaindító előadást, és válaszolt az anyaggal kapcsolatos kérdésekre. Majd vita következett, amelyben részt vettek a pártvégrehajtóbizottság tagjai és a meghívottak. lőtt. Módosította a polgári Törvénykönyv „Tervszerződések” című fejezetének egyes rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács elrendelte Tapolca község várossá alakítását és megszüntette a sümegi járást. Az 1066. március 31-ével megszűnő járás községei közül négy községet és öt közös tanácsú községet a tapolcai járáshoz, hét községet és egy közös tanácsú községet a devecseri járáshoz, öt községet és egy közös tanácsú községet a keszthelyi járáshoz csatolt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Jancsó Adrienne előadóestje Február 27-én, vasárnap délután 5 órakor a Kilián-dé- li lakótelepen az Otthon presszóban Jancsó Adrienne tart előadóestet a XX. század magyar költőinek alkotásaiból. Az esten közreműködnek a miskolci Egressy Béni Zeneiskola növendékéi és Nagy Mária, az intézet tanára. A műsort az Ady Endre Művelődési Ház rendezi. BAJOR GIZI Halaidnak 15. év fordid ójára Egy színész háláin — gyakran úgy érezzük — több ember életét viszi magával a sírba: mindazok az alakok eltávoznak vele, akiket a közönség az. ő megformálásában ismert meg a színpadon. Különösen fájdalmas a búcsú egy színésztől akkor, ha nem teljes az életmű, ha maradnak utána nemcsak árva, hanem el- játszatlan szerepek is, ha úgy gondolunk vissza rá: mennyi mindent adhatott, alkothatott volna még. Bajor Gizi, századunk első felének egyik legnagyobb színésznője1 volt, s művészetének csúcsán, sikereinek teljében, tizenöt évvel ezelőtt, váratlanul eltávozott... Emberi és művészi egyénisége elválaszthatatlan. Mindkettőnek kiváló volt: emberi magatartásában is művész és művészi alkotásaiban is ember. Egycnlőségi jelet tett az élet és a színpad közé, a művészetet lehozta az életbe és az életet felvitte a színpadra. A színpadon minden életre kelt körülötte, és érzéseitől kigyúltak a nézők szívei. Érzései voltak, amelyek azonosultak a megformált színpadi alak érzéseivel. Élményt adott a színpadról, mert maga is élményt merített szerepeiből. Alakjai valóban éltek, szerettek és szenvedtek a színpadi életben is. Színészi skálája rendkívül széles és nagyon színes volt. Shakespeare jai: Júlia. Miranda. Célia, Titania, a vásott Puck, a szerelemféltő Kleopatra, a spanyol vígjátékok kacér hölgyei, Tolsztoj szenvedő nőalakjai: Karenina Anna és Az élő holttest Masája egyaránt örök értékei színjátszásunk klasszikusainak. De Ibsen Nórája, az Amerikai Elektra Laviniája. a Krétakör Hai-tangja csakúgy emlékezetesek maradnak az ő megformálásában, mint Móricz Zsigmond Kerek Ferkójá- nak Máriája, Bródy Sándor Dadája, Heltai Jenő Néma leventéjének Ziliája. A két háború között az ő szereplése tette vonzóvá az állandó válsággal küzdő Nemzeti Színházat és művészetének vonzóerejét használták fel a magánszínházak is, gyakori vendégszerepel tetősével. Az olyan érzelgős és poros darab is, mint Dumas Kaméliás hölgye, életre kelt, csillogott és hódított az ő művészetének fényénél. És hány magyar írót serkentett drámaírásra egy- egy színpadi alakja! Kivételes művészete új erőre kapott a felszabadulás után. A fasizmus alatt önként száműzte magát a színpadról, tiltakozása jeléül nem játszott, nem lépett fel. Régi szerepei közül újból eljátszotta a Néma levente Ziliáját Timár Józseffel, A kaméliás hölgyet Básti Lajossal, a Váljunk el Cyprienne-jét Ajtay Andorral és csaknem három évtized után ismét Titániát Shakespeare Szentivánéji álom című tündérjátékában. Uj szerepe volt Kleopatra Timár József Antoniusa mellett Lope de Vega verses vígjátékában mintha újra az ifjú Bajor Gizit láttuk volna viszont. a színpadon, olyan játékos, csapongó, könnyed, kedves és kacér volt A fasizmus borzalmaitól megfáradt mii- vészasszony ebben a szerepben megfiatalodott, játékától szárnyakat kapott az egész együttes, élükön Ladányi Ferenccel és Pécsi Sándorral. Tolsztoj Karenina Annájában az öröm és a fájdalom úgy hullámzott át rajta, mint a felhők vonulása az égbolton, amelyet a szerelem napja ragyog be a Wronszkijjal való találkozáskor. Színpadi férjét, Karenin szerepében Somlay Artúr alakította és ugyancsak vele és Gábor Miklóssal játszotta élete- utolsó szeretjét, Schiller Ármány és szerelem című tragédiájában Lady Milfordot. Felejthetetlen volt? A szó szürke és kevés az élmény rögzítésére. Addig is ismert emberi jósága és nagysága a fasizmus sötét korszakában mutatkozott meg teljes nagyságában. Százakat mentett meg, rejtett, el, táplált élelemmel, és reménynyel a szörnyű hónapokban. Mindenütt ott volt, ahol segíthetett. A két háború között híresek voltak műterem-aukciói, a sínylődő képzőművészek megsegítésére, a felszabadulás után első volt az újjáépítők kö&ött, részt, vett a nőmozgalomban és a békeharcban, fáradhatatlanul szervezte a színész-otthonokat és utolsó szereplése is ezt a jótékony célt szolgálta. Kormányzatunk e^‘ tüntette ki a Kossuth-díjjal és a Kiváló művész címmel. Egykori budai otthonában ma a Bajor Gizi Emlékmúzeum hirdeti, hogy művészetével és emberségével a népét szolgáló színésznő nemcsak a nézők fogyatkozó emlékezetében él# hanem szerves része, példájának erejével haló, alkotó tényezője egész magyar színjátszásunknak. C. M. Egy meghívót ZT'a sátoraljaújhelyi levéltárban. Valahogy fennmaradt a reformkorból, amikor is nemes és nemzetes urait hívta farsangi vigalomra a tekintetes Zemplén vármegye. Rajta állt a hosszú lajstrom, mi minden szépben és jóban részeltetik az invitáltakat, Ynajd ezzel a meglepő mondattal zárták a mulatság részletezését: Utána három napig csárdás. Azt hittem, ma már nincs ekkora virtus a táncosked- vűek inában, de hál kis- hitűnek bizonyultam. Mert ezt súgta, nekem az egyik, értelcezlelen Szemes István, a mezőkövesdi járási párt- bizottság első titkára: — Gyere ki estére Szcnl- istvánra. Ilyet még nem láttál, öt napon át mulatnak a szentistváni szövetkezet tagjai. Nesze neked. Zemplén vármegyei meghívó! Hit ilyet még csakugyan nem láttam. Ha nem tudom előre, hova toppanok be, feltétlenül ráfogom, hogy hetedhét határra szóló lakodalom közepébe csöppentem a szentistváni Rózsa étteremben. Bizony, rogyásig húznia kellett Bálint Elemér kövesdi prímásnak, hiába ázott verejtékben az a szép Jávor Pál- bajusza. Már attól is megszédült a szinjózan ember, ahogy elnézte a sergő-fargó, csárdásozó lány-legény koszorúidat. Ilyenkor derűi ki igazán, mennyire, vékonyra építik mostanában a falakát, az ablakokat, mert kint az utcán is hangosan zengett a nóta. A kiváncsiak hozzáérintették orrukat, homlokukat az ablaküveghez, úgy csodálták káprázó szemmel a mulatóidat. De isten őrizz, hogy a kiváncsiak megfázzanak. Kipirult lányok teremnek közöttük, borral telt kancsó, pohár a kezükben, kínálnak mindenkit, mert ezen az öt estén senki sem, hívatlan Szentistvánban. Mi is elfogadjuk a bort, ha jő séívvel adják, do azért két pohár ka között próbáljuk okát adni, mi végre vidámak ennyire a szentistváni szövetkezet tagjai. n - i közben közel Dessen hajolnia Ördög Ferenc, bácsinak, a szövetkezet elnökének, mert éles a legények torka és kopog a cimbalom, mint a jégeső. — Vagyunk elegen, ezren, hivatalosak a zárszámadó bankettre, de mivel egyszerre nem fér be mindenki, hétfőtől péntekig tart a mulatság. Amint látja, nem szűkölködünk fiatalokban. Mi csak hírből tudjuk, hogy más vidéken öregek gondja a földdel bánni, a fiatalja meg elszéled a városokba. Itt olyan szépszámú az ifjúság, hogy még a mezőkövesdi szövetkezeMulatság öt napig azt. osztottam szét közöttük, akkor is tele voltam reménnyel, mert tudtam., hogy nagy baj most már nem lehet, mert a föld a miénk. Itthon vagyunk, a magunkéban, abban a kopár-üres magunkéban, de mégis csak a magunkéban, így nézett ki 1950-ben ez a szövetkezet. De még így sem cseréltük volna el a világon semmiért. Summások, napszámosok voltunk, 1921- től 1948-ig kóboroltam az országban, pengős napszámért kellett elcsavarogni egész a Dunántúlig, mert itthon még madzag is alig akadt, amire fölakaszthattam volna magam. 1921-től 1948-ig: 27 esztendő! Még mindig csak 18 éve, hogy itthon lehetek... Nem állhatja meg sokáig, hogy ne simogassa meg tekintetével a fiatalokat. — Hadd- mulassanak. Megérdemlik. Kétszeresen legyen az övék az, amire mi, öregek csak áhítoztunk hajdanában. Egyáltalán nem hálátlanok. Legtöbbjüknek van olyan rokona, aki hozzám hasonló földönfutó tolt, értékelvi *vdják, mitői kíméli meg őket a jósorsuk. fíivnnv igaza wan ÖT' Dizony, Ferencnek. Ez a jósors megér annyit, hogy farsangonként öt napon át tartó mulatsággal mondjanak hálát érte. Gazdák isznak saját termésű borukból, saját szorgalmukra. Már pedig a jó szorgalomhoz tartós vígalom illik. Egészségükre. Gerencsér Miidós lekben is ők dolgoznak, legalább hetvenen. — Most csaptak először ekkora mulatságot a zárszámadás örömére? — Dehogy! Így szokás már 1960 óta. Akkor volt az első közös zárszámadása az egyesült szövetkezetnek. Attól kezdve minden farsangon öt napig tart a bankett. Mert mindig okunk volt rá. Ha rosszul állna a szénánk, bújnánk a sutba bánkódni, az ördögnek se lenne kedve rúgni a port kivilágos-kivirradtig. Hálás a mi földünk, csak a mun- Izát nem kell sajnálni tőle. Hát mi nem sajnáljuk. Látszik Feri bácsin, hogy nem szívesen bújik el huzamos időre ide, a cserépkályha mögé, néha kikászálódik a sarokból, csendes nevetéssel végigsétál az asztalok között, beáll a koszorúba egy forduló csárdásra, vagy a daloló legényekben gyönyörködik. r t ___ mire gondolhat U gyan ilyenk^7 Nem kell faggatni, kibuggyan belőle. — Ha elég szavam lenne hozzá, tálán el tudnám mondani, mit jelent állandóan itthon élni, az enyéim között dolgozni, velük együtt szegni meg a kenyeret. Amikor igen rosszul ment, amikor üres tarisznyával indultak dolgozni az emberek, sokfelé vágtam a veknii, tiz—tíz deka lekvárt csaptam hozzá, s Jegyzetek: Borivó verseny (dLragyt „csak résscgkedrelökneku?l) Í gy van ez, kedves barátaim. A fejlődést nem lehet megállítani. Ha valamibe belekezdünk végig is csináljuk, körültekintően, rettenthetetlen akarattal. Itt van például az italfogyasztás. Emlékeznek még, tisztelt embertársak — a fiatalabbak, sajnos, csak írások, regények, alkoholcsempész-epizódok formájában találkozhatnak vele ■— emlékeznek még, mi kárt okozott, hajdanában, abban a kápitalista Amerikában éveken át az alkoholtilalom?! Hajaj?! Csalásra, csempészésre, alkoholcsempészek és a kápita- lizmus* szolgálatában álló rendőrök kegyetlen harcára került sor, hogy a szegénj munkásember hozzájuthasson egy félliternyi, vagy mondjuk egy liternyi alkoholhoz. Becsű letes alkoholcsempészek pusztultak bele ebbe a harcba, s a munkásemberek százai sat- nyúltak el alkohol hiányában Kegyetlen világ volt., Abczug le vele — mondták volna óv tizedekkel ezelőtt, Tisza Pista korában elődeink... „A múH átka” mondják ma, legalábbis egyesek. Mert a nem egyesek tesznek is ellene. Mármint aj ellen, hogy az ilyen tendenciák nálunk ne ismétlődhessenek meg. Sőt!... Nyugodt lélekkel mondhatom, s ez töretlen fejlődésünk bizonyítéka, hogy végre most 1966-ban eljutottunk e kérdésben is oda, ahová ... Kai lenne elmondani, hová, jómagam ki se tudnám megfelelően fejezni. De az különösen büszkévé tesz, hogy itt, szűkebt hazámban. Miskolcon jutottunk el oda, ahova ... S még csak növeli büszkeségemet, hog.v mindezt a kultúra fejlődéséért folytatott töretlen harc eredményeként értük el. Hogyne kezdett volna sebesebben verni bennem a szív, amikor olvasom hirdetményben, hirdetésben: „A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban, (Miskolc, III-s Kuruc u. 23.) február 12-ém szombaton este 8 órától reggel 4 óráig... Farsangi bál.. Tombola! Borivó verseny!” E ljutottunk hát végre ide! Emberek, asszonyok,'családanyák! Micsoda kín volt hallani éveken át, hogy harcoljunk az alkoholizmus ellen- Mennyire ósdi, kápitalista jellegű időket idézett ez bennünk, a keserv gombócát gyű- lesztvén oda, hol nyelni szoktunk. De ennek végre végérvényesen vége. Volt, s van bátor kultúrharcos, aki azt mondta: ne tovább, egy lépéssel se! Ne tovább, gyertek csak ide, hozzánk, este nyolctól reggel négyig most. kezdetnek, s igyatok versenyben. Igyátok mell azt, a különbséget is, amely egyes helyeken valamikor, át- kos alkoholtilalom miatt, nen1 mehetett, le az> egyszerű emberek torkán. Igyátok meg versenyben, ki bír többet alapon! Nem, nem bírom tovább folytatni. Hiszen sírnom kellene a gyönyörűségtől. S ott leselkednem az Ady Endre Művelődési Ház előtt este nyolctól, reggel négyig, s gyönyörködni a felszabadult, ivásban- De sajnos, nem bírom a részei! embereket. Azért sem, mert nemrégiben az egyik szomszéd családban az alkohol felsza- badultsága bizonyos komplikációkat okozott. De az istenre kérem mindazokat, akik ezeí* a nagyszerű versenyen mini megfigyelők, zsűritagok részt vesznek, mondják majd eh hogy zajlott le. Addig is éljen e művelődés! ház bátor, újító, emberséges, harcos tevékenysége! Barcsa Sándor Tavaszt varázsolna!* a bálterembe a miskolci kertészek virágos tavaszi kert. A díszítési munkákat már pénteken megkezdték, és a virágos bál iránt, amelyet az idén először rendeznek meg, városszerte r agy érdeklődés nyilvánul meg. Érdekes eseményre kerül sor ma, szombaton a miskolci Avas Szállóban. A város kertészeti vállalatának dolgozói a szállóban tartják meg vidám farsangi báljukat, és ebből az alkalomból tavaszi hangulatot varázsolnak a tánctermekbe. A báli éjszakára az úgyneve zett Fehér-termet különböző pálmákkal, aszparáguszokkal és örökzöld egzotikus növényekkel, valamint több mint 500 cserép élövirággal, közöttük sokszínű primulával, ciklámennel és különböző nagyságú és fajtájú szegfűkkel díszítik fel. A tervek szerint a bálterem olyan lesz, mint egy
