Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-12 / 36. szám

u ■* Világ proletárjai egyesülieteki >*■:* jm “ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 36. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. február 12. Tavasz a számsorok között B izony, ilyenkor, feb- rűár közepén még félénken ejti ki az ember, vagy éppen veti papírra a szót: tavasz. Pontosabban félénk vágya­kozással. Azonban elegendő, hogy engedjen kissé a fagy, megcsorduljon az eresz, már ott érezni a küszöb előtt, s mindjárt be is tölti az egész teret. Mert hogy annyira várja mindenki. A meleg miatt is, a jóízű, tiszta leve­gő miatt is, de főleg azért, mert annyi újat, annyi szé­pet Ígér.' Jónéhány napja már, feb­ruár másodikét írtuk, To­kajtól néhány kilométerre, a taktabáji—tarcali országút­szakasz vastag hótakaróját poroztáttuk a kocsikerékkel, amikor az út jobb oldalán egyszerre csak friss szántás fekete színe váltotta fel a határ egyhangú téli fehérsé­gét. Megálltunk. Egy nehéz, lánctalpas traktor éppen ak­kor közelített a taposott ha- vú dülőút vége felé. — Erre már tavaszodik? — kérdeztük, a hideg szélben kezünket dörzsölve, a trak­torostól. — Erre már igen, mert ko­rán jött a tél — válaszolta a fiatal gépész a nagy kucs­masapka alól. — Csak az a baj, hogy még kemény ez a tavasz. Pedig a munka sür­getne, nierthogy késett a be­takarítás, kivert bennünket a barázdából időnek előtte a fagy. Pedig az utóbbi évek­ben nem szokásunk mély­szántást tavaszra hagyni. A termés is bánja, meg a ta­vasz is sok munkával jön. S akkor az, ember nem na­gyon, ér rá a tavaszban gyö­nyörködni. — Igaz. őszinte, talpraesett beszéd. Mert bi­zony, a tavasz, a kikelet a városban élő, dolgozó em­bernek a jobb levegő, a jobb kedv famájában hoz válto­zást A falun, a mezőgazda­ságban azonban a munka, a mezőgazdasági tennivalók formájában. — Hozza, csak gyorsan — szakították félbe a zárszám­adás adatainak elcmezgetcsét a taktabáji fez-ben is, a cso- bajiban is. — Ha valamikor, akkor most jöjjön minél ko­rábban az a kikelet. Mert ha korán jön, igen sokat hoz­hat. S „hozhatunk be mi is” abból a késedelemből, amit a tavalyi nyár-, s az elég ko­rai tél ránk kényszerített! Már most, a bokáig érő hó­ban próbálgatják a munkát a traktorok, de sajnos, nem mindenütt sikerül. Kemény még a fagy, csak a lánctal­pas bírja. N os, azóta valóban ta­vaszi ízű napok jár­tait, s hó már csak a hegyoldalakon van összefüggően. Meg is élén­kült a határ Sátoraljaújhely­től Mezőkövesdig. Szántanak, trágyát hordanak, műtrágyát szómaJc, összegyűlt víztócsá­kat irányítanak tova a ter­mőtáblákról. És néhány ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén bejelentik; ezek ás ezek hiányoznak, mert kint dolgoznak a földeken. Senki nem emel vétót, in­kább bizakodóbbá teszi a hangulatot az, ilyen mulasz­tás. Hát hogyne, lehet dol­gozni, közeleg a tavasz. S a közgyűléseken, vita közben, •heg befejezésként egyre több szó esik róla, hogy im­már holnap és holnapután erre is, arra is sor kerül­het. Ha továbbra is engedi az idő. Mert azért, sajnos, előfordulhat, hogy egyik napról a másikra újra színt változtat az időjárás, ilyen természetű ez, s erre színt változtat a határ is. Pedig az óhaj, a tennivalók éppen az ellenkezőjét várnák, igényel­nék. em véletlen ugyanis, U hogy a termelőszö- II vetkezeti zárszám- H B adásokon az ered­mények megvitatása köze­pette, de az évi tervek ké­szítése közben is igen sok szó esik a tavaszról. Az adott helyzet követeli meg, hogy több szó essék róla, s több törődés, mint az el­múlt néhány év elején. Az elmúlt év kedvezőtlen idő­járásának következményei szerencsére nem érződtek a zárszámadásokon, a közös gazdaságok 1965-ös ered­ményein. Sőt, a szövetkeze­tek többsége jóval gazda­gabb évet zárt, mint koráb­ban. Azonban, ha nem gyor­sabb az idei tavaszodás, a ta­vaszi munka az elkövetke­zendő hetekben, esetleg az idei gazdálkodás érezheti meg a tavalyi objektív je­lenségeket. Alighanem a legtöbb em­ber értesült róla városon, üzemekben is — meglehető­sen nagy figyelem kísérte a falu munkáját, eredményeit —, hogy ősszel igen nehezen sikerült földbe tenni a ve­tőmagot. a kenyémekvnlót. S mert ekkor sem kedvezett az időjárás, sok helyen, sö*. ál­talában gyengén kelt a vetés, gyenge a kalászosok minő­sége. Ezek a vetések viszont különös gondoskodást, ápo­lást. fej trágyázást, ahol esetleg mód van rá, jól idő­zített felülvetést, rávetést igényelnek, ha azt akarjuk, hogy legalább közepes le­gyen az idei gabonatermés. S a másik dolog: sok helyen, bizony, még, januárban is törték a kukoricát, tehát nem volt mód a talaj meg­munkálására, a nélkülözhe­tetlen őszi mélyszántásra. Több tízezer holdnyi terület szántatlan maradt, s így két- szerannyi munka torlódott az ilyen területeken a tavaszi napokra. Ezt időben elvé­gezni csak úgy lehet, ha gé­pek, ekék a szokottnál ko­rábban, s kint a hatóbban „állítják”, hogy itt a tavasz, mert dolgozunk. B tervek, az elképzelé­sek erre a munká­ban, tennivalókban egyaránt a szokásos­nál sűrűbb”, s mindenként csak közeledő tavaszra egyébként, szinte már min­den közös gazdaságban ké­szen vannak. Gyorsabban történt meg a szükséges erő­gépek lei javítása, mindenütt előkészítették a növényápo­láshoz szükséges műtrágyát, vegyszereket. Sőt. a raktá­rakban készen várja már a vetés időpontját a tavnszár- pa, s más vetőmag is. Mind­erre a nagy számadások kö­zepette is jutott idő, erő. Most már csak a tavasz is tegye meg. amit az emberek várnak tőle. Siessen egy ki­csit! Barcsa Sándor Encsi fiatalok tiltakosó gyűlése Öles! farion az Elnöki Tanács Hétköznapok az NDK-ban <n A biza'om forrása a jó munka o Munkásfiúk — 1966-ban Vízre bocsátották az év első tengerjáróját A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében a napokban bocsátották vízre az idei év első tengerjáró hajóját. Kállai Gyula Tanzániába érkezett Kormányküldöttségünket lelkesen fogadták Dar-es-Salaamban A Kállai Gyula miniszter­elnök vezette magyar küldött­ség péntek reggel elutazott Addis Abebából. A delegációt a repülőtéren Hailé Szelasz- szié császár és több más vezető személy búcsúztatta. A határ fölött elhaladva a magyar kor­mányfő táviratban mondott köszönetét a szíves vendéglá­tásért az etiópiai államfőnek. Ac Etiópiából elutazott delegáció élén először ér­kezett magyar miniszteri- elnök a deli féltekére. Érdekes eseménye ez a magyar légi forgalomnak is: MALÉV- gép ezúttal szállt el első ízben az Egyenlítő fölött. Pénteken, magyar idő szerint 10 óra 5 perckor a Rudolf-tó körzetében a MALÉV IL—18- as különrepülőgépe átrepülte az Egyenlítőt. A tengerhajózás és a repülés hagyományainak megfelelően Lelkes Lajos, a MALÉV főpilótája, a repülő­gép parancsnoka díszes okle­véllel, úgynevezett keresztle­véllel ajándékozta meg a gép utasait. Az okleveleket Kállai Gyula is aláírta. A Tanzániai Egyesült Köz­társaság fővárosában, Dar-es- Salaam-ban („A béke kikötő­je”) 40 fokos, sűrű párás leve­gőben felejthetetlen fogadtatás várta a vendégeket. Népi zene hangjaira tán­coló fiatalok vették körül a repülőgépből kiszálló magyar miniszterelnököt és feleségét. Gyermekek virágláncfüzéreket akasztottak a vendégek nya­kába. Rashidi Kawawa, a köztár­saság alelnöke kezet rázott Kállai Gyulával, majd 19 ágyú üdvlövésének hangjai mellett a katonazenekar eljátszotta a magyar és a tanzániai him­nuszt. A díszalakulat megtekintése után Kállai Gyula és Kawawa alelnök gépkocsiba szállt és az elnöki palotába, a Sta‘? Hou- se-ba induit. A repülőtérről a városba vezető 12 kilométeres út mindkét oldalán, a pálma­ligetekben, az Uhuru-úton, a függetlenségi emlékmű­nél, az óratoronynál és a többi festői helyen ének­lő. láncoló afrikaiak töme­ge magyar és tanzániai zászlócskákat lobogtatva üdvözölte Kállai Gyulát. A diadalíveken magyar és szuahéli nyelvű feliratok kö­szöntötték a vendégeket. „Ka­ribu Kállai” (Üdvözöljük Kál­lait). „Nyerere—Kállai” kiáltá­sok hallatszottak és a táncolok sok helyen azonnal dalt l'aragS lak az üdvkiáltásokból és a szavak ütemére folytatták tán­cukat. A tengerparton fekvő elnöki székház bejáratánál ha­talmas tam-tam dobokon adták elő a vendégeket üdvözlő rit­must. Itt sem szűnt meg az ének és a tánc. Jellemző e fo­gadtatás közvetlen hangulatá­ra. hogy a táncolok közé be­állt Mgonja. a köztársaság kö­zösségi fejlesztési minisztere is. Julius Nyerere. a köztársa­ság elnöke a szellös tornácon fogadta Kállai Gyulát és fele­ségét. A köztársasági elnök szívélyes beszélgetést folyta­tott a magyar miniszterelnök­kel. Nyerere elnök pénteken esíe fogadást adott Kállai Gyula tiszteletére a jubileumi gyé- mántcsarnokban. A magyar—etióp kosos közlemény L Hailé Szelasszié ő császári felségének, Etiópia császá­rának meghívására Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, 1966. február 8—11. között hiva­talos látogatást tett Etiópiában. A magyar fél nagyra értékeli az etióp nép történelmi harcát, amelyet a hódítók, a gyarmatosítók, a fasizmus ellen folytatott, és azt a barátságot ós kitartást, amellyel mindig megvédte függetlenségét. A magyar vendegekben mély benyomást hagytak Etiópia népének őszinte baráti érzései és meleg vendégszeretete, amelyet etiópiai látogatásuk során tapasztaltak. A magyar miniszterelnököt és a küldöttség tagjait fo­gadta a császár, az etióp kormány elnöke és több más sze­mélyiség, akikkel termékeny és őszinte eszmecsere folyt a két ország kapcsolatairól és a fontos nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság részéről a tárgyalásokon részt vett: niró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád mi­niszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke^ Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf köz­lekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, dr. Valaki János, a Magyar Népköztársaság etiópiai nagykövetei Mányik Pal, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Újházi László, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Az Etióp Császárság kormánya részéről a tárgyalásokon jelen volt: Aklilu Hapte Volde miniszterelnök. Tafara Vork Kidane Void, a császári udvar minisztere, Jilnm Deressza pénzügyminiszter, Ketema Jifru külügyminiszter. Mamma 'ladessze, a miniszterelnöki hivatal államminisztere, dr. Minasszie Haile tájékoztatásügyi miniszterhelyettes. A fedek meggyőződtek ar­ról, hogy ő császári felsége 1964. szeptemberében Ma­gyarországon tett látogatása tovább erősítette a Magyar Népköztársaság és az Etióp Császárság közötti baráti kapcsolatokat. Azóta magyar nagykövetség kezdte meg működését Addisz Abebá- ban. több magyar gazdasági küldöttség járt Etiópiában az együttműködés különböző ta­nulmányozására és megfe­lelő tervek kidolgozására, kulturális, műszaki-tudomá­nyos és légügyi egyezmények kerültek aláírásra. Attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok ki- szélesítését és erősítését to­vább kell folytatni, a jelen látogatást felhasználva a fe­lek megállapodtak abban, hogy a magyar fél meghatá­rozott mezőgazdasági vállal­kozások létrehozásával részt vesz az etióp mezőgazdaság fejlesztésében. A tárgyalá­sok eredményeképpen a ma­gyar fél együttműködik a testnevelési felsőoktatás megszervezésében. annak személyi feltételeinek megte­remtésében. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és ő császári felsége nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet Magyarország és Etiópia betölt a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésében, a nemzeti fclsza- badítási mozgalom támogatá­sában, a gyarmati rendszer felszámolásában, a faji meg­különböztetés megszünteté­sében, az államok független­sége, gazdasági és politikai­társadalmi fejlődésében. A két tárgyaló föl véle­ményt cserélt a nemzetközi helyzetiül. Egyetértőén megállapítot­ták, hogy a nemzetközi kap­csolatokat a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, a függet­lenség, a szuverénitás és a területi sérthetetlenség el­veinek tiszteletben tartására kell alapozni. A béke megőrzése és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében a két kormány fontosnak tartja a háború potenciális forrásá­nak, az agresszió lehetőségé­nek megszüntetését, az álta­lános és teljes leszerelés ha­tékony nemzetközi ellenőr­zéssel való megvalósítását. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a részleges leszerelési intézkedésre vonatkozó ja­vaslatoknak és terveknek. Így. támogatják az atommentes övezetek létesítését Afriká­ban, Közép-Európában és a világ más térségeiben. Támo­gatják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zását célzó nemzetközi egyez­mény megkötését Szükséges­nek és sürgősnek tartják a moszkvai részleges atomcsend- szerződésnek a földalatti kísér­letekre történő kiszélesíté­sét. Üdvözlik a minden ál­lam részvételével történő le­szerelési világértekezlet ösz- szehivására vonatkozó ENSZ- határozatot. A tárgyaló felek egyetérte­nek abban, hogy a vietnami háború veszélyezteti a világbé­két és a nemzetközi biztonsá­got. A lelek reményüket, fejez­ték ki, hogy ezt a kérdést az 1954-es genfi egyezmény alap­ján, a vietnami nép érdeket­(Folytatás m 2. Veres Mihály elvtársnak, a járási pártbizottság titkárá­nak beszéde után a nagygyűlés részvevői táviratban 'fejezték ki szolidaritásukat a vietnami néppel. A Vádoljuk az imperializ­must! mozgalom során ifjúsági haSygyúlést tartottak tegnap, február 11-én Encscn. Négy- Száz fiatal gyűlt össze a járási művelődési otthonban, s tilta­kozott az amerikaiak vietnami "»borúja ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom