Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Féntefc, 1966. február 11. CSZAKMAGTARORSZAG 3 „Házasodnék téesz alapon...44 Taktaharkányi nótacsokor Zárszámadás volt, reggel- Í61 reggelig... Okosat szólj, vagy ne lopd az időt... Több az asszony, mint a férfi... és így tovább! Ilyen, s még jónéhány hasonló, egytől- «gyig találó címet választ­hatna az ember, hogy „alat­ta”, ha csak mozaikszerűcn is, visszaadja a taktaharká­nyi Uj Élet Terme 1 ős zö ve lltc- zet ünnepi közgyűlésének tartalmát, hangulatát. Érde­kességként? Tanulságként? Mindkettőért! „Száz forintnak kilenc a „fele“... A termelőszövetkezet iro­dája, azaz irodaháza, kényel­mes épület. Két hatalmas klubhelyiséggel. Ott tálalták íel a tagság számára az ízes ebédet, s utána kísérőként a Tállyán termett bort. Közben a szomszédos irodahelyiség­ben névsor szerint ki-lti fel­vette a munkaegységenként még „dukáló” 11,30 forintot. S ez bizony, általában ezrek­re „rúgott”. Pénz, jó ebéd, jó „kísérő”, csoda-e, ha a ze­nekar hamarosan megrende­lésre játszott, k nótakíséret­tel? Hanem a nóták! Testes, középkorú, bajuszos férfi in­tett álljt a zenének, koppan- Va tevén le kiürített poharát. — Azt húzd, hogy: száz fo­rintnak kilenc a fele. — Hogy-hogy kilenc — bökte oldalba asztaltársa, szintén üresen koppintván oda poharát. — Ez a nóta nem úgy van. — Úgy van az, ha mon­dom. Hiszen én három évvel ezelőtt azt mondtam, hogy ha feleannyit megkeresek a téeszben, mint távol a falu­tól az iparban, el se lehet majd zavarni a faluból. Ak­kor körülbelül száz forintot hordtam haza naponta. Igaz, hajnalban utaztam, késő es­te érkeztem. Most meg kide­rült: ahány napot dolgoztam a közösben, annyiszor 91 fo­rintot kerestem. Tehát ne­kem úgy van a nóta, hogy: „Száz forintnak kilenc a „fele” ... S folytatta is a nó­tát, úgy, ahogy az ma a fa­lun él; „Házasodnék téesz alapon. Minden földem a közösbe adom. Kiveszem az elnök lányát, Eliszom a hozományát,. .** S Boros Zsiga, az elnök azt mondta rá: ma nyugodtan ihatsz, úgy se a keresetedet iszod el, hanem azt, amit e napra közösen ki porcióztunk. „Ahogy a kéz jár — a szó is úgy «lukál!“ — Köszönet mindenkinek, tisztelt közgyűlés — mondot­ta beszámoló közben az el­nök. — Mert másfél száz hold terület kiesését, amit a ter­mészet rabolt el, nem volt egyszerű pótolni. Ehhez sok plusz munka kellett, s első­sorban az asszonyok szorgal­ma. Hiszen nálunk minden száz tagból 70 asszony. S ha egy évvel ezelőtt ők voltak a megyében az első helyen a szocialista brigádok között, akkor ez évben, az 1965-ben végzett munkáért kétszeresen az első helyet érdemelnék. — Soká éljenek az asszo­nyok — hangzott, méghozzá férfiszájból, a zsúfolt klubte­rem közepéről. S ennek mindjárt százszoros vissz­hangja volt. Hanem az asz- szonyok nem szóltak hozzá. Csak annyi hangzott el a beszámoló, s két férfi hozzá­szólása után asszonyszájból: — Ünnepi közgyűlés ez. Ami ügyünk van, mindig megbeszéljük, megbeszéltük a munka idején. Ezért ne lopjuk az időt az ünneplés­től. — Köszönjük a köszönetét, meg az elismerést, Zsiga bá­csi. Csak éppen annyi meg­jegyzésünk lenne, hogy nem kevés az az egy szem asszony ott, a vezetőségben? Mert ahogy az ember keze jár a munkában, a szó is úgy du­kálna. S ha a tagok kéthar­mad része asszony itt ná­lunk, talán a vezetésben is több szavunk lehetne. S bizony, Boros Zsiga nem mondhatott mást: — Az ám, erről hamarosan gondoskodnunk kell! Tréfás szavak — igaz maggal! Tévedés ne essék, az Uj Élet közgyűlésén nemcsak az Uj Élet tagjai vettek részt. Taktaharkányban két tsz gazdálkodik. Ott van még a Haladás is. Mindkettő híres a jó gazdálkodásról, az egészséges, alkotó közhangu­latról. A tréfás évődésekből azonban kiérződik, hogy ta­lán könnyebb, jövedelme­zőbb lenne együtt, összefog­va gazdálkodni. — Egyetek csak — ltínál- gatja az elnök a Haladás tag­jait, elnökét —, egyetek, mintha otthon lennétek. Méltóak vagytok ti is az új életre. — No csak, Zsiga. Tán azt ; akarod mondani, hogy az „Uj Élet”-re vagyunk mél­tóak? Mert akkor úgy is [mondhatnánk, hogy tavaly •is mi voltunk az új élet Ha­dadása ... — S hogy a ven- ■ dégek is értsék, hozzáteszik: ; — Mert ml egy kevéssel [jobban zártunk, mint Zsi- -gáék. • — Mert nem kaptok vizet. [De nézzétek meg jövőre, me- [lyik lesz az igazi haladó? — ;Erre azután az egyik vendég [közbeszól: [ — Hátha még együtt ha­ladnátok az új élet felé? — [ Persze, nem kelt erre vissz- [hnng, csak annyit mondott i valaki: f — Egészségűnkre. Hát ^mindig csak dolgozzunk? r S ha más nem, ez ltétség- t kívül valami olyasfélét sej­tetett, hogy tréfa ide, tréfa [oda, a taktaharkányiafc só- fkát gondolkodnak: együtt •kellene még jobbá formálni fa jót. Bizonyos, hogy a hol- Y nap ezt is meghozza. A sa- [fokban újra rázendít a ze- I- nekar, s ismételten felhang- [■zflc a dal: f „Házasodnék téesz ala- ipon ..." Barcsa Sándor — i Felmérték « a vetőma«ipénvcket f Az Országos Vetőmagter- J melle tő és Ellátó Vállalatnál »elmondták, hogy a megyei ta- t nácsok közreműködésével or- »szágszerte felmérték a tényle- tges vetőmagigényeket. Megál­lapították, hogy a központi ♦ készletekben levő tavaszi ka- tlászos magvak mennyiségileg «és minőségileg egyaránt meg­♦ felelnek a szükségleteknek, a «hibridkukorica-vetőmag pedig ♦ az ország teljes kukorica-ve- ítés területére elegendő. «■ Gazdasági magvakból J ugyancsak megfelelő készle­tekkel rendelkezik a vállalat, ♦a bejelentett igényeket álta- J Iában ki tudják elégíteni. Ki­* vétel a lucerna- és a vöröshe- J remag, amelyekből — a tava- Jlyi gyenge termés miatt — ♦csak igen korlátozott mennyi- 5 séget adhatnak ki. Elsősorban * azok a gazdaságok kapnak J lucerna- és vörösheremagot, * amelyek magtermésüket szer­ződéses alapon központi kész­ületbe adták. Az elosztás ha- ♦sonlóan fontos elve, hogy az J árvíz-, belvíz-, vagy súlyos x-pocokkár miatt vetőmaggal Jnem rendelkező gazdaságokat te részesítik előnyben. Bérügyek az építőiparban A £-k £ * * * £ * 4 4 * 4 £ £ 4r k k £ k k k k k k I k i k k k k k bérügyi kérdések ma szinte minden embert foglalkoz­tatnak. Jóformán nincs olyan termelő vál­lalat, üzem, bánya, vagy építkezés, ahol a szokásos évi bérfejlesztésen túl a legutóbbi kormányhatáro­zat ne hozott volna vala­mi pluszt. Százezrek kony­háját, egyéni és családi jövedelmét érintő kérdése ez napjainknak. Próbája egyben annak is, hogy he­lyes központi intézkedése­ket miként hasznosíta­nak közép- és alsófokú ve­zető szervek. Mennyire tudják a rendünkből fa­kadó szociális meggondolá­sokat az ugyancsak tár­sadalmunkból sarjadó gyorsabb fejlődés szolgá­latába állítani. Mert a kormányhatáro­zat alapján hozott bér­ügyi intézkedései: ilyen kettős célt szolgálnál: napjainkban. Nemrégen láttam, ho­gyan osztják fel a bányá­szok 111 millió forintját. Most az ÉM Borsod me­gyei Állami Építőipari Vállalat „pénzügyeiben” lapozgatva, Vincze Géza igazgató elvtárs vázolta, hogyan érint vagy 4000 épitömunkást a bérügyi in­tézkedés. Azoknál, akik a fizikai állománycsoportba tartoznak, a három száza­lékos bérfejlesztés szemé­lyenként 750 forintot je­lent, évi szinten. Jóllehet, ez az intézkedés főleg áp­rilis 1-től érezteti majd hatását, a vállalat vezetői már most sokat foglal­koznak azzal, hogy e fel­emelt tarifákat ne mecha­nikus módszer alapján, ha­nem „tételesen”, differen­ciáltan, a termelés, a kü­lönféle műszaki és gazda­sági érdekek vetületében alkalmazzák. Ezért is for­dítják a bérfejlesztés ősz- szegét a kategóriák emelé­sére. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy foko­zottabban kell foglalkozni a bizonylati fegyelemmel, a teljesítmény- és bérel­számolás egyszerűsítésé­vel. A nehezebb fizikai mun­kát ellátó emberek kö­zött 350 ezer forintot osztanak fel. Itt is tételes elszámolás van már. A prómiumtényezők megál­lapítása is a fontos kérdé­sek közé tartozik, hiszen sokat jelent, ha e tényezőt felhasználják a termelés fokozására. Hatszáz embert érint a felemelt különélési pót­lék. Lesznek olyanok, akiknek jövedelme ha­vonta 375 forinttal nö­vekszik, és az alsó határ is meghaladja a 200 forin­tot. A BÁÉV-nél egy eszten­dő alatt 4 millió forintról van szó. Jó lenne, ha az intézke­dés kihatása valamelyest érződne a munkaerő­vándorlás . csökkentésé­ben, a technológiai cs a munkafegyelem megszi­lárdulásában, a munka­idő-alap tökéletesebb ki­használásában. Végtére is, ezzel csökkennének a gazdaságosságot kedvezőt­lenül befolyásoló ténye­zők, és stabilabbá, jobbá válna a törzsgárda. Ugyancsak a kormány- intézkedés nyomán 142 ezer forint jut a termelést közvetlenül irányító mű­szakiaknak. Üzemveze­tők, főművezetők és műve­zetők fizetése rendeződik e pénzből, 100—250 forin­tos tételekben. És az irá­nyító építőipari műszaki­ak munkahelyi pótlékára csaknem 400 ezer forintot lehet kifizetni. E nagyobb juttatások nyilván jobb, szervezettebb munkát kí­vánnak a termelés köz­vetlen parancsnokaitól. Érezniük kell, hogy o több pénzért többet kell adni- ok. Hiszen rajtuk múlik a munkahelyek szervezett­ségének fokozása, a fegye­lem szilárdítása, a ja­vuló minőség. Tekik kell törődniök /\/ a dolgozók munka- \ és életkörülményei­vel. S ha mindeh­hez jól értelmezett poli­tizáló légkört teremtenek, meggyőző érveket felsora­koztatva a rideg utasítá­sok helyébe, jól élhet­nek küldetésükkel. Paulovits Ágoston Az egészségügyi | szakiskola wwwwwwwwmwwMwm'- hőseiről iiiiiiiimimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiituiHH A baba nem valódi, de a vés megyéből is rendszeres a jelentkezés. Az iskola-jellegű képzésnek 210 bentlakásos növendéke van. Ezenkívül a szaldskola vállalkozott mun­ka melletti képzésre is: éven­te 450 egészségügyi középká­der tanul az iskola falai kö­zött. Beszélgetünk a tantárgyak nehézségi fokáról is. Szakács Fercncné jogos büszkeséggel beszél róla, hogy az ápolónői munka napjainkban már nem egyenlő az ágytál cipe- lésével. Nagyon is kvalifikált munkakör. Ismert dolog: az ápolónők nagyon sok munkát vesznek át az orvosoktól, s e feladatok végrehajtásához szaktudás, intelligencia szük­séges. A szakiskola igyekszik kvarcfcny is. A lányok különböző me­sejátékokra készülnek, a krónikus gyermekosztályon mutatják be tudományukat, ott szórakoztatják a több hé­tig ágyhoz láncolt apróságo­kat. A szaldskola különböző sportszakkörei, a kórház uszodája hozzájárul a rend­szeres testedzéshez, a fizikum erősítéséhez. Kormányunk bérintézkedé­se következtében az ápoló­nők fizetését is rendezték. Mind a gyakorló ápolók, mind azok, akik még az is­kola padjaiban ülnek, meg­elégedéssel fogadták a fize­tésemelést. Amíg korábban egy kezdő ápolónő fizetése alig néhány forinttal halad­óén. magasabb szintű képzést, a a két éves szaktanfolyam cl-* végzése után az ápolónők kvalifikáltabb, minőségileg „jobb” diplomát kapnak kézhez. A szakiskola ápoló­nőképzésre vállalkozik. Ez a fő feladata. De azok aa érettségizett lányok, akik nagy tudást, s nagy érdeklő­dést tanúsítanak különböző egészségügyi kérdések iránti igényt tarthatnak speciális továbbképzésre, laborasszisz­tensi, audiológiai asszisztensig s más munkakörökre. A kő* vetkező évfolyamra, amely márciusban kezdi meg a tan­évet, már most jelentkezhet­nek az érdeklődők Párkány László Foto: Szabados György ta meg az ezret, most az ok­levél megszerzése után 1209 forint fizetést kap. A szor­galomtól, a rátermettségtől függően, ápolónői kategóriá­ban 1800 forintig lehet fel­jutni a fizetési ranglétrán. A kedvező fizetési besoro­lások alapján, valamint áz­ni inden vonatkozásban meg­felelni az intelligencia-tá- masztotta követelményeknek. Orvosok, sok éves tapaszta­lattal rendelkező ápolónők tanítják a növendékeket. A szaktárgyak mellett jut idő bőven a szórakozásra is. A szakiskolának néhány szak­Az iskola közelről és kí­vülről nagyon szép. A Szent- péteri-kapui kórházváras kö­zepén, különálló épületben kapott helyet a megye egyet­len egészségügyi szakiskolá­ja. A több emeletes épület belül is figyelmet keltő, a folyosók, a tantermek, a gya­korlati munka műhelyei: a kórtermek tisztáit, hangula­tosak. Sza.l<ács Fercncné iskola- igazgató elmondotta: a tan­testület sokat ad a külszín­re, az iskola esztétikumára. A kellemes dekorációk, a képek, s minden díszítő tárgy formáló, ízlésnemesítő hatással van, s mindez fel­tétlenül gyümölcsöző lesz praxisuk során a növendékek magatartásában. A gyermek és csecsemő kórteremben fürdetési és kvarcolási gyakorlatnak va­gyunk szemtanúi. A szenve­dő alanyok ezúttal pufók­arcú műanyagbabák, majd­nem akkorák, mint az iga­ziak. Figyeljük a kezeket, a mozgást. Velünk együtt fi­gyel minden ro^sz kézmoz­dulatra Lot’dsz Ilona taná-- nő, aki a gvakorlatot vezeti. A felnőtt kórteremben „be- tegesdit” játszanak a növen­dékek. Izgalom, öröm és sok tréfa párosul egy-egy gya­korló foglalkozás mellé, hi­szen az ápolók és az ápoltak is maguk a növendékek. Gon­dosan figyelnek rá. liogv az ápolónők miként . bánnak a „beteggel”. Ottjártunkkor éppen egy fekvő beteg ete­tését. gyakorolták. Egy har­madik teremben elméleti óra zajlott: orvostörténet. Járva a különböző ápolónő formáló-alakító műhelyeket. Szakács Ferencnével arról beszélgetünk, hogy 1957 óta (ekkor létesült az egészség- ügyi szakiskolai évente 70 ok­leveles ápolónő hagyta el az intézményt. A Borsod megyei szakiskolának jó híre van megye-, sőt országszerte. Természetesen, a megye és Miskolc város kívánságait, igényeit kívániák kielégíteni, de jut ápolónő a környező megyék egészségügyi intéz­ményeinek is. Az iskoláztatási „érdek­szféra" elsősorban Borsod megye, de Szabolcs és He­köre azt a célt szolgálja, hogy a növendékek mind kulturáltabb ápolónőkké r'ál- janak. Irodalmi-estek, mű­vészettörténeti előadásolt, a kórház területén lezajló hangversenyek, mind-mind a szellemi gyarapodást szolgál­ják. Louósz Ilona tanárnő életre hívott egy bábszakkört ért, hogy mind műveltebb ápolónők kerüljenek ki az iskola falai közül, a szakis­kola vezetősége és a felügye­letet gyakorló szervek úgy döntöttek: a jövőben érettsé­gi bizonyítvánnyal rendelke­ző érdeklődőket vesznek fel növendéknek. Az érettségi­zettekkel meg lehet oldani »

Next

/
Oldalképek
Tartalom