Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

fiSZAKM AGYA KORSZAG Kedd, 1966. február 8, Az USÄ fokozza Dél-Korea felfegyverzését Közzétették annak az üze­netnek a szövegét, amelyet 3?ak Csun Guk vezérőrnagy, &. koreai fegyverszüneti bizott­ságban a koreai—kínai fél ve­zetője február 3-án a semleges megfigyelő bizottsághoz inté­zett. Az üzenet adatokkal bi- Konyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok az utóbbi időben fokoz­ta Dél-Korea felfegyverzését, újtipusú tankokkal, repülőgé­pekkel, ágyúkkal és más ka­tonai felszereléssel látta el a dél-koreai hadsereget Tüntetés Honoluluban ax Fi^jesűlt Államok vietnami politikája ellen Honoluluban, a Hawaii-szi­getek fővárosában hétfőn két­napos tanácskozások kezdődtek a Johnson elnök vezette ame­rikai küldöttség és a saigoni kormány delegációja között. Johnson elnök, aki hivatalba lépése óta most első ízben hagyta el az Egyesült Államok szárazföldi területét, a hono­lului repülőtéren rövid üdvözlő beszédet mondott, amelyen nyomatékosan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is támogatja a saigo­ni rezsimet. Beszédében Johnson támadta vietnami politikájának ellenzőit, és azt bizonygatta, hogy a Dél-Victnamba küldött amerikai katonák az Egyesült Államok terüle­tétől sok ezer kilométer távolságban is az ameri­kai érdekeket védik. A dél-vietnami küldöttség ezután Johnson elnök és Kusk külügyminiszter kíséretében ellépett a díszszázad arcéle előtt és gépkocsikba ülve, ho­nolului szállására hajtatott. Az útvonal fölött amerikai heli­kopterek repültek és az út két oldalán fegyveres amerikai katonák sorakoztak fel. Rövid­del a saigoni kormány küldött­ségének szálláshelyére történt megérkezése után az épület előtt nagyobb tömeg tüntetett az Egyesült Államok vietnami politi­kája és a saigoni kor­mány ellen. A politikai és katonai kérdé­seken kívül öt különbizottság tárgyalja majd a Dél-Vietnam gazdasági életének, mezőgazda­ságának, egészségügyének és közoktatásának fejlesztésére adandó amerikai segítség kér­dését. A Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai csapatok pa­rancsnokságának szóvivője hétfőn bejelentette, hogy az amerikai csapatok ottani lét­száma már meghaladja a 200 000-et. A szóvivő szerint fokozzák az Észak-Vietnam elleni légi­támadásokat és jelenleg ame­rikai, dél-vietnami és dél­koreai csapatok vannak fel­vonulóban a vietnami háború legnagyobb közös hadművele­tének lefolytatására. Csatorday Károly nyilatkozata A vietnami kérdést a gen­fi egyezmények alapján, a vietnami nép akaratának megfelelően kell rendezni — jelentette ki New Yorkban Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selöje. A magyar ENSZ- misszió vezetőjét a CBS amerikai televízió-társaság több más ország ENSZ-dele- gátusával együtt felkérte, a tv közönsége előtt vitassák meg a világszervezet szere­pét a vietnami probléma megoldásában. A vietnami probléma ren­Éliinség Koraidban Nanda indiai belügymi­niszter bejelentette, hogy az indiai fővárosban felére csökkentik a rizs-fejadagot, hogy ily módon segítsenek Kerala állam éhségsújtotta népének. E rendelkezés alól csupán azokat mentik fel, akik csak rizst fogyasztanak, a többiek külön búzaadagot kapnak. Mint már jelentet- tük, Kerala államban a rizs- adagok csökkentése miatt za­vargásokra került sor. dezésére nem a világszerve­zet hivatott — jelentette ki Csatorday Károly. — Ez a rendezés csak úgy lehetsé­ges, ha a megoldást az 1954- es genfi megállapodásra alapozzák. A Biihli ssőlőkultúráláról i. Igen nagy érdeklődés kíséri 'a szakemberek körén kívül is azokat a hírközléseket, ame­lyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye szőlőkultúrájával fog­lalkoznak. Nemcsak azért, mert szorosan hozzátartoznak a megye életéhez sok vonatko­zásban. Országos ügyként te­kintik, sőt világviszonylatban sem elhanyagol Írató tényező. Ez volt a múltban, ez a mában, s ez lesz a jövőben is. Ismer­ték honfoglaló őseink, erről írott bizonyítékok vannak, de művelte valamiképpen az egy­mást leváltó nemzedékek sora, és semmiképpen sem elhanya­golható tényezője gazdasági életünk valutáris igényének, de bort becsülő és szerető né­pünknek sem. Innen az érdek­lődés. Az Eszakmagyarországban gyakran jelenik meg ismerte­tés, különösen Tokaj-Hegyalja rekonstrukciójával kapcsolat­ban. Tervszámok ülnek le e te­rület lankáira, néha hegyeire és milliárdok várják, hogy majd folyékony arannyá válja­nak. Ez a metamorfózis annál jobb, minél előbb realizálódik. E felismerésből konkludáló munkaigényes munka nem idő­szerűtlen, de nem is fog elha­ladni mellette az idő. Aktuális és biztos jövedelmi alap Mondhatjuk így is: jó valuta. Erre pedig minden országnak, mindenkor szüksége van. Kutatási anyagom, mely a Bükki-e néz, néhol érintkezik Tokaj-Hegyaljával, s ez is elég, hogy e megvalósításnak tiszte­lője legyek, különösen ha a te­lepítés a kívánt, optimális szinten történik. Minőség csak ott remélhető, ahol a klimati­kus adottságok teljesen bizto­sítottak. Az- országos, de me­gyénk telepítési terveinek is nagyon alaposan át kell ezt gondolniok, mert e hatalmas számokkal egy fél évszázadra születik meg a létesítmény, s az eljövendő időben csak a ki­váló, úgynevezett promontő- riumi termések lesznek a ke­resettek és megbecsültek. A kereslet rostáján ki fognak hullni a kínálat értéktelenebb minőségei. Nyugodtan ki lehet, sőt ki is kell faragtatni azt a bélyegzőt, melynek ez a fel­irata: a legjobb adottságú he­lyeken a lehető legjobb minő­séget! így szeretném megmutatni megyénk valamikor nagyon híres és keresett bort-adó, sző­lőkultúránk másik helyét a: bükki adottságot. Stúdiumomból kiemelnék né­hány adatot, mely: *1 múltjával, b) Jelenével, c) jövendő távlataival zik. íoglaiko­Azt szeretném hangsúlyozni, hogy csak néhányat a rendel­kezésemre álló anyagból, mert a megye mezőgazdasági ügyei­nek felelős irányítója tervbe vette a közeljövőben a bükki adottságok konzultációját. Az a több, mint fel évszáza­dos orometriai térkép, mely a Bükk tengerszint feletti adott­ságait mutatja, érdekes és el­gondolkoztató. öt szintet jelöl meg: 200 m-nél alacsonyabbat, 200—400 m-ig, 400—600 m-ig, 600—800 m-ig és a 800 m-nél magasabbat Szinte első ráte- kintésre kínálja azt a rálátást, mely a bükki promontórium volt, a Bükk 1285,2 négyzetkilo­méter területéből. Legnagyobb hosszúsága észak—déli irány­ban: 54,01 km, legnagyobb szé­lessége kelet—nyugati irány­ban 39,99 km. Ez a térkép alátámasztja és szemlélteti azt a történelmi adatok igazolta tételt, hogy a bükki promontóriumok, ha­zánk legnagyobb hemividéki összefüggő szőlőknlturáltságú helye volt. Ha kutatási anyagunknak csak azt a részét vesszük, mely a honfoglalást követi, megálla­pítható, hogy itt jelentős szőlő­kultúra létesült. De itt őseink virágzó szőlőkultúrát találtak. As még eldöntésre vár, milyen is volt az a „hunis-bort” adó adottság. Tudniillik akkor a mi borainkat így tisztelték azok a népek, amelyek ízlel­hették, de még jóval később is. Hírlapban mellőzhető, úgy gondolom, az évszámokkal való kacérkodás, meg nem is annyira érdekes, mint stúdi­umban. E híres „hunis borunk'’ mel­lett hogyan lett egy érdekes borunk, a: „magyar frankis bo­runk”, mely elvitte a pálmát a tulajdonképpen híres „frankis bor” elől, a világhírű francia bor elől? Ennek ismertetése és történelmi múltjának feltárása és felmutatása ismét studium- tárgy, bál-mennyire érdekes is, mivel terjedelmes, esetleg anyaga lehet, ha szükségelte­tik, a konzultációnak. De érde­kességként jó clgondolkozni rajta. Mint ahogyan azon is, miért nem említtetik évszáza­dok óta a történelmi borvidé­keink közölt ez a hely, a bükki borvidék, mikor itt 22 000 kh szőlő volt. Nem is beszélve róla, hogy az „egri borvidék” a maga csaknem 5000 kh-jával, a bükki borvidéktől, mint lát­juk, elválasztható, külön jelöl­hető, de hogy vele talaj, flóra és klimatikus adottságaival összefüggő, tehát mindannál az adottságánál fogva, melyet a szőlőtermesztés kíván, lénye­gében azonos! Ezzel a tételem­mel nem akarom én a bükki promontóriumot 27 000 kh-ra cmeW, hogy nagyságával nyo­massam a. serpenyőt, a megva­lósítás serpenyőjét, de jó ezt így látni, mert a fajtatermesz- tcsék szempontjából sok gátlás alól felmentést jelenthet. Ez magyarázza, hogy csak egy faj­tát említsek, a leánykát! Leg­alább olyan szépen díszlik Bor- sodgeszten (600 négyszögöl 40 éves telepítés), mint Egerben és vidékén. Ajánlom a_ tüzetes megvizsgálását. De erről is in­kább a konzultáció alkalmával többet De annyit talán meg­említhetünk itt is, ahogyan az alap előállott: „A mediterrán emelet végén, a Bükk hegység említett, magyar medence fe­lőli, észak—keleti irányú part­széle mellett hatalmas tenger­alatti törés keletkezett, ame­lyen riolitikus erupciók törtek Id... Az említett kőzetekhez (vulkanikus) a szarmata tengerf lefolyása után a levegőbeli le­rakódások egyik fajtája, a lősz járult...” (Kovács Dezső: Bor­sodi Bükk orometriája, Treitz Péter: Magyarország talajai­nak beosztása klímazónák sze­rint.) Tehát a hőforrásokat adó törésvonal: Eger, Bogács, Mezőkövesd, Kacs, Miskolc- Tapolca a Sajó törésvonala és a hatalmas vetődésekkel elvá­gott szendrő—forrói hegyvidék az idő vegyi konyhájában al­kalmassá lett rá, hogy itt a Bükk lankáin otthont találjon a szőlő Hogy aztán a boreális, praebo- reális, vagy postboreálls kor hordozta-é az első szőlőt, ezt majd eldöntik az illetékesek, de hogy itt a benedekrendiek, pálosok, ciszrterek intenzív mű­velést végezlek, ezt már leírja az írott emlék nferfetesen. Es hogy milyen volt az aszúja és bora, azt Bél Mátyás p re zen teli abban a szép és terjedelmes munkájában, melyet a miskol­ci borokról írt, melynek erede­tijét a Ráday könyvtár őrzi (1735). A szőlőkultúra elpusztul ásó­nak okairól azért nem. írok, mert nagy terjedelmet igényel­ne, s a cél az, hogy minél előbb a jelenénél, és a jövendő távlatainál legyünk, s így csak elgondolkoztató ténynek azt hívom segítségül, ami megépí­tett objektumként utunkba áll: a hatalmas pincerendszert. Az avasit, a tetemvárit, a diósgyő­rit és a Bükküt liörülölelö pin­cerendszereket, melyek látha­tók vagy részben a feledés több méteres takarójával letakartan ezt kérdezgetik tőlünk: Ha va­lamikor érdemes volt bennün­ket megépíteni primitív véső eszközökkel, csákányokkal, hogy befogadhassunk több százezer hektoliter bükki pro- montóriumon termelt bort... ma nem lenne érdemes minket tele termelni, hogy ne ásítsunk üresen? Erezzük, hogy nem arra rendeltettünk, hogy több száz és ezer hektolitert befo­gadó testünkbe egy-két deníi- zson bor mellett, legjobb eset­ben ulti-parti vitatkozó hangja vésődjék be! Üyes avasí pincék előtt ásít az idő. A bükki promontóriu­mok városában: Miskolcon fel­iéitől tik a tokaji cs az egri bor­kimérés üresedő hordóit, mint­ha e tájon soha nem iermett volna ilyen jó bor! Dózsa Molnár Dániel vet lelkipásztor. (Folytatjuk) Angliában minden le he tséges ! ? Megszállták, körülfogták a börtönt. S még természete­sebb, hogy a páncélos rab­lóhadsereg (modern időket élünk), elásta a harci csa­tabárdot, s megvárja amíg a katonaság eltávozik a börtön környékéről. S ha ez hosszabb időt venne igénybe, esetleg megmásít­ják szándékukat és nem harckocsiitat, nehéztüzérsé­get, hanem, atomháborút in­dítanak. Pénzük van rá, idejük is van, miért ne ten­nék? Hiszen Angliában minden lehetséges ... Az­az ... Nem lehet persze általá­nosítani. Mert ha az ember gondolkodik a dolgokon, azt mondja: nocsak-nocsak. Nem is minden esetben olyan elnézően békés ter­mészetű ez az angol hadse­reg. Attól függ, miről van szó. Ha arról, hogy mond- juk Rhodesiában kellene fegyverrel rendet teremte­ni, a rhodesiai lakosság többségének érdekét meg­védeni, a Smith-kormány maroknyi csapatát mérés­re tanítani, erre azt mond­ja a hadsereg: messze is van, minek is, majd meg­oldjuk ésszel, pénzzel, mit számit, ha néhány ezer ár­tatlan ember belepusztul. Más dolog azonban a hazai közerkölcs. Otthon rendnek kell lenni, s ha már a ko­rábban elrabolt több száz­millió fontot nem is sikerül visszaszerezni, legalább az a néhány kisebb bűnös maradjon meg amolyan múzeumi emléknek. Mert. a tekintély, az te­kintély! Barcsa Sándor Amint azt az angol hír­ügynökségek világgá röpí­tették, bizony nem solcon múlott, hogy a békés an­gol polgárok éjszaka harc­kocsiágyúk és nehéztüzérsé­gi ütegek csöppet sem meg­nyugtató robajára ébredje­nek. Bizonyosan lett volna. riadalom, futkosás, galiba, s Iá tudja, mi még, hiszen senki sem arra gondolt volna, ami a valóságban történik, hanem, valami na­gyobb katasztrófára. Azon­ban elsősorban nem a la­kosság lelkületét viselte volna meg igen károsán ez a nem várt riadalom, ha­nem a „békés” angol had­sereg vezetőinek és tagjai­nak lelkületét. Akik az utóbbi időben közismerten irtóznak minden harctól, kemény beavatkozástól, tör­ténjék bármi is, mondjuk Rhodesiában, vagy ... No, de ami megtörténhe- t'ett volna egyébként, nem történt meg. Valamelyik békésebb természetű geng­szter, nyilván jó pénzért, időben figyelmeztette az illetékes hatóságokat, hogy a icorábban az egész vilá­got csodálkozásra, majd nevetésre ingerlő híres vo­naté ab lás fő korifeusai Ivarclco csíkkal és nehéztü­zérséggel egybekötött szóra­kozás közepette akarják ki­szabadítani ekkor' és ekkor a még börtönben sínylődő kisebb közreműködőket. (A nagyobbak, nyilván a bör­tönörök segítségével már Itorábban megszöktek.) Természetes, hogy erre a hírre azonnal készenlétbe lépett az egyébként békés természetű angol hadsereg. Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Duna déli szakaszán Hétfőn délután Bokor Mi­hály, az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság folyamszabályozá­si és árvízvédelmi osztályának vezetője sajtótáj jkozlatót tar­tott. Elmondotta: A Duna ma­gyar szakaszának jégpáncélja az utóbbi néhány nap alatt mintegy negyven kilométerrel lejjebb csúszott és megvastagí­totta az alatta levő folyósza­kasz jégtakaróját. Jelenleg Ér- sekcsanád, illetve Baja körze­tétől az országhatárig átlagosan két méter vastag és 58 kilomé­ter hosszú a jégmező. A vas­tag jégboltozat lassította a víz levonulását és három—öt mé­terrel megduzzasztotta a folyó Baja—Mohács környéki szaka­szát. Hétfőre virradó éjjel Ba­jánál már 830 centimétert, vagyis alig másfél méterrel jelzett csak kevesebbet a víz­mérce, mint amennyi a múlt évi nagy áradás maximális vízszintje volt. így a déli Du- na-szakasz legnagyobb részét vasárnaptól már harmadfokú árvízvédelmi készültség vi­gyázza. A magyar folyószakasz jégpáncéljában az elmúlt he­tekben hosszú hajózó csatot» nát vágták a jégtörő hajók. A csúszkáló jég viszont az 53 kilométeres jégíolyosó 7—8 kilométeres szakaszát eltömte. Ennek megtisztítása most a legfontosabb feladat, hogy a csatornán szabad utat kapjon a levonuló jég. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérésé­re hétfőn a katonaság egyik ta­pasztalt robbantó alakulata készültségbe lépett, hogy szük­ség esetén gyorsan segíthessen azoknak a torlódásoknak az el­távolításában, amelyekkel *■ hajók már nem bírnak. Vádoljuk az imperializmust! Egy esztendeje. hogy az amerikai imperializmus had­üzenet nélkül háborút kezdeti a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ifjúságunk aggódó figyelemmel kíséri azt a hősi küzdelmet, amelyet a vietnami nép vív függetlensé­géért, szabadságáért. Az ag­resszió elleni harcban a de­mokratikus békeszerető erők minden eddiginél erősebb, egy­séges fellépésére van szükség. A szolidaritás jegyében or­szágszerte városok cs falvak fiataljai emelik fel tiltakozó szavukat. A sok ezres ifjúsági tömegek hangja erősödik. Vá­doljuk az imperializmust a vietnami nép ellen folytatott, hadüzenet nélküli, tömegmé- szárlással egybekötött irlóhá- borújácrt! Vádoljuk egész po­litikai, gazdasági rendszerét, mert súlyos akadályokat gördít a nemzetközi együttműködés útjába, mert kész lenne az egész emberiséget magával ra­gadni a legszörnyűbb alomha­lálba. Miskolc város ifjúsága is újabb cs újabb kezdeményezé­sekkel, akciókkal juttatja ki­fejezésre szolidaritását a viet­nami néppel. A város ifjúságá­nak képviseletében mintegy ezer munkás- és diákfiatal nagygyűlésen ítcllc el az ame­rikai imperializmus emberte­len vietnami háborúját. A Di­ósgyőri Gépgyárban Tóth Pál ifjúsági szocialista brigádja szolidaritási munkaversenyre liivta ki a gyár és Miskolc va­lamennyi ifjúsági brigádját. Városunk fiataljainak számta­lan más formában jelentkező akcióit, kezdeményezéseit kí­vánja összefogni a KISZ kö­zelmúltban megalakult Mis­kolc városi Szolidaritási Bi­zottsága. Ifjú kommunisták, fiatalok! Hozzátok fordulunk, újabb nagy feladatra hívunk benne­tek el! Segítsétek az amerikai im­perializmus igazi arculatának leleplezését, a szolidaritás egy­ségének erősítését, ezzel is tá­mogatva a szabadságukért küz­dő vietnami hazafiak harcát! Tiltakozó megmozdulásokon ítéljétek cl az imperialisták kalandor vietnami háborúját, politikai rendezvényeken, iro­dalmi esteken mutassátok be a bős vietnami nép harcát, építő munkáját, kulturális eredményeit! V a la mennyi K ISZ-alapszcr - vezet akcióprogramjában kap­janak helyet a szolidaritási ak­ciók! Az egész évi KlSZ-mun- kál hassa át az együttérzés, a segiteni-akarás ucnics gondo­lata. Szervezzetek vietnami mű­szakokat! A szolidaritás jegyé­ben érjetek el kimagasló ered­ményeket a gazdasági munká­ban! Az üzemekben, intézmé­nyekben, iskolákban kezdemé­nyezzelek társadalmi munka- akciókat, s ezek anyagi érté­két — a városi KlSZ-bizotlsá- gon keresztül — juttassátok el harcoló vietnami testvéreink­nek! Az akciók kiemelkedő állo­másai legyenek a Gyarmati Ifjúság Napja, a proletariátus május elsejei ünnepe, cs * Nemzetközi Gyermeknap! KISZ Miskolc városi Szolidaritási Bizottság»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom