Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

bszakmagtarobszAg 7 A reklám mindenhatósága A A turtsv ! Az egyik kő a másikhoz vezet IVyllglJÍUTl • „Lebilincselő olvasmány“ Begónia Ás idén mér ásatásokat is végeztek a Kudohányai Múzeum Baráti Kör é tagjai A miskolci szimfonikusok kórházi koncertje A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának kultúrbizottsága közös kezde­ményezésére a zenekar több koncertet ad Miskolc és a megye területén lévő külön­böző szakszervezeti, művelő­dési intézményekben. Ennek keretében rendezték meg pén­teken, február 4-én este azt a hangversenyt, amelyet a mis­kolci Szentpéteri-kapui, vala­mint a Scmmelweiss kórház szakszervezeti bizottsága szer­vezett. A Szentpéteri-kapui nagy művelődési teremben igen nagy számban gyűltek össze az érdeklődők, hogy részesei legyenek az estnek. Az érdek­lődést különösen fokozta, hogy Benkő Zoltán zongoraművész és Gál Károly hegedűművész már adlak a kórházban kama­rakoncertet, a zenekar pedig korábban a tüdőkórházban adott — a mostanihoz hasonló módon: társadalmi munkában — emlékezetes műsort. A február 4-i hangversenyt Mura Péter, a szimfonikusok igazgató-karmestere vezényel­te, s azon Paska Gábor fiatal zongoraművész működött köz­re. Műsoron Mozart D-dúr szimfóniá-ja és d-moll zongo­raverseny-e, továbbá Schubert Rosamunda nyitány-a és Be­fejezetlen szimfóniá-ja szere­pelt. A hangversenyt igen nagy tetszéssel fogadták a kórház dolgozói. A reklám története igen messzire nyúlik vissza és jele­ne is komoly, figyelemre mél­tó. Az Egyesült Államokban például a reklámköltségek az áruk értékének 25—30 száza­lékát teszik ki. A konkurren- ciaharc viszonyai között egyes cégek kénytelenek nyeresé­gük felét reklámra áldozni. De nem ritka az az eset sem, amikor egy dollár profit meg­szerzéséhez 2 dollárt kell rek­lámra költeni. A hideg számítás A monopóliumokat csak a hideg számítás vezeti a rek- lámbefektetéscknél. S valóban, a reklámra költött bármely összeg megtérül, méghozzá te­tézve. Sok üzletember véleménye szerint a reklámnak az a fel­adata, hogy az embert a józan ész ellenére vásárlásra késztes­se, óhaja és érdekei ellenére. Az Egyesült Államokban kör­kérdést intézett az amerikai közvéleménykutató intézet a vásárlókhoz, és a válaszokból kiderült, hogy eszük ágában sem volt egy bizonyos árut megvenni, a reklám kénysze­rítette őket arra, hogy megve­gyék. Ne higgyük azonban, hogy az embereket könnyű rá­venni a szükségtelen vásárlás­ra. Nyugaton a laboratóriumok és tudományos kutató csopor­tok tömkelegé foglalkozik a reklám módszereivel, a tö­megpszichológia kérdéseivel. A félelem Aki kezében tartja a vásár­lók pszichikumának kulcsát, osztatlanul uralkodhat a pia­con. E kulcsok egyike a féle­lem. Természetes, hogy a halállal való félelmet elsősorban a gyógyszerekkel kereskedő cé­gek aknázzák ki. De nemcsak ők, hanem az autótársaságok is. A kormány melleit ülők kö­zül senki sem tudja, hogy mi­kor szenvedhet balesetet, és erről nem is szeretnek beszél­ni. De mindenki gondol rá. Nos, minden gépkocsit vezető ember lelkében megszólaló eme titkos hangot használja fel a reklám. A plakát egy új­fajta kerékabroncs megbízha­tóságát hirdeti. Baloldali ré­szén színes fényképfelvétel: műúton heverő kis kavics. Jobboldalon sírkő. A szöveg rövid és aforizma jellegű: ,.As egyik kő a másikhoz vezet!" Megg,yőző cs hatással van az emberekre! A becsapás A másik kulcs az ember leg- alantasabb és legtitkoltabb biológiai és szexuális impul­zusainak lelkiismeretlen ki­használása. Könnyű elképzelni, milyen irányba terelheti a gondolato­kat az egyik francia lapban egy űj könyvről közzétett aláb­bi hirdetés: Minden benne van, amit a fiatal lánynak férjhez- menetele előtt tudnia kell. Le­bilincselő olvasmány, remek illusztrációkkal’'. Mindazok­nak, akik a megjelölt összeget a kiadó címére befizetik, pos­tán megküldik a könyvet. A pénzátutalások szinte árad­nak. Ám a megrendelők mohó kíváncsisága nem elégült ki. A kiadó ugyanis szakácsköny­vet küldött a megrendelőnek. Persze egészen érthető okok­ból, senkinek eszébe sem ju­tott, hogy felháborodjék. Hi­szen a kiadó a reklám minden feltételét teljesítette. A sütés­főzés művészetet minden fia­tal lánynak ismernie kell, és illusztrációk is kerültek hozzá. S kinek ne lenne a szakács- könyv lebilincselő olvasmány? Nehéz Nyugaton olyan terü­letet találni, ahová ne férkőz­ne be a reklám. Ami a rádiót, a televíziót, a lapokat illeti, zsúfolásig megtölti a reklám. Itt már a reklám lényegesen nem tudja bővíteni pozícióit, új utakat kell keresnie. Oly­kor ezek a keresések váratlan eredményekre vezetnek. Az egyik pszichológiai labo­ratóriumban új kísérleteket hajtottak végre. Ennek alap­ján kiderült, hogy a rádió leg­eredményesebb reklámadásai között éppen azok szerepeltek, amelyek a legnegatívabb reak­ciót váltották ki. Ügy kell reklámozni tehát, hogy a rek­lám minél nagyobb tetszést, vagy minél nagyobb nem tet­szést váltson ki. A másik új út az emberi pszichikumra való rejtett ráhatás, a tudo­mány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazásá­val. A harmadik út pedig vissza vezet abba az időbe, amikor még sem rádió, sem televízió nem volt, sajtó sem létezett Szóbeli iekíám Például a taxisofőrök külön­böző vállalatok megbízásából szóbeli agitációt fejtenek ki a cég ' gyártmányai érdekében. Dicsérnek egy cigarettafajtát, vagy más árucikket. Az Egye­sült Államokban már megala­kították a szóbeli reklám ügy­nökséget, amelyek többnyire háziasszonyokat foglalkoztat­nak, akik úton-útfélen min­den adandó alkalommal dicsé- rőleg nyilatkoznak megbízó cé­gük áruiról. S hogy a gyanút elűzzék a sok dicsérgetés mi­att, a bizalmatlanság leszere­lése végett kihasználják a po­litikusok, az egyház, az ököl­vívók, a filmcsillagok, s végül a tudomány tekintélyét A kiábrándulás Az a legszomorúbb az egész­ben, hogy a burzsoá reklám az egyszerű nyugati nyárspolgár eszményeire hat. A kapitaliz­mus világos célkitűzések hiá­nyában, a reklám útján vala­miféle álomvilágot próbál lét­rehozni. Am a használati cik­kek iránti kimerítő hajsza a kiábránduláshoz vezet, amit az illúziók elvesztése, a remények feladása követ. Ez akkor kö­vetkezik be, amikor az embe­rek megértik, hogy az élet ér­telmét nem lehet egy új hűtő- szekrény birtoklására korlá­tozni. Amikor kiderül, hogy a burzsoá valóság mást nem tud nyújtani, bekövetkezik a mély­séges pszichológiai kimerültség és kiábrándultság. Kivonat Alekszandr Gorbovszkij, cikkéből a Ny egy el ja 24. számából t Rudabánya az elmúlt éltben ünnepelte várossá alakulásának 600. évfordulóját. Ebből az al­kalomból a község dolgozóinak összefogásával ipartörténeti múzeumot létesítettek, amely­ben hazánk érc- és ásványbá­nyászati emlékeit gyűjtik ösz- szc. A kis múzeumban már igen szép és eredményes mun­kát végzett. Eddig például több külföldi ország — így a Szov­jetunió. a Német Demokrati­kus Köztársaság, Finnország, Svédország — hasonló intéz­ményeivel vették fel a levele­zési kapcsolatot, és ezekről a helyekről több fényképet és ércbányászatra vonatkozó do­Fischer Annie játszik mintegy 300 tárgyat őriznek, közöttük XV—XVI. században használt szerszámokat, ősi tér­képeket, és a régi bányaműve- lést hűen megörökítő maketto­kat. Ilyen többek között a ki­csiben felépített középkori tár­na, amelynek vágatszelvényei föld alatti bányából nemrég kerültek napféttyre, és a ma­kettot azokból készítették el a múzeum baráti kör tagjai. A mintegy 30 tagú baráti kör — a múzeum megnyitása óta — kumentumot kaptak. Az idén pedig sikerült megtalálniuk a középkortól egészen a XIX. század végéig működő egykori sárospataki malomkőbánya ré­gi vágószerszámait, amelyet a múzeumban kiállítanak. Ezenkívül értékes bányatérké­peket is felfedeztek, és segít­ségükkel tavasszal ásatásokat kezdenek a rudabányai Huta hegyen, ahol a térképek sze­rint hajdan kezdetleges ezüst­ös rézolvasztók működtek. Mesterséges szívbillentyű Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a szív­sebészetben. A csehszlovák J szívsebészet legnagyobb sike­rei Jan Navrátil professzor' ; nevéhez fűződnek. A brnoi se-,. bészeti klinikán, csehszlovák;; gyártmányú mesterséges szív-,, billentyű alkalmazásával, már;; számos szívműtétet végzett. Ez a műbillentyű 2 grammot nyom, s a szívben kisebb he-? lyet foglal el az amerikai* gyártmányú nagyobb és nehe-i zebb műbillentyűnél. 4; A szívsebészet fejlődésével? egy időben követelmény a szív-? megbetegedések pontos kóris-^ méje. A szívüreg közvetlen^ vizsgálatát biztosító egyetlen V módszer a szívkatéter. Az ed-* digi katéterezés! módszereknél? a felsőkar, comb ereket, vagy? az ütőeret használták. Dr. F.T Loskot, dr. A. Michnljanic és? dr. J. Musil, a Csehszlovák Tu-'? dományos Akadémia munka-? társai, első tapasztalataikat az? egész világon ismertették. Ay szív jobb- és bal katéterezésé-? nek új módja: a kulcscsontf alatti ér segítségével történő,*, megközelítési út (véna subcla-? via dextra et sininstra). Ez a‘ j megközelítési út lehetővé teszi1 ■ a hosszú ideig tartó transzfu- sSót és Infúziót, s gyermekek­nél is alkalmazható. w Óvatosan kezeljük Nemrégiben jelent meg a magyar könyvpiacon Szabó Dezsőnek, a két világháború közötti korszak legproblema­tikusabb magyar írójának emlékirata Életeim címmel. Miután az író halála miatt az életrajz 1913-ban véget ér, nagyon könnyen eshet téve­désbe az olvasó, ha nem is- ’meri ennek az írónak későb­bi, lényegesen jelentősebb korszakát. Az a Szabó Dezső ugyanis, aki 1913-ig él az em­lékiratok oldalain, még nem volt több, mint a polgári ha­ladást radikálisan óhajtó Nyugat című folyóirat egyik érdekes, franciás műveltségű haladója, az akkori viszonyok között. Ám ugyanez a Szabó Dezső 1919 után egyszerre megfor­dult és a városi fejlődés el­len forduló narodnyikizmus szószólója lett. A város ellen fordított parasztglorifikálás- sal a tájvédelem útjára lépett és kulturáltan képviselte ugyanazt a szemléletet, amit Horthy egyszerűen úgy fej­tett ki Budapestre belovagol­va, hogy „jöttem megbüntet­ni a bűnös várost". Vagyis megbüntetni a várost, amely a polgári forradalom és a 19-es Tanácsköztársaság szíve volt. Nos, Szabó Dezső ezt a szel­lemet plántálta bele rajon­góiba, okik csalódtak az el­bukott forradalomban, és úgy érezték, valamire újra szük­ségük van. Csak azt nem vet­ték észre, hogy ez a város el­len fordított parasztrajongás éppen Horthyék érdekeit szolgálta, akik így akartak leszámolni a városban meg­született radikalizmussal, az ipari üzemekben kifejlődött munkásmozgalommal. Szabó Dezső veszélyesen megejtő mákonya éppen ab­ban rejlett, hogy volt nyuga- tosként magával hozta anti- klerikalizmusa, antifeudaliz- musa radikális színbe öltöz­tette, amit a kurzus egysze­rűen és nyersen képviselt. Kitűnő írói képességével sike­rült elhitetnie, hogy ez a ra­dikális követelés megvalósít­ható a város ellen fordított parasztfaj védelem útján is. öt a kiábrándulás vitte erre az útra, mert a forradalmak­ban nem tudott karriert csi­nálni. hívei azonban a bukott forradalom után óév látták, ezen az úton lehet megvaló­sítani mindazt jobban, amit a forradalom — szerintük — rosszul csinált. Ez volt az a nagy veszély, amit Szabó Dezső jelentett kulturális életünkben, amel­lett az elismerést érdemlő tehetséges írói képességei mellett, vagy talán éppen azok ellenére, amelyeket iro­dalmunkban képviselt. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom