Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
4 ßSZAKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1040. február n Egy fiatal tantárgy ■t « ■ *| ** * r r -f bölcsőiénél Iskolatörvényünk újszülöttjét, az általános iskolákban folyó gyakorlati oktatást gonddal és szeretettel vigyázza minden pedagógus. Az a tanácskozó testület, amely Miskolcon ülésezett, és azt a eélt tűzte maga elé, hogy megtárgyalja az altalános iskolákban folyó gyakorlati Oktatást, szintén nagy körültekintéssel és H yszereletlel fáradozott az ered menyek és gondok összegezésén. Tizenkilenc megye szakfelügyelői jöttek el Miskolcra, hogy megtárgyalják az általános iskola alsó és felső tagozatában folyó iskolai gyakorlati foglalkozás időszerű gondjaik A reformtörvény megjelenése óta ilyen nagy plénummi és Átfogó rendszerrel vein tárgyallak ennek az új tantárgynak s művelőinek előmeneteléről. Kel referátum hangzott el*. hr. egyiket dr. Földvári Gyulává ftlsótagozalOs szakfelügyelő, a másikat pedig Vasas Pauszt fel- Sötagozutos szakfelügyelő tartóttá. Több a kézimunkánál! Az 1—ív. osztályokban folyó gyakorlati foglalkozás nagyon népszerű. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a többi tárgyak tanulmányi érdemjegyeihez viszonyítva a gyakorlati foglalkozás átlaga jóval magasabb, doggal beszélhetünk arról, hogy egyik tantárgy éráján sem látható olyan elmélyült munkavégzés, mint a gyakorlati foglalkozásokon. A játékos formában testet öllé tárgy a gyerekeket leköti, s megnő érdeklődésük a céltudatos munkavégzés iránt. A jelenlévő pedagógusok sort kerítettek arra is, hogy a tantárggyal kapcsolatos tan- terv és utasítás hogyan realizálódik a gyakorlati munkák során. Egyöntetű véleményként hangzott el az, hogy a gyakorlati foglalkozás tanterve jo, végrehajtható. Az anyag felépítése logikus, egymásra épülő. Az anyag teljes mértékben megfelel a hat-tíz éves gyermek életkori sajátosságainak. Az új tanterv és utasítás nemcsak az oktatással kapcsolatos feladatokkal foglalkozik, hanem a neveléssel is. Az általános iskolák alsó tagozataiban folyó gyakorlati oktatást Ifibbek között az különbözteti meg a korábbi kézimunkától, hogy a gyerekeket tudatosan, különböző nevelési feladatok Végrehajtásával, a munka megszerettetésére ösztönzi. A mostani tanácskozás nagy figyelmet fordított arra, hogy a két dokumentum, az oktatási terv és a nevetési terv megvalósítása iáiként került. Vagy kerülhet, összhangba. Örömmel állapították tneg, hogy az összhang a jeleit örömteljes eredménye. Ebből táplálkozik az a sorozatos sikerélmény is, amelyben a gyermekeknek része Van egy-eg.y jól sikerült munka elvégzése Után. A mun- kaoktatás egyik legsnrkálato- sabb problémája aZ. hogy Ti gyerek ne csak egy munkaeszköz elkészítésének folyamatával, median izmusávsk ismerkedjék meg, hanem birtokosa tegyen annak az örömérzésnek, amely az alkotás nyomán születik. Ennek tudatosítása az I—IV. osztályokban fontos nevelést feladat. Miskolcon az általános iskolák alsó tagozataiban folyó gyakorlati Oktatás ' tárgyi és személyi feltételéi nagyon sokat javultak. Némi büszkeséggé! keli arról beszélnünk, hogy ez. az országos jellegű tanácskozás sem véletlenül választotta székhelyül Miskolcot Természetesen, Miskolcon is aka inak gondok. Erről szó volt a tanácskozáson is. Az I960—87-es tanévben a különböző iskolák nagy létszámú osztályait. szeretnék kettéosztani a műhelyfoglalkozások alkalmával. Fontos feladat az,, hogy bővüljön és főleg egységes álapelvek szerint rendeződjék a szerszámkészlet. El kell készíteni minden iskola részére a szerszámos szekrényt. A (elsőtagozat gyakorlati foglalkozásai A gj'akorlali foglalkozás újkeletű tantárgy, így nem állt rendelkezésre olyan tapasztalat, mint a hagyományos tantárgyaknál. Miskolcon már az új tan terv bevezetése előtt arra, törekedtek a város pedagógusai, hogy a lehetőség szerint egységesítsék és mind eredményesebbé tegyék u városban folyó gyakorlati foglalkozás oktató-nevelő munkáját, Kendet teremtettek egy Vitaiható szemlélet körül is; a gyakorlati oktatás funkcióját mind világosabbá tették a nevelők előtt. Ugyanis, korábban — az új tanterv és utasítás megjelenése előtt — néhány pedagógus egy-két különleges képességű tanuló teljesítményét segítetté, s így akart szép eredményeket produkálni. Mások barkácsoltak, vagy a régi, hagyományos „kézimunkát" próbálták jó „Oktatási" módszerrel végezni. Az új tantérV és utasítás világosan rögzíti: az általános iskola mind a nyolc osztályában a gyakorlati foglalkozást illetőén alapozásról von sző. A gondolat mind mélyebb megértése érdekébe!} szükség volt a nevelők elméleti és gyakorlati továbbképzésére. Miskolcon a jövő zálogának tekintették a továbbképzési terv maradéktalan végrehajtását. A gyakorlati foglalkozás tanításának tárgyi feltételei Miskolc iskoláiban, főleg a kezdeti Időszakban, erősen differenciáltak Voltak. Az új thn- terv bevezetésének időszakában a műhelyek és ezeknek felszerelései igen sok kívánnivalót hagytak maguk után. A központi műhely létrehozása Után a jól felszerelt, korszerű iskolákban tovább kon- ccnti'áltált a felszereléseket, s így sikerült hat Iskolában a hetedik-nyolcadik osztályos tanulók részére olyan kürzeti műhelyeket kialakítani, amelyek országosan is figyelmet keltőek. A kialakított körzeti műhelyekben 23 iskola 280 munkacsoportja képes jo körülmények között dolgozni. A tárgyi feltételek optimális biztosításával párhuzamosan, a szakos ellátás koncentrálásával, sikerült a Személyi félté- leieket is biztosítani. Ilyen előzmények után sikerült Miskolcon 1904 decemberében egy nagyszabású politechnikai kiállítást rendezni, amelyen az általános iskolások .munkáin kívül bemutatásra kerültek a gimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak remekel is. A kiállítás anyagából néhány műveleti sorrendet szemléltető táblát elküldték a Bulgáriában rendezett nemzetközi kiállításra is. Miskolcon a tanulók az új tantárgy elméleti ismereteit 3,8-as, a gyakorlati ismereteket pedig 4-es érdemjegyben kifejezhető értékben' sajátították el. Ez országosan is kiemelkedő eredmény. A jövő útja az, hogy a körzeti műhelyeket, a személyi és tárgyi feltételeket tovább kell növelni Miskolcon. A gyakorlati foglalkozás teljes szakosítását kell. elérni ahhoz, hogy az eredményei; még szilárdabbak, biztonságosabbak legyenek. A tanácskozás jelentősbe Egyöntetű véleményként hangzott el az, hogy mind a referátumok, mind a korreferátumok olyan tudományos alapossággal elemezték a témát, hogy azok önálló kutató munkának tekinthetők. A Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Továbbképző Intézet jelenlévő képviselői elmondották, hogy a szakfelügyelők az ÚJ tnnfyirgy körüli figyeléssel bekapcsolódtak egy országos kutatómunkába. Ezek a munkák hasznos részei a pedagógiai elmélet továbbfejlesztésének. A tanácskozás egy másik értékes motívuma az, hogy az oktató és nevelő munka szintézisbe került. Az általános iskolákban folyó gyakorlati oktatás komplexfeladatat teljesít; a gyerekek manuális készségének fejlesztésén túl növeli fantáziájukat, örömérzetükot, munkaszeretetüket stb. A minisztérium nagyra értékeli mindazokat, az eredményeket, amelyeket Miskolcon a gyakorlati oktatás különböző területein elértek. Az országos tanácskozás a jelenlévők mindegyikének nagy szellemi hasznot eredményezett; 19 megye tapasztalnia nagy lcndítöje lesz a jövőben Iskolatörvó- nyünk újszülöttének izrrtosllá* sábaru Párkány László A miskolci Aldhelmus-töredék Két hónappal ezelőtt beszámoltunk a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium könyvtára, a Lévay József Tudományos Könyvtár helyzetéről, jövőjéről. Ez az intézmény — a korábbi iskolai könyvtár kettéosztó- dása eredményeként — ebben a minőségben egy jó esztendeje működik. A régi, híres bibliotékából így jött létre az ifjúsági és a tudományos könyvtár. Ez utóbbi az Iskola egykori növendékének és tanárának, Lévay Józsefnek a nevét viseli. A tudományos könyvtár anyaga feldolgozás alatt áll és e munkálatok közben nagy értékű kincsek kerülnek a feldolgozók, kezébe. Korábbi beszámolónkban arról is hírt adtunk, hogy a könyvtár tulajdonúban van egy Vili—IX. századból származó ír kódex-töredék, Erre a töredékre térünk vissza kicsit bővebben, hiszen korábbi közleményünk óta a kutatómunka lényegesen előbbre haladt. fii könyvborító: pergamen a Vili. századból Csaknem negyed évszázaddal ezelőtt egy könyvlárren- dezésnél került kézbe az a könyv, amelyet egy bizonyos Cityk Mihály Isiíl-ban adományozott az Iskolánál:. AZ adományozó a régi attyüköny- vek szerint egykor növendéke volt a tanintézetnek. Tizenhét könyvet adományozott a könyvtár részére, és ezek közöli volt az Is. amelynek borítólapja. az rtőbbtckben mar ismertetett, igen értékes kódextöredék. Annakidején, negyed évszázaddal ezelőtt folyt ugyan kutatás a töredékkel kapcsolatban, de annak publikálásáról nincs értesülés. A háború, majd ezt követöeh az iskolák átszervezése, könyvtári anyagának átcsoportosítása, a gimnáziumi könyvtárban is sok változást hozott, és csak az elmúlt évben, a könyvtár rendezése során indulhatott meg a rendszeres kutatómunka, a sok értéket rejtő könyvtári anyagban. Ennek során az új könyvtáros, Bőd Andor segítségével sikerült felkutatnia nagy értékű iratot. A tudományos életben nagy érdeklődést keltett az előkerült kódextöredék, és dr. Mddy Zoltán megállapítása szerint — míg korábban Vili.—"IX. századból származónak hitték —, a Vili. század közepéről valónak kell tekinteni. Ilyen értelemben írt róla tanulmányt dr, Mády, a Magyar Tudományos AkadóSUHA ANDOR: A színész halála „Az a baj, sőt tragédia, hogy egy ember életében többször is meghal. Nem, nem n-klinikái és a biológiai halál kettősségére gondolok. Az igazi, nugy halállal valahogy kiegyezik az ember. Tudja, hogy egyszer eljön a kaszás, hiszi és mégsem hiszi. Ezért képes élni, alkotni, nevetni, boldognak lenni mindenki. Mert az ember az életre készül, a távozásra soha. Elmondjuk ezerszer. mert tudjuk, hogy az elmúlás törvényszerű. Komoly dolgozatokat írunk róla. Mindennap szembe találjuk magunkat vele. Hiszen az újságok is naponként közük a halált. Ezek nem mi vagyunk, emberek, de idegenek. Esetleg rokonaink, talán faj is, de mégsem mi vagyunk. Mi élni akarunk. A halálos szívbeteg kényelmesre alakíttatja lakását, a hatvanéves férfi megházasodik. Es a hetvenéves házaspár modernre cseréli bútorát.. Igen, barátaim, élni szép, élni jó. élni akarunk és időnként ebbe egy kicsit belehalunk. Otthagysz egy szeretett várost, elhagy a szeretőd, megbuksz a színpadon — ez mind megannyi apró halál. És mert élsz és érzed, ez az apró jobban fáj, mint az igazi. Most nem én, a színházunk bukott meg, de vele buktunk mi is. Az ügyelőnk felírta a falra, hogy élt hát évet, a kellékek közül kiválasztott két koszorút, elhelyezett három szál gyertyát. Belenéztem a sárgán viliódzó fénybe: önkínzás — ordítottam és kirobun- tum a júliusi napsütésbe. A presszóban a bukott kollégákkal megittam egy feketét. Megfigyelték már, az ember milyen nagy nappali színész. A szíve majd megszakad és teli pofával röhög — Igen, nem nevet, röhög — semmitmondó buta vicceken. Sőt, túllicitál, ő ts mond még rosszabbakat, és a poén előtt már fulladozik a hangja. Vele röhög mindenki, könnyesek a szemek. Egy kicsit mindenki megijed, mert fél ilyenkor, hogy a könnyek valódivá válnak és'felnőtt embernek júliust napsütésben mégsem illik sírni. Berúgsz? Az sem Jó júliusban. Egyébként a szesz mélyíti a bánatot, a férfiembernek az a sorsa, hogy á keserű poharat fenékig ürítse. Felvettek a Madách Színházba felléptldfjasként. Magyarázzam, hogy ml ez? Gondolom, felesleges. Az első darub, amelyben játszottam, a Hamlet volt, Fortlnbras tisztet alakítottam. Néma szerep. Az előadás végén negyed magammal pajzsra emeljük a halolt Hamletét, „a katonát” a gyöszzene hangjaitól kísérve elindul a temetési menet, majd lassan legördül a függöny. A színfalak mögött voltunk, amikor a nézőtéren az emberek felébredtek, és meg tartottuk Hamletét, amikor fel- csattant a taps, a ml éltető elixirünk. Majdnem elejtettem a terhet. Idegeim, lelkem reflexei lódítottak volna a függöny elé. Hiszen két hónapja sincs, hogy mint Bánk hajlongtam a közönség előtt. Ne ítéljenek hát el, húsz évig voltam Bálik, Hamlet, Néma levente és csak most az egyszer estem ki szerepemből. Igen, tudom, a közönség hívó szava most nem engem szólított, a néma színészi. Tartottam hát Hamletet, hadd lássa még egyszer őt a közönség. A színház önfegyelem kérdése is. Vittem hát derekasan, összes képességem, álmom e mozdulatba helyezve. A királynői alakító Tötnny Klári a nagy művészek finom, rezonálo* Idegrendszerével a szememből mindent kiolvashatott és még a színfalak mögött nagyon finoman , így sóhajtott föl; .Nézzétek, öe szépen viszi az a statiszta'. Este a kollégáknak és az újságíró barálaimnuk mindent elmondlam, s ma sem értem, hogy miért volt a szemekben az az együttérző sajhálkuzás. Már mrglnl meghaltam? Nem, ez csupán Irigység volt. Bn a királynőnek hiszek.” Így fejezte be a színész, áki meghalt, de már újra él. mla Act a Antiqua, című. többnyelvű tudományos folyóiratában angol nyelven. E tanulmány révén „a miskolci Ald- hclmus-töredék” néven vált ismertté ez a töredék a tudományos éleiben. Aldhelmus ír hittérítő volt, a kódöxtőredék pedig — a feltevés szerint — Würtzburgból került ide, s később egy JusUniúnus-könyv kötéséül szolgált. A pergamenen mindkét oldalon látható szöveg kelta minusculus belükkel, de latin nyelven. Az egyik oldalon egy hitéleti vonatkozású szöveg olvasható, míg a másik oldalon egy az időtájt ismeretes enigma, azaz rojlvényszöveg. Dr. Mády tanulmányáról különlenyumal Is készült, s az hihetőleg rövid időn belül megérkezik Miskolcra. Nagy érdeklődéssel várja nemcsak n Lévay József Tudományos Könyvtár, hanem Igen sok érdeklődő, aki a város művészeti emlékeit. fontosnak, becsesnek, tartja. Kívánatos lenne, ha ennék a nagy évlékü töredék nek elötalúlásdt és történetét az érdeklődőkkel a tudományos ismer alt er jász t én keretében Ismertetni lehetne, A könyvtár dolgozóiunk értesülése szerint a tanács művelődésügyi osztálya tervezi is dr. Mády Eoltán meghívását, aki az irodalomtörténet és város- történet kedvelői előtt ismertetné megállapításai t. Négy évszázados gyűjtemény A Zrínyi Gimnázium épületében volt az egykori református gimnázium, amely alapításától. tehát 1560-tól kezdve rendelkezett könyviárral. Ennek anyaga a századok, folyamán több tízezerre nőtt, ás levéltári adutokkal bizonyítható, hogy a könyvtár gyarapításának egyik közismert módja az adományozás volt. Különösen gyakran találkozunk az adományozók között az intézet volt növendékeivel. Sok érték van a könyvtárban, érdekes és szórványosan előforduló kéziratos könyvein kívül nagy figyelmei érdemelnek ritkaságszámba menő nyomtatott könyvei is. Értékek o páncélszekrényben A könyvtár legnagyobb értékeit páncélszekrény őrzi. Bíró Tiborné gimnáziumi igazgató, Hunyadi József, a Tudományos Könyvtár vezetője, és Bőd Andor, az ifjúsági könyvtár vezetője féltő gonddal veszik elő é kultúrtörténeti kincseket, és sorra mutatják az értékeket. Érdekes e sok-sok évszázadról valló Öreg köteteket lapozgatni. 112:1—mo-lg rendelkezésre áll az iskola tanulóinak kéziratos névsora. Ettől kezdve, azaz 1871—1948-ig mar nyomtatott névsorokat találunk. Előkerül a páncélszekrényből á Vitkovics-kó- dex néven szereplő, XV—XVI. századból származó töredék, amelynek tizenkét oldala vaa itt, a többi része Budapesten található. Ezt Szeremley József egykori tiszadobi református lelkész ajándékozta az intézetnek. E töredék magyar nyelvű. Kezünkbe kerül XVI. századbeli kötésben a Vizsolyt biblia, az első magyar nyelvű biblia, amelyet Göncön, a jelenlegi katolikus plébánia . épületében fordított Károii Gáspár, és amelyet Vizsolyban nyomtatlak ki. Ezt Máríássy József, aki szintén ennek a gimnáziumnak volt tanulója, ajándékozta az intézetnek. Előkerült egy XV. századi Ősnyomtatvány, a Summa Ganfredl, egy másik, ugyancsak XV. századbeli, ős nyomtatvány: Hugo kardinális Pos- tillát, csodás, 'színes, íémbe- tétes iniciálékkal. Külön érdeklődésre tarthat számot a. pergamenre kézzel festett XVI. századbeli mustra- könyv, amely az «akkori címereket mutatja. És hosszan sorolhatnánk még az unikumokat, értékes ritkaságokat, amelyek az 'egyetemes .magyar Kultúrtörténet szempontjából is Igen jelentősek, és külön azokat, amelyek elsősorban miskolci vonatkozásban érdekesek és értékesek. A könyvtár missziója Hat évvel ezelőtt, az iskpla 400 éves jubileuma alkalmából eseti ugyan szó a nagy málló tanintézet könyvtárárról, azonban sólyához képest- kevés. És keveset beszédünk róla Haltjainkban is. Több mint négy évszázada áll pedig ez a könyvtár, amely A fis- kole kullúrklncselnek gyűjtőhelye voll 3 és fél évszázadon keresztül. A múlt. század utolsó éveiben és a századforduló Idején kerültek cl egyes műtörténet! kincsek innen, részben a Herman Ottó Múzeumba. részben pedig országos intézményekbe. Itt lenne, pedig a helyük! Ezt nem a túlzott lokálpatriotizmus mondatja velünk, hanem az a logikus érvelés, hogy kultúrtörténeti émiékeinket ott kell bemutatni, ahol azok voltak, ahol azokat feltalálták, mert így az eredeti környezetben hitelesebbek. De ezen túlmenően, prektikusságl szempontok is járulnak ehhez a kívánalomhoz, mert szükségtelen egy országon belül egy helyre centralizálni minden , kultúr- kincset. Az olasz cs német városok — Firenze, Drezda- Lipcse stb. — nagyságát. rangját, hírét is az ott fellelhető kulturális értékek, muzeális kincsek szabják trtef nagyrészt. Nálunk is lehelne vidéki városokban bemutatni értékeket. E nagy múlté 1 könyvtár könyvtöriéneti múzeum kellene, hogy legyen, és emellett a város és megtle kultúr tört éneiéhez kapcsolódC egyéb anyagokat is bemutat'- hatna. 'Múltja, a benne rojl®{ értékek, és a tudományé* könyvtár létrehozása óta meg'j indult tudományos munks ezt a szerepet szánja a köiiytr1 tárnak. Benedek Miklós BEHENCSV SÁNCOK: X Erdőben Táncolni tanítom a baltái irrább szalad az erdő ! él hogy kiömlik a vére llarktlly kopogtat be a hernyók hajlékaiba iáiéira ítéli őket "cnyűag száll a földre nekelnl kezd csontvázra fagyott bokroknál Torkomban rádiók hangszóróival ieleklabálom az erdőt körbefutom a felhőkbe kapaszkodó fákat madarak lábanyomát számolom hógolyóval dobálom a hegyipatak pisztrángjai• kenyőfo. hajol le hozzám• Hitembe súgja hol találom az özek búvóhelyeit Arra veszem utam elviszem ne.kik két tenyeremben a nyári retek illatos füveinek emlékét..'. A \
