Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-26 / 48. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat. 1956. február 36. Wilson — Moszkva után Wilson angol miniszterelnök alig négynapos tartózkodás után befejezte moszkvai tárgyalásait és visszatért az angol fővárosba. A mostani moszkvai látogatás időpontjának kiválasztásánál Wilson t kétségkívül az a meggondolás vezette, hogy az 1966-ra várt, októberben, sőt, talán már tavasz- szal megtartandó választások előtt megszilárdítsa helyzetét. Elgondolása az volt. hogy három pont köré csoportosítja moszkvai erőfeszítéseit. 1. Az álláspontok közelítése a vietnami kérdésben. 2. Tárgyalások az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi egyezményről. A szovjet—angol kereskedelmi kapcsolatok. Ami az első problémakört illeti, Wilsonnak láthatóan az volt a szándéka, hogy „közvetítőként” icp majd fel. Törekvéseit azonban eleve irreálissá tette, hogy éppen néhány nappal elutazása előtt biztosította további együttműködéséről az amerikai kormányt és nyilatkozatban támogatta az amerikai terrorbom- bázás felűjitását a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Világos, hogy aki egy konfliktusban teljesen azonosítja magát az egyik harcoló fél álláspontjával — az nem játszhat közvetítői szerepet. Egyébként a szovjet sajtónak a Wilson-látogat ássál kapcsolatos kommentárjai eleve világossá tették: az amerikaiak vietnami politikájának nyújtott angol támogatás szükség- - szerűen megrontja a szovjet —angol viszonyt is és a gyakorlatban lehetetlenné tesz minden lényeges javulást. így a vietnami kérdésben Wilson moszkvai tárgyalásai csak a két egymástól eltérő álláspont IeszögezéséS eredményezték. Nem változtatott ezen az sem, hogy látogatása végén Wilson egyik kísérője, Eord Chalfonl leszerelési kérdésekkel foglalkozó külügyi államminiszter látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségén. A második kérdésben egy árnyalattal közelebb volt egymáshoz a két ország álláspontja. Az atomfegyverek lovább- terjedésének megakadályozását célzó egyezmény létrehozását a közös közlemény szerint mindkét kormány fontosnak tartja. Egy ilyen megállapodás azonban csjak akkor valósulhat meg, ha Nyugat-Né- metország semmilyen formában nem jut atomfegyverekhez. A bonni atomfelfegyvcrkczéssel kapcsolatban vannak árnyalati különbségek London és Washington között — Wilson azonban mindeddig óvakodott attól, hogy nyíltan elhatárolja magát és határozottan fellépjen a bonni atomfelfegyverzési tervek atlanti változataival szemben. A tárgyalások tanúsága szerint így csak a Koszigin szovjet miniszterelnök angliai látogatásának elvi elhatározásában és a harmadik — elsőrendű politikai kérdéseket nem bolygató — témában lehetett tovább lépni. Az egyébként is kielégítően fejlődő szovjet— angol kereskedelmi kapcsolatok további növekedése várható és elképzelhető, hogy a közeljövőben ezt az eddigieknél részletesebb és hosszabb- lejáratú egyezmény is megerősíti. Elutazása előtt Wilson nem titkolta, hogy „illúziók nélkül” utazik Moszkvába. Valóban: a brit külpolitikát előbb le kellene választani a nemzetközi elet sorsdöntő kérdéseiben az amerikai vonalról: ez a feltétele Nagy-Britannia ténylegesen önálló világpolitikai szereplésének. 11a ez megtörténik, csak akkor válhatnak a hiú illúziók józan reményekké. — gömöri — Erhard sajtóértekezlete | Bonn fenntartja atomigényeit De Gaulle moszkvai útjáról = A Szovjetunió és az NSZK viszonyáról Az NSZK vietnami politikájáról = Erhard kancellár pénteken 1 sajtóértekezleten válaszolt De Gaulle elnöknek a NATO-val kapcsolatos kijelentéseire. A kancellár kijelentette: az NSZK — akárcsak Franciaországon kívül a többi NATO- tagállam — határozottan kitart a NATO eddigi integrációs struktúrája mellett és nem ért egyet De Gaulle felfogásával. Az NSZK-nak vannak ugyan bizonyos kívánságai, amelyek a jelenlegi NATO parancsnoki rendszer módosítására irányulnak, de elvben feltétlenül az integráció fenntartását kívánja. Erhard hangsúlyozta: kormánya fenntartja eddigi atomigényeit. De Gaulle elnök moszkvai i útjával kapcsolatban Erhard j azt mondotta, hogy j De Gaulle francia szem- 1 szögből fogja kifejteni az európai álláspontot a a szovjet fővárosban. Ugyanakkor arra célzott, hogy nem ért egyet De Gaulie-nak ezzel az európai álláspontjával. Azt fejtegette: nem utasítható el ugyan teljesen az a francia álláspont, amely szerint a Kelet és Nyugat közötti fokozatos közeledésbe kell beágyazni a német kérdést, de ez szerinte nem pótolhatja „az egyéb politikai erőfeszítéseket”. Ami a Szovjetunió és az NSZK közötti viszonyt illeti, Erhard kijelentette, hogy e kapcsolatok az elmúlt hét évben kétségkívül rosszabbodtak, s bár diplomáciai csatornákon át tovább folytatódik az eszmecsere, de „a kölcsönös álláspontok továbbra is változatlanok”, s ezen a téren ő nem is számít hamaros változásra. Vietnammal kapcsolatban Erhard hangsúlyozta, hogy az NSZK nem küld csapatokat Dél-Vietnamba. Ettől eltekintve az NSZK fokozza a gazdasági és morális támogatóst és szolidáris az Egyesült Államok vietnami magatartásával. A kancellár továbbá hangoztatta, nincs szó arról, hogy amerikai csapatokat vonnának ki az NSZK-ból, hogy azokat Dél-Vietnamba küldjék. Film jegyzet Magyar krimi, szovjet burleszk A televízió adásai révén a bűnügyi film, melyet a köznyelv már el is fogadott becenevén krimi- nek, mind népszerűbb lesz. Viszonylag gyakran jelentkezik a mozik vásznán is. A magyar filmtermésben viszont ritka. Az elmúlt csütörtöktől látható az új magyar film. '’á- dasy László rendező alkotása* Fény a redőny mögest Krimi ez a film a javából. Sok a bonyodalom, a rejtély, az izgalom mindvégig ftíszüít* találgatásaink, feltételezéseink halomra megdőlnek, és talán soha ebben az életben nem fogjuk megtudni, tulajdonképpen mi körül is bonyolódott az a sok kusza szál, de ez a folyamat igen izgalmas volt. Másfél órán át izgultunk, szurkoltunk, találgattunk, s végül azzal a tudattal távoztunk a moziból, hogy a film utolsó mondata szerint minden rendbejött, csak éppen mi nem láttuk pontosan. Azt mondják, hogy a bűnügyi filmekben nem elég a szálakat bonyolítani, valami ki fejlésnek, frappáns, fordulatos befejezésnek is ki kell kerekednie. Hát, idáig még nem jutottunk el egészen, de az izgalom magában is valami. A Fény a redőny mögött megéri a moziban töltött idői, sőt,. jó, vitatéma . ég a moziból hazafelé menet is. Vujisics Tihamér zenéjére, Hildebrand István .képeire és néhány színészi játékra is szívesen emlékezünk vissza. A másik új film, a szovjet Az „I“ alició csak címében juttatja eszünkbe a krimit s -mint a filmből kitűnt, a benne látott akciót is csak azért nevezték „I” akciónak, „hogy nehezebb le- ~ gyen kitalálni”. A film há- ~ rom, egymástól független -j- novella, amelyet az azonos ~ főszereplő köt valamennyire £ egymáshoz. Surik, a fiatal S építész-jelölt szerepel mind- £ három novellában. Az első- £ ben, mint igen sajátos esz- £ közökkel operáló népnevelő, £ a másodikban mint vizsga- s drukkos diák. a harmadik- s ban, a címadó Az „I” akció- r ban pedig mint egy vállala- S ,ti , lopás, illetve azt fedezni ~ hivatott önbetörés leleplező- ~ je. A film alkotói mindvégig a leggroteszkebb megoldáso- ~ Itat választották, valójában 5 burleszket alkották, fe. Ihász- r nálva e műfaj legjobb ha- £ gyományait, ismert motivu- £ mait, a címadó részben pe- Jjj dig a burleszk-elemeket a ~ paródia szálaival keverték. — Derűs játékot kaptunk, ma- ~ gasabb művészi igény nélküli “ másfél órás, jó szórakozást. ~ (bm) = Hétfőn este megelégedetten távozhatott a Bartók- terem viszonylag népes közönsége Virág Endre és Hegedűs Gyula orgona-fuvola hangversenyéről. Része volt ebben a műsor színességének, a szereplők produkcióinak. Virág Endre műsorának első száma, Bach Crmoll Passacaglia-ja (az orgona- irodalom egyik legtekintélyesebb, s Bach orgonám ű- vcinek egyik legértékesebb darabja) volt. Virág Endre elmélyülten és művészi alázattal követte a mű belső zenei törvényeit, mindig puritán egyszerűségre törekedve. Monumentális megszólaltatásában jelentős része volt a figyelemre méltóan ízléses regisztrálásnak A lírai elemeket véltük kiemeltebbnek, míg a Fuga belső feszültségtől izzó, a végén kulmináló drámává formálódott. A Passacaglia egyes variációinak lekere- kítése nem minden esetben volt teljesen megoldott. Ez azonban, és a néhány idegen hang nem befolyásolta az egységes, egész, koncepciózus produkciót. Hindemith II. orgonaszonátája magán viseli a szerző zenei nyelvének legpregnánsabb jegyeit. A zenei racionalitásnak ez a megnyilvánulása még abban az esetben se ragadja meg hallgatóját, ha ilyen hű és gondos a megjelenési formája. Az igényes hallgató legfeljebb a III. tételt érezhette az első két tételnél valamivel halványabbnak. Sajátos színfoltot jelentett Koloss István ifjú zeneszerzőnk új kompozíciójának, Preludium és Fugájának magyarországi bemutató előadása. A szerző mesz- szemenően kihasználta a preludium nyújtotta formálási' szabadságot. A Fuga következetes szerkesztéssel barokkos profilú témára megírt szabályos kompozíció. A mű rendkívüli anyagszerűsége a harmóniai nyelvezet kiforratlanságát is feledtetni tudta. A mű lelkes tolmácsolása kivívta a közönség tetszését. Virág Endre műsorának utolsó száma C. Francit Grand piece symphonique című hatalmas méretű műve volt. Méreteinél, ciklikusságánál fogva rendkívüli zenei feladatok elé állítja az előadót. Virág Endre ígazölta nagyvonalú, nagy formákat impozánsan megragadó koncepcióz'usságái- Hasonló jegyek- jellemezték e kompozíció interpretálását is, mint a Bach-művet A patetiku-s gyors rész megfogalmazását (tempó vételben, vonalvezetésben) éreztük kissé fátyolosnak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Virág Endre e koncertjével jelentős fejlődésről tett tanúságot, orgonái úsa kiegyensúlyozottságban, tartalomban, elmélyülte eégiben, s a müvek megformálásában nagyon sokai gazdagodott. Hegedűs Gyula, Virág Endréhez hasonlóan, barokk szerző, Leonardo Vinci művével kezdte műsorát. Az elfogódottság az első számok velejárója, még a rutinos koncertez öle esetébem Is. A két gyors tétel nyugtalansága, a kiegyenlítettség lüánya nyilván ennek tudható be. A disztonálásom túlmenően is élményszerö volt a lassú tételek megszólal tatása. Dávid Gyula szonátájának második tétele emelkedett ki lírai súgóval, artísztikus megformál tságúvak A harmadik tételből hiányoltuk azt a színgazdagságot és belső tartósságot, amit. az el.ső tételben nyertünk. Poulenc, a XX. századi francia zene érdekes alakja: A XIX- századi utóroman- tiküs, elegáns, jobb értelemben, szalon-jellegű zene modern utó virágzásaként hangoznak művei, sok helyen sziporkázó szellemességgel. Ezt a, sokszor fintorokat produkáló zenét, hallottuk, ennek megfelelő, szellemes, színes tolmácsolásban. Végül a két. rövid Debussy-mű közül különösen a második nyerte meg tetszésünket. Hegedűs Gyula fuvolórása rendkívül szimpatikus zenei jelenség, azzal együtt, hogy a hallgatóknak tcl- tobb. ezáltal megoldhalóan differenciáltabb fuvola- hang volna a hangzásideálja; azonban ez. hamg- szeradottság is. Mi nden megnyilvánulását a sajátjának érzett muzsikából való kiindulás, a művészi felelősséggel való úlgondoitság, alaposság és intelligens megformálás hatotta át. Reményi János működött közre zongorán. Laczá Zoltán Szcmlrei József: Szakadatlan hűség a. A szobában, ahol ültünk, gyönyörű trófeák sorakoztak a falon. Vadászemlékek. Szarvasok, özek, dámvadak, muflonok agancsai. Kitömött sasok, baglyok, mátyásmadarak és egy vadmacska. A falak, ahol szabadon hagyták az öreg bútorok, mindenütt vadászemlékeket őriztek. — Régen vadászik? — kérdeztem Gyuri bácsitól. —• Van vagy nyolcvan éve. Küldő fiúcska voltam, amikor először vitt magával az apám. — A háború előtt sokba került a vadászat. Maga szegényember voll, hogyan engedhette meg magának? — Egyszerűen. Vadőr voltam. Ingyen. Nem kértem az uraságtó! fizetést, azért őriztem a vadászterületet, hogy fegyverem lehessen. Ez az egyetlen szenvedélyem. Betöltötte egész életemet. — Es a bor? — Csak a háború óta van borom, azelőtt nem volt. Másfél hold szőlőt kaptam az osztáskor, azóta bort is iszom. Azelőtt csak vizet ittam. Meg nagyritkán mást, ha az urak megkínáltak. —• Gyermekei hol vannak? — Három itt van, itt laknak a faluban, de öregek már, mind túl van az ötvenen. Kettő meg odamaradt. Nem jöttek haza a háborúból. . , Verőn néni igen nagyot sóhajtott ekkor, de nem szólalt meg. Mereven bámult maga elé. Gyuri bácsi meg elővett egy díszes okiratot. Elém tette az asztalra. — Tessék — mondta. — Ezt nézd meg, öcsém. Ezt adta a községi tanács, amikor hetven éves házasok lettünk. — Szép — mondtam. — 1895-ben kötöttek házasságot? — Akkor. És tudod hogyan? — Nem. — Pap, vagyis templom nélkül. — Miért? Talán ... — Nem, ne gondolj kényszerre, öcsém. Igaz, éltem egy kis előházasságot, mert, ugyebár, felkaptam a lóra, és úgy vittem el a feleségemet, haza se engedtem többé... de azért más ok miatt kerültem el a templomot. — Miért? — Mert én világéletemben torradalmár voltam. Mindig szerettem első lenni. Hát ezért. — Nem értem. — No, majd megmagyarázom ... Tudod te, mi volt 1895- ben? — Nem. — Abban az évben mondták ki, hogy nem az egyházi, hanem a polgári esküvő a lényegesebb, illetve, hogy az egyházi esküvő önmagában nem házasság..,. — Értem már .■;: — Nálunk viszont a pap arra szólította fel a népet, hogy ne menjenek a községi elöljáróságra, maradjanak hívek az egyházhoz. Emiatt hónapokig nem házasodott senkii Nem mertek véteni se az isten, se az ember törvénye ellen. Én aztán vétettem. Elmentem a paphoz, mondtam neki, hogy házasodni akarok, szombaton megesküdnénk az elöljáróság előtt, vasárnap meg a templomban. Erre rázta a fejét, és azt mondta, hogy ha elmegyek az elöljáróságra, akkor ő a templomban nem ad össze. Annyi baj legyen, gondoltam, van már kalamajka elég, hiszen május óta apám házában él a mátkám, ez is felverte a port a faluban, hát akkor hadd legyen még nagyobb por. Mezei György nem az isten, hanem az emberek előtt fogad örök hűséget élete párjának. Úgy is lett az. Megesküdtünk. Első helyen szerepel nemink a polgári házassági anyakönyvben. Hát ilyen ember voltam én, öcsém, bátor. Es azt mondja az én feleségem, kérdezd meg tőle, hogy mindig ezért szeretett legjobban, bátorságomért. Mert ha egy férfi gyáva, az mér nem jó, az olyan férfi nem tetszik a fehércselédeknek, ezt hidd el nekem, édes öcsém, de ehol van, megmondhatja feleségem is. Verőn néni bólintott. — És miben volt még első, Gyuri bátyám? P éldának okáért abban, hogy elsőként jelentkeztem a háborúba. Tizennyolcban hazajöttem, azután meg elsőként jelentkeztem a faluból vörös katonának. Huszár voltam ott is, Kun Béla huszárja, Karikás Frigyes divíziójában. Ezért nélkülözött a feleségem újabb négy éven át. — De hű maradt — mondtam; — Az cn feleségem? Az, édes öcsém, talán a világ leghűségesebb asszonya. De én is hű voltam hozzá mindig. Mi hűségben éltünk, öcsém, mert nincs annál szebb, mint a szakadatlan hűség. — Volt még valami, amiben első volt, Gyuri bátyám? — Volt, öcsém, több is. — Sorolja ..; — Mint szegényem bér, 1944; decemberében a mi falunkban elsőként léptem be a Kommunista Pártba. — Most is párttag? — Szakadatlan hűséggel, öcséin. Én nem szoktam bagóhitre feltenni az életemet- Nekem a lelkem is kommunista, nemcsak az eszem. így van-e, Verőn? — Így, Györgyöm, fgy — bólogat az öregasszony. — Te mindenben bátor és hűséges voltál. — Miben még, Gyuri bátyám ? — Példának okáért a földosztásban. Ahhoz se mert. senki se hozzákezdeni, míg én azt nem mondtam, hogy osztom én, legyen az egyém az első pászta. Ugyanezt mondtam 1949-ben a szövetkezet alakításakor. Megyek én, csinálom, írjátok fel első helyre, hogy Mezei György és neje. így volt, Verőn? Két bólintás igazolta, hogy fgy— Mindenben igyekeztem én, öcsém, amikor úgy láttam', hogy cselekedni kell. Nem szerettem mások után következni. És látod, mégsem fáradtam el. Még mindig érzek magamban annyi tetterőt, hogy csináljak valamit. — Mit még, Gyuri bátyám? — Már csak egy van hátra, öcsém, de azt az egyet még megteszem; Halálommal is forradal mat csinálok;;; — Hogyhogy? — Már megbeszéltem a titkárunkkal, meg írásba is belefoglaltam, hogy engem pap nélkül temessenek. Ilyen még nem volt a faluban. Én leszek az első. Látod, öcsém, még a halálomban is első leszek... G yuri bácsi ekkor is nevetett. Még a halálról is vidáman beszélt. Mondtam is neki, hogy ez komor dolog, Gyuri bátyám, nem nevetséges téma. Mire így válaszolt: — Csak fiatal korban komor a halál, öcsém. Meg annak komor, aki fél tőle. Félni meg csak az fél, aki hisz a túlvilágban. Annak bizony elég félős. De én nem hiszek az ilyesmiben, így aztán semmi okom félni a haláltól. Vidám fickó voltam világéletemben, csak ez a vénasszony szomorkodott néha .; Figyeltem sima, ráncnélküli arcát. Kételkedtem is, hogy kilencvennyolc éves. De hinnem kellett, mert láttam az igazolványait. S miközben beszélgettünk — bealkonyodott. Felkerekedtünk, és elindultunk vadászni a halastó mögötti rétre. Két nyulat lőttünk. Mindkettőt Gyuri bácsi. A hó főnjénél is eltalálta a nyula- kat. Sima arcán vibrált az öröm és a büszkeség. Ekkor kérdeztem tőle: — Mondja, Gyuri bátyám, hogyan lehetséges az, hogy magának nem ráncosodott meg az arca? — Nem tudod, öcsém? — kérdezte nevetve. — Pedig egyszerű magyarázata van. — Micsoda? — Az, hogy mindig hideg vízben mosakodtam és a hideg víz olyan, hogy abban a virág se hervad el; Búcsúzáskor mondtam neki, hogy írok valamit róla az újságban. Egy riportot, vagy portrét. — Nem bánom — mondta —, írjál, de van egy kikötésem. — Mi? — Az. hogy csak indáimat írhatsz. Én az egész életemet vidáman éltem, akkor is, amikor igen nehéz volt Sohasem ijedtem meg az élettől. Talán ezért is tart ilyen Kiadósán: No, mondom, ha írsz, csak vidámat írjál ; ; : M égsem tudtam vidámat írni. Nem sikerült; mert a történet vége egészen szomorú. É5 végtelenül logikus, következik az egészből. Három hónaP múltán hiába kerestem Gymd bácsit. — Meghalt — mondta a tsz- elnök. — Mikor? — Két hete, úgy délelőtt; — Mi baja volt? — Semmi. Összeesett; — És a felesége? — Az is. Amikor meglátta férje holttestét, csak Táros-, karit, és nem kelt fel többé; Együtt temettük el őketi — Pap nélkül? — Úgy. Meglette nát. Ebben ts e#» só volt a faluban. Á miskolci orgona" fuvola estről