Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

4 3*23 ESZAKMAGX AR.ORSZAG Csütörtök. 1966, február *í. /Honvédelmi nevelömunka az iskolákban K orábban sokan vitat­ták: keli-e honvédel­mi nevelőmunkával foglalkozni az isko­lákban? S ha igen, hal kezd­jék el, a kisdiákoknál, vagy a középiskolásoknál? Nem len- ne-e elég, ha a honvédelmi nevelés tekintetében az or­szágosan kiépült és egyre szélesebb körben tevékeny­kedő Magyar Honvédelmi Sportszövetség szervezeteire támaszkodnánk? Bs ha mégis bevezetik az iskolákban, mi äegyen az a pontosan körül­határolt tartalom, amely sze­rint a nevelők dolgoznak majd, s milyen formában te­gyék ezt? Nem lehet-e félre- magyarázni majd ezt a hon­védelmi nevelőmunkát, nem kelti-e valamiféle háborús készülődés hangulatát? A kérdések özöne merült fel a vitában. A szükségesség kérdése azonban hamar el­dőlt, súlyos érvek sorakoznak mellette. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy, éppen a béke megőrzése végett, erős, ütőképes néphadseregre van szükségünk, ez pedig elkép­zelhetetlen a haditechnika mind magasabb színvonalra emelése nélkül. A magas.szín- vonalú haditechnika pedig megköveteli az egyre kép­zettebb katonákat. Az is nyil­vánvaló, hogy ma már riem elég csupán a hadseregben kapott kiképzésre és neve­lésre számítanunk. Feltétle­nül szükséges, hogy mire a fiatalok bevonulnak, már rendelkezzenek bizonyos er­kölcsi és gyalcorlati Jelké­szültséggel, „ismerősként” kerüljenek a hadseregbe. Megrövidül így az alapkikép­zés is, és eredményesebbé, gyorsabbá válik azoknak a technikai, harcászati Ismere­teknek elsajátítása is, ame­lyek nélkül el sem lehet képzelni a modem hadsereg katonáját. 1 _ közvetlen, gyakorlati ^ hasznosságon túl j azonban van az is­kolai honvédelmi ne- velömunkának egy még lé­nyegesebb feladata, hiszen a honvédelmi nevelés többet jelent, mint egyszerű honvé­delmi előképzést. S éppen ezen a területen kap lénye­ges szerepet az iskola. A leg­fontosabb: egy bizonyos szel­lem kialakítása és ápolása a fiatalokban. Nem valami mi­litarista szemléletről van szó, ellenkezőleg: a legkor­szerűbb közösségi érzés, a szocialista •hazafiság ápolásá­ról, annak a felelősségtudat­nak már a gyermek- és ser­dülőkorban történő kialakí­tásáról, amelyet mindenkinek éreznie kell országunk, tár­sadalmi rendszerünk vívmá­nyai iránt. Annak a kötele­zettségnek korai tudatosítása, hogy közös dolgainkat min­denkinek védenie kell, akár elvi, akár tényleges támadás éri. Ez a honvédelmi nevelő- munka lényege, ezért szük­séges már az iskolában elkez­deni. A szükségesség érvei tehát egyszersmind meghatá­rozzák a nevelömunka tar­talmát is. Amióta az MSZMP Paliti- Itai Bizottsága 1964 áprilisá­ban határozatban is foglal­kozott a honvédelmi neve­léssel, szerte az országban sok helyen fokozódott ez a munka az iskolákban is. Osz­tályfőnöki órákon katonai témák kerültek szóba, a tör­ténelem órákon hangsúlyo­sabbak lettek nagy katonai hagyományaink, szabadság- harcaink, forradalmaink ha­zavédő csatái. A szakkörök­ben is megindult egy bizo­nyos specializálódás, különö­sen a technikaiakban, a mo­dellezőknél. a rádiósoknál. Kapcsolatok létesültek hon­védségi alakulatokkal, s az MHS-szervezetek mindenütt nagy segítséget nyújtanak az iskoláknak technikai felsze­relésben, szakemberekben. Az általános-, közép- és iparitanuló iskolákban egyre több helyen választanak a tanári karból honvédelmi fe­lelősöket, akik többnyire tar­talékos tisztek, ök dolgozzák ki a honvédelmi nevelőmun­ka terveit. Már a legkiseb­beknél is megtalálták a lehe­tőségeket: néhány általános iskolában például a nótafa- szakkör tagjai régi és új ka­tonadalokat tanulnak, né­hány alsó tagozatos napközi­ben történelmi és honvédel­mi jellegű dia-filmeket vetí­tenek, úgynevezett „úttörő- honvédelmi versenyeket” és járőrversenyeket szerveznek a katonaság és az MHS köz­reműködésével. A felső tago­zatosok sok helyen osztályon­kénti laktanyalátogatásökon vesznek részt, úttörő-összejö­veteleiket kiváló honvédek, tisztesek és tisztek látogat­ják, akik . élménybeszámoló­kat tartanak, s jónéhány is­kola készül a budapesti Had­történeti Múzeum megtekin­tésére vidéken is. És ami szinte valamennyi iskolában közös: az alkotmányban le­fektetett honvédelmi kötele­zettség ismertetése és magya­rázata. csaknem mindenütt szerepel az osztályfőnöld órák téma tervei ben. S orolhatnánk még ter­vezett és megvalósí­tott ötletéket: tapasz­talatokban már most sincs hiány. A feladat azon­ban az, hogy a honvédelmi nevelömunka egységes for­máját és módszerét alakítsuk ki, egy általánosan bevezet­hető gyakorlatot. Az egyre halmozódó tapasztalatok ezt mái- a közeljövőre ígérik. Sz. J. Tizeunyolc Szabó-kép talált gazdára özdon Nemrég fejeződött be Óz- don Szabó Sándor helyi festő­művésznek, a Liszt Ferenc Művelődési Ház képzőművé­szeti szakköre vezetőjének ki­állítása, amelyen ötvenegy ki­állított mű tanúskodott a mű­vész tehetségéről, munkásságá­ról. Mint a művelődési ház ve­zetői közölték, a kiállítás be­fejeztével tizennyolc kép ta­lált gazdára a kiállított mű­vek közül. Magánszemélyek és közületek egyaránt vásárol­tak Szabó Sándor műveiből. A vásárlási érték 15—16 ezer fo­rint körül mozog. Kisíibi a borsodi nuaokáskulhiráról A Magyar Televízió márci­us 13-i kezdettel borsodi he­tet rendez. Egy héten át a legkülönbözőbb i d őpon tokban bukkan majd fel a képernyőn Borsod megye élete, sokrétű­en bemutatva a megyét. Be­mutatják többek között a bor­sodi munkáskultúrát is. E nagy, átfogó téma, természe­tesen csak apró villanásokban jelentkezhet. E célból kisíil- met készítenek a borsodi munkások kulturális éleiének néhány mozzanatáról, és azt előreláthatólag március 17-én sugározzák. A film alkotói a napokban előzetes felméréseket végez­tek Borsódban, s nemsokára megkezdik a forgatásokat. A film elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, mert az alkotók sokszínűén akarják megmutat­ni a megye munkáskultúrá­ját, és a megye különböző pontjain készítik a 'felvétele­ket. „Szeretettel gondolok az iskolára...1 “ Mezőgazdasági szakmunkásképzés megyénkben * , • i • * * • "3 .. «• i * 4* * ■ • ■ > ■ . • ■, ,, ■ • «» ■ ■ ;; — Végre! Csakhogy megérkeztél kedves barátom'! Nagyon rendes dolog, hogy meglátogattál! Mancika, gyere ide, légy szives! — Kezét csókolom, Mancika! — Foglalj helyet, parancsolj, ide a fotelbe, itt nagyon kényelmes. Mit szólsz egyébként a fotelhez? Tudtam, hogy tetszik! Szóval mit hozhatok? Édeset, erőset, sava­nyút, keserűt? Erőset hozok, hiszen te azt szereted, egyébként is olyan pálinkám van, olyan különlegesség, hogy ha ezt megkóstolod! Hajaj! Biztos, hogy ilyet még nem ittál! Egy ismerősömtől Icaptam, aki eperfa hor­dócskában érlelte hét évig és hét hónapig! Valami cso­dálatos! Akkor hát itt a tálca, a pohár, és a pálinka. Nézd csak, nézd, milyen aranyos a színe! Milyen tiszta! Tiszta vert arany, legalább huszonnégy karátos! Hehe! Most már megmondhatom, tulajdonképpen azért is akartam: veled találkozni, hogy ezt megkóstoltassam! ***********■*-***********a — NaOVm ked­» vés vagy. aj- — Hát akkor J parancsolj kérlek, * egészségedref RR*RR*-***R*á**-Ar*ér**RiHr* _Egészségedre7 — Hopp! Mielőtt lenyelnéd, csak egy pillanatra még! Nézd meg csak azt a poharat, amit a kezedben tartasz! — Szép. Szép. metszett pohár. — Tapintása7 — Finom. Sima. — Formája? — Sőt! — Szupermodern. — No. egészségünkre!-Eg... — Csak neked mondom meg, hogy jobban essen be­lőle az ital: az országban sehol nem látsz ilyen metszett készletet! A gyár exportra készíti, kimondottan csak a nyugati államokba. Ha ránézel a pohárra, már látod: ez kérlekszépen munka! Nem szalaggyártmány! Mivel jó barátom vagy, azt is elárulom, hogy különleges úton jutottam hozzá. Még egyszer, azt hiszem, már nem sikerülne! De mért fogod két kézzel? Nyugodtan, sikke­sen, elegánsan fogd, mint az előbb. Könnyedén. Ezt a poharat nem is lehet másként — Valóban ... valóban nagyon szép készlet. — Haha! Azt elhiszem, hogy szép! Nézd meg csak azokat a hivalkodás nélküli, finom, egyszerű metszése­ket! Az ember nem is hinné, hogy az a néhány vonal ilyen szép, könnyed tud lenni, csak ha már látja. Es vajon melyik művésznek jutott eszébe ennek az egy­szerű, sima vonalú formának a megalkotása?! Mert, hogy művész az illető, abban, remélem, egy pillanatig se kételkedszl Az üveg művésze! Sőt, kifejezetten a pohár művésze, hiszen az üvegből sokan tudnak, sok mindent készíteni, de ilyen poharat kérlekszépen, azt hiszem, csak egy ember tud. — Vagy az se! — Igazad van, kérlekszépen, az se! Egyszer megal­kotta és kész! Többé ez nem sikerülhet! De mért teszed le az asztalra? A széket se told hátrább, maradj csak • • itt, nyugodtan. — Mancika, kedves1 — Jövök! Parancsoljon! — Most jut eszembe... nekem nem szabad innom J semmi alkoholt. Hozzon egy pohár vizet... ha lehetne mustáros pohárban. Priska Tibor NO BÉKE ŰSOR ■ ponta n. 4, n. 6 és i. 8. M.: 87., f. A címben szereplő hálás Szavakat Tóth Éva mezőgaz­dasági szakmunkástanuló le­veléből idéztük, aki jelenleg a Heves megyei Lőrinciben van gyakorló munkán, öt hónap elméleti képzés az is­kolában, hat', hónap gyakorló munka a gazdaságban. Ez az új rendszer, s a képzés há­rom érig tart Az abaújszántóii Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kolába nyolc megyéből sc- reglctlek össze a hallgatók. 1962-ben kezdődött az okta­tás, s nemrég tértek át az öt hónapos elméleti és hat hó­napos gyakorlati képzésre. Szőlőtermelő és borkezeiő, valamint gyümölcstermelő és faiskolakezelő szakmára ké­pesít az abaújszántói intézet. Kihelyezett osztálya a Mis­kolci Kertészeti Vállalatnál működik:, itt dísznövényter­melő és parképítő szakmát szereznek a fiatalok. Ezenkí­vül a hemádvécsei iskolában gyümölcstermelő és faiskola kezelő, zöldségtermelő és haj­tató, Szikszón állattenyésztő szakmát tanulhatnak a fiata- ” lók. Tokajban ez év szeptem­berében kezdi meg működé­sét a növénytermesztő-gépész szakmára képesítő iskola. Azért részletezzük ilyen pontosan a szakmunkáskép­zés lehetőségeit, mert az a ta­pasztalat, hogy a termelőszö­vetkezetek vezetői még nem tájékozódtak eléggé. Legyenek a szakma mesterei Sokszor és sokfél óképpen boncolgattuk már, ' mi kell ahhoz, hogy a fiatalok sze­ressék a mezőgazdasági mun­kát. Legfőbb követelmény volt a gépesítés és a szakmá- sítás. Ez a kettő szorosan összefügg, s akkor látjuk a szakmunkásképző iskolák igazi jelentőségét, ha mind­ehhez hozzáadjuk a fiatalok­nak azt a természetes igé­nyét, hogy tanulni, fejlődni akarnak. Érdekes jelenség, hogy az trikóiéra küldött gyerekek íjSlnyömó többsége nagyon gyenge eredménnyel fejezte be az általános iskolát, en­nek ellenére itt most jó ta­nulmányi eredményeket ér­nek el. Ez korántsem jelenti azt, hogy a szakmunkásképző iskola kisebb követelménye­ket támaszt velük szemben. Nem erről van szó, hanem arról, hogy itt, közelebb az élethez, a gyakorlati munká­hoz, nő a fiatalok felelősség- érzete, nő a saját magukkal szemben támasztott követel­mény is, hiszen most már közvetlenül az életre, az el­következő munkás hétközna­pokra készülnek. Itt értik meg, hogyan rétegződnek a mezőgazdaságban dolgozók segéd mu likasokra, betani tott munkásokra és szakmunká­sokra. ök az iskola elvégzése után a felsőbb kategóriába kerülnek, ahol anyagilag is nagyobb megbecsülésben ré­szesülnek. A tsz-ek és az iskola kapcsolata Itt mindjárt szólni kell ró­la, mennyiben gátolhatják, vagy támogathatják az iskola munkáját azok a termelőszö­vetkezetek, amelyekben gya­korló hónapjaikat töltik a fia­talok Az abaújszántói iskola vezetői elismeréssel szóltak a monoki tsz-ről, ahol igen lel­kiismeretesen foglalkoznak a gyakorló fiatalokkal, s csak jót tudnak mondani ilyen szempontból a bodroghaími Szabad Föld Tsz-ről is. Sajnos, vannak rossz pél­dák is. Az abaújszántói Pe­tőfi Tsz-ben hosszú időn át trágyát hordattak és nehéz zsákokat cipeltettek a tanu­lókkal, amit a szülők joggal tettek szóvá az iskola veze­tőségének. Fontos követel­mény, hogy a termelőszövet­kezetek a szakmában foglal­koztassák a gyakorlaton levő fiatalokat. Ehhez azonban az kell, hogy a fiatalokkal kö­tött szerződések reálisak le­gyenek. Mire gondolunk? Az ózdi járásban fordult élő, hogy az egyik tsz két lányt szerződtetett és kül­dött baromfitenyésztő szak­mára. Amikor az iskola el­végzése után munkára, jelent­keztek, kitűnt, hogy nincs, s nem is volt a tsz-mefc barom­fi telepe. Nagyobb bizalmat A megyénkben működő szakmunkásképző iskolák ne­velői mindent megtesznek, hogy alaposan képzett, jó szakmunkásokat bocsássanak a tsz-ek és állami gazdasá­gok rendelkezésére. Éppen ezért joggal sérelmezik azt a bizalmatlanságot, amellyel olykor találkoznak. Az elmúlt évben végzett fiatalok közölt megjelent a tarcali állami gazdaság igazgatója, hogy szalon unkásokat hívjon a gazdaságba. Volt is több je­lentkező, de a gazdaság csak szerződéses munkásoknak al­kalmazta őket. A mezőgazdaságnak égető­en nagy szüksége van jól képzett, fiatal szakmunkások­ra. Az állam meg is tesz mindent, hogy minél több ilyen fiatal kerüljön a gaz­daságokba, de a tanulók he­lyes kiválogatása, s később megfelelő foglalkoztatása a tsz-ek és állami gazdaságok feladata. Segítsék tehát ma­guk is ezt a törekvést, hi­szen végül maguk látják hasznát. A. L S Miskolci Nemzeti Szín&áz műsora 24, csütörtök. Pethes. Maya, 19 óra. 25, péntek. Bemutató. Egérút. 1.9 óra. 26, szombat. Petőfi, ifjúsági. Egér­út, 15 óra. Madách, Maya. 19,30 óra, . 27, vasárnap. Bérletszünet. Egérút. 13 óra. Shakespeare. Egérül. 19,30 óra, 28, hétfő. Nincs előadás. 1, kedd. Gárdonyi lfj. Egérút. 37,30 óra. 2, szerda. Csehov. Egérút. 10 óra. 3, csütörtök. Ady lfj. Egérút. 15 óra. Bérletszünet. Maya, 19,30 óra. 24—2. Fény a redőny mögött. Magyar. Széles! X.: naponta f. 2, f. 4, hn. G és 8. M.: 27. f. 10. Éjféli ka­land. F. 12. 101 kiskutya. KOSSTJTH-filmszlnház délelőtti műsora: 24—26. Fény a redőny mögött. Magyar. Széles! 28—2. Az „I”-ak- ció. Színes szovjet. K.: vasárnap kivételével naponta délelőtt f. li­kőr. KOSSUTH-filmszinház délutáni műsora: 24—28. Az „P’-akció. színes szov­jet. 1—2. A kötélen. Magyarul be­szélő csehszlovák. Széles! X: na­és í. 12. Egy fiatal tiszt naplója. fAklya 24—25. Iszony. Magyar. Széles' Csak 10 éven felülieknek! 26. Asz* szonyok faluja. Jugoszláv. Széles1 27— 1. Arsene Lupin. Szánes trad' ela. Széles! K.: naponta f. 5 és vasárnap (rendkivültlcg!) f. S. í- 5 és 7. M.: 27- f. U-kor Foto Hí»' bcr. . TÁNCSICS 24—25. (F. s és 7-korn Szegény- legények. Magyar. Széles! 26—2': (F. 5 és 7-korI) A vérdlj. Színe« nyugatnémet. Széles! 28—1. (Csak délután f. 5-kor!) VIzkereszt, vagy amit akartok. Szirtes szovjet­28— 1. (Csak este 7-kor!) Nehéz szc* relem. Olasz. Széles! Csak 16 évet] felülieknek! M.: 27. F. 10-kor. K» kiskutya. SZIKRA 24—25. Limonádé Joe. Szín«9 csehszlovák. 26—27. Nyárt bo­londságok. Magyarul beszélő olasz- Széles! Csak 16 éven felülieknek* 28—1. Féltékenység. Jugoszláv. Sze­les! X: naponta hn. 5 és n. 8. M" 27. ID-kor. Hurrá, nyaralunk! sagvari 94—25. Keletre meneteltek. Szov­jet. 2S—27. ítélet Nürnbergi»» I—II. Magyarul beszélő amerikai- Széles! 28—1. A királyért és a ha­záért. Magyarul beszélő angol. Szé­les! Csak 16 éven felülieknek! K-- naponta f. 5 és 7, szombaton -■ vasárnap (rendklvülílcg!) csak dél­után 5-kor! PETŐFI 24—25. Akasztottak erdeje I—If; Magyarul beszélő román. Széles1 28—27. Butaságom története. Ma­gyar. Széles! 28—1. Csodálatos élet- Színes angol. Széles! X: hétfő; vasárnap f. 5 és 7, kedd.- szómba* csak 7, csütörtökön és pénteked (rondkJvültleg!) csak délután V kor! M.: 27., 10-kor. Egy taxisofv halála. ADY — Tapolca 28—27. Ztildár. Magyar. 1—4. ítél let Nürnbergben I—IT. Magyart» beszélő amerikai. X: kedd. szerdai szombat 6, vasárnap f. 4 és 6-kon ntiKK (Mlskole-HámorO 26—27. Egy éjszaka szereim«. Ro­mán. Széles! 1—2. Hölgyeim, vigyá­zat ! Magyarul beszélő francia. Szé­les! IC.: kedd, szerda, szombat 6i vasárnap f. 4 és 6. m.: 27., 11-ko» Szerelem csütörtök. Elhatározás a tsz-bálon (Mészáros András rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom