Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 46. szám ÄRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1966. február 24. elé ötlet weit F ebruár 16-án foglaltak helyet Borsod me­gye termelőszövetke­zeteinek elnökei és a Sárások mezőgazdasági szak­vezetői az abaújszántói műve­lődési ház színháztermében, hogy meghallgassák egy négy­napos tanácskozás, vita első előadását. A hallgatók ma már valamennyien otthon vannak, s hála az igen ked­vező időjárásnak, irányítják, szervezik a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat. Így utólag is meg kell azonban jegyezni, hogy a tsz-elnökök tanácsko­zásának, pontosabban négyna­pos továbbképző tanfolyamá­nak megrendezésén többen vi­tatkoztak. Szükséges-e, érde- mes-e? Szerencsére az „igen” képviselői győztek! S ezt most, utólag már mindenki elisme­réssel veszi tudomásul. Az abaújszántói négy nap ugyanis határozottan megerő­sítette, hogy nem minden ér­tekezlet fölösleges időtöltés. Sőt, bebizonyította azt is, hogy még négy egész nap is kevés­nek bizonyul, ha valóban van miről beszélni. Egyben az is kiderült, hogy némely, elő­re meghatározott szándékú tanfolyam nemcsak a hallga­tók részére jelent továbbkép­zést, hanem azok számára is, akik mint előadók, vitaveze­tők ülnek asztalhoz. A négy­napos abaújszántói tanácsko­zásról ugyanis mind dr. Soós Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes, mind Kaza- reczki Kálmán, a Földművelés­ügyi Minisztérium beruházási főigazgatójának vezetője, mind a megye vezetői, tudományos szakemberei úgy vettek részt, s úgy távoztak mint tafolyam- hallgatók, s nem mint elő­adók. Ezt határozottan kije­lentették. Ezen egyébként nem is lehet csodálkozni. mi gazdasági és társa­A dalmi fejlődésünk el­képzelhetetlen a gya­korlat és az irá- hyítás állandó együttműkö­dése nélkül. A gyakorlat va­lóságát tanulmányozni csalás a gyakorlatban tevékenykedő dolgozók, szakemberek ta­pasztalatainak megismerésé­vel lehet. Vezető, irányító szakemberek, szervek csak úgy dolgozhatnak a lehető leg­kevesebb hibával, ha minden­kor tartják a kapcsolatot a ter­melő munkában tevékenyke­dőkkel, a mindennapi élettel. Ez a mi alapelméletünk, társadalmunk fejlődésének, felsőbbrendűségének éltető ereje. Nos, mezőgazdaságunk az elmúlt évek során elért.egy olyan állapotot, amelyről to­vább lépni csak bizonyos szer­vezeti, módszerbeni változ­tatásokkal lehet. A fejlődést, a változtatásokat egyrészt a mezőgazdasági termeléssel szemben megnőtt társadalmi, népgazdasági igény, másrészt a falu, a mezőgazdaság adott helyzete, állapota követeli meg. S hogy milyen módon a legeredményesebb, a legköny- nyebb ez a fejlődés, azt he­lyesen a gyakorlat és az irá­nyítás tevékeny résztvevői csakis együttesen dolgozhatják ki. Nem csoda hát, ha Abaúj- szántón a gyakorlat megsze­mélyesítői, a tsz-clnökük, a szakemberek, s az irányításban tevékenykedők egyaránt kije­lentették, hogy az elkövetke­zendő időszakban feltétlenül rendszeressé kell tenni az ilyen kölcsönös eszmecseréket. Azaz, gyakorlatban kell találkoz­niuk az egymás munkájához kapcsolódó üzemek, vállala­tok, termelőszövetkezetek ve­zetőinek, a termelés és a veze­tés, az irányítás képviselőinek! H add fűzzük még hozzá; hogy dicséretes, elis­merésre méltó volt úgy gondoskodni az elhelyezésről, a konzultációk lebonyolításáról, ahogy az megtörtént, S az elismerést elsősorban az abaújszántói szakmunkásképző iskola veze­tői, tanárai érdemlik meg. E tanfolyamnak, tanácskozásnak a gyakorlatban feltétlenül po­zitív hatása mutatkozik majd. Erre többek között abból is következtetni lehet, hogy a háromszáz részvevő, tsz-elnö- kök és más szakemberek egy részt már jó előre kijelentet­ték, hogy ha később nem, ez év végén legalább egy hetet kell majd hasonló eszmecseré­re szánni, másiészt röviden így nyilatkoztak: ez jó ötlet volt, hasznos négy nap volt. S háromszázegyediknek hadd adjon még egy helyeslő szava­zatot e sorok írója is; Barcsa Sándor Beszélgetés vacsora közben o Év eleji lem megyénk építőiparában 9 Karhatalmisták csinosítják a Szinvát Mezőgazdasági szakmunkásképzés megyénkben fi sportköri közgyűlések tapasztalataiból Bővítik a villanyhálózatot Hernádiiénictióen gépi erővel, autódaruval állítják fel heh kát az Éti Asz dolgozói. re az új villanyoszlopo- (Folo: Sz. Gy.) Magyar—indiai egyezményeket írtak alá Wilson Moszkvában A szovjet fővárosban tartózkodó brit miniszterelnök, Harold Wilson ellátogatott a Moszkvai Városi ianác§koz, U«-iáinkon; V. Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanáé» el­nöke (jobboldalt) egy moszkvai városrész makettjét mutatja Wilson-nak (Középen), Tovább tart a küzdelem a Bodrog gátjain A Bodrogon végigvonuló ár­hullám szerdára sem csende­sült. A folyó gátjain már egy hete tart a küzdelem a támadó hullámokkal. Az Északma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság szerdai tájékoztatása sze­rint Felsöbereckinél az elmúlt 24 órában 9 centimétert áradt a Bodrog. A folyó csehszlová­kiai szakaszáról további ára­dást jeleznek. Szerdán már olyan magas volt a folyó vízállása, hogy a Sátoraljaújhely és Felsőberec- ki közötti útszakaszon hatal­mas víztömeg folyik át az úgy- nevezett Ronyva-zugból. Az utat le kellett zárni. A sátor- J aljaújhelyi Uj Erő Termelő­É övetkezet Bibórc-pusztai ta­raközpontjának istállóiból ztonságos helyre szállították az állatállományt. A Bodrog gátjain több he­lyen kellett az erős hullámve­rés ellen védekezni. Három gyenge gátszakaszt — anol az egykori holtágak helyén rossz a védöművek altalaja és ahol régebbi árvizeknél gátszaka­dás történt —, most kalitká- zással erősítenek meg. A men­tett oldalon kis körgáttal erő­sítik a veszélyeztetett részt. A Tisza dél-borsodi szaka­szán szerdán tetőzött az árhul­lám. A folyó gátjain továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A Tisza gátjain is több kilométeres szakaszon kellett védekezni a hullámverés ellen. A folyó felső szakaszáról szerdán ki­sebb árhullámot jeleztek. A 10—20 centiméteres áradás kö­vetkeztében a folyó gátjain felkészültek a tartós védeke­zésre. A Sajón és a Hernádon is kisebb árhullám vonul végig; A Hernádon óránként 1 cen­timéteres áradást mértek; Egyik folyó gátjain sem kel­lett még szerdán elrendelni az árvízvédelmi készültséget. A belvizes öblözetekben a helyzet változatlan. Az ár- és belvíz védekezésnél az elmúlt 24 órában is mintegy másfél­ezren dolgozlak. Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság gépesített ár- vízvédelmi készenléti osztaga még mindig a Körösök mentén van „bevetve”. Főleg a Bodrogon végigvo­nuló hatalmas árhullám miatt a vízügyi igazgatóság újabb tartalék ÄKSZ-osztagot szereli fel, Kállai Gyula beszéde a delhi egyetemen Az Indiában tartózkodó Kál­lai Gyuláit a magyar kormány- küldöttség vezetőjét a delhi egyetem díszdoktorává avat­ták. Az avatási ünnepségen Kállai Gyula beszédet mon­dott. Megköszönte a nagy meg­tiszteltetést, amely személyén keresztül a Magyar Népköz- társaságot érte, majd külpoli­tikai kérdésekről szólva hang­súlyozta: Történelmi tapasztalataink, szocialista társadalmi rendsze­rünk egyértelműen világossá teszik számunkra, hogy a nemzetközi viták megoldá­sának a háború nem lehet eszköze, és hogy az erő­szak alkalmazását ki kell küszöbölni az államközi kap­csolatokból. Mindenkire nézve kötelezőnek tekintjük, más államok területi sérthetetlen­sége és szuverénitása tisztelet- bentartása elvének elfogadá­sát és követését. Ugyancsak alapvető kérdésnek tartjuk a más országok belügyébe tör­ténő be nem avatkozást, ami a normális, államközi kapcsola­tok fenntartásának elengedhe­tetlen feltétele. Az országok közötti kapcsolatokban a tel­jes egyenlőséget kell alkal­mazni, mert csak úgy tudnak azok szilárd alapón, egészsé­gesen fejlődni. A világ békeszerető erői, köztük a magyar nép is, a bé­ke megőrzésének biztosítása szempontjából változatlanul az általános és teljes leszere­lést tartják a legfontosabb fel­adatuknak. A világháború el­kerülése több mint 20 éven keresztül ugyan igen jelentős eredmény, de igazán meg­nyugtató biztosítékul csak aj általános és teljes leszerelés szolgálhatna az emberiség szá­mára. Különösen fontos errt rámutatni a tömegpusztító termonukleáris fegyverek fé­lelmetes arányú fejlődése kö­vetkeztében. A továbbiakban Kállai Gyu­la kifejtette: a Magyar Nép- köztársaság kormánya min­den eszközzel támogatja a: Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, amelyet a békés egymál mellett élés szervének is te­kint. Majd rámutatott, hogy ben­nünket magyarokat történel­münk is a békés egymás mel­lett élés eszméinek követésére ösztönöz. A magyar nép a múltban rengeteget szenvedett az idegen elnyomás, a háborús pusztítások, a szomszédaink­kal való torzsalkodások, a soviniszta uszítások következ­tében. Jelenleg szomszédaink többsége szocialista ország, amelyekkel szoros- baráti együttműködést építettünk ki az államközi kapcsolatok min­den területén. De ugyancsak kedvezően alakulnak és külö­nösen az utóbbi években je­lentősen fejlődnek kapcsola­taink a tőlünk eltérő társa­dalmi rendszerben élő, főként az ázsiai—afrikai fejlődő or­szágokkal is. Kállai Gyula a továbbiakban méltatta Nehru történelmi je­lentőségű tevékenységét, s rá­mutatott: Nehru politikai örökségének folytatójaként pedig az alig másfél hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Sasztri miniszterelnök mutatott példát. A taskenti nyilatkozat az államférfiéi bölcsesség és józan megfontolt­ság maradandó értékű doku­mentuma. Indria Gandhi asz- szony India miniszterelnöke az emberiség haladó részének rokonszenvétől kísérve tudja folytatni elődei nagy művét, a világbéke és a népek közötti megértés szolgálatában. Szerdán Delhiben három magyar—indiai egyezményt írtak alá. Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Ma- nubhai Sah kereskedelmi mi­niszter jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy a két ország hosz- szúlejáratú kereskedelmi egyezményét 1970-ig meg­hosszabbítják. A jegyzőkönyv előirányozza az árucserefor- galor$| további növelését. Dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke és Csagla indiai közoktatásügyi minisz­ter aláírta a Magyar Tudo­mányos Akadémia, valamint az Indiai Központi Tudomá­nyos és Ipari Kutató Intézet egyezményét, amely szoros együttműködést irányoz elő a két ország tudományos inté­zetei és tudósai között. . Rónai Rudolf, a közlekedé­si- és postaügyi miniszter helyettese; és az indiai tár­gyalópartner magyar—indiai légügyi megállapodást írt alá. Ez a dokumentum lehe­tővé teszi, hogy a MALÉV, illett-e az AIR India a jövő­ben közvetlenül légi összeköt­tetést. teremtsem. Budapest és Delhi között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom